Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-07-21 / 58. szám
Szerda Julius 21 1841. 58# Megjelelt e’ hírlap minden héten kétszer : szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékkal 0 ft pengő pénzben. ■— Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadótulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. • Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy hasábsorért, petit betűkkel, 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Kinevezések. Vezérczikk. (Igazság.) Szentkirályi Móricztól. Kisd. óvó int. Énekiskola. Adakozások a pesti vakok intézetére és Kliegl gépeire. Nádorunk fogadtatása Aradon, üdvözlő beszéd miatti kereszteltetés. Nyilatkozás prot. egyh. hírlap iránt. Furás*, ujd. Gr. Nákó-ház épitéséveli visszaélés orvosolva. Megyei dolgok. Nógrád. (km., Schiff M. losonczoni visszahelyzései. Csongrád (másodalisp. hivatal, mezei rend. bíróság, szertartás nélküli eltemettetés, nemes jobbágyok összeírása, vegy. házass.) Bács ( m., eczet, kisebb bűnök megfenyitése, elim. adatok). Alsó- Fehér vármegye tisztválasztási közgyűlése, vegy. házasság. Hajdu kerület (helyettesítési kijelölés, vegy. ház., a’ dorogi g. e. hitüek nem oroszosodnak, fogházjav., erim. statist., ismeretlenség a’kerül. szerkezetével). Rövid közlés: Kolozs megye tisztvál. közgyűléséről. Kir. városok köréből: Komárom és Győr (a’surányi műmalom, és triesti vállalkozók). Nyilt levél Csiky S-hoz. Külföldi napló. Angol-, Spanyolhon, Schweiz. Egyveleg. Értekező: A’ pestbudai hangászegy. által felállítandó nyugpénz,intézet ismertetése, ’s meghívás az abba lépésre. Mátray Gábor: Előfizetési jelentés „Szolgabirói hivatal“ czimű munkára. Hivatalos tudósítások. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. A’ nm. m. kir. udv. kamara a’ kebelbeli lajstromozó hivatalnál megürült másod-segédségre Lorencsevich Mátyást, ennek helyébe lajstromozóvá Antal Sándort, birnokságra Schmidt Károlyt, járulnokságra Grobetty Jánost, — továbbá Neissel Jánost aadkuti harminczadbeszedővé, Krenosz Mártont ujszalonkai harminczad- és vámbeszedővé, — útlevélvizsgálóságra: Mednyánszky Sándort Újfalura, Koretich Mártont Ottokárra, Fleischhacker Ferdinándot Hidegkutra, és Thianich Mihályt Radafalvára; végre — Rajákovics Gábort kisjáczi harminczadossá, Illavszky Lajost pedig Berdoveczre ellenőrködő tiszti irnokságra alkalmazd. "Vezérczikk. (Igazság.) Vannak az életben pillanatok , midőn parányi énünk elmerül az emberiség végetlen tengerében , és mind az, mi volt, mindaz, mi van és lehet, egy nagy, sem idő sem tér által nem korlátolt gondolatban olvad össze; ekkor háttérbe vonulnak az ellenséges érdekek összeütközésének fajai, ’s az igazságnak őszinte tiszta képe azon komoly szelídségü arczczal tűnik föl, mellyre a’ hajthatlan szigorúság szeretettel párosulva üté jellemét; — azon igazságnak, mellyet legyőzni emberi erő nem képes; azon igazságnak , melly szelíd mosolylyal nézi az emberek álért ellenséges törekvéseit, mintha mondaná: ,,a’balgatagok azt vélik , hogy nélkülözhetnek! sajnálom őket!“— Ezek álomképek meglehet, de valamivel tán mégis többek.