Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)

1844-08-08 / 376. szám

dekeknél magasabban állnak, sőt mellyeket sértenünk még azon esetben sem volna szabad, ha tudnók, hogy jobb közlekedési eszközeink csak illy sértés által létesülhetnek; ’s ha az ország e’ felírásnak fölterjesztése, ha a’ paralle­­lák iránt és jelesen a’ györ­brucki vasút iránt tanúsított ellenszenv által valakinek jól szerzett jogait sér­tette, ha lakosainak egy része ellen igazságtalanságot kö­vetett el: ez országgyűlési határozat csakugyan valóságos köz­valamitás volna; mert a’ szenny, mellyet törvényhozá­sunk illy esetben magára vont, nagyobb károkat szülne, mint mellyeket a’ bécs-debreczeni vasút’ minden hasznai helyre pótolhatnának. De ugyan mondhatja e ezt valaki ko­molyan? Ugyan kinek jogai sértettek e’felírásban kimon­dott elvek által, ki panaszkodhatik, ha azok alkalmazásba vétetnek , ’s ha a’ győr-brucki vasút a’ törvényhozás által meg nem engedtetik? Talán a’ bécs-gloggniczi társaságnak jogai sértettek meg? — A’ bécs-gloggniczi vasúttársaság’ igazgatósága legújabb jelentésében kinyilatkoztatja, hogy Bécstől Bruckig épít­kezni akar, ’s hogy ezen vonalnak Győrig folytatásával egyenesen fölhagyni, soha sem a’ társaságnak, sem az igazgatóságnak nem jutott eszébe; ’s a’ Híradó ezen nyi­latkozatát őszintének ’s szilárdnak fogadja el, ’s jegyzésbe veszi: „il en prend acte“ mint a’franczia mondja; — de valamint a’ Híradó talán igen helyesen teszi, midőn igy cse­lekszik, úgy természetesnek fogja találni, ha miután ugyan ezen társaság a’ bécs-győri vasút’ építéséről azon oknál fogva, hogy párhuzam ellen biztosítva nincs­, világosan lemondott — mi 5-ik közgyűlési jegyzőkönyve’ 5- és 6-ik lapján látható; —• ha miután ennek következtében a’ bécs— győri vonalnak építésére adott engedély a’ kormány által 1842-ki dec. 17-kén kiadott határozat által visszavétetett, ’s a’ társaság a’bécs-győri vasút’nevezetével fölhagyni uta­­sit­atott, mások találkoznak, kik mindezeket szinte jegy­zésbe vették , ’s kik azt hiszik, hogy illy előzmények után a’ bécs-gloggniczi vasútnak jogai megszűntek volna még azon esetben is, ha e’ társaság az 1836 -oi törvény’ értel­mében egy Bruck és Győr között építendő vasútra jogokat követelhetett volna magának; mi személyes meggyőződé­sünk szerint csak azon esetben volna állítható, ha a’ társa­ság Bécs és Buda között, nem pedig csak Bruck és Győr között ajánlkozott volna építésre , — miután az 1836—ki törvény csak az egész vonalról, ’s nem annak egyes ré­szeiről szól, ’s kétségen kívül a’ törvényhozásnak soha szándékában nem volt, hogy a’bécs-pesti vonalnak leg­könnyebb ’s legjövedelmezőbb részét egy társaságnak átad­va, annak nehezebb ’s a’ Duna’ concurrentiája által keve­sebbet jövedelmező részének fölépítését úgy szólván lehe­tetlenné tegye. A’ bécs-gloggniczi társaság, melly vonala’ magyar ré­szének építésére nyert engedélyéről lemondott, melly még nevét is megváltoztatá,’s melly végre most nem a’ Pest-Bécs közötti, a’ törvényben foglalt , hanem csak a' Bruck-Győr közötti vonal’ építésére ajánlkozik, mellyröl törvényünk nem szól, ezek szerint jogkövetelésekkel nem léphet fel, ’s irányában bár mit határozzon a’ jelen törvényhozás , jog­sértést követni nem fog. De szinte úgy nem követtetik jogsértés azon megyék’ irányában sem, mellyek a’ bruck-győri vonalban nyernének közlekedési eszközt; mert legyen szabad kérdenünk: ugyan mik azon okok, mellyeknél fogva a’ gróf a’ gloggniczi tár­saság’ vasatjának Győrig folytatása iránti szándékát szilárd­nak ’s őszintének hiszi? az­t, hogy e’ társaság két év előtt kijelenté, hogy mig párhuzam ellen biztosítva nem leend, építeni nem fog, ’s hogy most az, minek már lehetősége a’ társaságot munkálatai’ folytatásától visszatartóztatá, csak ugyan bekövetkezett ? vagy talán az , hogy az ország’ né­­melly helyein felállított fatelepeit eladni rendelteti?