Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-08-10 / 272. szám
juságnak inkább kárára, mint hasznára szolgál, ’*• különben is a’ lélek működései legmeddőbb nemének tartja a’ tisztázást, ’s azért a' közirat helyébe visszaélésre nem használható könyomatást (lithographiát) ajánl. Azon lehető ellenvetésre, hogy ekkint az ifjúság tartása ’s fizetése a’ megyékre nézve szükségtelenné lévén, az talán díjait vesztené, azt válaszolja, hogy az ifjúság ide nem tisztázás, hanem önkiképzés végett, ’s azért küldetvén fel, hogy itt a’ hazai törvényt, mellyet csupán Werbőczyből meg nem tanulhat, tapasztalásból tanulja; — ezen czélra nézve pedig a’közirat épen nem lévén ajánlatos mód: — reméli, hogy a’ megyék nem fogják e’ részben kímélni a’ költséget, ’s ha netalán kimérnek , ezt idővel drágán fognak megfizetni. — Ezen előadás nyomán a’ közirat megszüntetése ’* az ajánlott kőnyomtatás elfogadtatók ’s ezek végrehajtása az elnökségre bízatott. Végül az elnök Beöthy kijelentvén, hogy holnap a’ m. főRRöl jött üzenetek fognak felvétetni: a’ felveendő tárgyak sorozata iránt kezdődtek vitatkozások. Egyik indítvány azt akará, hogy addig is, míg a’kiküldött választmányok bevégzendenék munkálataikat, ’s a’BBnek ezáltal bő tanácskozási anyagot adnának, a’ múlt országgyűlés példáját követőleg, a’ követek egyenkint adják elő indítványaikat, az elfogadandottakból készíttessék sorozat, ’s ezen sorozati tárgyak vétessenek majd tanácskozásba a’ most folyamatban levő ’s főrendi viszonüzenetek tárgyait tevő kérdések után. Másik indítvány ellenben a’ múlt országgyűlésen törvényezikkileg elhatározva volt, ’s országos küldöttségekre bízott munkálatok, különösen a’ fenyitó törvényjavaslat felvételét sürgető. Ezen indítványok közül, 16 szavazat ellen a’ többi szavazatok többségével, az elsőbb fogadtatott el, főkép azon okból, mert a’ rendszeres munkálatokra nézve a’ BR. utasításokkal ellátva még nincsenek, sőt azokat épen jelenleg várják, a’küldök iránti tisztelet pedig megkívánja, hogy ezen utasítások nélkül lépések ne történjenek. Egy megyei követ még tovább is menvén, hat hétnyi határidőt kívánt, mellynek eltelte előtt a’rendszeres munkálatok föl be vétessenek; mire azonban a’ kevesebbségben maradt indítvány tevője azt felelé , hogy ugyanazon tisztelet a’ küldők iránt, minél fogva a’ rendszeres munkálatok felvétele idő előttinek mondatott, illyen határidő kitűzését sem engedi; mert lehetséges , hogy akkorig sem fognának beérkezni a’ kívánt utasítások. — Hosszasabbra nyúlt viták után végzés jön, addig is, mig a’kerületileg kiküldött választmányok munkálataikat beadják, a’ KR. és RR. 1) a’ főRRnek a’ túrmezei panaszos országgyűlési szabad újság iránti viszonüzeneteit veendik fel; 2) országos ülésben tárgyalandják a’ vegyes házassági sérelmek , ’s mult országgyűlésről még fel nem terjesztett vallási czikkek iránti felírást; azután előadódják a’ követek küldőknek előlegesen felvétetni kívánt indítványait, mellyekből a’ BR. tárgyalási sorozatot készítendőnek. — Ennyi volt a’ délutáni 2 óráig tartott gyűlés eredménye. Fővárosi újdonságok. ) Számos korkérdéseink első vonalában áll a’ városok rendezése, sőt talán kül- és belföldi felszólalásokat össze véve egy sem ütött annyi zajt, mint épen ezen igen fontos kérdés, mellyben hazánk boldogabb jövőjének egyik magva rejlik. Mi történt e’ tárgy körül eddig honunkban,— tudják olvasink,tudják azt is : mennyi