Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-01-23 / 7. szám
túránál gondosan kidolgozott föltétetelek , eljárási formák lágyították a’ barbárságot, ’s különösen az, hogyha kibírta állani a' kiút, azonnal szabadon bocsáttatott. De itt a’ vallatószoba magányában szemközt a’ vallatóval, kinél az emberi kebel indulatait néha különös körülmény felingerlé; néhajs a’ vallatás eredménytelen folyama szenvedélyig emelé; néha az ügyes vallatói „ren du mée“ (mert ember keblében sokféle hiúság van) egy eredeménytelen vallatásban dicsőségvesztéssel csiklandja; illy helyzetben miben találjon óvást, biztosítást az emberfia? hiszen a’ szenvedett méltatlanság fölött még csak nem is panaszkodhatik, mert bizonyítani nem tud; magány és titok övedzi körül a’ vallató szobát, a’ tanúk kiparancsolvák, csak az „ütlegvirtuóz“ van jelen, a’ kínzó szerepre várakozó. Ez a’ különbség uraim, a’ tortúra ’s a’szóban forgó nem tortúra közt. Most legyen szabad az ugyanazonságokat elmondanunk 1.) mind a’ kettő fáj; 2) a’ fájdalom mindkét esetben nem büntetésül, hanem vallatás eszközéül használtaik; 3) egyik mint a’ másik nem azon épül, hogy a’ bűn világos, mert akkor vallomásra szükség nem volna, hanem azon, hogy nem világos; 4) a’ hajdani tortúrát is egy évezreden át avval védették, hogy minden bűn büntetlen marad , vége lesz a’ személy ’s vagyonbeli biztosságnak, és a’ polgári társaság embercsordává fajulva fenekestül felfordul. — Isten örökigazsága, a’ szelíd humanitás és a’ jogérzet diadalmaskodtak a’ vészjósokon, és ők a’ hamis prophiéták közé soroztattanak; itt is diadalmaskodni fog a’ jogérzet, igazság és humanitás, ’s ama vészjósok itt is hamis látnokokká sülyednek ; a’ mint azokká sülyedtek a’ szabad Britanniában, ’s fent elsorozott minden országokban, hol a’ faggató procedura, a’ „szelíd tortúrának“ *) mind eme nemeivel egyetemben örökre ’s tökéletesen eltörültetvék. Illy törvényellenes visszaélések megszüntetésével kellene a kezdetben említett országos választmány nagy munkálatát előre könnyíteni, hogy érett bölcs eszméi, tapasztalaton világosult közvéleménnyel találkozzanak. Mi legközelebb ismét említendünk egy dolgot, mellynek szerény nézetünk szerint hatalmában van, az illynemű visszaéléseknek útját állani, és a’ közvéleményt azon politicai oktatásra előkészíteni, melly a’ n. m. országos választmány összeüléséből remélhető. Ez a’ politicai oktatás talán nem igen kevéssel fontosabb eredmény leend, mint a’ munkatárgy maga. Mert hiában , miután alkotmányunk van, ’s a’ nyilvános közéletben részvétből ki nem zárathatunk, igen kívánatos, ’s a’közrendnek érdekében kívánatos, hogy politicai neveltségünk is legyen. R. Komárom, Télkó közepén. A’ journalistica egyik legszükségesb feladata, a’ társasági élet kérdéseit nyilvánosságra hozni. E’ nyilvánosság az, melly a’ közvéleménynek , a’ világ e’ minden kivétel nélküli nagybirájának szavához utat nyit, hogy mindennemű társulati viszonyaink kiegyenlítésében iránypont lehessen. De különösen olly hazában, hol a’ municipalis szép rendszer életgyökere az alkotmánynak, ’s hol e’ szerint a’ közboldogsághoz — mert önállólag munkál — külön irányban haladhat mindegyik hatóság: a’ millió érdekek meghányása, ’s közügygyé olvasztása, kétségen kívül szűkségesiti a megyéknek ’s bármelly hatóságoknak egymássali törvényesen szabad ’s akadálytalan levelezését, ’s ennek figyelmes őréül a’ journalistica nyílt lapjait, ’s ha kell — véleményét is. ’S ekként folytonosabb és hivebb figyelem alá véve ezentúl e’ ns. megyét is, jelenleg csak röviden, mennyire régibb mozgalmait