Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-10-19 / 84. szám
Szerda Pesti Hírlap S4. Megjelelt e’ hírlap minden héten kétezer , szerdán és szombaton. Féléri előfizetés a’ két fűvárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, poétán borítékkal 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben I, an derer hajós kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden cs. kir. poetahivatalnál. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek , de egyegy hasábsorért, petit betűkkel, 5 pengő krajczár számittatik. October 19 1841 TARTALOM. Kinevezések. Vezérczikk. (Sz. kir. városok 1.) Követválasztások Erdélyben. Ipar egyesületi tudósítás. Szegénygyermekkórház. — Megyei dolgok. Árva (caducitas, megyei sebészségre zsidó választatik). Thurócz (országos körlevelek adatai magyarul írandók, tisztválasztás kéretik, szolgabirák szaporítása, 1017: 14, küldöttségnevezési jog). Fejér (ujdon rendszerizett szolgabirók választatnak, esküttek kineveztetnek , Erdély és unió). Kolozs (országgyűlési utasítás)Rövid közlés. Alsó-Fehérből. Vidéki levéltárcza. Sopronyi selyemtenyésztő intézet Ér melléke (harcz és háború a’néptanítók szakálla ellen). Pata (gr. Zichy Károly népnevelési alapítványa). H. M. Vásárhely (Kriss Jakab adománya). Nyilatkozás Csernekvölgyről. Kult. napló. Angol, Spanyolhon, China. Értekező. Miss Pardoe Magyarországról. — A tisztujitószékek reformjáról. IV. és V. —Balogh János. —Hiv. tudósítások. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. ’s apost. kir. felsége Villecz János Sáros megyei levéltárnokot a’ tiszáninneni kerületi tábla iktatójává, Hegyessy Pál rosnyói olvasókanonokot pedig ugyanazon káptalan nagyprépostjává méltóztatott kegy. kinevezni. (H—k) A’ rm. magy. kir. udv. kamara Párvy Lajost kokavai erdészségre alkalmazd. (H—k) Vezérczikk. (Sz. kir. városok. I.) A’ kir. városok országgyűlési állása, politicai életünk napi kérdései közt, a’ legsürgetőbbek közé tartozik.— A* keserűség, melly a’ két utolsó országgyűlésen a’városi követek soraiból annyiszor kitört, vészt rejt mellében. Egy villámterhes felleg az, melly hazánk egén fölebb és fölebb vonul. Amazt a’ polgárszeretet férfias indulatával lecsillapítani, emezt az igazság szelével szétoszlatni, jogszerűség ’s józan politica parancsolólag intenek. — Ki tudja, mit rejt a’ jövendő kétes födele? ki tudja, nem jőnek e idők, midőn e’ nemzetnek állni kellene egy testbe forrottan, mint egy óriás férfiú áll? ’s ha ekkor nem állana mint egy férfiú,’s nem állana azért, mert ben a’ honban ellenségei volnának , kik, ha jókor akarjuk, barátaink lehetnek vala; ha minden érdek, mellynek igényeit a’ szent igazság istenereje támogatja, elkeseredetten azon osztály ellen fordulna, melly (nemes önérzettel mondhatjuk mindnyájan , kik ez osztálynak tagjai vagyunk) közel egy ezreden át a’ nemzeterő megtörhetlen magköve volt; ’s hahogy az országgyűlésről országgyűlésre mindinkább növekedő keserűség a’ szenvedelem vakkevében oda tévesztené a’ kir. városokat, hogy jelszavul választanák: „mindent inkább, mint gúnyt“, minő átok nyomná korunknak emlékezetét! minő tehetségeket tüntet föl illy körülményekből a’ história! Emlékezzünk csak más egyebek között Dániának 1660-ki korszakára. „Gúny“ szót emliténk. Igenis, uraim! teljes tiszta meggyőződésünk, hogy