— Mert vallyon nem igazságtalanság szülte e a’ legtöbb nyomort e’ földön, nem csak azokra , kik igazságtalanságot szenvedtek , hanem azokra is, kik gyakorolták. Nézzünk végig a’ világ történetein, és megtaláljuk a’ feleletet! Ha az emberiség, ez a’roppant egész, az élő egyedekkel megszűnnék, és azokban, kik utánunk születnek, ismét az uj egyedekkel uj emberiség is születnék, lehetne okát képzelni, miért ragaszkodunk inkább ahoz, mi az igazság kivánataival ellenkezik; mert nem tagadhatni, az önző érdek jobb’szeret parancsolni, mint engedelmeskedni,—jobb’uralkodni, mint szolgálni, hacsak egy rövid ideig is; pedig az igazság engedelmességet és szolgálatot kíván oltárainál áldozatul. — De az emberiség egy és örök, és ennek mi tagjai vagyunk mint egyedek, tagjai mint testületek, ha polgári társaságban , vagy ha még ennél is szorosabb szövetségben állunk egymás iránt; mert hiszen nem a’ múltban és jövőben él e az ember? ’s ama’ perez, mellyet jelennek nevezünk, nem volt e már régen óhajtásunk tárgya, midőn még a’ jövőnek kétes ködében rejtezett, ’s nem szemeink előtt áll e szüntelen mint példa, mint intő óvás, mint kedves emlékezet, miután már rég a’ múlandóság örvényébe merült? — és vallyon munkálkodásunknak csaknem minden czéljai, a’ házi és polgári életben nem túlterjednek e az egyed rövidke életének korlátain ? Oh! szűnjünk meg hinni, hogy az emberiség életétől egyedi életünket elkülönözni lehet, hogy a’ rövid kényuraság következményei, miket önzés magának kivívni képes, ránk mint egyedekre nem tartoznak vagy ha igen, úgy szűnjünk meg tenni vagy akarni olly dolgokat, mellyeknek következései az egyedi életen túlterjednek. — De mi hát az igazság? Magában igen egyszerű dolog; csudálom, hogy kérditek! A’kisdedóvó-intézetekben tudják és naponkint gyakorolják a’ parányi gyermekek, igaz parányi, de rájok nézve nem kevesbbé élénk érdekeikben, mint a’ mi érdekeink, kik magunkat , mint koros emberek , ezeken felülemelkedve tartjuk ; pedig kívánságainknak csak tárgya, de nem lényege változott! Megmondjam e tehát még is ? Megmondom, ha úgy akarjátok, tanultátok magatok is, de elfelejtétek ismét, ’s nyomban rá fogtok ismerni; meg vagyon irva: „A’ mit nem akarsz, hogy neked tegyenek, te se cselekedd azt másoknak; mert ez a’ törvényes az igazság.“ — De megmondom más szavakkal is; mert hiszen ezernyi ezerfélekép szövevényes viszonyainkra a’ kisdedek együgyű nyelvhangjai nem illenek. — Az élet egy nagy aequatio , ismert quantitások benne az egyedek érdekei , és az, mi ezen érdekek sokaságát kiegyenlíti, az y; és ez az igazság. Hosszú calculus! néhány évezred telt el, mióta az emberiség dolgozik rajta, ’s mégsem volt képes a’problémát gyakorlatilag tisztán feloldani. Egyik nemzedék a’ másik után felállítja azt, mit a’feladatban jó-nak hisz; azt mondják: korszellem, időkivánat, ’s több efféle. Jó egy más nemzedék, recalculálja a’múlt nemzedék munkáját, ’s törtszámra talál; mert az előbbi egyik vagy másik cognita quantitást többre vagy kevesebbre vette mint kellett volna; de a’czélhoz mindig közelebb közelebb jutunk; mert hiszen maga az igazság mérlege is ingadoz, mielőtt végképen megállapodnék. A’feladat valahára feloldva lesz kétségtelenül. E’ remény nélkül az emberiség élete semmi. De jegyezzük meg jól, e’ feloldásban munkálkodni nem önakaratunktól függ; a’ feloldás maga nem jóakaratnak, hanem az emberiség belső törvényességének szükséges és eltéveszthetlen szüleménye. E’ hosszú calculus a’ história évkönyveiben van letéve; itt fogjuk látni, mikor szaporodtak a’ cognita quantitások sorai; itt látjuk, mint dolgozott eddig az élőkor gyermeke; de itt látjuk azt is, hogy minden egyes cognita