Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-01-28 / 321. szám

Vasárnap **1. Januarius 29.1844 PESTI HIRLAP. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer : csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 forint , boritékban 6 forint , postán borítékban 6 forint pengő pénzben . Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik._____________________________________________________________________ Folyó félévi lapjainkból még teljes számú példányokkal szolgálhatunk. — Egyszersmind van szerencsénk ■1^5» a’ t. ez. közönséget értesíteni, miszerint az 1841-, 1842- és 1843-ik évi folyamokból még néhány teljes szá­mú példány rendes áron, egyes számok pedig — szinte azon folyamokból — 10 p.krjával kaphatók. Lailderer Lajos, a „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Országgyűlés. Január 25-iki országos ülések, k. kir. válasz a’ magyar nyelv tárgyá­ban. Január 19., 20. 22-iki kerületi ülések: vesztegetési törvény; verificatio; főispánok. — Némelly elferdítések föl­derítése. — Boldog isten mire jutottunk! Megyei dol­gok: Bihar (számoltató küldöttségek, a’ nagyváradi deák káptalan panasza, újabb súrlódás a’ megyében, ’s felírás ő fel­ségéhez). Vas­­visszatekintés elharapózott engedetlenség. Fel­hívás a’ nemességhez. Külföldi napló. Szerbia. Frankhon. Hívat, tudósítások. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Országgyűlés. IjX.XX.VI. Országos ülés a’ mélt. föRRnél ’s a’ t. HH. és RRnél, január 25-kén ll'/a órakor. A’ régóta annyi részvéttel várt k. k. válasz a’ magyar nyelv tárgyában megérkezvén, előbb elegyes ülésben, majd ismét országos ülésben a’ t. KK. és RRnél felolvas­tatott. A’ roppant érdekű ’s fontosságú iromány tartalma kővetkező: A’magyar nyelv tárgyában 1844. jan. 23-kán kiadott kegy. kir. válasz. Sacrae Caes. et Reg. Apóst. Majestatis, Domini Domini Cle­­mentissimi nomine, Serenissimo Archiduci, Reverendissimis, Reve­­rendis, Honorabílibus, Spectabilibns ac Magnificis, Magnifiers, item Egregiis et Nobilibus, neeuon Prudentibus ac Circumspectis Inclyti Regni Hungáriáé , et Parlium eidem adnexarum Dominis Stati­­bus et Ordinibus, qui vel in persona vel etiam ablegationis rau­­nere fuogentes, nomine Principalium suorum pro praesenti ge­nerali Diaeta Regni, per altcfatam Suam Majestatem Caesareo- Regiam clementissime indicta, congregati sun% benigne inti— mandum: Altefatam Snam Majestatem Sacratissimam ea , quae Domini Status et Ordines medio demissae Repraeseutationis suae ddo 11-ae Decembris 1843. in negotio lingvae hungaricae Ei­dem substraverunt, pro momento rei permeditato expendisse Consilio. — Atque id inprimis summefatam Suam Majestatem Sacratissimam votis Dominorum Statuum et Ordiuum benigne annuere : ut benigna Rescripta, Decreta, Propositiones, Reso- Intionesque Regiae omnes, quae ad Comitia Regni deinceps di­­mittentur, ipsaequae etiam leges sola tantum lingva huDgarica coudantur et sanctionentur. — Id vero Eandem benigne cura­­turam esse , ut cum Articulis diaetalibus simul eorum in latinum et lingvas vernaculas versiones, publica auctoritate procuratae, omnibus omnino Jurisdictionib ü», via Consili Regii Locumte­­nentialis suo tempore trausponantur. — Quantum ad caetera : non cupere solum, sed vero in praecipua muneris sui Regii par­te altefatam Suam Majestatem SSmam Studium illud collocare, ut seculorum necessitudine adstriefa mutuae inter RegoumHuDgariae et Partes eidem ndnexas harmóniáé ratio, cujus argumento au­­gusti Progenitores Sui non secus, ac Majores Dominorum Sta­tuum et Ordinum Articulos 120: 1715 et 61: 1744exstare vo- Iuerunt, novo testimonio comprobetur. In horum itaque nexu id item benigne assentitur Sua