Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-07-09 / 263. szám

ő excja, helyettes-elnöknek: Szitányi Killman Móricz, és bankiga­zg­at­ókna­k : Valero J. A., báró Podmaniczky László, b. Redl Imre k. helyt.tanácsos, Malvieux C. J., Havas József, Burgmann Károly, Ugornyai Robicsek József, Frölich Frigyes, Kadisch Joachim , Siesenfeld M. L., Haibauer J. G., Cahen M. N­. urak választattak, melly választás a’választmány gyűlésében azonnal kihirdettetett. — Bogsch, banktitkár közlése után. Me­it HZrl. egyesület. Medárd-vásári köz­gyűlés junius 3 —6-ikig. (Folytatás.) 10) Kedvesen fogad­tatott nemes U­j v­id­é­k városának becses levele,mellyel az ezen egyesület örökítéséül 200 p.frt alapítására magát kötelezi, melly példás hazafiuságért nyilvános köszönet szavaztatott. — Ugyan­ezen alkalommal még következő r. tagok jelentettek be: gróf Csáky György 200 frt, ’s bernáthfalvi Bern­át­h György th. ur 200 p.frt alapitványával; mint részvényesek pedig: Se­en­ger Ferencz, Takács János és W­it­tich Elek gazdatisztek, Szenczy Imre levéltárnok, Lipovniczky Vilmos k. t., Verbátai Márton derecskei cath­. lelkész, Fényes Elek és Orczy Antal közhírt. W­e­i­s­z Bernét kereskedő. — 11) Szí­ves köszönettel fogadtatott Mészáros József nagy-czenki urad. orvoskovács által beküldött mintája az ő által feltalált, ’s már a’ múlt évben is dicsérettel említett hármas szántó-eszköznek, melly szántó-’s töltögető-okévé és lókapává tetszés szerint vál­­tozttath­ató, ’s alólirt által is (helyben 55 port) megrendel­hető.— 12 ez Olvastatott K­is D. urnák levele ff. Kanizsáról, mellyben az Egyesületnek olajgyári találmányát ajánlja, melly szerint ezer akó repezeolajt 4—5 négyszög­ölnyi kamarában 4 emberrel kényelmesen előállítani képes, ’s az előbbi módhoz képest nemcsak drága olajgyári készületeket nélkülöz, hanem a’ mellett időt, és embert kimérve, ’s izletesb és táplálóbb son­kolyt hagyván hátra , az egész készületet 4 — 5 száz forintért kiállítani kész. — E’ tárgy bővebb megvizsgálására t. Kapo­­csányi Appel Jósef tb. és G­erics Pál keszthelyi georgiconi archon határoztattak megkéretni.— 13. Indítvány tétett, mi­szerint az Egyesület, mint a’ honi gazdasági érdekek kép­viselője azon társaságot is, melly a’ m. Vay Miklós b. által árverés utján megszerzett pesti czukorfinomító gyár jutányos átengedése által keletkezőben van , pártolása alá venné, ’s azt közrészvétbe ajánlaná. E’ vállalat a’ hírlapok által közismeretre lévén már juttatva, azon megjegyzéssel határoztatott a’közgyűlés által a’ nagy közönség figyelmébe és pártfogásába ajánltatni,­­ hogy miután e’ gyár jelenleg az eszközökkel együtt úgy , szólván ne egyed árán megszerezhető, ’s mellette töreked­­­ nünk kell, hogy kelendő iparnövények szaporítása és ter­­mesztése által egyéb gazd. növényeink becsét emeljük, mi­után továbbá nálunk a’ répaczukor az olcsó földbér, munka és tüzelőszer mellett k­önyebben kiállítható, mint Franczin­­i vagy Németországban, annál inkább siessenek földbirtoko­­­­saink e’ vállalat foganatosításában részt venni, mind az olly könnyű és nyereséges nyers répaczukorlisztet nagyobb­­ mennyiségekben gyártani, mind részvények vásárlása által a’­­ czukorfinomító-gyér-társaságot megalapitni, minthogy az ál­tal nemcsak a’ hazát mintegy 8 millió apasztó ’s mindinkább el­szegényítő kiadásától felmenteni segítik, hanem egyszersmind gazdaságaikat egy állandó, biztos és nyereséges keresetággal