az újabbakkal összpontositni lehet —szólandunk róla. Benne a’ politicai életet, főkép mióta rendeit több országgyűlésen Pázmándy Dénes ur képviselő , józan belátás és tapintattal párosult szabadelmüség jellemzi, ’s közre munkálásábani lelkességét haladása is tanusitja. Tanácsterme közügyek, ’s nem magányérdekek csatahelye; ’s ha emelkedik is józan , oppisitiója ellenére egypár toryszó, helytelen és személyeskedő szóváltások helyett a’ tanácskozás szentsége épen és tiszteletben áll fenn. Igazolják ezt a’ haza nagy jegyzőkönyvében országgyűlési utasításai; ’s igazolja azon köztisztelet is, melly azoknak hű tolmácsát, védjét’s tántoríthatatlan bajnokát, Pázmándy Dénes urat minden meleg keblű hazafi ajkáról kiséri. Gyűléseinek máigis hű tagja, éber figyelemmel őrködik és vesz részt tanácskozásaiban. A’ legutolsó télelős közgyűlés fontosabb tárgyául az ujonczok kiállításának elrendezése véteték föl, melly alkalommal a’ figyelemre méltóbb kérdések egyike: valljon a’ nemesi telkeken lakó zsellérekre a’ katonáskodás kötelessége kiterjesztessék-e? egy pár, nagyobb ’s kisebb érdekekből történhetett hozzászólás után akkint döntetett el, hogy a’ katonáskodás kötelessége személyhez lévén kötve, ’s a’ kiváltságnak , melly inkább a’ földes úr, mint szegény nemtelen zsellére érdekeit őrzi, ez esetben a’ hajdan, de még most is nagybecsű Salva Quardia-nak minden asyluma mellett sem lehetvén helye,a’ nemestelki zsellérek is összeiratandók. E’ tárgyon kívül megpendíttetett a’ most hazánkban közingerültségű vallás ügye is, melly inkább a’ Pest megyétől köztudomásra szétküldött körlevélnek el nem érkeztét tárgyazá, látszik itt az, hogy némellyek a’ sérelemben mindaddig sérelmet nem találnak és látnak, mig azt köz panasz nem veszi ajakra; holott minden törvényhatóságnak eredeti kötelességében áll: figyelemmel őrködni a’közcsend és köznyugalom felett; ’s miután nagyon természetes, hogy bár megbocsásson is rablójának a’ kirablott, ’s elálljon minden vádtól ellene — ez egyes embernek balgatagsága még azért a’ bűnt nem bűnné ’s igy megfenyithetlenné nem teheti, ’s itt transactionak helye nincs, ’s lenni nem szabad. ’S mert nem volt még e’ megyében, kinek panasza megszólamlott ’s törvényt kívánt volna, megszünnek-e azért a’ valláson már e’ megyében is felfakadozó sebek, ’s nem kivánnak-e közfigyelmet és orvoslást ? .... E’ kérdésre kétség kivűl igennel felelünk; azonban midőn majd e’ sebek ha máskép nem, hivatalos vizsgálat után figyelem alá jutandanak, ’s orvoslásuk szükségkép’s tán rövid időn megkisértetik, bővebb alkalom lesz az ügy kivitele folytában róla bővebben is szólani. — Évnegyedi közgyűlésünk Tavaszelő 29-ére van határozva. Javító dologházunk épülete egészen befejeztetett, ’s mind külső csínjára, mind belrendezetére nézve méltó figyelmet érdemel. A’ megye udvara most jóval csinosabb , de óhajtható volna, ha azon határozat, mi szerint a’ megyeház utczalámpái meggyujtatnának,gyakorlatba jőne; mert csakugyan érdemes, hogy azon középület, mellynek falai 9000 nemes jogainak szentelvék, nem csupán disz , de a’ sötétség rész ómene miatt is, legalább folyvást égő két lámpával világíttassák meg. A’ dologház várnagyi felügyelés alatt van, ’s jelenleg benne 80 rab őriztetik; gyilkosít, gyújtogató 2, tolvaj és rabló 53, pénzhamisító 1, elmeháborodott egy,’s a’t., egyenkint és külön szobácskákba osztvák, mig a’ köz műterem, hol naponkint de együtt dolgozni fognak, ’s a’ szükséges műgépek rövid időn elkészülendenek. Különbözők lévén pedig a’ magány- és hallgató-rendszer fölött még máig is a’ vélemények, teljesen