Majestas Sacratissima , ut lingva Dominorum Statuum et Ordinum diaetalis deinceps hungarica sit; eo tarnen addito: ut quaemadmodum dubitari nequit, Regnico­las Partium adnexarum, sui etiam commodi ratione ductos, eo connisuros esse, ut intra proximum etiam legalium , ordinario­­rum Comitiorum sexennium , ad Comitia Regni individaa able­­gent, lingvae huogaricae eum admodum gnara, ut intelligere, intelligique ab omnibus commode valeant; ita, si quis fiducia popularium intra tempus hoc munüs id ablegationis fuDgendum acciperet, lingvae hungaricae nondum sic plane peritus, huic expromere sulfragium suum, memorato hoc temporis intervallo, lingva etiam latina liceat. — Benigne porro resolvisso Altefa­tam Suam Majestatem Sacratissimam, ut Expeditiones Cancel­­lariae Suae Regiae Hungarico-Aulicae, et illae nimirum, quae cum altissimi Nominis Ejusdem subscriptione, et vero quae se­cus Augusto Ejus nomiue intra fines Regni eduntur, ac proindo etiam Resolutiones erga Reeursui privatorum, latina lingva concinnatos, reddendae, in futurum lingva hungarica emanent : Consilinm Regium Locumtenentiale in quibusvis pcrlractationibus ducendisqne etiam ipsis gestionis negotiornm Protocollis , Re­­praesentationibus praetcrea altissimo obtutui substernendis, cunctis denique ad Jurisdictiones intra fines Regni constitutas dimittendis Intimationibus, lingvae hungaricae faciat usum; com­­mercio Litterarum, quod inter Dicasterium idem et Supremas armorum Praefecturus , Gubernia porro caeterarum Augustao Domui Ditionum baereditariarum, Jurisdictionesque exteras in­tercedit, hue non intellecto. — Eadem , ÜDgvam Curiae Suae Regiae, relate ad Causas intra fines Regni motas, omnium prae­­terea intra fines Regni Tribunalium, ac proinde etiam sacrarum sedium, hnngaricam esse, hacque cetera etiam officiosa Tribuna­lium horum negotia geri, benigne eonsentit. Quantum ad cor­­respondeutias inter partes adnexas, earumque Jurisdictiones, et Jurisdictiones hungaricas spectat: harnm intuitu earn esse altis­­simam suae Majestatis Sacratissimae mentem, ut quemadmodum illae correspondentias hungaricas, ita Jurisdictiones hungaricae Literas earum etiam latinas promte acceptare, pertractare et congruo responso superare debeant. — Eo, ut lingva hungari­ca in Academia et cunctis Gymnasiis partiam adnexarum , qua Studium ordinarium doceatur, alioquin jam antea disposito. At­que haec sunt, quae altefata Sua Majestas Sacratissima positiva Lege stabiliri benigne admitiit; post addendam huic solemnem altissimam Suam Sanctionem Regiam in effectum deducenda. Quod ad lingvam cducationis publicae: summefatam Suam Ma­jestatem Sacratissimam, in cohaerentia sub postremis Comitiis fectae in eo benigne sponsionis, quod hoc super objecto Consi­lium Regium Locomtenentiale benigne auditura, et ad propius ex­­plendum quod fieri polest, Dnorum Stuum et OOum desiderium, congrua benigne disposifura sit, Sibi requisitas eatenus infor­­mationes exbiberi dementer jussisse , harumque in consequen­­tiam nonnulla jam hactenus votis Dominorum SS. et 00. con­­forhiem ad modum disposita, caetera vero suo tempore superanda esse. — Queis dum altefata Sua Majestas Sacratissima relate ad reliquum superius attactae Repraesentationis, acclusique te­noréin Semet ad benignam resolulionem suam de 14-a Mártii 1840 refert, Gratia Sua Caes. Regia Dominis Statibus et Or­dinibus benigne propensa manet. Per Sacram Caesaream et Re­­gio-Apostolicam Majestatem. Visnnee die 23-a mensis Januarii 1844. Ladislaus Szögyény m. p. Ugyanaz magyarul: Kegy. kir. válasz. , cs. kir. apost. felsége nevében ’stb. , fels. azokat, miket a'Kir. és RR. 1843-iki dec. 11-töl kelt alázatos felírásuk nyomán