gyarapítják. ( 14) A’magyar kölcsönösségkármen-­­­tő intézet kérelme szinte viszhangra talált az Egyesületnél, s miután illy korszerű vállalat (melly egyébiránt nincs mint a’­­ külföldieké nyerészkedési lábra al­itva), a’gazdának nemcsak­­ értéke tetemes részét biztosítja, hanem szinte tömérdek pénz ; kivándorlása ellen óv meg bennünket; azért is nyilvánosan fel-­­ szólitatni határzá a’ közgyűlés főleg föld- és szőlőmű­velő ha­­j­zánkfiait, miszerint ezen intézetnek jótékonyságával, mellytöl­­ bennünket hasonló külföldi vállalatok irigységből megfosztani törekesznek, önhasznukért is minél számosban élni igyekez-­­ zenek. ( 13) A’ földészeti szakosztály javaslata következtében­­ a’ nemesi birtok, kivált a’ középosztályú nemesség fekvő , vagyonának végtelen szétdarabolása miatt bekövetkező vég-­­ képenn elszegényülés ellen hozandó minimum-törvény ügyében a’ közhatóságok egyenkint felzállítatni, egyszersmind­­ pedig e’ tárgy a’ sajtó utján nyilvánosan is szóba vétetni ren­­­ deltetett­­). — 16) A’ mezőgazdaság egyik főbaja jelenleg a’ cselédek elromlottságában, ’s az úrházi viszonyaik határozat­­lanságában gyökerezvén, a’ közgyűlés a’ szakosztályi indít- jl­vány értelmében a’ hatóságokat és fiók-egyesületeket a’ ke- ‘i­belökben jeleneg divatozó cselédrendszabások közléséért fel— szólíttatni, ’s azoknak és a’ külföldön napi­renden levő külön­­ szokások tekintetbe-vételével egy alkalmatos és czélra vezető hazai cselédrendszer kidolgoztatását határozá.— 17)­­ Miután cs. k. föherczeg Károly ő fensége m.óvári uradalmában a’ nagyszerű márialigeti rétöntözést jelenleg egy jeles külföldi­­ szakértő által megujíttatni és szabályoztatni parancsoló; erre honi birtokosaink azon óhajtással tétetnek figyelmessé, mi- 1 szerint körülményeikhez képest tanulás végett alkalmatos egyé­neket oda küldeni törekedjenek, melly végre az Egyesület ö­zönségéhez közbenjárólag szinte folyamodni szándékozik. — Török János, egyes, titoknok. M. Iparegye­sület. Hoffman és fiai a’ köztök *) ’S az maximum eszméje nem? Nekünk úgy tetszik, hogy ha ■ nemességünk birtokállapotja olly abnormis lábon áll, misze-­­­rint a’ státusgazdasági eszméktől­ illy kivételes eltérést java­­sol, vagy legalább igazolhatna, a’mélán felötlő elszegényülés­­ben legalább kétszer annyi része van annak, hogy maximum 1 törvény nincs, mint annak, hogy minimum nincs. — E’ kettő, nézetünk szerint, vagy csak együtt, vagy sehogy­­ sem lehető. A* jobbágytelkek, mint köz adó fundusai igazolni látszattak illy exceptional intézkedést, de azért azokra nézve is érezte a’ törvényhozás , hogy minimum maximum nélkül lehetetlen. Mi ezúttal a’ tárgy érdemére nem nyilatkozunk. —­­ Különben is elegendőleg meg volt néhány év előtt vitatva, hanem csak a’ mondók vagyunk , hogy a’ ki minimumot indít­ványoz, annak szükségkép maximumot is kellene indítvá­nyozni. — S­z­e r­k. 1 m­ ­­ja’nm. k. udv. kincstár közt fenálló szerződésnél fogva ha­zánkban a’ selymet azon árfolyam szerint köteleztetvén bevál­tani, melly a’selyemnek maylandi, april. hóban folyó árai után a’ szerződésben foglalt és az első iparműkiállitásróli jelentésben is közlett módon számittatik ki, hogy a’tisztelt közönségnek­­ e’ tekintetben hiteles tudomása lehessen, kötelességévé tette ma­gának az igazg. választmány mind a­ maylandi árjegyzéket, mind a’ honi árfolyamot hírlapok utján kihirdetni. — Volt pedig Mai­­j­­­landban a’26 — 28 demternyi (szemernyi) finomságú trama (ve­télő) selyemnek ausztriai lírákban véve az ára: f. é. april. 