elismeri közlő , mikép a’ magány, mellyben most e’ rabok is külön szakasztatnak — a’ képzetet, az ész minden más tehetsége fölött tűl munkáltatja, ’s a’ kedély megtörésére nem kevés befolyással van, minek eredménye több egyedeknél igen szomorú; ’s minden jó vagy bal iránya a’ javulandónak csak azon alapeszmétől függ, mellyet a’ szüntelen önmagával foglalkodó képzelem kifejt, és megalapít. De e’ kérdéses dologháznál a’ nap munkatársakkal lévén megosztandó, óvásai mellett mindazáltal a’ hallgató-rendszernek , ’s csupán az és különözvén el magányokba a’ rabokat— remélhető, hogy a’ magányrendszer némelly veszedelmeitől megóvatnak. E’ rabok számára minden vasárnap isteni tisztelet tartatik a’ szobácskákat körülvevő csarnok tágasabb részében , ’s dicsérettel említendő itt a’ protestánsok azon emberiség-szeretete, miszerint közülök többen és gyakran jelennek meg az itt tartott isteni tiszteletre, ’s együtt imádkozásuk és éneklésükkel, miknek tárgya a’ minden megtérő bűnöst magához ölelő nagy isten — a’ köz részvéte’ kitündöklő emberi módját tagadhatlan hatással gyakorolják. Óhajtandó, hogy a’ cath. egyház részéről is gyakrabban használtatnának a’ közvetlenül üdves hitbeszédek ! — A’ városról, szelleméről ’s általában iránya és haladása, vagy nem haladásáról máskor szólandunk. —Y— E’ közlésben az úgynevezett javító rendszer tekintetében egy fontos psychologiai körülmény van említve , mi a’ legnagyobb mértékben figyelmet érdemel. A’ magány rendszer barátai azt tartják, hogy a’ magány reflexióra, önmagába szállásra vezet. De mi levelezőnkkel egyetértve azt gondoljuk: kiváltképen képzelődésre vezet , ahol pedig ez túlfeszített erővel uralkodik, ott minden egyéb lelki tehetség háttérbe vonul, mig amaz minden lépéssel , földmértani haladásban nő, „eresett e un de“ ’s végre olly hatalmasan dühöng, hogy csak baromi eszméletlenség, vagy szoiai roppant szenvetegető menthetné tébolyodástól a’magány áldozatát. Emitt még tisztelt levelezőnk egy körülményt, mellyhez egy pár szóval szólami alkalmat veszünk.Értjük a’ javító házbani istentiszteletre megjelenést: köszönet azoknak, a’ kik ezt teszik. Nem rég olvastuk valahol, hogy a’ szabad alkotmányok csak élettelen képletek (formák), hacsak önálló ítéletre képes felvilágosodott nép-szellemtől nem éltetvék. Ha egy szellemileg szolganép alkotmányos szabadság fölött örömrivalgásra fakad, hasonlít a’ saturnaliák ünnepéhez a’ rómaiaknál, mellynek alkalmával a’ szolgák négy napra felszabadultak, ötöd napon szolgalármukba ismét visszatérendők. Valóban csaknem minden institutióval így van a dolog. Közszellem nélkül holt műszerűség marad többnyire. Aztán csodálkozunk, hogy egy átültetett külföldi növény üvegházaink kályhamelegén nem akar olly szép gyümölcsöt teremni, mint anya földben a’ nap melegén. Nem elég a’ betűt átkozni uraim, ha elmarad a’ szellem, melly azt élteti. Például ültesse át magához valamelly ország Angolhonnak törvénykezési formáit, a’ „szokástörvény“ (common law) ama tömkelegét, mellytől elborzad az ember , ha Blackstone Commentárjait olvassa, és azokat a bírákat, kiket ministeri kény teremt, ministeri kény foszthat meg hivatalaiktól ok nélkül, puszta párt érdek miatt, minő iszonyatos dolgot tett magáévá, ha *) A’ hires jogtudós Koch cancellár, még a’ múlt század végével, a’ Juste milieu rendszer elvérzetében nem borzadott leírni, hogy a’ tortúra ellen Beccaria által felizgatott szemérem és jogérzet nem egyéb, mint túlfeszített gyöngédség. Föltéve úgymond„hogy emberi módon kínozzanak“ so fern nur menschlich torquirt wird ! ! — 50