Pesti Hírlap, 1844. július-december (366-417. szám)
1844-08-08 / 376. szám
dekeknél magasabban állnak, sőt mellyeket sértenünk még azon esetben sem volna szabad, ha tudnók, hogy jobb közlekedési eszközeink csak illy sértés által létesülhetnek; ’s ha az ország e’ felírásnak fölterjesztése, ha a’ parallelák iránt és jelesen a’ györbrucki vasút iránt tanúsított ellenszenv által valakinek jól szerzett jogait sértette, ha lakosainak egy része ellen igazságtalanságot követett el: ez országgyűlési határozat csakugyan valóságos közvalamitás volna; mert a’ szenny, mellyet törvényhozásunk illy esetben magára vont, nagyobb károkat szülne, mint mellyeket a’ bécs-debreczeni vasút’ minden hasznai helyre pótolhatnának. De ugyan mondhatja e ezt valaki komolyan? Ugyan kinek jogai sértettek e’felírásban kimondott elvek által, ki panaszkodhatik, ha azok alkalmazásba vétetnek , ’s ha a’ győr-brucki vasút a’ törvényhozás által meg nem engedtetik? Talán a’ bécs-gloggniczi társaságnak jogai sértettek meg? — A’ bécs-gloggniczi vasúttársaság’ igazgatósága legújabb jelentésében kinyilatkoztatja, hogy Bécstől Bruckig építkezni akar, ’s hogy ezen vonalnak Győrig folytatásával egyenesen fölhagyni, soha sem a’ társaságnak, sem az igazgatóságnak nem jutott eszébe; ’s a’ Híradó ezen nyilatkozatát őszintének ’s szilárdnak fogadja el, ’s jegyzésbe veszi: „il en prend acte“ mint a’franczia mondja; — de valamint a’ Híradó talán igen helyesen teszi, midőn igy cselekszik, úgy természetesnek fogja találni, ha miután ugyan ezen társaság a’ bécs-győri vasút’ építéséről azon oknál fogva, hogy párhuzam ellen biztosítva nincs, világosan lemondott — mi 5-ik közgyűlési jegyzőkönyve’ 5- és 6-ik lapján látható; —• ha miután ennek következtében a’ bécs— győri vonalnak építésére adott engedély a’ kormány által 1842-ki dec. 17-kén kiadott határozat által visszavétetett, ’s a’ társaság a’bécs-győri vasút’nevezetével fölhagyni utasitatott, mások találkoznak, kik mindezeket szinte jegyzésbe vették , ’s kik azt hiszik, hogy illy előzmények után a’ bécs-gloggniczi vasútnak jogai megszűntek volna még azon esetben is, ha e’ társaság az 1836 -oi törvény’ értelmében egy Bruck és Győr között építendő vasútra jogokat követelhetett volna magának; mi személyes meggyőződésünk szerint csak azon esetben volna állítható, ha a’ társaság Bécs és Buda között, nem pedig csak Bruck és Győr között ajánlkozott volna építésre , — miután az 1836—ki törvény csak az egész vonalról, ’s nem annak egyes részeiről szól, ’s kétségen kívül a’ törvényhozásnak soha szándékában nem volt, hogy a’bécs-pesti vonalnak legkönnyebb ’s legjövedelmezőbb részét egy társaságnak átadva, annak nehezebb ’s a’ Duna’ concurrentiája által kevesebbet jövedelmező részének fölépítését úgy szólván lehetetlenné tegye. A’ bécs-gloggniczi társaság, melly vonala’ magyar részének építésére nyert engedélyéről lemondott, melly még nevét is megváltoztatá,’s melly végre most nem a’ Pest-Bécs közötti, a’ törvényben foglalt , hanem csak a' Bruck-Győr közötti vonal’ építésére ajánlkozik, mellyröl törvényünk nem szól, ezek szerint jogkövetelésekkel nem léphet fel, ’s irányában bár mit határozzon a’ jelen törvényhozás , jogsértést követni nem fog. De szinte úgy nem követtetik jogsértés azon megyék’ irányában sem, mellyek a’ bruck-győri vonalban nyernének közlekedési eszközt; mert legyen szabad kérdenünk: ugyan mik azon okok, mellyeknél fogva a’ gróf a’ gloggniczi társaság’ vasatjának Győrig folytatása iránti szándékát szilárdnak ’s őszintének hiszi? azt, hogy e’ társaság két év előtt kijelenté, hogy mig párhuzam ellen biztosítva nem leend, építeni nem fog, ’s hogy most az, minek már lehetősége a’ társaságot munkálatai’ folytatásától visszatartóztatá, csak ugyan bekövetkezett ? vagy talán az , hogy az ország’ némelly helyein felállított fatelepeit eladni rendelteti?