a' magyar nyelv ügyében eb­be fölterjesztettek , a’ dolog fontosságához képest nagy gonddal megfontolta. — És legelsőben e fels. abban a’ KKr. és RR. kívánságához kegyelmesen járul, hogy a' kegy. leiratok, végzemények, minden kir. előadások és válaszok, mellyek ezután az országgyűléséhez küldetnek, és magok a­ törvények is egyedül csak magyar nyelven alkottassanak ’s erő­­sittessenek meg. —Arról azonban e fels. kegyelmesen fog gon­doskodni, hogy az országgyűlési törvényczikkelyekkel egy­szersmind , azoknak latin és anyanyelv­é­re, közügyelet alatt készült fordítása, minden bizonynyal minden törvényhatóságok számára a’ kir. helytartó-tanács utján a’ maga idejében elkül­dessék. — A’ többire nézve nemcsak kívánja ő fels., de kir. tisztjének egyik különös részét azon törekvésbe helyezteti, hogy Magyarország és a’ hozzá kapcsolt részek közt a' több százados barátság által font kölcsönös ügyesség viszonya, melly­­nek erőségére felséges erdődei, úgy nem külön­en a’ RK. és RR. ősei az 1715: 120. és 1744: 61. t.czikket hozták, új bizonysággal tanúsíttassák. Ennek következtében tehát e fels. abban ismét kegy. megegyezi­, hogy a’ KK. és RR. országgyű­lési nyelve ezután a’ magyar legyen; de azon hozzáadással, hogy valamint ké­tkedni nem lehet, miszerint a' kapcsolt ré­szek lakosai, magok haszna tekintetéből is, azon fognak igye­kezni, hogy a'törvényes rendes országgyűlések legközelebbi hat esztendei határidején belől is az országgyűlésre a' magyar nyel­vet annyira tudó egyéneket küldjenek, kik helyesen érthesse­nek 's mindenektől ér­­thessenek, úgy ha valaki ezen idő alatt honfiai birodalma által követi tisztségre válasz­tatnék , ’s a’ magyar nyelvben annyira épen jártas nem lenne, az illyennek szabad legyen véleményét az említett időközben, latin nyelven is kifejezni. — Kegyelmesen elha­tározta továbbá ő fels., hogy magyar bír. udv. cancellaria­­jának kiadásai, mindazok t.i., mellyek az ő fenséges neve alá­írásával, mindazok, mellyek különben felséges nevében az or­szág határin belől kiadatnak , és ezenkívül a­ magánosok latin nyelven szerkesztett folyamodásaira kiadandó válaszok is, jö­vendőben magyar nyelven keljenek; a’ kir. h.tanács minden tárgyalásokban, ’s az ügyek viteléről vezetendő jegyzőkönyvek­ben , ezenkívül a’ legfelsőbb helyre felterjesztendő felírásokban, végre az ország határain belűl minden törvényhatósá­gokhoz küldendő intézvényeikben a’ magyar nyelvet használja; ide nem értvén az ezen kormányszék, és a’ fökatonai hivatalok, továbbá a' fels. ház egyéb örökös birtokainak kormányai és a’ külhatóságok közli levelezést. — Hogy kir. udvari törvényszé­kének, az ország határain belől indított perokét illetőleg, — ezenkívül az ország határain belől minden törvényszékeknek, és ennélfogva a’ szent székeknek is nyelve magyar legyen, és ezen törvényszékek más egyéb hivatalos dolgaikat is ugyanazon nyel­ven vigyék — abban is kegyelmesen megegyezik ö felsége.— A’ mi a' kapcsolt részek ’s azok törvényhatóságai és a' magyar törvényhatóságok közti levelezést illeti: erre nézve ő felségének az a’ határozata, hogy a’ mint azok a' magyar levelezéseket, úgy a' magyar hatóságok is azoknak latin leveleit készséggel elfo­gadni, tárgyalni, és illőleg válaszolni tartozzanak. — Az iránt, hogy a’ magyar nyelv a’ kapcsolt részek academiájában és min­den gymnasiumiban, mint rendes tanulmány tanittassék, kü­lönben is már meg lévén ez elött téve az intézkedés. És ezek azok, mellyeket ő fels­­tettleges törvénynyel is megállapitni meg­enged, ’s a' rájok adandó ünnepélyes legfelsőbb kir. megerő­sítés után foganatba veendők. — Mi a’ közoktatási nyelvet il­leti : e fels. a’ legutóbbi országgyűlés alatt tett kegy. ígéreté­nek értelmében — miszerint ezen tárgy iránt a' kir. h.