Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)
1845-06-10 / 483. szám
Velype kVT.éerítésiyek. N.-KANIZSA- A’ néptanítókat képző a kanizsai kir. intézetben a’ múlt iskolai félévben tartattak először a’ tanulmányi vizsgálatok nyilvánosan. Vajha a’ mély tisztelettel meghívottakhoz szerencsénk lehetett volna ! Az első vizsgálat’ tárgyai valónak a’„vallás,egyh. szertartás és sz. irásmódtan.“ E’ tanok’ rendkívüli hasznossága és szükségessége felöl csak az kételkedhetik, ki a’ vallást és a’ szelíd erkölcsöt a’ nemzeti üdv’ alapjának lenni nem hiszi. Mert ha megromlik az erkölcs , Róma ledől ’s rabigába görbéd. A’ második vizsgálat’ tárgyai valának: az „általános oktatás, erkölcs és irástan.“ A’ két első, tekintve több honi népiskolákban divatozott és divatozó tanmódok’ ferdeségét, sőt káros voltát, azon tanulmányok közé sorozandó, mellyek’ czélszerű gyakorlata által a’ nép’ és hon’ jóléte és virágzása hatályosan emeltetik. Az „irástan“ szinte, az élet’ minden viszonyaiban , milly nélkülözhetlenül szükséges, azt minden józan ész vallja. A’ harmadik vizsgálat’ tárgyai voltak az „általános földleírás,fszám, és magyar nyelvtan.“ A’ földleírás , a’ tudósnak , kereskedőnek, földmivelőnek szóval: bárminemű pályán élőnek, milly szükséges, és hasznos, tisztelt olvasóim, ha nem mondom is , tökélyesen tudják. A’ „számtan“, minthogy az okos és ügyes számoláson alapul a’ belső és külső gazdasági és közvetve a’ szellemi jólét, egyike szinte a’ legérdekesb, legfontosb tanulmányoknak. A’ „magyar nyelv“ pedig hála felséges urunknak , hála hazánk’ özszellemének! hála nemzetünk’ fölkentjeinek ! Magyarországban , mennyire szükséges a’ nyilvános hivatalos körök és ügyekben , milly nélkülöz— hellen! a’ halhatlan honszeretet-magasztossággal alkotott legújabb törvényekben írva van, és mi több, e’ dicső törvények nem írott „malasztok“, hanem tettleges életűek. — A’ vizsgálatokat befejezők : az egyh. zene és szertartásos énekek, mellyek a’ vallásos érzelem és buzgalom’ terjesztése, ápolása és fentartására,milly hathatós befolyással vannak , csak az tagadja , ki e’ tárgyról alaposan soha nem gondolkozott. *) — Kötelességemnek ismerem idezárni igazgatónk’ hálaimáját, mellyet a’ vizsgálatok’ végével nyilvánosan ő felségének hosszú és boldog életéért mondott, ki a’ képzöintézeteknek léteit adni kegyelmes volt; a’ népnevelés alapja magyar hon’ boldogságának. Ő felsége a’ képzőintézetek’ felállítása által egyenesen e’ boldogságot óhajtja előmozdítani; éljen tehát a’kegyelmes alapitó hű népe’ boldogitására a’ lehető leghosszabb ideig, a’ lehető legnagyobb dicsőségben és boldogságban. A’ vizsgálatokat tárgyazott tanulmányokat csak azért sorozám el, hogy intézetünk’ belső lényegével szerencsés lehessek némileg megismertetni azokat is, kik e’tárgyról elegendő tudomást nem vehettek, hogy intézetünk iránt rokonszenvet gerjeszthessek azokban , kiknek tán a’ néptanítói pályára lépni kedvök volna; és hogy értesülve az ott előadandó tantárgyak’ fontossága és terjedelmességéröl, ne sokalják a’ 20 hónapi tanulmányi folyamat. Mert: mit használ az oklevél, ha az ész és szív’ mezeje parlagon maradt. Kellő kiképezéssel nem biró néptanító, nézetem szerint, több átkot, mint áldást áraszt. A’ tanítás és nevelés’ alapos mesterségét pedig sem örökleni, sem kancsók, vagy pipafüst