valamint azoknak, kik magokat a’negyedik rend képviselőinek mondják, minden kisvárosnak, bármi rottenborough (korhadt helység) szinü legyen is , akármelly vármegyével egyenlő szavazatot óhajtó követelések, nevetséges igény , mellynek sem törvényes, sem politicai, sem számtani alapja nincs, úgy más részről a’ kir. városok országgyűlési jelen állása több mint igazságtalanság , — valóságos gúny. És ez az, mit ember még amannál is nehezebben tűr. — Ez nem maradhat igy, ennek nem szabad igy maradnia.—Midőn a’ samniták Spurius Postumius légióit a’ caudiumi szorosban körülkeltték, ’s tanácskozónak, mit tegyenek a’ magokat kényre kegyre megadni kénytelen rómaiakkal? Herennius Pontius azt tanácsoló: Öljék meg mind, vagy bocsássák mind szabadon bántatlanul, csak ne gúnyolják. Samnium kormánytanácsa mást határozott: jármon bújatta keresztül a’consult és seregét , ’s ezzel boszút vetett és kárhozatot arata. Az ősz Herennius tanácsa szolgáljon intésünkül; mondjuk ki (ha tehetnők, ha akarhatnék), hogy a’ királyi városok országgyűlésünkben részt ne vegyenek; de ha ezt nem tehetjük,ha ezt tenni nem akarhatjuk, úgy kapcsoljuk magunkhoz érdekűket méltányossággal és igazsággal, ’s ne tűrjük, hogy a’ törvényhozási részvét reájok nézve gúnyszó legyen. Mert még egyszer mondjuk: gúnyt szenvedni nehezebb , mint igazságtalanságot, mint szolgaságot. A’ kérdés nehézségeit jól ismerjük ; tudjuk, hogy már csak a’ dolog fekvésének kifejtése is kényes feladat, melly a’ kir. városok túlfeszített igényeinek sem lehet kedvező; azonban bármennyire érezzük is , hogy a’ bonyolult csomó feloldása mienknél erősebb karokra vár, kötelességünknek tartjuk mégis véleményünket megmondani; ’s teszszük azt nem a’ csalhatlanság, hanem a’ jó szándék igényével. Legalább anyag lesz, ’s ösztönül szolgál, hogy veniant deplebe togata, qui juris nodos et legum aenigmata solvant.— Közelebbi lapjainkra tehát (kivévén talán a’ legközelebbi két számokat) fejtegetéseink tárgyául ezt tűzzük ki; jelenleg mintegy bevezetésül szükségesnek véltük tisztelt olvasóinkkal közleni, mit Deák Ferencz nagybecsű követjelentésében e’ tárgyról mond: „Még egy fontos érdekű tárgyról kell szótanunk, melly a’ nemzetnek komoly figyelmét különösen megkívánja, ’s ezen tárgy a’ kir. városok jelen állása. Keserű érzéssel szólaltak fel ezen országgyűlésen ismét a’ kir. városok küldöttjei, ’s törvényeinkre hivatkozva , teljes mértékű szavazati jogot követeltek. A’ Kir. és RR. ugyan mindaddig, mig a’ kir. városokban a’ választásoknak és utasítások elhatározásának eddigi rendszere fenáll, azoknak országgyűlési szavazatára nézve az eddig követett gyakorlattól el nem állhatták, de hogy ezen akadály is minélelőbb megszűnjék, indítvány létetett, hogy haladék nélkül egy választmány neveztessék ki, melly a’ kir. városok belső viszonyainak ’s országgyűlési helyeznének elrendezése iránt még ezen országgyűlésre kimerítő véleményt adjon. Ezen indítványt a’ többség akkor el nem fogadta, sőt a’ kir. városok követei közül is többen szólottak ellene ; utóbb azonban kér. ülésben ismét megújították azt, ’s ekkor többséget nyervén, egy két. választmány azonnal ki is küldetett. De mivel ezen választmánynak tagjai más választmányi munkákban is foglalatoskodtak, mellyek szinte fontosak és halasztást nem szenvedők valónak, ezen munkák