— vagy hogy nevét bécs-gyömböl bécs-gloggniczira változtatá? — mi részünkről illy előzmények után e’ társaságnak kijelentett szándékát szilárdnak ’s őszintének nem tudjuk tartani, ’s habár épen nem roszaljuk a’ társaság’ elhatározását, midőn vonalának magyar részét többé jövedelmezőnek nem tartva, annak folytatásával fölhagyott; roszallanak, ha ez jegyzésbe nem vétetvén, e’ társaságnak újabb ígéretei’ következtében, a’ duna-balparti vasúttársaságtól elvonatnának azon kedvezések, mellyek annak fenállásá- ra szükségesek. Midőn a’ törvényhozás illy körülmények alatt a’ bruck-győri vasút ellen nyilatkozik, nem reális kedvezéstől, hanem csak olly álreményektől fosztja meg a’ megyéket, mellyek e’vonalban közlekedési eszközt nyernének, mik valamint eddig sem teljesültek, úgy ,ezentúl is legfölebb arra szolgálhatnak, hogy a’ duna-balparti vasutat keletkezésében akadályozhassák. Felfogásunk szerint csak két lehetőség van , melly alatt a’ bécs-győri vasút létesülhet, — az első: ha e’ társaságnak szintolly kamatbiztositás nyujtatik, mint a’duna-balpartinak; a’második: ha a’duna-balparti vasút nem létesül. De ugyan fog e a’ gróf e’ lehetőségek’ akármellyikének előidézésére valamit tenni? fog e arra működni, hogy hazánk pénzellen állapotában nemcsak a’ Duna’ bal, hanem annak jobbpartján is építtessen kamatbiztositás mellett vaspályákat olly vidék’ fölsegitésére, melly Magyarország’ minden részei közül legjobb piaczczal ’s aránylag legtöbb közlekedési eszközökkel bir?— fogja e csak kívánni is, hogy néhány megyék’ aránylag csekély haszna végett azon vállalat veszszen el, melly Magyarország’kétharmadát jelen pangásából kiemelheti? Ne ámítsuk el magunkat, ha a’ bécs-gloggniczi társaság’ kijelentett szándéka csakugyan őszinte és szilárd, annak alapja nem lehet más azon reménynél, hogy a’ duna-balparti vasút létrejöni nem fog. — Egy tekintet az ország’ földabroszára vetve, meggyőzhet mindenkit, hogy mig a’ balparti vasút’ épen felsőbb részein tetemes építési nehézségekkel küzd, addig a’ Duna’ jobb partján majd nem semmi terrenumnehézségek nem léteznek — hogy tehát a’ duna-jobbparti vasút’ épen ezen része aránylag kevesebb költségekbe kerül ’s igy kisebb tőkének kamatozását kívánván, a’ duna-balparti vasúttal haszonnal concurrálhat; ’s ha — mint mondám — a’ györbrucki társaság’ szándéka csakugyan őszinte, csak ezen remény lehet az, mi benne e’ szándékot ébreszti—valamint épp ez az, mi minket, kik nem egyes társaságoknak, nem egyes megyéknek, hanem az egész nemzet’ érdekeit tartjuk szemünk előtt, arra bírhat, hogy e’szándék’kivitelét akadályozzuk. Megvalljuk azonban, mi a’ bécs-gloggniczi társaságnak nyilatkozatát sem vesszük olly komolyan, ’s minden újabb hirdetményeit, a’Győr és Bruck közötti építés’szándékának kinyilatkoztatását, nem vesszük másnak börze játéknál , melly által a’ duna-balparti vasút’ részvényeinek’ lenyomása a’ bécs-gloggnicziaknak egy pár napra fölemelése czéloztatik,’s mellynek megakadályozása által azon megyék, mellyek e’ vaspályával nyertek volna közlekedési eszközöket , még azon szomorú örömtől sem fosztattak meg, hogy egész hazájoknak tetemes kárával kissé meggazdagodtak, így tekintve a’dolgot, nézeteinknél fogva, mellyekkel a’ börzejáték iránt viseltetünk, ’s mellyek a’ gróf nézeteitől, úgy látszik, igen eltérnek, vele hasonló módon nem okoskodhatunk. A’gróf azt állítja: „hogy magán vállalkozóknak azon szabadságot, miként önpénzek’ koczkáztatásával’s kamatbiztositás nélkül vasutakat építhessenek, nem lehet mégnem engedni.