Pesti Hírlap, 1847. július-december (906-1010. szám)
1847-08-08 / 928. szám
séges külsőségek, mint például, hogy kell-e a’ zsidónak bajuszt viselni, mint 'viselje a’ nő a’ haját ’stb. Illy szomorú körülmények között, mellyekben még a’ legnépesebb városokban is a’ zsidó közönséget sinyleni látjuk, Örvendenünk kell, ha olly egyházi szónokkal találkozunk, ki hivatását akként fogja’fel, mint Lőw Lipót. A’ zsidók emancipáltatni óhajtanak. Kivánatuk igazságos. De egyszersmind viszont nekik is jobban kell magokat és tanaikat alkalmazni hozzánk ’s e’ kor’ miveltségi igényeihez. Ha csakugyan föl akarják találni hónukat e’ hazában , a’ helyett, hogy vallási könyveik’ tartalma felett velünk versengenek, tegyék le ezen könyveket a’ mai kor’ igényeinek megfelelő miveltséggel biró egyének’ kezeibe , bízzák azok’ magyarázatát illy férfiakra, mert a’ szellem az , melly elevenít, nem a’ betű. Ez lenne a’ legelső ’s legszükségesebb lépés , ha a’ zsidók szokásaikat ’s nézeteiket mai társaséleti viszonyainkkal öszhangzásba akarják hozni. — Ez fog lenni legbiztosabb lépés az emancipatiora is Magyarországban , hol sokkal nagyobb zsidó közönségek találtatnak, mint Európa’ más műveltebb tartományaiban , hol a’ zsidók már polgári jogot élveznek. Sokkal nagyobb tudatlanságban él itt a’ zsidó köznép , mint Európa’ azon boldogabb országaiban. Miveljétek e’ népet. E’ részben a’ felvilágosult szellemű hitszónokok és iskolatanitók legtöbbet tehetnek. Kell tenni e’ részben valamit a’ törvényhozásnak is. — A’ státus, midőn a’ zsidóknak vallási ügyeibe nem avatkozott , egyszersmind kezökben hagyta a’ társaséleti és erkölcsi nevelés’ minden teendőit. A’ státus e’ részben a’ zsidók’ igyekezetét csak elősegítheti, de magok között kell támadni az akaratnak, közöttök munkásságra ébredni a’ benső újjászületés’ szellemének. — Sokan csodálkoznak, — így ír hozzánk egy levél, mellyet a’ napokban kaptunk — hogy a’ főváros’ elemi iskoláiban a’ gyermekek nem igen magyarosodnak. Pedig ez természetes. A’ tanítók (kevés kivétellel) többnyire németek. Többen közülök nem is képesek magokat magyarul kifejezni. — Próbatét után év’ végével, ösztöndíjakat szoktak több helyen kiosztani. Ha ezen díjakat a’ hazai nyelv’ tanulásában kitünőbbek nyernék el, ez által is eszközöltetnék egy kis siker. Tudósitónk írja , hogy a’ vizsgálatokon többnyire megjelent és a’ tanitók közül alig hallott itt-ott egyet magyarul beszélni tanítványaival , annál kevésbbé vett észre haladást, kitüntetést pedig sehol. A’ városnak e’ tárgyra több figyelmet kell fordítani. Nem csupán a’ hazafiaság igényli ezt az illetőktől; miután a’ magyar nyelv diplomatics lett, a’ polgárok iránti tartozó kötelesség, e’ nyelv’ megtanulására minden czélszerű eszközt használni. — Yahot Imre’ „Magyarföld és népei“ czimű folyóiratának második szállitványából a’ két első füzet rövid időn megjelenend. Az ivtartó urak az aláírásokat a’ pénzzel együtt, a’ kiadóhoz, (Hatvaniutcza , Dlaudy-ház 466. sz. a.) vagy Emich könyvárushoz küldjék be a’ közelgő pesti vásárra. Különben minden hiteles könyvárus elfogad előfizetést a’ hat füzetre 3 pfttal. — / Törvényhatósági dolgok. Fejérvári levelek. HE. A’ P. Zeitung’ nem tudom biz’ én hányadik számában valami fejérvári nyárspolgár keservesen panaszkodik , hogy a’ városi tanács a’ pesti elégett német színészeket nehány előadásra nem eresztette be a’ városba, holott itt túlnyomó a német elem, sőt a’ magyar színészetet — a’ mi pedig silány — ő tartja fenn. Oh, óh elementum! Szegény polgártárs, hát nem tudod, hogy a’ színházban játszanak mindennap és minden éjjel évig és szomorú darabot, a’ mint a’ kifejtés vagy nyereség, vagy veszteség. Tekints be, kérlek, csak egyszer is, délután 1 órától reggeli 7-ig bármikor is, majd látni fogod, hogy a’ magyar és német elem milly szép egyetértéssel játszik a’ szinházban, olly darabokat, mellyeket a’ sátán és ördög in comp. készítettek. A’ legszokottabb darabok — Nasi,Vasi, Makó A. D, Hal, Bér, Fér , Bly. Dumas irt egy darabot, melly esti 7-től éjfélután 3-ig tartott, ezek’ bármellyike délután 1 -től reggeli hétig tart. — Igen is uraim! a’ „Pelikán“ kávéház’ oldalzsebéből kiugratott és kimeszelt játszótársaság a’ szinházban játszik ’s űzi gonoszságát. Hallottatok-e illyet ? ugye nem, soha, hogy Thalia’ templomában kártyáztak volna nap- és éjhosszat. Egyszer történt még k. u. sz. e., hogy a’ jérusálemi templomban pénzváltók és kofák ütötték fel sátorukat, de kiket Jézus megszületvén, székestől