pedig csak az országgyűlésnek utolsó napjaiban lettek befejezve, a’ választmány idő hiányában a’ városok kérdésének sok munkát kívánó tárgyalásához nem kezdhetett. Elhatároztuk tehát, hogy e’ tárgyban egy orsz. választmány küldessék ki, melly legalább a’jövő országgyűlésre kész munkát adjon, akkor haladék nélkül felveendőt; ’s ezen határozatunkat egy külön felírásban kívántuk ő felségéhez fölterjeszteni; de a’ fő RB. abban megegyezni semmikép nem akartak. — Így tehát ezen országgyűlésen sem történhetett e’ tárgyban semmi előlépés, pedig a’ dolog hosszas halasztást nem szenved ; úgyis eddigi hibáink ’s az eddigi mulasztások sok rosszat szültek már, ’s azoknak keserű következéseit naponkint inkább érzi a’ haza. Más nemzeteknél városokban fejlődött ki legelőször a’ szélesb és biztosabb alapra épített polgári szabadságnak tiszta felfogása; városok törték meg hajdan az erőszak szülte igazságtalan hatalomnak lánczait, ’s a’ szorgalomnak ’s műveltségnek bölcsői a’ szabadságnak és nemzetiségnek legerősebb támaszai városok valónak. És hogy ez nálunk nem egészen igy történt, hogy hazánkban épen a’ nemzetiségnek és a’ polgári szabadságnak kifejlődésére nem valónak jótékony hatással kir. városaink, azt leginkább a’ törvényhozásnak százados mulasztása és gyakran ismételt hibái okozták. — Törvényeink a’ kir. városokat kiváltságok által a’ népnek sorából kiemelték, ’s elszakasztották azoknak érdekét a’népnek érdekétől; a’ nemesi rend pedig épen soha nem valt hajlandó azokat polgári tekintetben magához fölemelni, sőt gyakran ellenséges indulattal használta ellenük hatalmát ’s polgári felsőbbségét. Így állanak kir. városaink elszigetelve még most is közöttünk és a' nép között, érdekben és érzésekben tőlünk és attól különválva. Idegen elemek valónak azok, mikből kir. városaink egykor alakulni kezdettek, és őseink elmulasztották, ezen idegen elemeket a’ nemzettel egybeolvasztani. Zsibbasztó volt már századok óta városaink szabadabb kifejlődésére nézve azon régi hibás s’ igazságtalan rendszer, miszerint minden szabad választási közigazgatási törvényhozási jósokat, a’ polgárok egész tömegének teljes kizárásával, csak azon csekély számú testület gyakorolja, melly önmagát választja, kiegészíti és utasitja ’s mind ezen közpolgári jogokban a’ többi polgárok még csak közvetve sem részesülnek; és ezen hibás rendszernek czélszerű javítására századok óta semmit nem tett a’törvényhozás, annyi panasz után meg most sincs eltörölve azon önkényes hatalom, mellyel a’ királyi kamara városainkat függésben tartja. Egy szóval : századok óta semmi nem történt, a’ mi városinkban egy önállásu, független polgári rendnek kifejlődését eszközölte volna; pedig ezen hiányt, minden közviszonyainkban ’s a’ haladást tárgyszó minden lépéseknél súlyosan érezzük, ’s illy polgári rend nélkül városaink soha azon közállományi fontosságra nem emelkedhetnek, melylyen más nemzeteknél a’ városok állanak. Mik volnának már eddig kir. városaink a’ hazára ’s nemzetiségre nézve, ha egy, ekképen kifejtett polgári rend egyszerű, de szilárd önállásában őrködnék a’ törvény , szabadság’s nemzetiség mellett? hol volna polgári tekintetben már nálunk is a’ nép, ha kir. városaink attól különvált érdekeik által el nem szakadtak volna?