bölcs értekezéseket, fontos tanácsokat, és illedelmes kufárkodásokat kelle e’ miatt elnyelnünk tudós német magistereinktől, különösen a’színtelen és mégis kétszínű Allgemeine Zeitungban , melly azonban darab idő óta igyekszik édesgetni valamennyire a’ kávét, mellyel minket barbar keleti fajt, nénikéi közé csábítani akar. Ok t. i. nagyon tudós,de különben becsültes és jámbor szomszédaink, kik a’ cosmopolitismus zászlaját tüzék fel, egyszerre azon bogarat repdestetik a’világ minden böltseségével telt agyaikban, hogy Magyarország boldogságára szükséges benne a’német elemet erősítetni, ’s ez, mint ők ismét igen bölcsen kitalálták,leginkább elérhető a’ városi jogok kiterjesztése által; mert tudós szomszédaink teljesen meg vannak győződve, hogy városaink lakói csupa németek, ’sak ezt hiszik, feleljünk nekik akár mit, hozzunkel statisticai adatokat, Hegelből és Niedelungen Liedből megmutatandják azoknak alaptalanságát, ’s ha mondanék nekik: lássátok, tudós szomszédok, Debreczen hazánk második városa tiszta magyar, azt felelnék: Debreczen nem is város, im Le Sage Atlasza német kiadásában világosan áll: „Debreczin ein grosses Dorf.“ Így állnak körülbelől a’ dolgok,’s valóban mig alig van megye, melly a’ városi reform körül ne fáradoznék, ’s mig magyar ajkú városaink példásan követik ezen buzgóságot, ’s kül német lapok által semmit sem tevés miatt ócsároltatnak, addig az imelligentia fészkeinek kikiáltott német városainkban majd lethaegicus a’ hanyagság, ezen, rájok nézve életkérdésben. Hazafiságból teszik e ezt, nem akarván t. i. a’ német elemet erősíteni, vagy bízva hatalmas augsburgi pártfogójokba, magok nyugszanak; nem tudjuk. Annál nagyobb öröm lepe meg mindnyájunkat, hallván hogy Pestnek polgárai, egy az országgyűlésnek benyújtandó kérelemben szándékának véleményt adni a’ városi reform ügyében , ’s ezt legalább 1000 polgár aláírásával felküldve, nem sokára küldöttséggel nyujtatják be az országgyűlésnek. Nem akaránk a’dologról szólani, mielőtt létesülése felől bizonyosak lennénk, mert szétkürtölteték hazánkban a’ vád, hogy a’ „Pesti Hírlap“ bábáskodása miatt vesznek időnek előtte politicánk csecsemői. Im, uraim! most a’ Pesti Hirlep szépen hallgatott, ’s mi lett az említett szép tervből? — Születése előtt meghalt, bár épen nem akarjuk állítani a’ bábáskodás nemléte miatt. A’ betegséget, melly ezen csecsemőt kivégzé az árnyékvilágból, nem ismerjük, elég az hozzá, hogy kimúlt, ’s mivel még ollyan apró vala, nem is gyászoltatik. — Pest városa eddigi számvevője felsöbbi rendeletnél fogva hivatalától elmozdittatván, a’ számvevői hivatal betöltésére folyó hó 7-kén a’ királyi biztos ő excellentiája elnöklete alatt pótléktisztujitás tartatott, eredménye ez jön : Számvevőnek választaték Molnár János a’számvevőtiszti és irnoki hivatalok pedig kinevezés által csak ideiglen töltettek be.—A’kerületi dolgozó házak második tervére a’ büntető törvény kidolgozásával foglalkozó országos választmány által hirdetett jutalmat is Cassano derék építőmesternek, az épitétészi kormány által megvizsgált és helybenhagyott terve nyeré meg. Ennél ’s az említett építőmester más érdemeinél fogva is alapos okunk lehet réméllem, hogy a’ szűkkeblű, ’s mindent maga javára a’ közönség kárával egyedáritó szellem üldözései, meg fognak szűnni, ’s nem görditend többé ebbe akadályokat azon testület, melly befogadása által nem annyira őt, mint magát becsülné. Valóban szomorú dolog a’ pesti építészi ezékre nézve, hogy ha Pest legszebb házainak építőjét kérdjük, olly nevet hallunk feleletül, melly a’ pesti építészi ezéd arany könyvébe beírva nincs. Uraim! ha őket magatok közé fogadnátok, egyesületetek díszt nyerne, és, higyétek, munkátok sem fogyna.