Pesti Hírlap, 1846. június (685-700. szám)
1846-06-30 / 700. szám
Megjelenik e’ lap Lauderer Sajnyok Junius 30.1846 900. Előfizetés a’ Pesti Hírlapra. Közelítvén a’ második fél évi előfizetés’ ideje, bátorkodunk a’ t. ez. közönséget tisztelettel figyelmeztetni, miszerint lapjainknak (mindez eddigi rendes dolgozó társak’ közremunkálása mellett) ez év’ Julius’ 1-je napjával kezdendő második felére az előfizetési feltételek változatlanul az eddigiek maradnak úgymint: Budapesten házhozhordással boríték nélkül 5 ft, postán küldve borítékban 6 ft pengőben. — Az előfizetés elfogadatik Pesten (hatvani utcza Horváth-ház 483. sz. a.) a’ kiadóhivatalban és minden magyar- és erdélyországi cs. kir. postahivatalnak — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’ megrendelések csak a’ bécsi cs. kir. főposta-hivatal’ útján történhetnek. . Kanaeper IsjiJos ^ «’ pAfki Hirlin’“ kiadó—tulajdonosa,. TARTALOM. Hivat. közlemények. Töltött utakról. III. Zsidóügy. Törvényhatósági dolgok: Szabadka (vasút, vallatás magyar modorban ’stb). Kis-Kőrös (örökváltsági mozgalmak). Vegyes közlemények: Tiszaszabályozás. Vámszabályozás. Műkedvelő társaság. Kisdedóvás. Külföld. Hirdetések. MAG¥AKIOH«KA« és KRSZEI Ő cs. kir. ap. Fölsége Bezerédy Miklós veszprémi kanonokot és kir. táblai praelatust, czimzetes püspökké és a’ hétszemélyes törvényszék’ülnökévé; Jekelfalusy Vincze esztergomi kanonokot szinte czimzetes püspökké ’s magy. kir. helytartósági tanácsnokká ; Korizmics Antal székesfehérvári kanonokot pedig kir. táblai praelatussá kinevezni legkegy. méltóztatott. Ö cs. kir. ap. Fölsége Fejér Jánost, az egri érseki megyében egyeki plébánost Bold, szűz schlangenmundi prépostja; — Krizsanovszky Józsefet, a’ kassai püspöki megyében nagytárkányi plébánost pedig szent Gábor főangyal’ gaborjáni prépostja’ czimével diszesíteni legkegy. méltóztatott. Ő cs. kir. ap. Fölsége Lányi Imre ungmegyei főispánt és hétszemélyes törvényszék’ ülnökét — ezen utóbbi hivatalánál fogva a’ megyekormányzástól fölmenteni, és Ungmegye’ főispáni helyettesévé Pribék Antal első alispánt kinevezni legkegy. méltóztatott. U cs. kir. ap. Fölsége az ujan felállított pesti ipariskolánál az Algebra, elméleti és gyakorlati földmérés és erőmőtudomány’ tanítójává Arnstein Józsefet; a’ természeti-történettudomány , áru-és terményisme ’s a’kereskedelmi földleírás’ tanítójává Mihalka Antalt ; a’ német nyelv’ tanítójává Mayer Frigyest, rajztanitóvá pedig Juhbál Károlyt kinevezni legkegy. méltóztatott. , cs. kir. ap. Fölsége a’ Michnay András és Lichner Pál pozsonyi evang. lyceumbeli tanítóktól beküldött Budavárosa 1244—1421ig terjedő jogkönyvét legfels. magánkönyvtárába elfogadni ’s a’ felnevezett tanítóknak eziránt legfels. kir. tetszését kijelentetni méltóztatott. Ö cs. kir. ap. Fölsége , Athanaczkovics Plató budai görög nemegy. püspöknek és Liedemann S. Frigyes pesti nagykereskedőnek a’ párisi „Institut d’Afrique“ czimű társulattól nyert lisztb. tagsági oklevél’ elfogadhatását legkegy. megengedni méltóztatott. Deadda Ferencz díjnok a’ nagybányai kir. főbányafelügyelőségi iroda’ ideigl. írnokává lön érdemesítve. A’ nagy magy. kir. udv. kamara a' megüresült puchói k. ellenőrködő mázsamesteri állomásra Sztrakovics Ferdinand ugyanottani sómázsálót alkalmazta; továbbá a' fehértemplomi sóhivatalnál megüresült ellenőrségre Sterbeczky István helybeli sómázsamestert ; ennek helyébe sómázsamesterré Wof Willibald pesti k. sóhivatali gyakornokot és nyug. cs. k. hadnagyot; eszéki k. sóhivatali ellenőrné Stammer Jánost Nagyváradon ellenőrködő mázsamestert