közt eltulajdonítani nem lehet. T. Cz. hazafiak ! kiknek erélyes buzdítása, hatályos tanácsa és intése sok kontár fő- és segédtanítókat vihetne a’ képzés’ terére , a’ nép és nemzet’ nevében esedezem: legyetek intézetünk’pártfogói, megismertetői ’s megkedveltetői! A’ győri tanulmányi kerületben csak 7 egyén találkozott, kik a’ n.kanizsai kir. képzőintézetbe kiképezés végett jövének, holott légió azon néptanítók’ száma , kiknek a’ kiképezés olly szükséges volna , mint a’ mindennapi kenyér! — Ti pedig — bármilly korúak — kik magatokban hajlamot és hivatást éreztek a’ nagyfontosságu néptanításra — vagy ezt már „készületlenül“ gyakoroljátok — engedve a’ korszellem’ ’s a’ haza’ szent óhajtásinak és méltányos igényeinek , ne elégedjetek meg azzal, mit az ószerü kontár mester uramtól hallottatok és láttatok, vagy hallatok és láttok, kinek legfőbb, leghatályosabb tanítási és nevelési eszköze: a’ bot, vessző , a’ haj ’s fülrángatás, pofozás, paczkázás, kukoriczán féllábon térdepeltetés ’stb. mert ezen avatatlan népapostol világot és boldogságot soha nem adand a’ tudatlan és nyomoru népnek, valamint ti se, ha egyedül a’ barbár eldődök’ (kivévőn a’ kiveendőket) nyomdokán haladtak. Szeld erkölcsiség, czélszerű szellemi kiképezés és kellő tudományos készültség nélkül nevelni és tanítani embert nem lehet. A’ néptanító’ szent kötelessége a’ nép’ szivébe, elméjébe ültetni a’ jámbor erényeket és a’ közhasznú tudományos ismereteket, mellyeknek vezére és iránytűje legyen a’ becsületérzet, melly nélkül nincs áldás és üdv az egyeseken, úgy mint az egész nemzeten. Mert mi óvja meg az embert az életbeli kötelességek’pontos teljesítésének elhanyagolásától? mi óvja meg a’ szegény pórembert az erkölcsi veszélybei sűlyedéstöl? a’ tiszta becsületérzet! E’ szent érzelmet pedig csak úgy gerjesztheti tettleges életre a’ nép’ szivében a’ néptanító, ha előbb az ő szive és lelke kellően ki van képezve, mit a’ józan és bölcs tapasztalás által szentesitett rendszeren alapuló képző-intézetekben legkönnyebben, legsikeresebben kivihatni. — De talán a’ néptanítókká kiképezendők közül ezt válaszolná valaki „Igen, uram ! én örömest kiképezném magamat, csak alapos reményem volna, hogy: annak idejében fáradságom és szenvedésem’ gyümölcsét szedhetem, vagyis: czélomhoz érhetek, 50—60 v.forintnyi bérért*) életemet fel nem áldozhatom , hisz’ előbb utóbb vagy napszámossá, vagy a’ nyomasztó anyagi szükség’ martalékává kellene lennem, nőmre és leendő gyermekeimre szinte várakoznék e egyéb a’ koldusbotnál“ ?! — Szent igaz! de barátom! ne feledd, hogy: gondoskodni fognak végtére arról is, hogy: azok, kik e’ szent pályára szentelék magukat — és csüggedetlen iparuk által a’ felsőbb kívánatnak eleget tettek, végső ínségre ne jussanak, hanem biztos állapotuk’ védárnyai alatt, menten az anyagi nyomor’ vérző kínaitól munkálódhassanak a’ nevelés és oktatás’ közáldást termő mezején. Mert való az, hogy a’ legmagasztosabb lélek’ szárnyait is porba sújtja a’ minden ércznél nehezebb anyagi szükség’ súlya. Bízzatok az istenben, a’ magyarok’ dicső királyában, és a’ közboldogságért önzéstelenül küzdők’ hazafias szent buzgalmában , kiknek magasztos szívük csak úgy lehet boldog, ha a’ népnek testi és lelki boldogságát virulni láthatják. Ti lesztek a’ népkertészek , a’ jutalmaitok a’ közméltány és