— vagy hogy nevét bécs-gyöm­böl bécs-gloggniczira változtatá? — mi részünkről illy előzmények után e’ társaságnak kijelen­tett szándékát szilárdnak ’s őszintének nem tudjuk tartani, ’s habár épen nem roszaljuk a’ társaság’ elhatározását, mi­dőn vonalának magyar részét többé jövedelmezőnek nem tartva, annak folytatásával fölhagyott; roszallanak, ha ez jegyzésbe nem vétetvén, e’ társaságnak újabb ígé­retei’ következtében, a’ duna-balparti vasúttársaságtól el­vonatnának azon kedvezések, mellyek annak fenállásá-­ ra szükségesek. Midőn a’ törvényhozás illy körülmények alatt a’ bruck-győri vasút ellen nyilatkozik, nem reális kedvezéstől, hanem csak olly álreményektől fosztja meg a’ megyéket, mellyek e’vonalban közlekedési eszközt nyer­nének, mik valamint eddig sem teljesültek, úgy ,ezentúl is legfölebb arra szolgálhatnak, hogy a’ duna-balparti vasutat keletkezésében akadályozhassák. Felfogásunk szerint csak két lehetőség van , melly alatt a’ bécs-győri vasút létesülhet, — az első: ha e’ társaság­nak szintolly kam­atbiztositás nyujtatik, mint a’duna-bal­­partinak; a’második: ha a’duna-balparti vasút nem léte­sül. De ugyan fog e a’ gróf e’ lehetőségek’ akármellyiké­­nek előidézésére valamit tenni? fog e arra működni, hogy hazánk pénzellen állapotában nemcsak a’ Duna’ bal, hanem annak jobbpartján is építtessen kamatbiztositás mellett vas­pályákat olly vidék’ fölsegitésére, melly Magyarország’ minden részei közül legjobb piaczczal ’s aránylag legtöbb közlekedési eszközökkel bir?— fogja e csak kívánni is, hogy néhány megyék’ aránylag csekély haszna végett azon vállalat veszszen el, melly Magyarország’kétharmadát je­len pangásából kiemelheti? Ne ámítsuk el magunkat, ha a’ bécs-gloggniczi társaság’ kijelentett szándéka csakugyan őszinte és szilárd, annak alapja nem lehet más azon re­ménynél, hogy a’ duna-balparti vasút létrejöni nem fog. — Egy tekintet az ország’ földabroszára vetve, meggyőzhet mindenkit, hogy mig a’ balparti vasút’ épen felsőbb részein tetemes építési nehézségekkel küzd, addig a’ Duna’ jobb partján majd nem semmi terrenumnehézségek nem léteznek — hogy tehát a’ duna-jobbparti vasút’ épen ezen része aránylag kevesebb költségekbe kerül ’s igy kisebb tőkének kamatozását kívánván, a’ duna-balparti vasúttal haszonnal concurrálhat; ’s ha — mint mondám — a’ györ­brucki tár­saság’ szándéka csakugyan őszinte, csak ezen remény le­het az, mi benne e’ szándékot ébreszti—valamint épp ez az, mi minket, kik nem egyes társaságoknak, nem egyes me­gyéknek, hanem az egész nemzet’ érdekeit tartjuk szemünk előtt, arra bírhat, hogy e’szándék’kivitelét akadályozzuk. Megvalljuk azonban, mi a’ bécs-gloggniczi társaságnak nyilatkozatát sem vesszük olly komolyan, ’s minden újabb hirdetményeit, a’Győr és Bruck közötti építés’szándéká­­nak kinyilatkoztatását, nem vesszük másnak börze­ játék­nál , melly által a’ duna-balparti vasút’ részvényeinek’ le­nyomása a’ bécs-gloggnicziaknak egy pár napra fölemelése czéloztatik,’s mellynek megakadályozása által azon megyék, mellyek e’ vaspályával nyertek volna közlekedési eszközö­ket , még azon szomorú örömtől sem fosztattak meg, hogy egész hazájoknak tetemes kárával kissé meggazdagodtak, így tekintve a’dolgot, nézeteinknél fogva, mellyekkel a’ börzejáték iránt viseltetünk, ’s mellyek a’ gróf nézeteitől, úgy látszik, igen eltérnek, vele hasonló módon nem okos­kodhatunk. A’gróf azt állítja: „hogy magán vállal­kozóknak azon szabadságot, miként önpén­­zek’ koczkáztatás­ával’s kamatbiztositás nél­kül vasutakat építhessenek, nem lehet még­nem engedni.