Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-04-14 / 30. szám
magyar társaság második alapítójának méltán tartatik most is. Azóta a’ nevezett társaság csak néhelly heveskedő ’s tulságokra hajlandó ifjak meg nem engedhetendő követelései miatt akadt volt meg — a’ mennyire tudom, kétszer — fél esztendőre. Majd ismét összeállván több ifjak, kik messze minden hiú ábrándozástól 's figyelemgerjesztéstől külső színes parádé által, az illy társaságok valódi subjectivus czélját,t.i.önmagokat művelni (és nem mint kész literatorok) meglett bírálók, ’s mit tudom én, mik föllépni elismerék,’s ezen szellemben több évig többszöri díszes örömünneptartással az alulirtnak elnöksége alatt is munkálkodónak. A’ jelen iskolai év kezdetével számosan állván össze ismét, megkérék az alulirtat elnöknek. De ő, egy részről, mint az összes philosophia, physica, latin stylus ’s külön a’ magyar literatura tanítója, hogy szakjaiban és kézikönyvek szerkesztésében kellőleg munkálkodhassék; más részről pedig, mivel épen találkozott egyed, ki iránt az egész tanítói karnak bizodalma vala, az igen képes és buzgó Terray Károly nevelő urat ajánló elnökül, ki is az igazgatást magára vállalandni, ha meghivatnék , szívesen igéré. Ez némelly bizodalmatlan társaknak nem tetszett, ’s a’ társaság munkássága megakadt, mig némellyek összeszólalkozván , Terray urat elnöküknek megkérnék, ’s kormánya alatt november óta rendesen munkásak. (Az elnöknek szándéka bizonyítványul, szerencsésb munkáikból egyet-kettőt ki is nyilványitni.) Az elszakadt társak, hallom, privatim szinte készülnek, örömünnepkor majd közösen föllépni akarok. „Külső ellenséges befolyásról,a melly a’ társaságot eloszlatta volna, itt semmit sem tudunk. A’ szalmatűznek ’s tudományos kitartó ipar hiányának megrovása alaposabb. Igénytelenség, resignatio, csendes izzadás ’s rendszeres Studium, úgy látszik, nincs napirenden, kivált az ifjúságnál.“ „A* magyar nyelv művelése ’s terjesztésének intézete azonban nálunk nem egyedül privát társaság ’s néhány tagnak munkássága. Ki van az ugyanis collegiumunk minden osztályai ’s nevendékeire terjesztve, a’ külföldieket kivéve, Donáttól kezdve, de a’ physicáig, valamint a’ nagyobb iskolás lánykáknál is, a’ magyar grammatica, stylus ’s azonfelül a’ földismeret (most már gróf Batthyány Kázmér ur tekéje szerint) vagy más történeti tudomány, magyarul tanittatik, és számos fordítás, magyarázás magyarul úgy mint németül létetik A’ m. nyelvtudományt Terray ur hetenkint 3 órában adja elő, e’ felett a’ magyar nyelvben már jártasabb vagy született m. ifjakkal a’ rhetorica osztályában külön foglalkozik. A’ felsőbb tudományok hallgatói közül a’ magyarul nem értők a’ grammaticalis osztályhoz adatnak, az értők pedig beküldő alatt kivétel nélkül a’ magyar literaturát hallgatják olly módon , hogy az első évben az összes m. literatura történeteit, másodikban pedig a’ helyes szavalás szabályait ’s a’ magyar nyelv természetét, sajátságait tanulják ismerni, végre mind a’ két évben tulajdon munkák írásában (mellyeket otthon a’ tanító kijavít, ’s a’ jobbakat föl is olvastatja az órában) és czélszerűen megválasztott művek szavalásában gyakoroltatnak. Itt csak az a’ panasz, hogy a’ különben is mellőzhetlen memorizálásra mi nehezen esik philosopháló ifjainknak! “ „Az egész tanuló ifjúság között alig van az esztendő közepe ’s vége felé, ki