léptette elő; nemkülönben a’ halmágyi k. sóhivatalnál megüresült ellenőrködő mázsamesteri tisztségre K va 11n Mihály ugyanottani mázsáiét; végre ugyanezen sóhivatalnál mázsáiévá Hulay Lajos tárkányi tutajért, melly állomás ezentúlra betöltetlen marad, alkalmazó. A’ királymezei erdőmesteri és számtartói állomás — Pöschl Józsefnek hasonló tisztminőségben Kőrösmezőre lett áthelyeztetésével — ürességbe jött. B. P. H. Ő felsége Schindler Imre sz. kir. Pest városa’ adópénztári h. ellenőr’ és testvérje Schindler Ferencz’ vezetéknevüknek r Sz evé ny im-re változtatását megengedni kegy. méltóztatott. TÖLTÖTT UTAKRÓL. III. Az építés. Csak egy kis meggondolásába kerül a’ szives olvasónak , hogy azonnal kétféle munkát különböztessen meg az utak’ építésénél: i) a’ földeléseket (terrassiring) és a’ járandó út’ lefektetésére szükséges műépitményeket; 2) azokat, mellyek a’ tulajdonképeni utat, a’ burkolatot teszik, ’s mellyek a’ jár keléssel közvetlen érintkezésben vannak. Mi csak ezen utasokkal fogunk bajlódni, a’ többiek épp úgy alkalmazhatók lévén minden másféle utakra is, ’s nem bírván semmi különösséggel azokra nézve, mellyek jelen czikkek’ tárgyát teszik. — Mi már ezen munkákat illeti, azokat, mondhatni, maga a burkolat résumálja , melly a’szekerek’ közvetlen hatásának lévén kitéve, bizonyosan legfontosabb és leglényegesebben alkotó része az útnak. A’ többieket, mint a’ kövezett árkocskákat, korlátokat, padokat stb csak igen is járulékoknak tekinthetni. Tehát csak a’ burkolatra ’s mondhatni, egyedül csak reá nézve szükséges a’ legokszerűbb épitésmódot kitanulni és világosan formulázni. A’ mi fő czélja ezen értekezésnek is. A’ mellékes munkákról csak igen röviden és annyiban szólandunk, mennyiben az ut’ fiitsítását és jó állapotban voltát, vagy a’ járkelés’ bátorságát érdekelhetik. A töltött ut’ eszméje szükségkép’ egy felső, apró kövecsek vagy kavicsból álló réteget tesz föl, mellyen a’ járkelés történik; de magának az útnak teste különféle épisi rendszereket engedhet meg. — Egészen az újabb időkig három rétegből állottak a’ töltött utak: az elsőt tették lapra fektetett széles, a’ másodikat élökre állított keskenyebb kövek , ’s ez a’ két réteg képezte ez úgynevezett alapot, végre a’ harmadikat kavics, mellynek nagysága egy tojás és dió között változott. Ez a’ három réteg együtt 14—18 hüvelyk vastag volt, ’s az egészet két párkány szegte be, nagy és szabályos alakú kövekből. — Mac-Adam’ rendszere, melly ma már csaknem általánosan el van fogadva , abból áll, hogy ez az egész úgy nevezett alap többé nem létezik,jj’s a’ régi rendszer’ három rétegét egyetlen egy 9 hüvelyknyi vastag aprókőréteg képviseli. Darab idő óta ugyan megint kezdenek imitt amott visszajőni az alaprendszerre, csakhogy a’két réteg’ helyébe, mellyekröl szólánk, egy durva de tömött kövezetet fektetnek, ’s erre terítik aztán a’ kavicsréteget. Hogy ezen különféle épitési rendszerek’ érdemét és hatályosságát megbecselhessük, emlékeznünk kell arra, mi történik egy után, melly a’ közönség’ használtára épen megnyílik, és mindenek felett számba vennünk a’ fentartásnak szokásban levő módját. — Ha a’ kavics-réteg’ megszilárdítására semmi sem létetett , ha ezen mozgékony anyagokból egybetett réteg csak úgy magára hagyatott, a’ szekerek könnyen keréknyomokat ’s majd mélyebb és mind mélyebb vágásokat fognak abba metszeni. Illy esetben az alap’ hasznossága nincs kétség alatt; mert, a’ nélkül, a’ kerekek egész a’ természetes földig juthatnának, ’s akkor, esők vagy tavaszi engedések’ idejében, az itt fenekestől felfordulás’ veszélyének lehetne kitéve. — De ha a’ kavicsréteg egy szilárditási munkát állott ki, úgy hogy az egy összeforrott, kemény tömeget képezzen, melly a’földet tökéletesen borítsa, ’s azt a’ községi befolyásoktól védje, — ha még ezen felül a’ burkolat állandóul simán és épségben tartatik , elkaparván róla minden porladékot, mihelyt megjelent, és kitöltvén a’ legkisebb nyomdokot is, mihelyt formálódott rajta , — akkor természetes, hogy az emlegetett alap egészen közönyössé válik, mivel a’ kerekek’ hatása, a’ felületre lévén szorítva , soha sem éreztetheti magát egypár hüvelyknyi mélységen túl. No már , ezen szilárditási eszközök’ használata ’s kivált egy szabályos fentartásnak folytonos gondjai, mindenesetre mellőzhetlenek, ha bármilly kicsit tartunk is az utak’ jó állapotáról, mert csak ezen áron lehetséges azokat állandóul szépen tartani. Az útépítés’ azon rendszerében tehát, mellyet a’ szépség’ maximumáénak lehetne nevezni, az emlegetett alapnak semmi haszna sincs, ’s azért minden baj nélkül el lehet mellőzni. Csak azt adjuk meg ehhez , hogy ezen elmellőzés mindig haszonnal jár a’ gazdálkodás’ tekintetében, a’ köapintásból származó költség túlságosan vissza leven fizetve a’ szükséges anyagszerek’ köbtartalmának felénél kevesebbre csökkenésében. Mindazonáltal megengedjük , hogy lehetnek helybeli körülmények, hol az alap öregbíthetné a’ biztosságot, hanem ezek kivételes körülmények. Illy esetekben legjobb alaprendszernek előttünk a’ durva kövezet látszik, melly legkevesebb anyagszert kivan , ’s azt legtöbb gond és mesterséggel alkalmazza. Mi a’ régi utak’ párkányait illeti, azok nemcsak felesleges költségeket okoznak, hanem még igen ártalmasok is. Azok ugyan is a burkolat-és gyalog út között egy igen kitűnő válaszfalat képeznek, melly a’ járkelést keresztirányban nagyon megnehezíti, azon kívül rendszerint egy vágás alakul annak hosszában, mellybe a’ szekerek önkénylesen bele vonódnak, ’s a’ melly épen ezért mindinkább inkább fog mélyülni. Hogy az út simán maradjon, és meg ne kerékvágásosodjék, szabadon kell rajta mozoghatni a’ szekereknek minden irányban, minden akadály sőt még egyenetlen ellenállás nélkül is. Tehát nem hogy valami szilárd alkotással kellene kijelölni a’ határt a’ burkolat- és gyalogút között, épen ellenkezőleg, minden gondot, arra kell fordítani, hogy az eltűnjék, és az átmenete észrevehetetlen legyen. Egyébiránt könnyű meggyőződnünk a’ felöl, hogy az alapzat és párkányok’ elmellőzése és az út’szépen tartására fordított gondok alkotják a’ haladás’ természetes menetével megegyező igazi tökéletesülést. Ha régen egyunnak szilárdságát az anyagszerek köbtartalmával és dunensioikkal mérték, az a korszak’fogalmainak természetes következése volt, melly mindenben az anyagi erőre támaszkodott. Ma már kezdik átlátni , hogy a’ legjobb mód valamelly erőn diadalmaskodni, sokkal kevésbbé áll az avvali erőszakos megivásban, hanem annak inkább hatástalanná tételében, az által, hogy gyakorlatára semmi alkalom ne nyujtassék. No már, mi az utakat illeti, azok’ felületének szépsége és simasága valóságos talismani erővel bírnak, melly előtt a’ szekerek’ rontó ereje ellankad és semmivé lesz. A’ szép utak tehát valósággal a’ legszilárdabbak is, — mert a’ miilyen ártatlan és — ha úgy lehetne szólani — tiszteletteljes a’ szekerek’ bánása azok iránt, épen olly félelmes és romboló a’ roszak, vagy ha úgy tetszik, a’ ruták iránt. A’ nyájas olvasó erősödés nélkül ráismerem itt a’ szépség által lefegyverzett erőnek örökkétartó — olly igaz, mint elmés allegóriájára. Ezek szerint, minden eddigieket