7-én 19­­­­75 d. - - 14-én 19­­­75 — - - 21-én 19 -­75 -- — 28-án 19 — — — öszvesen 78 1. 25 d., vagyis közép­­­számmal és maylandi lírákban véve 22 1. 32 d. azaz bécs ! mérték és láb szerint egy font selyem ára 11 ft 43 kr­p. pénz ! A’ honi árfolyam pedig, melly ez érintett szerződés értelmében : j­ számíttatott ki, így áll: 1 font 1-ső osztályú selyemgubóért 32 kr — 2-ik - - 24 -— 3 ik - — 22 -— 4-ik — — 20 — — 5-ik - — 17 -— 6-ik — — 15 — — 7-ik — — 10 kr. p.p. A’ selyemgubók fellebbi osztályzata ekként értetendő: A’gu­ji bók, mellyekből egy font tiszta, szép nyers selyemre 10 font­­ 1; font kell, 1-sö , mellyekből 1­­ font kell — 2- ik,­­ - 12 — - 3-ik, -13 - - 4-ik, — 14 — — 5-ik, — 15 — — 6-ik, mikből pedig 15 fontnál ; fontnál is több kell, a’ 7-ik osztályban vannak. A’fentebbi árfolyam csak mint azon minimum tekintendő,­­ mellynél Hoffmann uraknak az árakat alább nyomni nem szabad.­­ Magasabb azonban a’ selyem folyó ára lehet, a’ mint azt a’ be­­­­váltók concurrentiája hozza magával; és ha a’nagyobb kelen­dőség csakugyan fölebbemelné az árakat, Hoffmann uraknak a’­­­­ közlött árfolyam semmi kedvezést nem nyújt, sőt ekkor őket is­­ a’ közforgalom szabályozza, mint például tavaly is, midőn a’­­ nm. kincstárhoz beadott tudósítások szerint a’ szerződési áron i­s felül 80­,­oo­ntral többet fizettek pontonkint. Az itten közlött árfolyam kiszámítása módjának bővebb meg-­­­értéséül szolgáland a’már említett kiállítási jelentés. — Junius 1 . 19-én 1843. — Csanády, jegyző. HIN­FOI­DI STAPIIÓ. Hill Rowland, az angol fillérposta tervezője röpiratokat­­ kezdett kiadni, mellyekben postajavítási rendszerét teljes­­ összefüggésben fejtegeti. Hill az egyszersmind megmutat­­ja, miképen a’ postajövedelemben mutatkozó hézag egye­dül annak tulajdonítandó, hogy a’ postadíj leszállításéval ” egyint nem fogadtattak el többi javítási javaslatat is. Cathcart gróf, ki Koppenhága híres ágyúztatása alkal-­­ mával az angolokat vezérlő és sz. Pétervárott számos­ évekig követkedett, jun. 16-kán meghatározott Cork izlandi grófság több vidékein a’ földművelők megtagadták a’ szegénységi adót, és a’ foglalásra kikül­­dött csendőröknek erőszakosan ellenszegültek. Macready, a’ jeles színész, kinek legfőbb érdeme­­ Shakspeare halhatatlan színműveinek felélesztésében és­­ szinrehozatalában áll, a’Drury-Lane színház bérlésével ,s fölhagyott. Számos főrangú szinházkedvelök, közöttök­­! Cambridge hg 500 guineet érő ezüst képpel tisztelők meg ■ a’ derék művészt, mely Shakspeare és Macready képeit allegóriás környezettel mutatja. ’[ Lajos Fülöp mind a’ két vejét, Würtemberg Vilmos Sándor és Koháry-Coburg August hgeket „kir. fönség­­ (Altesse royale)“ cz­í­mm­el ajándékozd m­eg. A’ küludva-­­­roknál lépések létettek, hogy e’ czím Frankhon határin­­i belül külkövetek által is megadassák a’ herczegeknek. Libri ur, a’ franczia egyetem bajnoka az új katholy­­ párt ellenében, a’College de France profesorai általa’ s Lacroix ur halála által megürült mathematical oktatószék-­­ re ajánltatott. Vetélytársának, Lionville urnak azon-­­­­ban csak egy vokssal jutott kevesebb, t. i. 12 szavazat 13 ellen. Wittgenstein herczeg orosz tábornok, az 1828-ki orosz-török háború nem épen szerencsés hőse, ki későb­ben Diebitsch által váltatott föl, Lembergben keresztül utaztában jun. 11-kén meghámozott. MCirBUITAMIA és IRMm W y