quantitas, melly túlnyomóságot szerzett magának, ’s alapján tulterjedett, nem csak nem volt képes az aequatio munkáját feltartani, sőt épen ez által sietteti azt, mert önmaga töredezett szét apróbb quantitásokra tulajdon súlya alatt; itt látjuk, hogy van az emberiségnek törvényszerűsége önmagában, ’s ezen törvényszerűségnél fogva alakulnak a’ történetek. — Valóban csalatkozunk , ha a’ históriától tanácsot kérünk, miként lehetett volna e’ vagy ama’ történetet eltávoztatni? mert embernek hatalmában nincs meggyőzni öntermészete törvényszerűségét. Hibázunk akkor is, ha a’dolgok külső formáját, a’ véres harezokat ’s a’ többi mindent, a’ mi változó, a’ dolgok’s történetek lényegével cseréljük fel. Tanuljuk tehát a’históriából azt, a’ mire taníthat egyedül, hogy minden quantitást az aequatióban számolni kell; mert századok alatt milliárdokra gyűlnek az adósságok, ’s ha ezt a’ késedelmes adóson valaha egyszerre követelik, mi marad önmagának? — A’ férfi az életnek zivatarában gyakran elragadtatik az indulatoktól, különös czélokra intézett törekvései alatt gyakran ismételt benyomások barázdákat vonnak lelkén, mellyeket az akadályok 's ezekkeli folytonos küzdések mindinkább mélyebbre edzenek. A’ férfi védi a’ törvényt, a’ hatalom különös jogait és kiváltságait, polgártársainak gyakran a’ jóakaratot boszantó kifakadásai ellen, és ezek által kisebb nagyobb mértékben magas rendeltetésétől, hogy ember legyen, eltávolíttatván, a’históriai jognak és históriai igaznak rabjává lesz.— A’ nő, csendes és szűk körében mind e’ vitáktól nem érdekeltetik, ő nem ismer szépet, melly bizonyos tekintetben nem szép; nem ismer igazat, melly bizonyos tekintetben nem igaz; nem ismer jogot, melly bizonyos tekintetben jogtalanság lenne; — és ezért ő van rendelve, azt, mi az emberben emberi, tisztán valósítani; ő van rendelve a’ szépség és kegy ellenállhatlan hatalma által ez emberinek győzedelmet vívni ki a’ társas életben; ő van rendelve, e’ tisztán emberit, nevelés ’s gyöngéd anyai szeretet által gyermekei lelkébe ültetni; ő ringatja szivében az emberiség bölcsőjét, migviszont a’férfi emberi tisztább rendeltetésinek tudatára ébredvén, általok a’ gyönge csemetének utat tör az élet bozótjai között, így neveli önmagát az emberiség. Küzd a’ históriai jog az emberiség örök typusával öröktőlfogva; de magában az emberben van legnagyobb biztosítása, hogy ez, és nem amaz, győzni fog. — Mi magyarok is ösmerjük kölcsönös visszahatás által azon jogot, mellyet nem törvény irt, melly azonban minden törvénynek utolsó mértéke; mert hiszen mi is emberek voltunk elébb mint magyarok. Alkalmazzuk e’mértéket lassankint min magunkra,és ha tapasztaljuk, hogy e’ mérték még nem illik ránk, habár egyszerre nem egészen is (mert ez nem lehet), faragjunk itt-amott egy kicsit, és dolgozzunk a’ nagyaequatióból nekünk jutott feladaton. Dolgozzunk jó szívvel; mert hiszen ezt min magunk érdeke úgy kívánja. Mi szerencsésebbek vagyunk más nemzeteknél; mert nálunk kivívni indult a’józan értelem azt, mit máshol ellenséges összeütközések szültek; mi előttünk törve az ösvény, csak a’ czélt kell elismernünk, kikerülni az akadályokat, mellyekben más nemzetek megbotlanak, nem lehetetlen.