“ Mi, kik jól tudjuk, hogy a’ börzejátékot egészen megszüntetni jelenkorunkban nem lehet, de kik egyszersmind azt hisszük, hogy a’ törvényhozás’ kötelességei közé tartozik, korlátozni századunknak ezen mételyét,’s legalább nem tenni semmit, mi annak előmozdításához vezethetne, úgy vagyunk meggyőződve, hogy azon esetben is, ha a’vasutak’ építése nem az ország’ költségein, hanem egyes vállalatok által történik, a’ törvhozásnak nem csak szabadságában áll, hanem kötelességei közé tartozik, megtagadni engedményét minden vállalatoktól, mellyek minden siiker’ reménye nélkül csak oda irányoztatnak,hogy az egyes kis capitalista, ki nehezen szerzett tőkéjét valamelly vállalatba fekteté ’s fekteté fökép’ azon bizalomnál fogva, mellyet a’ törvényhozás által adott engedély benne gerjesztett, vagyonától megfosztassék, ’s azon pénzoligarchiának hatalma még nagyobbra nőjön, mellyet századunk már most is elég fájdalmasan érez. — Mi nem akarjuk, hogy hazánkban a’ börzejátéknak kapu nyittassák, mi nem akarjuk,hogy törvényhozásunk minden financiális aventuriernek, ki miután Párisban maroccói bitumennek áthozatala iránt tett speculátióiban ezereket megcsalt, hazánkban lehetetlen vasutakra akarna speculálni, segédkezeket nyújtson; ’s azért fel fogunk lépni mindig ’s minden vállalat ellen, mellyben süker helyett csak a’ börzejáték’ lehető nyereségeire való számolásokat látunk, még akkor is, ha azzal vádoltatnánk, hogy a’ különböző érdekek’ harczát költjük föl szavaink által. Igen, „minek költjük fel a’különböző érdekek’ harczát“ igy szól a’gróf, ’s mi teljes kiterjedésben osztjuk e’ nézetét azon különbséggel, hogy fölfogásunk szerint az érdekek’ harcza az által nem fog kikerültetni, ha minden egyes polgártársunkat azzal biztatjuk, hogy önérdekei ki fognak elégittethetni; ha ott, hol érdek-különbség van, azt eltagadjuk; ha olly vonalakat, mellyek párhuzamosok , mellyek a’ vállalkozó társaságok által ’s általában mindenki által párhuzamosoknak tartatnak, nem-paralleleknek nyilatkoztatunk.—A’ különböző érdekek’ harczának elkerülése csak az által lehetséges, ha az érdekek’ különségét elismerve egyszersmind minél többször intjük polgártársainkat arra, hogy a’polgári társságban minden érdeket nem mindig kielégíthetni, hogy azon ország föl nem állhat, hol senki önérdekeit a’ haza’ közjavának föláldozni nem akarja; ’s ez az mit czélul tűztünk ki magunknak. Igen, mi a’ györ-brucki ’s a’ duna-balparti vasutat paralleleknek tartjuk, vagy ha e’ szó nem tetszik, mert valakit talán mathematicus párhuzamokra emlékeztethetne, tartjuk ollyanoknak, mellyek egymással concurrálnak; fölfogásunk’ szerint, ha a’ duna-balparti vasút kamatbiztositás mellett fölépül, a’ györ-brucki vaspálya kamatbiztositás nélkül létesülni nem fog; ha ellenben a’ bruck-györi vasút épittetik fel, a’ duna-balparti vasút kevesebbé jövedelmezővé válik, mert pest-bécsi vonala elveszti mind azon kelmék’ szállítását, mellyek a’ Dunán hozva