felsőbb atyáskodás’ áldásdus gyümölcsei. Ez az én hitem — ez legyen a’ tietek is. — Bója Gergely, néptanítókat képző királyi intézeti tanító. — IPAREGYESÜLET. (Folytatás.) c) Vidéki t. i. ivtartóink’ névsora, számozott ivekkel: gr. Keglevich Miklós, Szilváson 79 Klauzál Gábor, Csongrádban 424. Komlóssy László, Debreczenben 280; Kovács Pál, Győrött 441; Kralovánszky András, Nyíregyházán 237; Lichtenstein, Miskolczon 15; Lukács Ignácz, Temesben 448; Madarász László, Fehérben 322; Markos Pál, Baján 310; Miskolcz városa 459; Olgyay Gáspár, Pozsonyban 443; Ormós Zsigmond, Temesvárott, 449; Pappszász Lajos, Hevesben 259; Pécs városa 289, 290,291,311,312; Pozsony városa 453;Radvánszky Antal, Beszterczebányán 419; Révay Gusztáv, Nógrádban 420; Salamon Lajos, Alapon, Fehérben 323; Scitovszky Márton, Baranyában 436; Sperlák András, Szegeden 431; Stettner Lajos, Sopronyban 421; Szeged városa 455; Szemere Bertalan, Borsodban 12; Szentiványi Jenő, Liptóban 260; Szentiványi Károly, Gömörben 245; Szöllősy János, Debreczenben 124; Szűcs István, Debreczenben 435; Taczmann Károly Jászberényben 428; Tar Károly, Debreczenben 126; Temesvár városa 456; Toperczer Ottó, Nagybányán 86; Tóth Sámuel, Debreczenben 277; Újvidék városa 300—304; Ullman László, Trencsénben 176; Vadnay Miksa, Miskolczon 14; Vámossy Károly, Debreczenben 120; gr. Viczay Károly, Győrött 442; gr. Viczay Károlyné, Győrött 173; gr. Zay Károly, Pozsonyban 446; Zoltán János, Szabolcsban 286; Zombor városa 295—299. d) Meg nem számozott iveket köröztetnek: Árvában : Surcsányi János; Abaujban: Patay Soma ; Aradban : Szalbek Jakab; Bereghben : Dengeleghy Károly; Borsodban : Miskolcz városa ; Csanádban: Vásárhelyi János; Hajdu- Kerületben : Fogthay János; Kis-Kunságban: Balajthy Vendel; Kővár vidékén: Hosszú Miklós;Mármarosban : Kállay István; Nógrádban: Muzslay Sándor; Sárosban: Pulszky Ferencz ; Szepesben: Petróczy Péter; Szathmárban: Bottka Lajos, Kovács Lajos; Szolnokon: b. Wesselényi Farkas; Turóczban: Just József; Torontálban: gr. Szapáry József; (Folytatása köv.) KÜÜSFÖLD: FRANCZIAORSZÁG. Tahiti hírek szerint Hamelin franczia admiralnak sem sikerült Pomare királynővel közlekedésbe bocsátkozni, mivel az utóbbi csak az angol admiral’ jelenlétében akart a’ franczia admirállal szóba bocsátkozni, mire pedig ez utóbbi nem állhatott. Pomare királynő továbbá egy hosszú levelet intézett Lajos Fülöphöz sept. 25-től 1844-en, bizonyosan angol gyártmány, mellyben terjedelmes leírását adja szenvedéseinek Dupetit-Thouars és Bruat’ cselekvéseik által; ez úgyszólván ellenmondási okirat Francziaországnak mind pártfogolása mind egyenes uralkodása ellen Tahitiban. »Nagy és jó testvérének Victoria királynőnek utolsó szavát várja , ’s Lajos Fülöpnek igazságára és bölcseségére számol.“ A’ Moniteur terjedelmes hivatalos tudósitást közöl a’ polgári és kereskedelmi igazság’ kiszolgáltatásáról 1843-an. Ezen jelentések szerint a’ csődök’ száma 1829 , ’s ezen perekben az összes szenvedőleges adósság nem kevesebb, mint 105,116,436 frank volt , ebből Szajna megyére 36,259,080 frank , tehát több, mint egy harmada, esik. 152 esetben volt az adósság 5000 frankon alul. 304 esetben 5— 10,000 között. 958. esetben 10—50,000 között. 212. esetben 50—100,000 között. 