“ Mi, kik jól tudjuk, hogy a’ börzejátékot egészen megszüntetni jelenkorunkban nem lehet, de kik egyszersmind azt hisszük, hogy a’ törvényhozás’ kötelessé­gei közé tartozik, korlátozni századunknak ezen mételyét,’s legalább nem tenni semmit, mi annak előmozdításához ve­zethetne, úgy vagyunk meggyőződve, hogy azon esetben is, ha a’vasutak’ építése nem az ország’ költségein, hanem egyes vállalatok által történik, a’ törv­hozásnak nem csak szabadságában áll, hanem kötelességei közé tartozik, meg­tagadni engedményét minden vállalatoktól, mellyek minden siiker’ reménye nélkül csak oda irányoztatnak,hogy az egyes kis capitalista, ki nehezen szerzett tőkéjét valamelly válla­latba fekteté ’s fekteté fökép’ azon bizalomnál fogva, mellyet a’ törvényhozás által adott engedély benne gerjesztett, va­gyonától megfosztassék, ’s azon pénzoligarchiának hatal­ma még nagyobbra nőjön, mellyet századunk már most is elég fájdalmasan érez. — Mi nem akarjuk, hogy hazánkban a’ börzejátéknak kapu nyittassák, mi nem akarjuk,hogy tör­vényhozásunk minden financiális aventuriernek, ki miután Párisban maroccói bitumennek áthozatala iránt tett speculá­­tióiban ezereket megcsalt, hazánkban lehetetlen vasutakra akarna speculálni, segédkezeket nyújtson; ’s azért fel fo­gunk lépni mindig ’s minden vállalat ellen, mellyben süker helyett csak a’ börzejáték’ lehető nyereségeire való számo­lásokat látunk, még akkor is, ha azzal vádoltatnánk, hogy a’ különböző érdekek­’ harczát költjük föl szavaink által. Igen, „minek költjük fel a’különböző érde­kek­’ harcz­át“ igy szól a’gróf, ’s mi teljes kiterjedés­ben osztjuk e’ nézetét azon különbséggel, hogy fölfogásunk szerint az érdekek’ harcza az által nem fog kikerültetni, ha minden egyes polgártársunkat azzal biztatjuk, hogy önérde­kei ki fognak elégittethetni; ha ott, hol érdek-különbség van, azt eltagadjuk; ha olly vonalakat, mellyek párhuza­mosok , mellyek a’ vállalkozó társaságok által ’s általában mindenki által párhuzamosoknak tartatnak, nem-parallelek­nek nyilatkoztatunk.—A’ különböző érdekek’ harczának el­kerülése csak az által lehetséges, ha az érdekek’ kü­lönsé­­gét elismerve egyszersmind minél többször intjük polgár­társainkat arra, hogy a’polgári társ­ságban minden érde­ket nem mindig kielégíthetni, hogy azon ország föl nem állhat, hol senki önérdekeit a’ haza’ közjavának föláldozni nem akarja; ’s ez az mit czélul tűztünk ki magunknak. Igen, mi a’ györ-brucki ’s a’ duna-balparti vasutat pa­ralleleknek tartjuk, vagy ha e’ szó nem tetszik, mert vala­kit talán mathematicus párhuzamokra emlékeztethetne, tart­juk ollyanoknak, mellyek egymással concurrálnak; fölfogá­sunk’ szerint, ha a’ duna-balparti vasút kamatbiztositás mellett fölépül, a’ györ-brucki vaspálya kamatbiztositás nélkül létesülni nem fog; ha ellenben a’ bruck-györi vasút épittetik fel, a’ duna-balparti vasút kevesebbé jövedelme­zővé válik, mert pest-bécsi vonala elveszti mind azon kel­mék’ szállítását, mellyek a’ Dunán hozva Pestig, ha