s e ur indítványa, miszerint az izlandi fegyverbilt vitatását megelőzőleg Irland ügyében vizsgáló választmány neveztessék ki, az alsóházban jun. 19-kén miként már említők félrevettetett. A’ tanácskozás folytában legérde­­kesb volt a’ jun. 16-kai vita, melly főleg Roebuck ur és sir James Graham belminister közt folyt. Peel, ki 1815- ben Irland főtitoknoka volt, egy esetet beszélt el azon kor­ból, nem annyira a’ fegyverbill támogatására mint egy előt­te szóló ur (Murphy) tévedésének megigazitására. Mur­phy ur t. i. egy esetre hivatkozott, midőn egy nő, kinél pisztoly találtatott rejtve, deportatióra ítéltetvén , egyik bírói személyt a’ szerencsétlen nő férje igazságos bosztíja vad fellobbanásában agyonlőtte. Peel ez esetet ekkép adá elő : Tipperary grófságban egy csoport nép egy házat meg­rohant ’s fölgyujtott. Blaker ur, birói személy, fáradatlanúl nyomozá a’ gonosztevőket, kik közül nehányat el is foga­tott. Blaker ur azonban egykor egy cashed törvényszéki ülésből lakhelyére Lismaclinghra visszatérvén, négy vagy k öt lesben álló emberfől agyon lövésért. A’ többi utak, mel­­­­lyeken haza térhetett volna, hasonlag el valának állva­­ gyilkosok által. A’ kormány mindemk gyilkosért 1000 font­­ sterling jutalmat hirdetett a’ fölfedezőnek, kivévén ha a’­­ fölfedező maga is a’ jövők közé tartoznék. Ekkor bizonyos­­ ember, egy haszonbérlő természetes fia, két gyilkost fölfe­dezett ’s magán­ak 2000 font sterlinget fizettetett ki. Későb­b én azonban kisült, hogy a’feladó volt a’faczinkos, sőt a’tett alkalmával jelen is volt, de személyesen nem lőtt. Peelnek is fenyegető leveleket küldött, miért, hogy csak­­ 2000 és nem 5000 font sterlinget fizetett ki nekie.­­ Peel e’ történethez megjegyzé, hogy illy erőszakos ese­­­­m lények, mellyek épen csak Izlandban lehetségesek, s’­­ mellyek minden tekintélyes, és hivatalt viselő személyek életét veszély­lyel fenyegetik, határozók őt főleg arra, hogy e’ törvényjavaslatot előterjeszse. Roebuck ur erőteljesen­­ nyilatkozott Wyse ur indítványa mellett, ’s a’ fegyverbill ellen főleg azt idéző föl okul, hogy Izlandban a’ bűnök folyvást kevesbülnek , hogy Angliában is majd nem olly számosak, hogy a’ fegyverek bélyegzése, vagy a’ fegy­verbélyegek meghamisítása igen könnyű ’stb. Fő ok azon­ban , mellyre a’ szónok támaszkodik, az volt, miszerint Izland társas viszonyainak szétbomlása szükséges követ­kezménye az egyházi és földbirtoki természet- ellenes vi­szonyoknak, jelesül pedig az országos egyház túlsúlya, mellyet a’ szénok rákfenének nevez, melly­ből a’ kormány­zási rendszer minden ereibe maszlagos, undorító rothadás áradoz, ’s mellynek teljes romlását a’ ház színe előtt őszintén óhajtja. A’ szónok Hume szavaira emlékezteti a’ kormányt, ki ama’ megjegyzést téve, miszerint legsikere­sebben úgy háríthatni el a’ papság ellenségeskedését, ha jó fizetés adatik nektek, ’s ek képén teljesleg henye álla­potba tétetnek. A’ békebirák elleni rendszabályokat a’ szó­nok törvényteleneknek nyilatkoztatja, ’s meg van győződ­ve, hogy Peel azokat szivében nem helyesli; e’ bánás­móddal a’ kormány olly szikrát gyújtott, melly Irland egész társadalmi állapotát lángba boritni fenyegeti. Graham bel­­minister tagada az Angliában és Izlandban elkövetett bű­nök közötti arányegyenlőséget, ’s az utolsó négy évbeli bűnstatistika összehasonlítása után megmutatja, hogy Ir­­landhoz Anglia e’tekintetben úgy áll mint 50, 75. A’ minis­ter elősorolja