Pestig, ha a’ györbrucki vasút nem létezik, a’ dunabalparti vaspályán szállitattak volna,’s ezen esetben valószínűleg Gönyöig fognak a’ Dunán vitetni, ’s innen a’ jobbparti pályán tovább szállitatni. — Igen, mi hisszük, hogy ha a’ dunabalparti vasút elmaradás csak Győr köttetik össze Bruckkal, egy pár megyének haszna az ország’ két harmadának legnagyobb kárával vásároltatott meg, hogy a’ tiszai gabona a’ bécsi piaczról kizáratva, a’sopronyi termékek talán egypár krajczárral drágábbak leendenek; de hisszük és tudjuk azt is, hogy midőn egyes megyék’ mulékony érdekei az ország’ érdekeivel ellentétbe jönek, az egyes érdekeknek hallgatni kell, tudjuk hogy a’ balparti vonal’ fölépítése által azon megyék’ érdeke, mellyeknek a’ bruck-győri vonal közlekedési eszközül szolgálhatna, csak igen kis mértékben sértetik, mert e’megyék’helyzetének kedvezése bőven kipótolja azon közlekedési könyvséget, melly a’ tiszai vidéknek a’ debreczenbécsi vaspálya által nyujtalik, ’s a’ sopronyi gabona mindig haszonnal fog concurrálhatni a’ bécsi piaczon a’ debreczenivel, melly mázsájától majd nem egy forint fuvarbért fizetend, mig, ha a’ balparti vonal’ építése elhagyatnék, Magyarország’ két harmada előbbi pangásába süllyedne vissza; — és sokkal több honszeretetet várunk ’s követelünk e’ megyéké, mellyek az ország’ határozata által magokat sértve gondolhatják, minthogy felölök feltehetnék, hogy az érdekeiket háttérbe szorító balparti vasút ellen forduljanak,’s ekkép’megmutassák , hogy ők, kik e’ honnak eddig csakugyan kedvencz gyermekei valának, ’s kik mind azt, mit az ország eddig anyagi kifejlődésére tett, majd nem kizárólag élvezék, a’ nélkül hogy tiszai testvérmegyéik ez ellen szót emeltek volna, most midőn az ország’ kétharmadának jövője forog kérdésben, pillanatnyi hasznuknál ’s szűkkeblű tartományi érdekeknél magasabb tekinteteket nem ismernek. Még egypár szót gr. D. azon állítására nézve, hogy a’ györ-brucki vasút’ háttérbe szorítása által a’ közlekedési monopóliumok’ alapja rakatik le. Vannak a’ politicában nagy szavak,’s a’ gróf jóltevő, midőn magának czélul tűzte ki, hogy azokat való értelmekre devalválja; de vannak ollyanok is, mellyek bizonyos népszerűséggel bírnak, vagy bizonyos ellenszenveket gerjesztenek, ’s a’ gróf nem jól teszi, ha illyenekkel él, legalább ha él a’ nélkül, hogy azoknak értelmezését adná, ’s illyen a’ „monopólium“ szó is. Kétséget nem szenved, hogy minden monopólium,a’mennyiben az szükség nélkül csak egyeseknek hasznára ’s a’ közérdekek’ elmellőzésével adatik, a’ lehető legkárosabb institutiók közé tartozik, ’s igy ki az illy értelembeni monopóliumok ellen nyilatkozik, csak általános meggyőződést mond ki; azonban kétséget nem szenved hogy vannak esetek, hol egy bizonyos monopólium’megengedése maga a’ közérdek által parancsoltatg ’s illy esetekben kár a’ monopólium szónak emlegetése által értelmetlen ellenszenvet gerjeszteni. Szokása majd nem minden civilisált státusnak, hogy hasznos találmányokra a’ feltalálónak bizonyos időre monopóliumot biztosit; ugyan ez történik olly vállalatoknál, mellyeknek létrejötte bizonyos időre engedett monopólium’ biztosítása nélkül nem valószínű, és senki az illy értelemben vett monopólium ellen föllépni nem szokott. Más részről alig látunk közállományt, melly bizonyos tárgyakra nézve az adós pótlásául bizonyos jövedelmező monopóliumokat nem tartott volna fel magának, nálunk a’ só, más országokban a’ dohány vagy