203. esetben 100,000-en felül. — ANGLIA. Az alsóház’elébe a’ magnoothi bili iránt ellene összesen 8753, mellette 61 folyamodvány nyujtatott be. 1829-en a’ catholicusok’ emancipatiója iránt, ellene 2950, mellette 918 folyamodvány készittetett. A’ cat. főpapok máj. 23-kán Dublinban összejövetelt tartván, ezt határozták: Miután a’ parlament’ elébe terjesztett académiai közoktatási tervet Izlandban éretten megfontoltuk, megismerjük ugyan a’ maynoothi intézet’ adományzásában munkás kormánynak barátságos és nemes szándékát, de kötelességérzetünk által kényszerítve érezzük nyilvánítani, hogy bármikép’ óhajtsuk is a' közoktatás’ áldásait kiterjesztve látni, a’jelen terv iránt tetszésünket nem nyilváníthatjuk , ’s veszélyesnek találjuk azt a’ cath. ifjúság’ vallására és erkölcsiségére nézve.“ A’ fötisztelendő urak bizonyosan azt szerették volna, hogy gondoskodván a’kormány a’ költségről , reájok bízatott volna a’ közoktatás . *) Mint a’ legutolsó bérszolga, annak rendezése , valamint a’ felügyelet is. Hír szerint azonban mégis hajlandók a’ kormánynyal alkudozásba bocsátkozni , és csupán ezen, a’ kicsiny politica’ szemüvegén át tekintve a’ dolgot, (mikép’ a’ franczia mondja) , minden esetre méltányosnak látszó feltételeket kötnek ki: 1) a’ tanítóknak és collegiumi hivatalnokoknak egy része kellő arányban catholicus legyen; 2) az ollyan tudományoknak, mellyek a’ vallással és morállal közelebbi összefüggésben vannak, például a’ történeteknek, tanítói catholicusok legyenek(!),lehetnek ezeken kivül protestánsok is;(legjobb volna e’ szerint egy egész csupa catholicus ’s egy másik csupa protestáns tanítókkal ellátott collegiumot felállítani ; de épen abban áll a’ kormányi terv’ dicséretes volta , hogy nincs benne tekintet a’ vallásra; csakhogy aztán jóhiszem legyen a’ dologban , ’s azon szín alatt, hogy nincs tekintet a’ vallásra, egyik vagy másik vallás titokban ne pártoltassék); — 3) mind a’ három collegiumhoz a’ tanulók’ vallási és erkölcsi felvigyázójául rendeltessék egy catholicus lelkész, kit az illető megyei püspök nevezzen és tehessen ki. (Ha ez megtörténik, úgy legyen egyúttal protestáns lelkész is az intézetnél.) Napokban herczeg Wellington Londonnak egy utczáján a’ másik oldalra akarván átmenni, de egy épen előre haladó szekér által feltartóztatván, egy másik gyorsan elő siető két kerekű teherhordó szekér által, a’ kettő közé szorítva, vállán vérző sebet kapott. Az alkotmányos országnak aristocratája azonban sem maga nem vett, sem lovásza által, ki utána ment, nem vétetett természetben, amúgy kék nyomokat hagyván hátra cserében, elégtételt, hanem a’ Malborough-street rendőrszék előtt megjelenvén, ’s megeskettetvén, elöadá panaszát a’ talyiga’ kocsisa ellen , ki 4 font sterling birságra, avagy egy havi börtönre ítéltetett. — SPANYOLORSZÁG. Máj. 23-án a’ királynő berekeszté két és fél hónapi munkálkodása után a’ törvényhozó test’ üléseit. Ugyan ez nap a’ cortes által elfogadott alkotmányreformterv is, kb. megerősítéssel ellátva, törvény gyanánt kihirdettetett. A’ Bourges- ban, Francziaországban, letartóztatott Don Carlos máj. dán legidősebb fiához , az úgynevezett asturiai herczeghez, melly czim Spanyolországban a’ trónörökösöket illeti, egy levelet intézett, mellyben tudatja a’ trónról lemondását felebb érintett Károly Lajos fia’ javára. Ezen túlra Don Carlos Molina gróf nevet vett fel. Károly Lajos herczeg ugyan az nap válaszolván a’ felebbi levélre, nyilvánítja , hogy engedelmes fiú atyja’ akaratához szabja magát. „Következőleg, van szerencsén önnek lábaihoz letenni (?) elfogadásomat.