a’ györ­­brucki vasút nem létezik, a’ dunabalparti vaspályán szálli­tattak volna,’s ezen esetben valószínűleg Gönyöig fognak a’ Dunán vitetni, ’s innen a’ jobbparti pályán tovább szállitat­ni. — Igen, mi hisszük, hogy ha a’ dunabalparti vasút el­maradás csak Győr köttetik össze Bruckkal, egy pár megyé­nek haszna az ország’ két­ harmadának legnagyobb kárával vásároltatott meg, hogy a’ tiszai gabona a’ bécsi piaczról kizáratva, a’sopronyi termékek talán egypár krajczárral drágábbak leendenek; de hisszük és tudjuk azt is, hogy midőn egyes megyék’ mulékony érdekei az ország’ érde­keivel ellentétbe jönek, az egyes érdekeknek hallgatni kell, tudjuk hogy a’ balparti vonal’ fölépítése által azon megyék’ érdeke, mellyeknek a’ bruck-győri vonal közlekedési esz­közül szolgálhatna, csak igen kis mértékben sértetik, mert e’megyék’helyzetének kedvezése bőven kipótolja azon köz­lekedési könyvséget, melly a’ tiszai vidéknek a’ debreczen­­bécsi vaspálya által nyujtalik, ’s a’ sopronyi gabona mindig haszonnal fog concurrálhatni a’ bécsi piaczon a’ debrecze­­nivel, melly mázsájától majd nem egy forint fuvarbért fize­­tend, mig, ha a’ balparti vonal’ építése elhagyatnék, Ma­gyarország’ két harmada előbbi pangásába süllyedne vissza; — és sokkal több honszeretetet várunk ’s követelünk e’ me­gyéké­­, mellyek az ország’ határozata által­ magokat sértve gondolhatják, minthogy felölök feltehetnék, hogy az ér­dekeiket háttérbe szorító balparti vasút el­len forduljanak,’s ekkép’megmutassák , hogy ők, kik e’ honnak eddig csakugyan k­edvencz gyermekei valának, ’s kik mind azt, mit az ország eddig anyagi kifejlődésére tett, majd nem kizárólag élvezék, a’ nélkül hogy tiszai test­vérmegyéik ez ellen szót emeltek volna, most midőn az ország’ két­harmadának jövője forog kérdésben, pillanatnyi hasznuknál ’s szűkkeblű tartományi érdekeknél magasabb tekinteteket nem ismernek. Még egypár szót gr. D. azon állítására nézve, hogy a’ györ-brucki vasút’ háttérbe szorítása által a’ közlekedési monopóliumok’ alapja rakatik l­e. Vannak a’ politicában nagy szavak,’s a’ gróf jóltevő, mi­dőn magának czélul tűzte ki, hogy azokat való értelmekre devalválja; de vannak ollyanok is, mellyek bizonyos népsze­rűséggel bírnak, vagy bizonyos ellenszenveket gerjesz­tenek, ’s a’ gróf nem jól teszi, ha illyenekkel él, legalább ha él a’ nélkül, hogy azoknak értelmezését adná, ’s illyen a’ „monopólium“ szó is. Kétséget nem szenved, hogy min­den monopólium,a’mennyiben az szükség nélkül csak egye­seknek hasznára ’s a’ közérdekek’ elmellőzésével adatik, a’ lehető legkárosabb institutiók közé tartozik, ’s igy ki az illy értelembeni monopóliumok ellen nyilatkozik, csak általános meggyőződést mond ki; azonban kétséget nem szenved hogy vannak esetek, hol egy bizonyos monopólium’meg­engedése maga a’ közérdek által parancsoltat­g ’s illy ese­tekben kár a’ monopólium szónak emlegetése által értel­metlen ellenszenvet gerjeszteni. Szokása majd nem minden civilisált státusnak, hogy hasznos találmányokra a’ feltalá­lónak bizonyos időre monopóliumot biztosit; ugyan ez tör­ténik olly vállalatoknál, mellyeknek létrejötte bizonyos idő­re engedett monopólium’ biztosítása nélkül nem valószínű, és senki az illy értelemben vett monopólium ellen föllépni nem szokott. Más részről alig látunk közállományt, melly bizonyos tárgyakra nézve az adós pótlásául bizonyos jöve­delmező monopóliumokat nem tartott volna fel magának, ná­lunk a’ só, más országokban a’ dohány vagy posta, vagy