Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-01-23 / 7. szám

1836-ban több főnök felszólitá barátait az egyesült státusokban, hogy hozzájok jogtudóst küldjenek, kiben, mint az ország-és kormány­zásban biztos tanításokban, megbízhassanak. Ez siker nélkül maradt. Ha Németországba írtak volna, hihetőleg elég Rudhardt találkozik. Ma talán már leczkeket lehetne hallani a’ hawaii egyetemben a’ legelvontabb philosophia fölött, hihetőleg a’ főnökök egyenkint Hegel- Schlegel­­es Flegeliánusok volnának; azonban legdrágább érdekeikről semmit sem tudnának. De a’dologra. A’ folyóiratok nem hagyák elesni ez ügyet, ’s a’ „Kunra Hawaii“ ismételt czikkelyei bevég­­zék azt. Végre 1839-ben a’ hosszasan táplált kí­vánság teljesülésbe ment. Nyárelő 7-kén, tizen­­kettedrét­ 24 lapon nemzeti nyelven irt törvény­­gyűjtemény jelent meg , mellynek alkotása kö­vetkezőleg történt: egy seminariumi növendék m­egbizatott a’ király által, hogy a’ szigetlako­sok számára törvényeket tervezzen. A’ kis Ly­­curg először mintegy harmadát irtaté a’ most már nyomtatva levő törvénykönyvnek , m­elly a’ király ’s több főnök előtt felolvastatott, kik 5 napon át folyvást, naponkint 2 — 3 óráig tana­kodtak minden egyes törvény felett. Néntellyek előtt a’ naponkinti vitatkozás ezen ideje igen rö­vidnek fog tetszeni, de ha gondolkozáshoz nincs az ember szokva, elég az. Hány európai lakos kapna mindennemű bajokat két órai folytonos lélekfeszítéstől? Miután egyet hibásnak, mást hiányosnak, ’s a’ többit rosznak találták , arra bizaték meg a’ hawaii Lycurg, hogy a’ törvényeket, a’ vele köz­lőtt nézetek szerint, még egyszer irja le. Ez meg­történt, ’s a’ bővített újabb szerkezet a’ király, ’s különféle helységek nevezetesb főnökei előtt felolvastatok Ez úttal a’ vitatkozás már egy ki­csit tovább tartott, mint a’ franczia pak­kamráé. Némi rész újólag tökéletlennek találtatott. Végre a’ harmadik és utolsó megfontolás alkalmával minden, a’ királytól megkérdezett főnök helyes­lést nyilványtta, mire a’ király maga is helybe­­hagyá azokat, ’s aláirá.­­ A’ bevezetés igy szólt: „Isten minden népe­ket, minden embert egy vérből teremtett, hogy a’ föld színén egyesség- ’s boldogságban lakja­nak. Isten némi jogokat is adott egyaránt minden embernek , minden főnöknek 's minden népnek minden országban. Azon jogok, mellyeket min­den embernek egyaránt adott: élet, test, szabad­ság, kezei munkája, ’s szelleme termékei. — Isten kormányokat ’s törvényeket is rendelt a’ békének miatta. Egy nép számára alkotott tör-­­vények hozásánál épen nem illik csupán a’ pa­rancsolok védelmére készítni törvényeket a’ nél­kül, hogy az engedelmeskedők védelmére is gond fordíttatnék.— Nem szabad törvényt hozni, melly a’ mondattal nem egyezik, és senkitől sem sza­bad szolgálatot vagy munkát kívánni, melly az említett elvektől eltér. Főnöknek nem szabad az alattvalót nyomnia, de főnök és nép egyazon törvény alatt álljanak. Ezáltal védelem van biztosítva egész nép,­­ valamint annak földei, épületei ’s minden tulaj­­j­dona számára ; és senkitől semmi el ne vétessék,­ csak a’ törvények különös rendelete által. Melly főnök ez alkotmánynak ellenszegül,nem marad a’ Sandvvich szigetek főnöke; földet elvételnek, ’s ha a’ törvények rendeletével daczol, kő köttetik nyaka körűl , és lyukas csolnakon tengerre bocsáttatik. — (E’ főnökök , kik önmagok ellen illy törvényeket hoznak, pompás szerepet ját­szottak volna Franczhonban a’ hires Nyárutó­d-dikén). Ugyanez áll az egyes szigetek parancsnokira, a’ tisztviselőkre, ’s a’ kormány számadására el­adott földek eladóira nézve. A’tisztviselők köte­lesek a’ törvényeket hetek­kint felolvasni. — Meg­­tiltatik nektek az embereket távol munkára ve­zetni. A’ nőknek megparancsoltatik , hogy ház­tartásukra vigyázzanak, gyermekeiket oktassák ’s azokat iskolába küldjék. Minden, ki az egész nép javára, a’ kor­mány által is helybehagyott törvényjavaslatot csi­nál, ennek következtében a’ főnökök tanácsá­ban illési jogot nyer. — így hát Rousseau, Frank­lin ’sa’t. kik gazdagok nem lévén a’ mostani franczia választó rendszer mellett csak választók sem lehetnének, a’ sandwichi szigeteken leg­alább főnökök lettek volna. — Minden új, becses találmány adómentességet ’s 10 piaszternyi aján­dékot von maga után. A’ főnököknek meg­­hagyatik oda hatni ’s működni, hogy mindinkább javított állapot jöjön létre. Évenkint, Tavaszhóban, főnökök gyűlése tar­­tatik, hol törvények hozatnak ’s az ország köz­ügyei elintéztetnek.