magyarul valamit ne értene, ne beszélne. A’ társalgási nyelv közöttük rendesen a’ magyar. Eperjesi született német vagy tót ifjak szép számát elősorozni nem lenne nehéz, kik a’várost soha sem hagyván el, tisztán, szabatosan beszélnek. Írnak magyarul; pedig a’ sárosiak, mint mondják, nem épen a’legszerencsésbek más nyelvek tiszta kiejtésében. Ezek történnek collegiumunknál, a’ várost ’s megyét magyarosítani, úgy véljük , nem iskolánk föladása. Történik pedig ’s készülőben van még több. Hogy minden mindjárt dobra nem üttetik, oka részint az, hogy mikor kötelességünknek megfeleltünk, azt tartozásunknak nézzük, ’s azzal kérkedni nem akarunk, részint pedig az, hogy a’ túlságoskodásnak barátjai nem lévén, a’ nagykürtű híresztelésre talán méltatlanoknak találtatunk. A’ nemzetiség, hazafiság lényegét nem helyezzük ugyanis csupán csak nyelvtudásban , nyelvgyakorlatokban, ’s annyival kevesbbé — mint azt sokan teszik — fellengzően hangzó ,s tüzes declamátókban , a hazával, szabadsággal, Árpáddal való hiú coquettirozásban, a’ puha ’s buborékbecsű sentimentálásókban, hanem igen is jóval másokban , t. i. nemzetileg érző szív mellett, igazán kivilágított élelmességben ’s főleg szép ’s nagy tettekben, mellyekhez hosszú és szilárd készület, tudomány, ügyesség, ’s nem csak akármi jellem, de férfiaselkület (character morális) kell. ’S ezen czélok felé törekszünk mi nevelési pályánkon, lárma ’s fitogtatás nélkül, ámbár számtalan akadálylyal küzdve. Valljuk mi, ’s minden alkalomkor szívére kötjük az ifjúságnak: mi legyen a’ közjó, a’ nemzeti szellem ’s élet; mi hatalmas eszköz (de csak eszköz, uraim, nem főczél) az élő műveit nemzeti nyelv; mint nem szabad ezen rokonosodási főeszközt elhanyagolni, sőt bűn, öncsalódás, ellenséges indulatot állitni elébe; mint nem lehet jó hazafi, ki magát a’ nemzet érdekeitől elvonja, ’s csak házi isteneinek áldozik. Ezt igy német ’s tót tanitványinknak; magyar születésűeknek pedig; ne álljanak meg a’ puszta szónál, hüvelynél ’s érzelgő reminiscentiáknál; ne véljék, hogy ha magyarul tudnak, azért ’s csak azért már jó hazafiak; hanem készüljenek erényes tettel áldozhatni egyszer a’ közjónak, az ipar, tudomány, művészség ’s politicus élet mezején. — ’S az ifjúság szívét meg is hatja az igazság szava; kebelék melegül, ’s a’jobb mag meg is foganzik. De, fájdalom, a’ közélet csakhamar mohón nyeli el a’ szép csirát, az ifjúnak nemesi ideáljait leforrázza, ’s őt korának erköltsi poesisétől, korának szelleme ’s áldásitól megfosztja, belévetvén, húzván, vagy legalább menni engedvén őt idő előtt a’ férfiúi élet örvényeibe, örömei, kétségei, bajai, tervei ’s törekvéseibe. Ifjaink, tagadni nem lehet, korán lesznek férfiak , ’s midőn azt, mi után annyira sóvárogtak, elérték, ’s a’ fátyolt minden beborítottról lerángatták, csakhamar, mintegy álmukból föleszmélve , visszakivánkoznak, ’s méltán, — mert a’ nyár hideg, silány; de már most hasztalanul,— mert az élet tavasza eltűnt.