“ Tudatja egyszersmind, hogy atyja’ példájára Montemolin gróf nevet vesz fel ezentúlra. Május’ 22-töl Montemolin gróf egyszerű „Károly Lajos“ aláírással nyilatkozványt bocsátott ki a’ spanyol nemzethez. Azok’ számára , kik csufolkodni szeretnek a’ „korszellemmel és más efféle erőtlen apróságokkal, nem lesz érdektelen néhány szót kijegyezni Európában az óságosság’képviselője, Don Carlos’ fiának soraiból. „A’ forradalomnak különböző szakaiban nagy változások történtek Spanyolország’ politicai életművezetében (organisatio) Ezek között, kétségtelenül ollyanok is vannak, mellyeket én, mint spanyol és keresztyén fejedelem sajnálok. Csalatkoznak azonban, kik azt hiszik , hogy annyira nem ismerem a’ dolgok’ valódi helyzetét, miszerint lehetlenséget akarnék. Tudom én, hogy a’ legjobb mód a’ forradalmak’ visszajövetelét kikerülni abból áll, hogy ne rontsuk el makacsul azokat, miket ezek épitenek, ’s ne állítsuk vissza azokat, miket ezek elrontanak. Igazság erőszakosság nélkül, helyreállítás viszszaesés nélkül, okos és méltányos egyeztetése minden érdekeltnek,felhasználva és figyelembe véve azon sok jó dolgot, mellyeket őseink reánk hagytak, a’nélkül, hogy a’ korszellemével, mennyiben annak sugallatai üdvösek, ellenkeznénk , ez az én politicám.“ ’stb. Hit szerint ezen lemondás és illetőleg elfogadás azért történtek, hogy ezen ágnak trónházi igényei, ha valahogy az asturiai herczegnek Izabella királynével házassága sikerülhetne, ekkép’ az országló ágéival összeolvasztathassanak, hogy a’ csend és béke Spanyolországban szilárd és tartós alapot nyerjen, mennyiben ugyanis ez a’ királyi család’ tagjai közötti versenygések által megzavarható volna, mivel, minden kilátás szerint, a’ pártok még vajmi sokáig fognak lázas állapotban lenni egymással szemközt. A’ spanyol forradalomnak még nincs vége. HELVETIA. Mire futamodván, hogy Steiger tanárt börtönéből erővel ki akarják szabadítani, a’ luzerni kormánytanács’ rendeletéből most olly börtönben ül, melly 50 lábbal alább van mint a’föld’szine. Azon többször említett és szinte bizonyosnak tartott hir, miszerint Luzern canton, tekintve azon hatást, mellyet ezen ügy mind az egész Helvetiában, mind pedig különösen Luzern városban már is eszközlött, tekintve, hogy már polgárháború is származott belőle, ’s patakban omlott miatta a’ polgári vér, abban hagyja a’ jezsuiták’ behívását, úgy látszik nem fog valósulást nyerni. A’ hajdani ferenczi rend’ zárdájának a’ jezsuiták’ ’s a’ gondjuk aláhizandó papnevelő intézet’ elfogadására szánva, czélszerű helyreállítása végett áprilisben a’ nagy tanács a’ kivántató 8000 frankot megszavazta, ’s a’ terv a’ freiburgi jezsuiták’ főnökének május’ elején bemutattatván , az igazítás már folyamatban is van , ’s következő őszszel az épület készen fog állani. Értekező: MACAULAY’ IRATAI. IV. (Az angol alkotmány’ története.) Macaulay’ munkájának egyik fényes része azon értekezés, mellyben Hallam’ 80* *) Az érintett tantárgyakhoz járulnak a’ jövő évben , .Általános nevelés és oktatástan, urbér, népszerű ember és állatgyógytan, természettan, természetleirás, gazdaság és iparműtan. — p. G. 381