“ „Mindezen hiányokat tehát minél előbb pótolnia kell. A’ feladás nehéz, mert századok mulasztását kell helyrehozni, de mégis mulhatlanul szükséges hozzá fogni e’ nehéz munkához, mert az elválasztó ponton állunk már, még hatalmunkban áll,a’városokat bizodalomnak, szeretetnek és igazságnak ’s méltányosságnak szorosabb köteleivel a’ nemzeti szabadság közérdekéhez kötni; még hatalmunkban áll czélszerű törvények által kifejteni bennök azon morális erőt, melly egyedül képes azokat ’s általok a’ hazát is virágzásra emelni; de minél inkább halasztjuk ezt, annál kevesebbé biztos a’ siker , ’s annál inkább félhetünk, hogy azok, kiket századokig idegeneknek tekintettünk, szívben ’s érzésben is idegenek maradnak hozzánk; sőt idővel még ellenünk ’s érdekink ellen fognak használtatni.“ „Azonban nem elég, sőt nem is tanácsos, egyenesen ’s egyedül csak az országgyűlési szavazat kérdését eldönteni városunkra nézve ; mert a’ törvényhozási jogot nem a’ városok néhány tisztviselőivel, hanem a’ városi polgárok összeségével oszthatjuk csak meg, ’s csak ezeknek független önállásától lehet biztosan remélni, hogy azt szabadon és tisztán a’ haza közjavára fogják használni; ’s mind azon tekintetek, mellyek a’ kir. városok politicai fontosságára nézve fenforognak,nem a’tisztviselőkről, hanem az egész városról ’s a’ város polgárainak egyesületéről állanak. Ezt a’ független, önállásu polgári rendet kell tehát törvény által létre hozni; azt pedig a’ kir. városok belső viszonyainak , ’s közigazgatásának czélszerű elrendezése, a’ szabad választásnak kiterjesztése és a’ kamarátóli függésnek megszüntetése fogják csak biztosan eszközölni.“ „Ugyanazért hiszszük azt, hogy a’jövő országgyűlés mindjárt kezdetben hozzá fog e’ tárgyhoz , ’s valamint már e’ jelen országgyűlésen akartuk, egy kerületi választmányt fog mind ezeknek kimunkálására megbízni; ’s akkor, ha majd ez munkáját beadandja, könnyebb lesz a’ már kifejtett kérdéseknek részletes tárgyalása, ’s remélni lehet, hogy e’ tárgy az igazság ’s méltányosság alapjain fog elintéztetni.“ Felső-Fehérben gróf Bethlen Gábor és Horváth János; Marosvásárhelyen Erszényes József és jegyző Topler Simon; Marosszékben Gálfalvi Imre alkirálybiró, és Nagy József ügyvéd választottak országgyűlési követekké. Iparegyesületi tudósítás. Az iparegyesület választmánya az aláírási ívek beküldésének idejét jövő novemberi vásárra tűzé ki, a közgyűlést pedig november 13-kán, délutáni 4 órakor telt, Pest megye teremében tartandónak határozá. Az aláírási ívek birtokosai tehát ezennel egész tisztelettel megkéretnek, ne sajnálják a’ hazafius buzgalmokba ajánlott íveket a’ főn kitett időre beküldeni; azon esetre pedig, ha még több aláírókat remélnének gyűjthetni, íveiket megtartván, aláíróik számát és neveit, az aláírt pénzmennyiséggel együtt megírni ’s a’ beszedett pénzöszveget átszolgáltatni ne terheltessenek. A’ pénzeket tek. Antal Mihály pénztárnok ur (található a’ nemzeti casino könyvtárában, vagy saját lakásán, bálvány-utcza 239 sz.) veszi át, az aláírási ívek vagy alulirthoz vagy a’ Pesti Hírlap szerkesztő-hivatalába utasitandók. — Vajda Péter, titoknok. Szegénygyermekkórház. A’ pesti német színházban műkedvelők által adatott tiz daljátéknak összes bevétele. Augustus 6-kén Norma 1201 frt 28, kr, 17-kén Norma 887 frt 54 kr, 21-kén Bájital 1016 frt 2 kr, 24-kén Bájital 970 frt 4 kr, 28-kán Norma 167