posta, vagy bármi más, választatott illy monopólium’ tárgyául, ’s itt is nem maga a’ monopólium, hanem legfeljebb az roszaltatik, hogy a’ tárgy, mellyre az kiterjesztetett, roszul választatott, ’s a’ ki például a’ só-monopolium ellen kikér, nem a’státusnak monopólium’engedésérel jogát tagadja, hanem csak azon tekintetből indul ki, hogy a’ különösen választott tárgy által az adó nem aránylagosan vettetett ki. Már ezeket előrebocsátva, ha megengedjük is, hogy a’ dunabalparti vasútnak párhuzamok elleni biztosítása által közlekedési monopóliumot állapítottunk meg, ’s valóban több költői tehetség szükséges, mint mellyel bírunk, monopóliumot látni ott, hol a'kérlődéses vasúttal a’Duna,’s minden létező ’s még létezhető országutak, concurrálnak, megengedvén ezt, valljon e’monopólium nem tartozik e azok közé,melyekröl fönebb szóltunk? Nem lehet e feltennünk egy részről, hogy olly nagy tőkék’ beruháztatása , minek a’ dunabalparti vasút’ fölépítésére szükségesek, nem remélhető, ha e’ vonal párhuzamok ellen nem biztosittatik? nem kell e elismernünk, hogy a’ dunabalparti vasútnak kamatbiztositást adván, e’ biztosításnak évenkinti költségei növekedni fognak, mihelyt párhuzam által a’ vonal’ jövedelmei csonkittatnak ; hogy tehát e’ vonalnak engedett monopólium, ha csakugyan annak mondatik, az ország’ kiadásait kevesitvén, valóságos jövedelem forrássá válik,’s igy azokhoz, mellyek ellen nyilatkozni a’közvélemény’ orgánumainak kötelességei közé tartozik, nem számítható. Sorozzuk össze röviden a’ mondottakat: bármennyi ok szóljon is a mellett, hogy az ország vaspályáit közköltségeken építtesse, hazánk’jelen állásában, hol minden,erre szükséges előkészületek hiányzanak,ezen építési rendszert csak azon pályákra akarjuk szorítani, mellyekre nézve egyes vállalkozó társaságokat kedvező föltételek alatt nem találhatni, minden egyéb vasutakra nézve a’jelen pillanatban az építés egyes társaságokra bízandó,’s pedig, mivel az ország vissza válthatási jogáról ’s a’ tarifsárai befolyásáról le nem mondhat, kamatbiztositás mellett. A’ kamatbiztositás’szükséges következése, hogy valamint az ország’ közköltségein épített vasutaknál senki párhuzamok’ megengedését czélszerűnek nem tarthatja,vagy a’ párhuzamoknak megengedése kamatbiztositás’ esetében is csak a’ lehető legfontosabb okoknál fogva engedtethetnék meg. Mi a’ duna-balparti é s a’ györ-brucki vasutakat párhuzamos vasutaknak tartjuk,’s miután a’bruck-győri vonal’ felépítése mellett olly okokat nem látunk, mellyek általános elvei,ik’ megváltoztatására bírhatnának; miután e’ vaspálya’ háttérbe szorítása által senkinek jogai nem sértelnek , anynyival nagyobb örömmel kdvezeljük az országos RB. e’ tárgy iránt hozott határozatát,mennyivel inkább megvagyunk győződve, hogy csak ez az út, mellyre törv.hozásunk most lépett, az, melly által hazánk, századunk’ e’ legnagyobb jótéteményében részesülhet, mert habár egész kiterjedésében osztjuk a’ gróf’ azon kivonatát, hogy Magyarországnak minél több vasútja legyen, a’ lehető legbiztosb út, melly e’ czélhoz vezet,felfogásunk szerint az, ha e’hazának legalább azon vasutakat szerezzük meg, mellyeknek létesithetésére majdnem bizonyos valószínűség létezik , ’s mellyeknek keletkezését nem akadályoztathatja semmi inkább, mintha ábrándokat hajhászva, vasutakat képzelve az ország’ minden pontjától minden más pontjához, párhuzamok’tervezését engedve, hazánkat a’ börzejáték’ csatatérévé teendjük. E. 538