egybefoglalva, a’ töltött utak’ burkolata álljon egy apró anyagszerekből készült egyforma rétegből, alapzat és párkányzat nélkül, egyszersmind a’ szépségnek lehetőleg magasb fokát valósítván. Legyen szabad már most az építés’ némelly részleteiről szólnunk : 1 er a’burkolatnak adandó terjedtségekről; 2-ot alkotórészeiről; 3-ot az út’ megszilárdítására fordítandó azon eszközökről, mellyek által az a’ szekerek által rögtön járhatóvá tétethessék. (A’ burkolat’ terjedtségei). A’ szélesség. A’burkolat az egész törlést vagy annak csak egy részét is foglalhatja el. Ha nem kellene tekintenünk a’ költségre, az elsőbb rendelkezési módot tartanék legüdvösebbnek. Hogy a’ szekerek szabadon mozoghassanak az útnak egész terjedelmén , nagyon fontos, nemcsak a’közönség’ kényelme és bátorságára nézve, hanem magának az útnak érdekében is, hogy a’ kopás egyformábban történjék, ’s következőleg a’ lehető legcsekélyebb legyen. Régebben az utakat rendkívül szelesen csinálták, ma már ezen tulságtól vissza kezdettek jöni Az angolok ugyan mindig keskeny ’s egészen burkolt utakat csináltak, de ennek a’ földbirtokosok’ befolyása volt oka. Ott, hol a’ közügy ilyen magányos befolyásokon felül van , általában nagyobb terjedelmet adnak az utaknak, ’s magok az angolok is kezdik szélesitgetni 2/1—3 öles utaikat. Francziaország’ utainak szélessége az árkok között, a’ különböző categoriák szerint 4—7 öl, t. i. 7° az első osztályuaké, 6" a’ második osztályuaké, 5" a’ harmadikaiké, 4—5" a’ megyeieké és 4° a’ nagyobb közlekedési utaké. Pestmegye’ rendei közelebbről 10"-et fogadtak el az országutak’ számára; e’ 3 -el több, mint a’ franczia országúinké , hol a’ forgalom csakugyan tetemesebb, de ez a’ 3' tulság tán az árkokat is magában foglalja? A’ franczia mértékek véleményünk szerint elegendők , csakhogy még azokat sem kell kötelezőknek tekinteni ugyanazon categoriáju ut’ egész hosszára , sőt minden tétova nélkül összébb szorítani a’ nem olly fontos és jártas részeken Ugyan nem volna-e nevetséges ugyanazon szélességet adni az útnak egy puszta’ közepében, mint egy népes város’ közelében, csupán azért, mert a’vonal egy osztályba tartozik? Igaz, hogy nálunk minél pusztább, annál tágasabb-----------a’ tér, mellyen utazhatni, de ez sem építést, sem költséges fentartást nem kíván. A’ mi már a’ szekérút’ vagy a’ burkolat’ szélességét illeti, annak legalább is ollyannak kell lenni, hogy két szekér könnyen megkerülhesse egymást rajta; 2"-t tehát minimumnak lehet tekinteni. Ezen alól , a’ találkozásoknál nemcsak hogy az egyik szeker kénytelen volna két kerekével a’ nyári töltésre szállani, a’ mi gyakran nagyon alkalmatlan , hanem a’ turkolásnak csak egy ut-nyoma lévén, a’ kerekek kénytelenek volnának mindig ugyanazon nyomban járni, a’mi felette gyorsan vágások’formálódását okozná, és a’fentartás’nhézségeit tetemesen szaporítaná. Végre, tudjuk, hogy 3 4—5' szélességen három szekér könnyen kikerülheti egymást, a miből következik, hogy a’ burkolat* * * * 5 * * * szélessége az utak' jártságához képest 2—4' között változhatik , a’ mi Francziaországban épen fele az egész út’ szélességének. Mindazáltal városok’ közelében , hol a’ forgalom szorgosabb, és a’ tisztaság’ igényei parancsolóbbak, jó, ha a’ burkolatot az út’ egész szélességére kiterjesztik. Vastagság. A’ burkolatnak, hogy szilárd legyen nincs szüksége igen nagy vastagságra. A’ lényeges feltétel' mellyet teljesíteni kell, abban áll, hogy egy tömött, vízhatlan tömeget formáljon, melly a’ földet tökélyesen fedezze a nedvesség ellen,mert, tudjuk, hogy maga az egyszerüi