“ Hogy hívják a’ királyt, nem tudjuk, mert a’ szokott forma: „Datum in ’sat. ’sat.“ hiányzik a’­sandvichi törvénykönyvben. (Krit. Zeit. f. R­ec­h­tswhs.) T­. 56 HASZNOS ISMERETEK terjesztése ügyébe­n• E’ czim alatt közlett lapjaink 2-dik száma Almási Balogh Páltól egy felszólítást, melly, reméltük, mind azoknál, kiknél a’ ke­bel nem hirtelen ellobbanó szalmatű­ztől, vagy üres hangzörejtől, hanem munkás honszeretet­től hévül, részvevő figyelmet fog ébreszteni. Sajnáljuk, hogy a’ többi hírlapok (egyet kivéve) bár lapjainkból némelly sokkal kevesbbé érdekes dolgokat fölvettek, ezt mind ekkorig említésre sem méltaták. Mi részünkről mindent el fogunk követni, hogy e’ felszólításnak sikere legyen , ’s legközelebb buzgó indulattal veendőnk részt a’ tanácskozásban, mellyre folyó hó 30-dikán e’ tárgyban nehányan összegyülendnek. — Örö­münkre válik egyébiránt jelenteni, miképen ha­zánknak egy lelkes leánya volt a’ legelső, kinél a’ felszólítás viszhangja talált, ’s e’ czélra élte fogytáig évenkint 40 pengő ftot kötelezett. Meg­nevezésétől szerénysége eltiltott h­ irdetések. A’ „Pesti Hírlap“ eddig megjelent számaival folyvást szolgálhatunk. (4) Hirdetés. (2, 3.) (6) (­. 3) Alul írt mlgos. gróf Károlyi Lajos úr o nga’ Surány- Megyeri uradalmi orvos­ kovácsa, miután eddig több ngos. és fő-magú uraságok által, a’ földmivelést tökéletesbítő gazdasági eszközök készítésével (mellyekben honunk még eddig nagy hiánnyal van) bizatott meg, kész­nek ajánlkozik most is több illyféle rendelményeket felvállalni. — A’ kész eszközök’ árai következőleg alapíttattak meg: pengőben. " ›/‹ \OA Egy zugmayerféle eke taligával­­? taliga nélkül 5» töltögető eke, burgonya mivelésre, és kiszedésre, kisafával (Vorwage)....................................... irtó-eke­s kapával. . . .......................................... tökéletes amerikai szénagereblye........................... .. szénavontantó............................................... rézgyalu...................................................................... skót korona.................................................................. czekla-töltögető eke . . . szaggató eke (scarificator) 19 12 16.-18.- 11_ 19- 22 - 13 13 14­ — 19:*2 9 — Megrendelések Komáromon keresztül Tót - Megyeren fogadtatnak el bérmentes levelek által. — A’ megrendelt eszközök’ valódi, és tartós jóságáért alul írt kereskedni fog, mellyek csinosan zöldre festve állíttatnak elé. — Nagyobb mennyiségű szállításokat, csupán a’ szálítási költségek megtérítése iránt alul irt szintén magára vádolni késznek ajánlkozik. Tótmegyeren januárban 1841. Piu­m Ferd­inátus m.k. orvos kováts. Twatty­­ angol nol, apja Catton­an. Twatty született 1830. sötét per 153/1 mark. most folyó 1841 eszten­dőben hág Nagy-Katán Keglevich Gábor grófnál, hágás dija 10 arany, a­ hágás végett Nagy Kátára külden­dő kanczák számára alkalmatos is­tállók találtatnak, a’ megkivántató széna és zab portziók pedig az ille­tő tisztség által folyó áron leendő megtéritések iránt minden készség­gel ki fognak szolgáltatni. — Előre való bejelentést tehetni az uradalmi tisztartónak, Kováts Mihálynak szó­ló Pestre gróf Keglevich házhoz in­tézendő levél által. Kapható minden hiteles könyvá­rosnál : A’m­­agyar váltójog kézikönyve. Készítő Eckstein Adolf, (hites ügyész.) Pozsonyi könyváros és kiadó Wigand K. F. nyomtatása és tulajdona, n. 8 rét. Velinen, borítékba fűzve 1 for. 30 kr. (7.) (1, 3) T. ns. Zemplén vármegyében hely­­heztetett S­z. Ujhely városában fek­vő mulató vendéglőben kerestetik egy vendéglő Sz. György naptól fogva egy vagy több esztendőkre; ezen vendég­lőben a’ t. casinoi Társaság szállást tartván, annyival is inkább a’ traktor­­ság nagyobb hasznot hajtván, e’ mel­lett a’ felső emeletben 9 vendégszoba, tánezterem, ezukrázszoba kettő; alsó emeletben pedig, egy borivó szoba, 2 bolt az utczára, a’ vendéglőnek két szobája, tágas konyhája, kamarája, pinezéje, istállói, és kocsiszínje, a’ fel­bérelni szándékozók Kassára Mirsgos B. ’Sennyey Károly úrhoz megegyezés végett utasíttatnak. Megjelent ’s kapható Heckenast Gusztáv pesti könyvárosnál: A’ ü­ységóvó Intézet, eredeti vígjáték három felvonásban. Irta Markheit Imre. imrét, Budán, fehér Velinen, borítékba füzve 40 kr. ezüstben. Világ és ismertető lapokra még folyvást előfizethetni. Kiadja Landerer Lajos, szerkeszti Kossuth Lajos.

Next