bár­mi más, választatott illy monopólium’ tárgyául, ’s itt is nem maga a’ monopólium, hanem legfeljebb az roszaltatik, hogy a’ tárgy, mellyre az kiterjesztetett, roszul választatott, ’s a’ ki például a’ só-monopolium ellen kikér, nem a’státusnak monopólium’engedésérel jogát tagadja, hanem csak azon te­kintetből indul ki, hogy a’ különösen választott tárgy által az adó nem aránylagosan vettetett ki. Már ezeket előrebo­­csátva, ha megengedjük is, hogy a’ dunabalparti vasútnak párhuzamok elleni biztosítása által közlekedési monopóliumot állapítottunk meg, ’s valóban több költői tehetség szüksé­ges, mint mellyel bírunk, monopóliumot látni ott, hol a'kér­­lő­déses vasúttal a’Duna,’s minden létező ’s még létezhető or­szágutak, concurrálnak, megengedvén ezt, valljon e’mo­nopólium nem tartozik e azok közé,mel­yekröl fönebb szól­tunk? Nem lehet e feltennünk egy részről, hogy olly nagy tőkék’ beruháztatása , minek a’ dunabalparti vasút’ fölépí­tésére szükségesek, nem remélhető, ha e’ vonal párhuza­mok ellen nem biztosittatik? nem kell e elismernünk, hogy a’ dunabalparti vasútnak kamatbiztositást adván, e’ biztosí­tásnak évenkinti költségei növekedni fognak, mihelyt párhu­zam által a’ vonal’ jövedelmei csonkittatnak ; hogy tehát e’ vonalnak engedett monopólium, ha csakugyan annak mon­datik, az ország’ kiadásait kevesitvén, valóságos jövedelem forrássá válik,’s igy azokhoz, mellyek ellen nyilatkozni a’köz­­vélemény’ orgánumainak kötelességei közé tartozik, nem számítható. Sorozzuk össze röviden a’ mondottakat: bármennyi ok szóljon is a­ mellett, hogy az ország vaspályáit közköltsége­ken építtesse, hazánk’jelen állásában, hol minden,erre szük­séges előkészületek hiányzanak,ezen építési rendszert csak azon pályákra akarjuk szorítani, mellyekre nézve egyes vál­lalkozó társaságokat kedvező föltételek alatt nem találhatni, minden egyéb vasutakra nézve a’jelen pillanatban az építés egyes társaságokra bízandó,’s pedig, mivel az ország vissza válthatási jogáról ’s a’ tarifsárai befolyásáról le nem mond­hat, kamatbiztositás mellett. A’ kamatbiztositás’szükséges következése, hogy valamint az ország’ közköltségein épített vasutaknál senki párhuza­mok’ megengedését czélszerűnek nem tarthatja,vagy a’ pár­huzamoknak megengedése kamatbiztositás’ esetében is csak a’ lehető legfontosabb okoknál fogva engedtethetnék meg. Mi a’ duna-balparti é s a’ györ-brucki vasutakat párhu­­zamos vasutaknak tartjuk,’s miután a’bruck-győri vonal’ fel­építése mellett olly okokat nem látunk, mellyek általános elvei,ik’ megváltoztatására bírhatnának; miután e’ vaspálya’ háttérbe szorítása által senkinek jogai nem sértelnek , any­­nyival nagyobb örömmel k­dvezeljük az országos RB. e’ tárgy iránt hozott határozatát,mennyivel inkább megvagyunk győződve, hogy csak ez az út, mellyre törv.hozásunk most lépett, az, melly által hazánk, századunk’ e’ legnagyobb jó­téteményében részesülhet, mert habár egész kiterjedésé­ben osztjuk a’ gróf’ azon kivonatát, hogy Magyarországnak minél több vasútja legyen, a’ lehető legbiztosb út, melly e’ czélhoz vezet,felfogásunk szerint az, ha e’hazának legalább azon vasutakat szerezzük meg, mellyeknek létesithetésére majdnem bizonyos valószínűség létezik , ’s mellyeknek ke­letkezését nem akadályoztathatja semmi inkább, mintha áb­rándokat hajhászva, vasutakat képzelve az ország’ minden pontjától minden más pontjához, párhuzamok’tervezését en­gedve, hazánkat a’ börzejáték’ csatatérévé teendjük. E. 538

Next