Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)
1844-05-30 / 356. szám
sége be nem bizonyított, és soha be sem is bizonyítható jogigények ürügye alatt megingattatni nem fog. Azon elv, hogy az országgyűlési szavazat megadásával magányjogok nem sérülhetnek, és hogy a’ törvényhozás , miután a’ törvényjavaslat is a’ kerület belszerkezetéröl és országgyűlési szavazatáról szól, magányjogok vizsgálatába nem bocsátkozhatik, általánosan elismertetvén , a’ folyamodó családnak be nem bizonyított követelése a’ törvényben azonképen, mint a’ Szentiványi család joga a’ bányatörvényben, megemlíthetőnek nem ítéltetett. De mivel magában is értetik, hogy a’ beczikkelyezés valamint voks mellett, úgy voks nélkül is, a’ magányjogok épségben tartását még akkor is föltételezi, ha a’ magányjogigényeknek épségben tartása a’ törvényben különösen meg sem emlittetnék, ezen általános záradéknak beiktatása ellen határozva azon tekintetből, minthogy az általa’ folyamodó családot meg lehet nyugtatni, a’ városok ellenében pedig a’ záradék mit sem eszközöl. Felhozatott ugyan néaelly követek részéröl ez ellen, hogy magányviszonyok rendezésébe ereszkedni nem lehet; hogy illy magányjogviszonyok a’ szabad kir. városokról szóló törvényjavaslatban sem emlittetnek, jóllehet ott is magányjogigények forognak fen; hogy a’ magányjogi követelések megemlítése részint felesleges, részint a’ függetlenséget már előre gyengíti. Miután a’ törvényczikkely eleje ekként változtattatott, hogy „a’ szepesi XVI városok, mint kerület, mindennemű, akár egyes városok ellen külön, akár a’ kerület ellen összesen, fenforogható magányjogi követelések fenhagyása mellett, ezennel beczikkelyeztetnek;“ azon kérdés: valljon adatik e a’XVI városoknak, mint kerületnek, országgyűlési szavazat, vagy sem? voksolás által döntetett el. Ellene szavaztak: Csongrád, Temes, Nyitra, Győr és Fejér; egy megye nem volt jelen. Utasítás hiányában nem szavazott: Beregh és Verőcze, a többi 41 megye a’ voks megadása mellett nyilatkozott. — Azon kérdés: valljon a’ választmányi munkálatban javaslott egy, azaz megyei/a szavazat, vagy ennél több adassék e’ városoknak? szavazattöbbséggel úgy döntetett el, hogy a’ szerkezetben javaslott fél megyei szavazat adatik a’ városoknak. Végre az országgyűlési szavazatról szóló szakasznak azon pontja is, mellyben az rendeltetik, hogy a’ kerület már a’ jövő országgyűlésre egy követet küldene , de szavazata csak akkor fog számíttatni, midőn bebizonyítva lesz, hogy a’ kerület részéről a’ 146-ik §-ban foglalt feltételnek teljesen elégtetett, voksolási kérdésse len. Gömör és Szepes követei addig, mig a’ XVI városok magokat a’ királyi díjtól meg nem váltják, követet sem akarnak azokból meghivatni, mivel szavazattal úgy sem bírhatna; ha pedig egyszer az országgyűlésen volna, neki még szavazat is adathatnék a’ nélkül, hogy a’ megváltás megtörtént volna. Cs. követétől okul az is felhozatott, hogy feltételes törvényt hozni nem lehet, és hogy a’ kir. városokkal tett összehasonlítás sem áll, mivel ezeknek követei jelenleg szavazattal ugyan nem bírnak, de a’ 16 kir. városi szavazat csak a’ városi elrendezéshez, nem pedig úgy, mint a’ szepességi XVI városok szavazata, egyszersmind a' királyi díjtóli megváltás feltételéhez köttetett. Ezen állítás kétségbevonatott, mivel a* kir. díjtóli megváltás a’ sz. kir. városoknál is feltételül létetett; és egy követnek már a’ jövö országgyűlésre leendő meghivatását az előadó jegyző, és utána a’ Tolna megyei követ annál fogva kívánták a’ szerkezetben meghagyatni, mivel akkor az országgyűlés fogja megítélni, vallyon teljesítve van e a’ törvénynek rendelete, és kell e a’ XVI városok szavazatának számíttatni ? Ha a’ törvényben ez ki nem mondatik, a’ kormánynak adatik a’meghivási jog, és a’ kerület meghivatása nem az országgyűléstől, hanem a’ kormánytól függne, melly a’ városokat még akkor sem hívná meg, ha megváltják magokat; mert a’ kamara a’ Iiquidatiót évekig húzhatná. Az 1838/é-iki országgyűlés Kővár vidékének is adott szavazatot, és az mégsem hivatott meg; midőn Kővár meg nem hivatik, akkor törvény sértetik, de a’ XVI városoknál, ha a’ követ küldése a’ törvényből kimaradna, törvénysértés sem lenne, mivel annak megítélése , vallyon elégtétetette a’ törvénynek, már nem az országgyűlést, hanem a’kormányt, kire a’meghivási jog ruháztatnék, fogná illetni; és a’ városoknak követje nem lévén, a’ megváltást be nem bizonyíthatnák, mivel a’ kincstár a’ tárgy befejezését a’ liquidatiónak húzása vonása miatt meggátolhatná, és ezért a’ kérelmezés útja sem használna, így a’ városoknak meghívása vagy meg nem hívása egyenesen a’ kormánytól függvén, új törvényt kellene alkotni. Azon ellenvetés, hogy a’ kormány a’ megyei követeket sem hivja meg, ha úgy akarja, a’ mint Kővárt meg nem hízta, egészen más térre vezet, mivel, ha a’ kormány a’ megyei követeket meg nem hívja, akkor országgyűlést nem tart; más pedig valamellyik törvényhatóságnak követét meg nem hívni, más országgyűlést nem tartani. A’ követnek ennél fogva meg kell hivatni, hogy az ország, és nem a’ kormány ítélje meg, teljesítve van e a’ köteles megváltás feltétele, és van e a’ követnek voksa vagy sem? E’ kérdés szavazás által úgy dőlt el, hogy a’ kerület, a’ javaslott törvényczikkely tartalma szerint, már a’ jövö országgyűlésre egy követet küldend, és az országgyűlés itélendi el, valljon a’ 146. §-ban foglalt feltételnek teljesen elégtétetett e, és szavazata számitathatik e vagy sem ? A’ szerkezet mellett szavaztak: Abauj, Zemplén, Sáros, Borsod, Heves, Torna, Ugocsa, Csanád, Arad, Temes, Sopron, Trencsin, Vas, Zala, Komárom, Bars, Somogy, Hont, Zólyom, Esztergom, Mosony, Pest, Tolna, Posega. Ellene: Szatmár, Szabolcs, Szepes, Gömör, Bereg, Bihar, Mármaros, Csongrád, Békés, Torontál, Krassó, Pozsony, Nógrád, Liptó, Győr, Veszprém, Baranya, Fejér, Árva, Bács, Turócz, Szerém, Ung, Nyitra és Verőcze nem szavaztak. A’főrendekhez e’tárgyban küldendő izenetre nézve határoztatott, hogy a’ Máriássy családnak folyamodása, és a’ szepességi XVI városok kerületének e’ folyamodásra adott czáfoló válasza hozzá csatoltassék. A’ XVI szepességi városok rendezése befejeztetvén, felolvastaték Kecskemét városa lakosinak a’ szabad községeket is rendeztetni kérő, ’s ugyane’ község birájának ’s tanácsának ellenkező kérelemlevele. A’ BR. egyszerű tudomásul ugyan, de egyszersmind épen a’ rendezés szüksége kiáltó bizonyságául vevék e’ két kérelemiratot, mikben a’ lakosok és tanács érdekei olly éles ellentétben tűnnek fel. Az érintett folyamodások felolvasása után, a’ szabad községekről szóló törvényjavaslat hozaték tanácskozási szőnyegre. E’ törvényczikk tartalmát ’s az elveket, mikből annak tervezésekor kiindult a’ rendezési munkákkal megbízott két választmány, már más alkalommal terjedelmesebben közlők; most