a’ katholicusoknak adott engedményeket, minek : 1829-ben az emancipatio törvénye, 1831 parlia­­­menti reformtörvénye , 1833 egyházi javak, tizedleszálll­­­ás és nevelés körüli törvény. Említi a’ szónok Canning és Peel beszédeit, mellyeket 1817-ben az emancipatio mel­lett és ellen mondanak. „Én akkor, —mond a’ szónok“ ál­landó védlője valék katholicus polgártársaim jogainak. Támogatom igényeiket,mert kivém­ nemességök és vezéreik nyilatkozatait, kívém főpapjaik nyilvánosan letett szent es­küit, hogy mihelyt egyenlő polgárjogokat nyernek, ille­­tetlenül hagyják az uniót és a’ protestáns egyházat. De tisztelt barátom (Pecl) akkor kifejezett kétsége ama’ bi­­zonylások bizhatósága iránt, intő jóslatnak bizonyult be.“ Ekkor a’ szónok Russel lordhoz az oppositio vezéréhez for­dulván, úgy vélekedők, hogy ha a’ nemes lord az izlandi országos egyház megszüntetésére Roebuck ur által már 1834-ben tett, de akkor félrevetett indítványt, úgy szinte a’ birtoktörvények megváltoztatását korszerűnek tartja, ezt külön törvényjavas­lok­ban kellene a’ ház elébe terjeszteni; mert a’ ház, a’ törvényhozás méltóságához, ’s nemcsak országos férfiú hanem minden józan és becsüle­tes ember magaviseletéhez egyaránt illetlen illy kérdések­kel csak amúgy alkalmilag játszani. Russel­­lord ingerül­ten válaszolt. Kamattal adá vissza a’ belministernek ama’ vádat, miszerint itt mindennemű általános, ide nem tarto­zó okoskodások hozatnak be Izland tárgyában; megmu­tatja ama’ kifogás alaptalanságát, melly a’ régibb enged­ményekre hivatkozólag gördittetik Izland újabb követelé­sei ellen. Az emancipatio törvénye — úgymond — csak első alapja volt Izland összes törvényrendszere megváltoz­tatásának. Lehet e olly embert kárhoztatni, ki földalatti börtönből föld fölöttibe tétetvén, magát még mindig rabnak hiszi ? Izland tömérdek, ’s valóban kiáltó sérelmei ellené­ben vakon elbizni magát a’ többséggel, annyit tenne mint Lyndhurst lord szellemét követni, k­i egykor az íreket vér­ben, vallásban és nyelvben idegeneknek mondván, e’ nyilatkozattal mindennemű repealbeszédekre dús és ve­szélyes anyagot nyújtott. Reméli azonban a’ szónok, hogy a’ kormány nem felejtkezendik meg ország ’s királynő iránti kötelességéről ’s nem alkalmazandja cselekvését sem Lyndhurst lord sem a’ belminister szelleméhez. Sok­kal ingerültebb vala még némelly kath. tagok kifakadása, kik a’ katholicusok elleni szó- és hitszegétt vádat gonosz és gunyteli rágalomnak nevezők. Clements lord ekkép ki­­álta föl: ,,a’ tisztelt baronet beszéde Izlandban a’ békét erősebben meg fogja rendíteni ’s nagyobb kárt okozand mint O’Connellnek minden beszédei. Szánakozom olly em­beren, ki illy kifejezésekre szabadítja föl magát.“ Csak bajjal sikerült a’ belministernek szóhoz juthatni, hogy ma­gát kimenthesse, és kijelentse, miképen ő azt hiszi, hogy a’ kath. főpapoknak, mikor polgári egyenlőségnél egye­bet nem kértek, nem volt ugyan szándékuk a’ kormányt megcsalni, de ön magok csalódtak, mert ollyasmit ígértek mit az emberi természetnél fogva megtantaniok nem lehe­tett. — Jun. 20 és 21-kén kevés érdekes fordult elő. 22-kén a’ czukorvám javaslat forgott szőnyegen. Ewart ur a’ gyarmati és idegen czukrot egyenlő lábra ál­líttatni indítványozá, de 50 szavazattal 135 ellen ke­­vesbségben maradt. Hawes úr az idegen czukorra ve­tett vámot 63 shillingről 34-re indítványozó szállíttat­ni, de nem jobb szerencsével, mert ezen indítvány is

Next