—Múlt számunkban említők röviden az idei műkiállitást, ’s azért hallgatónk illy sokáig róla, mert remény táplála bennünket, hogy a’ későbbre várt képek helyeslőbbet, ’s dicséretesebbet mondatnak velünk, mint a’ kiállítás megnyitásakor mondanunk kellett volna; e’reményünkben azonban csalatkozánk, mert a’ később érkezett művek nem tevének annyi változást, hogy az egész derültebb szint, rendeltetéséhez illőbb jellemet vett volna magára. Mit lelünk kevés dicséretes kivétellel az egészben nem sokkal jobbat vásári munkánál, mondva csinált képeknél, mellyek készítésére nemcsak magok, de a’ közönség hibájából is festőink szorítkozni kénytelenek, többnyire csak arcképekből várhatván munkájok díját. Azért csudálkoznunk épen nem lehet, ha a’ műkiállitásban csak olly ábrázolatokat látunk, mellyek minden képekkel bővebben ellátott polgári szobában szemünkbe öllenek, többnyire ugyanazon festőktől, kiknek neveit itt is találjuk. Ezen körülmény, ’s az is, hogy a’ mükiállitásaink kezdetöktől máig,a’ kiállított művek mind belbecsére, mind számára folyvást csökkentek, megerősít azon régi véleményünkben , hogy a’ mükiállitás czélja nálunk az eddig használt eszközök által el nem érhető. Ezen czél mindenek előtt a’ művészet emelése, melly hogy el nem éretett, a’ fentebbi mondottakból látható; hogy a’ mostani móddal el nem érhető, reméljük mindenki hiendi meggondolván, hogy,az egyesület részvényesek édesgetése miatt kénytelen évenkint kisorsozásra minél több, ’s igy minél olcsóbb, következőleg nem nagybecsű műveket vásárlani, ’s ezt úgy kül— mint belföldi művészek munkáiból. Külföldiektől — legyenek bár műveik nagyrészt jelesebbek a’ helybelieknél — mást nem válhatunk, mint a’lakhelyeik gazdagabb kiállításaiban el nem keltet, ’s igy minden esetre gyengébbet, mig a’belföldi művész, épen mert idegen képek vásárlására aránylag sok pénz fordíttatik, az elkelés bizonytalansága miatt nagyobb dolgoztokra időt magának nem vehet, ’s igy ide is csak kenyérkereseti képeket nyújthat be, melylyekre a’ közönség ferde ízlése által ecsete szorittatik; más módot pedig, mellyel műkiállitások a’ művészetet emelhetnék nem képzelhetünk, mint alkalomadást annyira elhanyagolt nagyobbszerű képek teremtésére. Úgy látszik érzésen hibát az egyesület már alakulásakor, ’s azért — mint mi magyarok általában szeretünk egy töltéssel két czélba lőni, ’s azért hibászuk el mindeniket — egy más czélt is tűse ki magának, ’s ez vala a’ közönség ízlésének nemesbítése. Hogy érhető ez is el, midőn a’ kiállítási teremekbe lépő, ott sem az egyéb festvényeket, mint minek saját szobája falait tarkítják. Az Ízlés nemesítése helyett nem rögzik e inkább meg benne azon művészetölő vélemény, hogy a’festészetnek nincs szentebb feladata, mint saját maga, tisztelt ura apja, vagy dadogó csecsemője arczképeit visszaárnyalni. Mi bátrak vagyunk a’ főczél elérésére ajánlani, szoríttassék a’ kiállítás — mit előbbi lapunk is javalá — két évre, hogy művészeinknek nagyobb művek kidolgozására idejök maradjon, ’s hogy illyenek készítésére buzdítva legyenek , hirdettessék jutalom, ha lehet mellékjutalmak is a’ legjobbnak talált hazai életből vagy történetből, de a’ művész szabad választása szerint vett tárgyú képre, vagy képekre, ’s erősen hiszszük: a’ két czél — ha már csakugyan kettőnek kell lenni — hamarabb eléretik, mint a’ mostani móddal. Kik e’ felöl kémkednének, azokat Angliára utaljuk , hol az uj parlamentház falfestéseire hirdetett jutalmak épen most olly szinte váratlanul szép eredményeket nyújtottak. Ha pedig a’ művészet ezen nagyobbszerü alakjára még sujtás is volna szükséges, mellette válogatottabb kiállítás mindig elfér, ’s igy legalább ártani nem fog. —Figyelmeztetjük az olvasó közönséget Jósika Miklósunk megjelent új művére „Zrínyi a’költő , regényes krónika a’17-ik századból“. Két név tűnik élőnkbe ragyogó mindenik maga nemében: Zrínyi Miklós a’ hős, hazafi és költő , ki korának viharos egéből, mellyet hazánkban sűrű terhes és takart, tiszta csillag kint ragyog soha nem hamvadandó sugarakkal, kinek halálát Róma, Paris és Madrid gyászolók, kit hazája mégis inkább feled**, mint bármelly fiát, ámbár mint a’ költő mondja ő vala: „Zrínyi dicsőségünk, végsö daliája nemünknek.“ ’S a’ másik név Jósika Miklósé, ki országszerte kedvelt tollát a’ nagy férfi dicsőítésére szentelé. Minek ajánlanék tovább a’ munkát, mellynek hogy ezen két név nagy közönséget ne szerezzen, lehetetlen. Ára a’ négy csinos kötetü munkának 4 írt, ’s hasonlítva sok silány német és divatos franczia sokkal nagyobb közönségü regény árához — olcsó. Közölteték velünk Boscovicz József L. nagy kereskedő és takarékpénztár-választmányi tag terve egy felállítandó ’s a’ takarékpénztárhoz csatolandó évpénz-intézet (Versorgungs Anstalt) felöl. Előleges figyelmeztetésül el nem mellőzhetjük röviden a’ közönség hatható részvétébe ajánlani ezen hasznos intézetet, mellynek javait közönségünk nagy részt már a’hasonnemü ’s fényes eredményű bécsi intézetből ismeri, hová olly sok hazánkfia adózik. Dicséretet érdemelnek a’ tervező ’s a’ létre hozók, hogy hazánkat e’ tekintetben is saját lábára állítják, ’s a’ takarékpénztár üdvös befolyására igy a’ koronát fölteszik. Mert mig ezen intézet csak a’ megtakarított öszveg minden perezbeni használhatását és csekély kamatait biztosítja, az évpénz-intézet csekély ’s apróbb öszvegekben betett tőkétől bizonyos számu évek elfolyása után holtig tartó nevezetes évpénzt fizet, ’s a’ legjobb biztosításul szolgál mindenkinek akár maga, akár gyermekei vagy más övéi számára az agg kor szükségei ellen. Reméljük, jövőben e’ terv részleteiről bővebben szólhatni. — Nemzeti színházunkban szombaton, aug. 12-kén Szerdahelyi József javára először adatik „Köcsmei sárkány“. Eredeti bohózat 3 felv., irta Döme, zenéjét kedvelt népdalokból szerkesztő Sz. Egészen uj díszítményeit festette Entert. Az uj öltözeteket készítette Podhraszky Ferencz. Mind a derék színész, mind az érdekes eredeti újdonság számos látogatást érdemlenek. ^ Pozsonyi újdonságok, augustus 5. Az országházi termek javítása, kinyittatása már úgyszólván egészen elkészült, ’s mi ez érdekes változást, jövő alkalommal , miután már az újjá alakított termekben tanácskoztak, ha rajzvonásokkal közlendjük. — — Már a’ múlt hét végén seregestül gyűlöngtek itt azon országgyűlésiek, kik a’ szünnapokat használni akarván, Pozsonyból több kevesebb időre eltávoztak, és ezen, mindenfelől összefolyó megérkezések olly forma szint kölcsönöznek városunkra, mint midőn az országgyűlés ez idén először megkezdetett. De a’ magyar mindig csak rá rákezdi, mint Bosnyák bátya a tánczot. —Most Pozsonyt ut a nagy élénkség deríti minden felé.