tehát elég röviden emlitnünk, hogy némi kis nyomadékú ellenészrevételek megújítása azon nézetek ismétlését is szükségessé tévé. Egyébiránt a’ törvényczikk tárgyalása más napra halasztatott. VII. Kerületi ülés máj. 24-ikén. Elnökök, naplóvivő, mint tegnap. Az elnökség bemutatá Bruck Károly Lajos, és a’ Luiza-uti társaság, valamint Dessewffy nemzetség folyamodásait, mellyek már az orsz. elnökség által előterjesztettek; — azután Palóczy kör.jegyző az igazolási válaszmánynak Bihar megye és Kaproncza sz. k. városa új követeinek megbízó leveleiről szóló jelentését olvasá fel, miszerint Bihar követévé Komáromy György helyébe Dobozy Mihály, Kaproncza követévé pedig Sveiczer Ferdinánd Károly városi követ választatott. Most Szentkirályi kör.jegyző a’ szabad községekről szóló, összesen 3 szakból álló rövid törvényczikket olvasá fel, melly fölötti tanácskozás az egész ülést kihúzta. A’ törvényczikk igy szól: „A’ megyék a’ kebeleikben levő olly szabad községeket, mellyekben az úrbéri tartozások nem léteznek, habár az úri hatóság (még) meg nem szűnt is, szabály által ugyanazon elvek alapján fogják rendezni, mellyek a’ jászkun községekre nézve a’ törvényben megállapítva vannak. 1. §. Ezen szabály alkotásában a’községek kihallgatandók, de a’ megye fogja megítélni: a’ felidézett törvényben foglalt rendeletek a’ helybeli körülmények közt menynyire lehetnek alkalmazhatók.“ — A’ szakasz szövegébe, B. indítványára, betétetett, hogy az 1840-iki 7-ik tervben foglalt úri hatóság megszüntetése iránt a’ földesurak is kihallgatandók. Nagyobb érdeket gerjesztett a’ 2-ik Sus, melly szerint : „az ekkér rendezett szabad községek a’ megyei köz és választó gyűlésekre annyi képviselőt javasoltalak küldeni, mennyi az illető község összes lakosinak száma 300al elosztva, ’s kiknek egyenkinti szavazatuk leendene. — Ezen javaslatot csak igen kevesen pártolák, kik előadók , hogy hátramaradásunk legfőbb oka abban fekszik, mert egész elkülönzött ’s elnyomott néposztályok nincsenek bevéve az alkotmány sánczai közé; ezért a’ községek részeltetését a’ municipális élet működéseiben roppant fontosságúnak kell tartani, mi által azon élet erősb, szilárdabb ’s élénkebb leend, ’s mi alapul szolgáland a’ később kifejlendő tiszta képviseleti rendszerre. — Többen előterjesztők küldőik különböző utasításait, mik szerint p. o. a’ képviselők számát nem a’ lakosság összes, hanem csak a’ törvényes korú férfiak számától kelljen számítani, mások megkivánák különböztetni a’ tanácskozó gyűléseket a’ választó gyűlésektől, ’s amazokban minden 600, ezekben minden 300 lakos után ajánlottak egy képviselőt, minthogy a’ választást mindig szélesb alapra kell állítani, mint a’ tanácskozást; mások ismét csak 2 , ’s mások csupán 1 képviselőt akartak adni egy szabad községnek, mint ez a’ megyei kihágásokról tárgyaló munkálat végén határoztatott. Ez utóbbira nézve megjegyzé a’ kér.jegyző, hogy a’megyei rendezési munkálatnak ezen határozata, mellyel a’ törvényjavaslatot készítő választmány is jól tudott, nem ellenkezik a’jelen törvényjavaslat 2-ik-ával, mert a’ megyei munkálat, midőn a’ szabad községeknek csak 1 képviselőt ád , nem az ezen törvény szerint rendezendett községeket érti, hanem azon községeket, melylyek a’ mostani rend vagy inkább rendetlenségben, állandó zárt testületektől függenek mint a’ kir. városok, ’s felső rendeletek által önkényesen igazgattatnak. Hogy