-tanácsot kegyelmesen meghallgatandja, és a’ Ki. és KR. óhajtásának minél előbbi betöltése végett, kegyelmesen intézkedni fog; — annál fogva a' szükséges véleményadást kegyelmesen megpa­rancsolta, és annak következtében némellyek iránt már eddig is a’ KK. és RR. óhajtásának megfelelőleg, az intézkedés meg­történt, a’ többi iránt pedig a’ maga idejében meg fog történni. E' szerint midőn ő fels­ magát a’ fölebbi felirat és csatolvány többi tartalmára 1840-ki mart. 14-kén kelt kegy. válaszához tartja , marad cs. hír. kegyével ’stb. , cs. kir. apost. felsége által. Bécs, jan. 23. 1844. Szögyény László. Egyébiránt, ez lévén folyó 1844-ik évben az első or­szágos ülés, mind a’ m. főRR., mind a’ RRr. és RR. táb­lájánál szokott újévi tisztelkedések ’s jó kívánat-kicseré­lések történtek. Amott Kopácsy József herczeg primás üdvözlé az országgyűlés elnökét, nádor­i cs. k. főher­­czegségét; itt a’ kir. személynök­­ excra magyar szives­­ségü jó kivánatait, a’ RR. részéröl Rudnyánszky Sámuel b. esztergomi fökáptalan követe viszonozá. Küldöttség ne­veztetvén a’ m. föRRhez, ugyanazon szónok jelenté ki a cs. kir. főherczegségének ’s a’ m. föRRnek a’ Kir. és RRek jó kivánatait; a’ felső tábla részéröl pedig Lonovics Jó­zsef Csanádi püspök ő excja vezeté, mint szónok, a’ ha­sonló megbízatással járuló küldöttséget, ki egyszersmind elegyes ülésre hivá­ meg a’ t. Kirat ’s RRet. — A’ fontos tárgy által gerjesztett élénk részvét, ’s mondhatni, re­megő várakozás elnyelte a’ szokásos cerimoniák emléke­zetét , ’s minden lélek figyelve függött a’ kir. választ fel­olvasó itélömester ajkain. Ugyanazon nádori itélömester Szél Imre m­aga ismé­telve felolvasván a’ kir. választ a’ BR. tábláján is, azt az e’ héti kerületi elnök Somsich Pál azonnal nyomtatásba adatni kérte, mi meg is történt. Ezután egy megye követe, még egy másik követ­társától pártoltatván, a’ december eleje óta megakasztott orsz. napló iránt tett kérdést. A’ BR. dec. 5-ikétöl fogva folyvást sürgetik annak kiadatását — siker nélkül. — Okul az adatott, mert a’ magyar nyelv tárgyában resolu­­tio nem érkezett, ’s a’ horvát követekkeli feszült helyzet meg nem szűnt. Noha pedig a’ szóló ezen okkal soha meg nem elégedett, ’s mindenkor azt hivé, hogy a’naplót, melly a’ tábla tulajdona, senkinek hátráltatni joga nincs, hogy ez által kijátszatik a’nyilvánosság, és azon czél, mellyet az ország a’ naplónak gyorsiró általi szerkeztésé­­vel elérni akar, hogy t. i. az a’ küldőkkel minél gyorsab­ban közöltetvén, a’ munkálkodások eredményeit megvi­gye , a’ BR. mégis jó béke kedvéért megnyugodtak abban. Most azonban követi kötelességének tartja felszólitni a’ tábla elnökét, hogy jövendőben hasonló ne történjék; ’s egyszersmind megkérni, hogy a’ napló ezen ké­sedelmének valódi okát világosítsa fel, miből láthassa a’ maradék, hogy a’ késedelem oka nem a’ követi tábla. — Ezen kijelentést a’ BRek mindnyájan magokévá tevék. — Elnök ő excellentiája a’ napló mielőbbi kijö­vetelét megigéré ; a’ felhozott kérdésre nézve pedig azon választ adá, hogy: a’ napló mostani körülmények közti el­­késésének oka a’ KK. és RR. előtt eléggé tudva van, hogy vannak az elnöki helyzetben is olly kényes álláspontok, hol ennek csak közös bizodalom segélyével lehet boldo­gulnia. Mennyire a’ napló pontos megjelenése ’s kiadása tőle függött, ő maga részéről mindent megtett. Majd ismét egy dunai megye követe olvasta föl me­gyéje újabb utasítását az oct. 12-iki kir. leiratra nézve, mellyben követeinek szigorúan meghagyja, hogy azon k. leirat, valamint a’táblai elnök azon tette ellen, hogy a* tábla többségének határozatát törvényesnek elismerni ’s id

Next