—Az országgyűlési ifjúság közt nagy divatba kezd jöni a’ psrbajvivás. A’becsületsértés megtorlásának tekintetéből mér többen vívtak karddal, ’s a’ küzdelmek következménye legfélebb némi karczolásokban állapodott meg. És ez, bár valamivel nemesebb lovagiasabb szint visel magán, mint az egykor annyira napirendi fagybafőbe verés, mindazáltal már csak azért is, mivel az ily vérengző viszálkodás magyarok, vérek, rokonok közt történik, elszomoritólag hathat reánk.— E’ napokban már kettő pisztolyra vívott, ’s az első lövés egyszerre földre temté a’ szerencsétlen ellenfélt. Ez halva van, ’s valljon vésztőjének becsülete tisztában áll e mármost a’ világ előtt, ’s van e már most nyugodt lelkismerete ezen rettentő elégtétel- szolgáltatás által? Ez olly kérdés, mire minden ész- és szívvel biró ember könnyen megfelelhet A’ veszélyes párbajvivást csak a’ becsületsértést orvosló szigorú törvények alkotása szüntethetné meg; de van e ország, hol az illy törvények kielégítők volnának ? Vagy ha igen, végrehajtásuk vagy részrehajlóig vagy hanyagul megvan, ’s ez szüli a’ törvény hiányát pótlani látszó szerencsétlen bajvivásokat, ezen hajdani istenítélethez annyira hasonló kegyetlen szokást.-------A’ nemzeti színkör, melly most Pozsonyban a’ magyar ágnak egyik legfőbb mulatóhelye, eddigele igen szomorú helyzetben állt az itteni négy német színpad és aréna ellenében. A vállalkozó igazgató leginkább érezvén a részvétlenség nyomasztó következéseit, egy hónappal ezelőtt nyomtatásban terjesztett folyamodást intéze az egész országgyűlési közönséghez, már csak az idő viszontagságai által is igen megrengetett színkörének ollymódoni pirtolása végett, miszerint magyar szinésztársaságát, ’s ez által a’ nemzeti ügyet, aláírás útján havonként összegyűjtendő bizonyos pénzsevedelemmel az egész országgyűlés alatt biztosítani méltóztatnának, különben — szerinte — azon nemzeti ügy, mellyet országgyűlés alkalmával vala bár a önállóságra emelnie sikerült, csakhamar hanyatlásnak indulhatna! — Ezen felhívást az országgyűlési közönség részéről igen csekély süker követé, és jön, hogy a’ mint most a’ szünidő lefolytával az országgyűlési közönség ismét összesereglett, mindenki azon szomorú hir által lepeték meg, miszerint a’ magyar színkör igazgatója megbukott, ’s az intézet vagy bezáratik, vagy más, netalán idegen igazgató kezére jutand. E’megszégyenitő hir mégis csak fölébreszté a’ magyarok becsületérzését ’s nagylelkűségét, ’s Klauzál Gábor és gr. Ráday Gedeon lelkes indítványára, hirtelenében az ország képviselői a’színkör felsegélésére tetemes összegeket írtak alá, ’s ez által az ügy egy időre biztosítva van a’ bukás ellen, sőt ama’ gyászos hit terjedése óta, mintha sokan jóvá akarnák tenni hibánkat, a’ magyar színkör közönsége szemlátomást szaporodik. Vajha e’ buzogni kezdő részvét ne volna csak pillanatnyi lelkülés tünékeny következése ! Mert valóban csúfos és leverő volna közszégyent viselnünk a’ miatt, ha az országgyűlési közönség ápolását igénylő magyar színészet , a’ nemzet szine előtt, a’ nemzet lábainál kénytelenittetnék kiadni — árva lelkét! Jegyes dolgok. Udvarhelyszékbel . jul. 22. Udvarhelyszéknek jul. 19-kén kezdett ’s 20-kán végzett második évne- i gyedes, ’s a’ nyári szorgos munka miatt szokatlanul nép- 129* 535