“— „Jön e ’s mikor más irány? — Mi a’ mélyhatású ügyet közfigyelembe ’s pártolásba ismételve ajánljuk, ’s a hazának mindenkor ép, vidor, készült, szilárd ifjúságot óhajtunk. — Az eperjesi collegium nevében Vandrák Andr. MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. A’ m. gazdasági egyesület fe. martius 13-kán egyesületi elnök Károlyi György gr. előklése alatt ’s számos r. tag jelenlétében tartott nagy gyűlésének eredményei. Örömmel értesült az egyesület, mikép annak örökítéséül szánt alaptőkéjét legközelebb következő hazafiak valának buzgók gyarapítani, jelesen : Csekonics János ur 500 p.fr., Festetics Ágoston ur 300 p. fr. Grosser János ur az ajtatos iskolák szerzetének kormányzója 200 p. fr., Kossuth Lajos ur 200 p. fr., Nákó János ur 600 p. fr., Rigyicsky Pál ur 200 p fr., Szaniszló Ferencz csolti apát ur 200 p. fr. alapítványnyal, mellyekért ezennel az egyesület szíves köszönete nyilvánittatik. II. Bejelentettek az egyesület uj r. tagjai , név szerint: Farkas Ferencz, Havas József, Heinrich N. János, Légrády László, Neppel Antal, Orosz József, Sibrik Bálint és Székely Károly urak. III. A’ korm. választottság előterjeszté a’ szakosztályok ezidei munkálatinak eredményeit, mellyek folytában: a) Czélszerünek ismervén el az egyesület, hogy azon gazdasági vetemény-magokkal, mellyek részint egyesületi előadó Török János ur által gyűjtettek, részint külföldi társaságoktól és egyesektől érkeztek, próbatermesztés eszközöltessék; miután ennek foganatosítása elrendeltetett, hálás örömmel értesült az egyesület, hogy e’ végre főherczeg nádor ő cs. kir. fensége a’ budai sorompón alól fekvő kertjéből ’s annak szomszéd földeiből egy tetemes részt kegyeskedék ajánlani, valamint Zichy Ödön gróf pesten a’ városligeti fasor mellett fekvő kertjét egy pár évre az egyesület használatául vala szives átengedni; melly kegyességéért ő cs. kir. fenségének az egyesület hálás, mély alázatú, ’s a’ tisztelt grófnak hazafiúi ajánlatáért szíves köszönetét nyilvánítja. b) Tapasztalván az egyesület, hogy a’ Mezei Naptárt valamint tavai, úgy ezidén is több könyvkötő és árus a’ vidékeken szabott árán felül árurá, miután ez által az egyesület áldozatival párosított közczélnak elérése, hogy t. i. a’ szegényebb sorsú földművelő nép minél könnyebben hozzájuthasson a’ szükséges és hasznos ismeretekhez, tetemesen gátoltatik,— határozatra jön, hogy annak jövő évi folyamatából könyvárusoknak és könyvkötőknek csak olly feltét alatt adassanak el példányok, ha magokat írásban lekötelezendik, hogy ezeket sem magok nem fogják szabott árán felül árulni, sem mások által drágábban árultatni nem engedendik; minek foganatéul ezen írott kötelezések másolatban meg fognak küldetni az illető törvényhatóságoknak olly nyilatkozással, hogy az elkobzandó példányok árát ezen egyesület a közadó alapjának javára szánja. Egyúttal tapasztalván azt is az egyesület, mikép a’Mezei Naptár eddigi kiadásainak legnagyobb része tehetős a földbirtokosok, gazdatisztek ’s földművelők által szereztetvén meg, az alsóbb osztály aránylag annak igen csekély maradványában részesült, miután a’jövő évre kiadandó folyam 40.000 példányban rendeltetett kinyomatni, az iránt is meg fognak kéretni a’ törvényhatóságok, hogy ezen gazdasági ’s egyéb hasznos ismereteket terjesztő kalendáriumot az illető tisztviselők, földesurak, ’s lelkészek által legyenek szívesek a’ köznéppel megismertetni, ’s ezt annak megszerzésében tettleg is elősegitni. c) Miután a’ Schams alapította budai szőlőiskola örök bevallás következtében az egyesület valóságos birtokába jutott , ennek szives köszönete nyilvánittatik sz. k. Buda városa tanácsának azon hazafiúi érzelmű határozatáért, melly szerint az érintett szőlőiskolától, mindaddig, mig azt az egyesület kitűzött