— Szentkirályi Móricz. A’ kisdedóvó-intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület középponti választottsága hivatalosan értesülvén, mikép a’ pénztár jelen állapotja némi reményt nyújt arra, hogy az egyesület ezidei szükségei a’ tartozásban kün hevert részvény- é s kamatfizetések behajtása következtében nagy részben fedezve lesznek, a’ téli közgyűlés határozatának foganatául közhírré teszi: mikép az újonnan keletkezendő intézetek fölsegítéséül ezidén kész az egyesület némi segélyt nyújtani az igazgatási szabályok V-ik czikkelyének értelmében, mellynek tartalma következő: „Uj intézetek alkotására ’s felkészítésére, mennyiben a’ pénztár állapotja engedi, a’ visszatérítés föltételnek előleges és kölcsönös megállapítása után a középponti választottság kiadásokat tehet. Azonban új intézetek segítését csak akkor lehet elvállalni, ha az illető megyében vagy városban már megyei vagy helybeli egyesület áll fen, mellynek tagjai magukat kötelezték legyen: a) hogy három esztendeig összetartandanak, és az alkotandó intézetet utalmok alá veendik; b) hogy ezen országos egyesület pénztárának a’ kölcsönveendő summát visszafizetik, mire nézve az illető egyesület tagjai annak nevében téritvényt fognak kiadni. — Az illető helybeli egyesület szabályai, szükséges tudomás végett, ezen egyesület levéltárában meg fognak tartatni. — Olly erkölcsi testületek, mellyek ezen országos egyesület ügyének előmozdításában akár részvényfizetésekkel, akár alapitványnyal tettleges részt vettek, az általok felállítandó kisdedóvó-intézeteknek benső felkészítéséül szükséges pénzsegélyre mások előtt különösen számolhatnak.“ — Tagadhatlan lévén a’ kisdedóvóintézetek naponkint növekedő szüksége, azon helységeknek, mellyek a’ választottság nevében a’ két testvérhon törvényhatóságaihoz intézett kérelem következtében kisdedóvó-intézet felállítására kedvet nyernének, némi buzdításául szolgálhat, mikép egy falusi kisdedóvó-intézet kellékei nem mennek többre, mint a’ következők, úgymint: 1) Egy ház, melly a‘ kisdedóvó szerény lakása mellett foglaljon magában egy óvóteremet vagy szobát, ’s ha a’ költségek engedik, ennek szomszédságában egy kisebbiket. 2) Az óvóteremben szükséges annyi pad, mennyiben a’ kisded népség egymás mellett szorongás nélkül el fog férhetni, a’ terem egyik oldalán fiuk, másikán leánykák számára egymás mögött sorban. 3) Egy fekete irótábla. 4) Abc-táblák. 5) Egy számoló gép, felfűzött golyókkal. 6) Egy szerény asztal és szék a’ kisdedóvó számára. 7) Egy pár fogas a’ kisdedek öltönyeinek és sapkáinak vagy kalapjainak téli időben felfüggesztéséül. 8) Annyi palatábla, mennyi a’ kisdedek száma. 9) Különféle mértékek. 10) Különféle táblák ’s természettörténeti képek. — Ezen bútorok ’s tanszerek ára alig rúg 30—50 portra, ’s azonfelül a’ 2, 3, 6, 7 számok alatt érintettek akármelly falusi ács vagy molnár által is elkészíttethetnek, — a’többieknek könnyebb megszerezhetéseül pedig a’ választottság szíves segélyét ajánlja. A’ kisdedóvó évdijának nagy része a’ kisdedek iskola pénzéből is kitelik. — Pest, (uri utcza 454-ik sz. alatti Pyrker-ház 1-ső emel.), junius 12-kén 1841. — Kacskovics Lajos m. k., egyesületi titoknok. Énekiskola. A’ pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti nyilvános énekiskolába (Pesten, gránátos-utcza, 405. szám alatti Hoffmann-házban) i. é. július 31-ig ismét vétetnek föl növendékek. Ezen iskolában mindkét nemi ifjúság, egymástól elkülönözve, olly órák közben, mellyek a’ szokott tudományos tanulmányok idejével össze nem ütköznek, szabályszerinti éneklésre magyar és német nyelven ta-115