az illyen községeknek erősebb képviseletet nem adtak, igen jól tették a’ BR., de a’ jelen törvényjavaslat a’ Jászkúnkerület rendezésének elvei szerint akarja a’ sz. községeket is rendeztetni, azon elvekben pedig szabad kifejlés csirái vannak lerakva, és igy, illy rendezés után, lehetend már a’sz. községeknek több befolyást minden veszély nélkül adni. Szükségesnek tartá pedig a’ választmány, hogy ne minden községnek egyenlő, hanem mindegyiknek a’ lakosok számához mért képviselet adassák, épen azon tekintetből, miszerint szinte a’ kir. városok jelen elrendezetlen állapotában Pestnek egyenlő befolyása van (vagy inkább nincs) Bazinnal, rendezés után pedig méltányos tekintet leend a’ népességi különbségekre. A’ nagy többség azonban elégnek vélte ezúttal, hogy a’ községek képviselete, melly magában olly nagy jövő csiráját rejti, bármilly szűk alapon is, megkezdessék, ’s félt tőle, hogyha a’ községeknek olly befolyás engedtetnék, melly democratiai súlyával túlnyomóságot gyakorolhatna a’ nemesi érdekek felett, sem a’ kormány, sem a’ főrendi tábla el nem fogadná e’ törvényt, melly különben is inkább csak előkészület a’ jövendőre. Ezért, a’ megyei munkálat nyomán, a 2-dik §-ast (szavazásra szükség sem lévén) úgy változtatá, hogy a’ községek különvéve csak egy-egy képviselőt küldhessenek a’ megyei gyűlésekre, kiknek egyenkinti szavazatuk legyen. — Sokan azt vélék, hogy már ez is nagy nyereség, mert benne fontos elv rejlik;tegyék csak be egyszer lábukat az alkotmány sánczai közé, és soha többé onnét ki nem szoktathatnak, sőt idővel majd terjeszkedhetnek. Egyébiránt a képviselők azért lévén a’ megyei gyűlésen, hogy küldőik véleményét kijelentsék, ezt egy képviselő épen úgy, sőt jobban megteheti, mint 30—40, kiváltkép, ha utasítással van ellátva. — Voltak azonban, kik ezen képviselőt olly nagy községre, mint p. o. Kecskemét ’stb. gúnynak vélvén, miután látták, hogy a’ nagy többség ellen a’ szerkezetet fentartaniok lehetetlen, jobbnak gondolák a’ számot egészen kihagyni, ’s csak az elvet mondani ki, hogy a’ községeknek kell képviseltetve lenniök. A’ kér. jegyző pedig, miután ezen rendelkezés annak ellenére, mit az érd. jegyző fenebb megjegyzett, ugyanazonitatik a’ megyei rendezésben foglalt határozattal, legjobbnak tartá az egész 2-ik §-ast, mint fölöslegest kihagyatni. De ez ellen az hozatott fel, hogy igen hihető, miszerint a’ megyei munkálatból alig lesz ez orsz.gyülésen valami, melly esetre a’jelen törvény,’s annak 2-ikl-usa mulhatlanul szükséges. — A’ 2-ik §-us tehát megtartatott a’ már említett lényeges módosítással, hogy 300 lakos után egy-egy képviselő helyett az összes lakosságnak csak egy képviselő engedtessék. Profit! A’ 3—ik §-us szerint a’ megyék ezen rendezési szabályokat azoknak alkotását követő első országgyűlése elébe bemutatni kötelesek. — Ezen szerkezetből világos nem lévén, végrehajtás elött vagy után kell e’ azokat bemutatni? némellyek módositást ’s ennek világos kifejezését kívánták, de 27 megye 20 ellen, szavazás által megtartó a' szerkezetet. Tovább is vitattatván a’ 3-ik §-os homályossága ’s többfelé magyarázhatósága, némellyek uj 4-ik §-ust javasoltak, melly e’ hiányon segítsen. Csaknem uj szavazásra került a’ dolog, de végre a’ változtatást kívánók megnyugodtak abban, hogy orsz. ülésben majd fölléphetnek a’ szerkezet ellen. — Hosszas üres vitázás után az ülés 1 óra körül eloszlott. Május 