czéljára használandja, a’fiscalitás váltságául holt kezektől koronkint követelni szokott dij fizetését ismételni soha sem lesz köteles. Köszönetet szavaza továbbá Guggenberger Leopold pestin. kereskedő urnák hazafiúi szívességéért, melly szerint felszólíttatása következtében oda nyilatkozók, hogy hold. Schams Ferencznek az érintett országos szőlőiskola felsegítéséül ajánlott évenkinti adományát kész leszen folytatni. d) A’ többször érintett országos szőlőiskola minél czélszerűbb elrendezéseid és műveléséül egyesületi előadó Török János ur mellé , miután dr. Offner József ur, ki annak igazgatását másfél év óta ideiglen és ingyen viselé, leköszönt, intézőtársnak Légrády László ur kéretett meg, ki előadó ur segélyével a’ pomologia ’s oenologia mezején hosszú évsoron át csüggedhetlen buzgalommal és szilárdsággal szerzett ismereteinél ’s tapasztalásainál fogva ezen vállalatnak kora díszlést fog szerezhetni. Ennek folytában dr. Offner József urnak eddigi szives közremunkálatáért köszönetét jelenté ki az egyesület ; egyszersmind megállapittaték azon irány, mellyet az igazgatóság a’ szőlőiskola ezentúli intézésében követni ajánlott; jelesen határozatta lön, miszerint a’ szőlőiskolában egy czélszerű épület állittassék fel, melly végre a’ hold. Schams Ferencz által megnyitott önkintes adományi aláirások folytatásául mindenkit hazafiúi bizodalommal szólít fel az egyesület, szives köszönetet nyilvánítván Zichy Miklós grófnak követésre méltó hazafiúi buzgalmáért, ki az érintett épületre szükséges anyagszereket szives vala a’ gyűlés színe előtt megajánlani. e) Elismertetvén annak valósága, mikép az egyesület munkálatának sikerére leginkább hatnának a’ szakosztályok, hat. tagjai körülményeikhez képest minél gyakrabban egybegyülvén , tapasztalásaikat kölcsönösen kicserélve , a’ homályban rejlő felfedezéseket, újdonságokat ’s hasznos ismereteket világra hozni ’s a’magyar gazda-közönség tudományára jutni segitnék,határozatta jön, hogy ezentúl a’ szakosztályok minden nagy gyűlés előtt tartsanak üléseket, ezeknek eredményeiről a’ korra, választottságot koronkint értesitendők; minthogy pedig a’ szakosztályi elnök urak magányviszonyaiknál fogva mindenkor Festen nem lehetnek jelen, az illető jegyzők felhatalmaztattak, hogy azoknak távollétében a’ szakosztályok tagjait magok hivatván egybe, azok egy általok választandó helyettes elnök előkülése alatt is tanácskozhassanak. (Folytatása következik.) 247 ])ullamviz allasa. 6' 9" 9"' O felett. 60* Tavaszhó 14. reggeli 8 órakor, Grabonaár Pesten , tavaszhó 13 (pestimérő) Tis/.tuba/.a 170- 196 Mosonyban, 8. (pozs. n ) 100—125 Pécsett, 3. 5? 80- 85 Komáromban, 3. 107—116 Temesvárad, 2. 90- 94 Uj Becsén, 2. 90—100 Baján, tavaszelő27. 97-103 Szegeden, 27.V 90— 95 váltó garasokban, Bécsi pénzkeret. Kétszeres Rozs Árpa Zab. Kukuric/.a Köles Tavaszhó 7. 1841. Dent pénzb. -------150 130-132100-106 70—88 100-120 -----— 5 petes stat. kötelez . . ____ ft. 90— 95 88-92 58- 64 55-64 66— 70— 4 petes „ „ . . • 9S9/1g 65- 70 60-62 ------— 42—44 42— 45 -------— 1834-ki stat. költs. . . ____ 84-104 80—81 60— 62 53-60 62— 63 ------— 1839-ki „ „_ ------70---------60 -------56 -------50 ------43 ----------80— 85 -------— -------55 -------60 -------50 60-------83- 90 -------83 ------54 -------48 -------60 57-------75-------------------— 55— 60 60-------50--------60--------