25-ikétől május 29-ikéig pünkösti szünet. ’S most ime közöljük: a’ vallásbeli súlyoknak és nehézségeknek , a’ múlt országgyűlésről fentartott pontjai, úgy a’görög nem egyesültek, ’s vegyes házasságok tárgyában kelt földi viszonszeneteket, mellyek a’ KK. és KK. május 20. ’s 21-kei kerületi ülése (múlt számunkban közlött) határozatainak értelmezéséhez mulhatlanul szükségesek. Válasza a’ m. félkinek a’ t. KK. és KHhez a’ vallásbeli súlyoknak és nehézségeknek a’ múlt országgyűlésről fentartott pontjai tárgyában közlött üzenetre. Ő cs. kir. főhűsége és a’ m. fóRR. a’ vallásbeli súlyoknak és nehézségeknek a' múlt országgyűlésről fentartott pontjai iránt közlött üzenetét azon figyelemmel, mellyet azok méltán igényelnek , fontolóra vévén, bármint forrón óhajtsák is, hogy ama' pontok a' kölcsönös közelítés 's megegyezés utján a’ hon különböző vallású polgárainak megnyugtatásával minél előbb elintéztessenek, miután azonban ezt, jelesen az első pontra, vagyis a'regy. házasságokból születendő gyermekek vallásos neveltetéséről szóló kötelezésekre nézve, a Bt. KK és RR. részéről tett azon javaslat által, hogy az efféle kötelezések alkotandó törvény által a múltra nézve is erőnélkülieknek nyilváníttassanak , egyeseknek szabad uton szerzett jogaik veszedelmeztetése nélkül eszközölhetőnek nem látnák, a’ t. KK. és RR. vélekedéséhez ezúttal nem járulhatnak. A’ t. KK. és RR. ugyanis azon nézetből, hogy a' reversalisok soha törvényes erővel nem bírtak, kiindulva, azoknak érvénytelenségét kimondhatónak tartják anélkül, hogy a’ törvénynek visszaható erő tulajdonittatnék. Azonban, miután ezen kötések már az 179 úi évi törvény előtt gyakorlatban voltak , az említett törvény által pedig sem el nem töröltetvén, sem ki nem záratván, sőt azon törvénynek , midőn a’ vegyes házasságokban az anya catholica, a’ figyermekek vallásbeli nevelése iránti engedőleges rendelkezésében a reversalisok kiadhatásának szabadságaben foglaltatván, folyvást gyakorlatban maradtak, a’ m. főRR. azokat törvényellenieknek, a’ t. RR. és RRnek e’ részben felhozott okoskodásaira sem tekinthetik. Nem is gyöngitheti a’ reversalisoknak ezen folyvásti divatozását. Gömör megye felírására 1792. évi decemb. 21—éről ő felsége parancsolatjára kiadott körlevél szavaiból vett azon következtetés, mintha ama’ rendelet tartalma szerint 1781—ik évi octobertől fogva minden reversalisok megszüntettettek, és igy azok az 179°/i évi törvény hozatalakor már használatban nem lévén , azokról az 1781/i évi törvényben emlitést tenni szükség nem lett volna, ha tekintetbe vétetik, hogy az 1781. évi úgy nevezet tolerantialis parancsolat által , mellyre a' felidézett körlevél hivatkozik, egyedül csak azon reversalisok használata szüntettetett meg, mellyek 1768-ik év óta a' kötendő vegy. házasságoknál valamennyi gyermekeknek catholica nevelése iránt elmúlhatlanul megkivántattak és parancsoltattak, — a' szabad akaratból kiadottak azonban azon tolerantialis parancsolat által sem tiltatván el, ezek mind az 179°/i évi törvény előtt, mind azután folyvást divatoztak. Egyébként is, miután ezen törvényczikknél fogva is az evang. félnek tagadhatatlan joga van fimagzatát akár ön, akár cath. hitvese vallásában nevelni, valamint nem ellenkezhetik a’ törvénynyel az, a’ mit ez világosan megenged, úgy nem lehet törvénytelen, előlegesen szóval vagy írásban ígérni azt, mit annak tennie szabadságában áll. 364