kiszórt az utczára. Ugyan kérem, kapitány úr, az istenért! legyen megváltójok ezen pénzcsalók és váltóknak , ’s vitesse őket arra a’ piacz felé , hol a’ kofák szoktak ülni, bizony furcsa okát gondoltuk ön eddigi elnézésének. Ott ülnek Fáró’ tisztes asztalánál zsidók nagy számmal , ügyvédek kevesebben, nehány tisztviselő. No ezek megszokták a’ zöld asztalnál az assessorságot — számos mesterember, kinek családja honn koplal, mig a’ családfő nap- és éjhosszat izzad és fázik , nevet és aggódik nehány vesztett fillérért. Ilik levelemben említett A. és A. hamisan bukott izraelita atyánkfiát utolérte az isten’ ostora, mielőtt az összeszedett pénzzel tovább illanhatott volna, jóeleve elillantott társa után; a’ trieszti, fiumei és pesti hitelezők rajta ütöttek, ’s most a’ szegény hűvösön várja e’ kellemetlen processus’ kifejlődését. Mondják, hogy börtöne’ szűk falai közt nem az fáj neki, hogy fogoly, hanem az, hogy azon prókátorokat, kik a’ hamis bukásra késztették ’s utat törtek neki, olly busásan fizette. És méltán, mert mind elhagyták őt a’ nyomorúság’ keserves napjai Erdélyi trsággyűlés. Gróf T. D. óvása , az első úrbéri törvényczikk’ 1 §-ának bővebb taglalása után, ekkért folytattatik. Hogy a’ jelen birtokállapotnak felzavarása, a’ hon’ polgárait különböző mértékben terhelő aránytalanság , egyfelől úrbéreseknek és közállománynak, másfelől pedig a’ földesuraknak tetemes megkárosítása kikerültessék , ’s a’ földesurak’ érdekeit lehetőleg megkímélő, az úrbéresek és közállománynak érdekét előmozdító urbér hozassák létre, e’ czél’ elérésére, meggyőződésünk szerint, a’ következő főelvekből kell vala kiindulni: Az Urbériség, mi az 1819-ki öszszeirásban, mint illyen van beirva, ’s ezen kivűl mind az, mi 1843 kezdetén az úrbéres’ kezén volt, ’s miről a’ földesúr hitelesen bebizonyítani nem tudja , hogy úrbéres kezekre jutása előtt tiszta allodialis birtokot alkotott. Valamint szükségesnek tartjuk, hogy az 1819-ki összeirásba beirt, de később az úrbéresektől elvett urbériség nekik visszaadassék , és igy az 1819-ki összeírás a’ maga épségében fentartassék , úgy másfelől felette nehéznek ítéljük , az összeirásba be nem jegyzett urbériségekre nézve az 1819-ki állapotot venni fel sinórmértékül. Ez állapot’ kitisztálása ugyanis, az 1819-ben be nem irt urbériségekre nézve , sok akadályokkal járna, és bizonyosan leginkább az úrbéresek’ irányában , kik a’ bizonyítási eszközökkel és módokkal kevésbbé birnak. E’ részben hát sokkal egyszerűbb és biztosabbnak véljük, egy eleven emlékezetben levő időpontot és jelesen 1843-at venni fel sinórmértékül, midőn az urbér’ tárgyában rendszeres bizottság neveztetvén ki, és elhatároztatván, hogy e’ tárgy’ ellátása a’ közelebbi országyíslés’ teendőjét tegye, e’ körülmény a’ földesurakat az úrbéres kezeken levő földek’ visszavételére birhatá, hihetőleg 1819 és 1843 között is vettek némelly földesurak úrbériségeket vissza ; de e’ mennyiség meggyőződésünk szerint csekélyebb, mintsem czélszerű volna e’ miatt a’ határidőt egy rég’ eltölt ’s ennélfogva bajosan kitudható állapotra tenni hátra. J B) Ha az 1819-ki összeirásba beirt földből a’ földesúr valamit elfoglalt, visszaadni köteles , kirován ha bebizonyítja, hogy törvényesen és jogszerüleg vette át. E’ szabály alól szükségesnek tartjuk kivételt tenni azon esetre , ha valamelly nemes, egyéb birtoka’ teljes megfogyatkozása’esetében, úrbéres telkére költözött, kiket az urbériségen meghagyandóknak vélünk, nem lehetvén őket létök' egyetlen alapjától megfosztani sily esetben rendesen úrbéres, ki az urbériséget követelje, nincs , ’s miután az illy sorsú nemesek a’ közterhek’ hordozásában tettlegesen résztvesznek , az állományra semmi kár nem háromlik. C) Az irtványok a’ hol és mennyiben az úrbéresek’ élelmére szükségesek, az úrbéri állományok’ pótlására fordítandók, kivévén azon irtványokat, mellyek a’ földesúr’ , nyilvános tilalma’ ellenére, vagy olly erdőkben tétettek, mellyekben az úrbéreseknek ezelőtt semmi közös használatuk, census nem volt. D) Mindazok, mik a’ fennebbi elvek szerint úrbériségek, úgy a’ mint jelenleg találtatnak, az illető úrbéresek’ kezén hagyandók. Hogy azonban lehessen tudni, mindenik úrbéres a’ kezénél levő földek után mennyi szolgálatot tegyen. E) Honunk és egyes vidékei’ körülményeihez képest megállitandók az úrbéri állományok és egyéb javadalmak, mellyek mértékül szolgáljanak arra, hogy a’ kezében levő földbirtok’ arányában mindenik úrbéres mennyi szolgálatot tegyen, és ekként nem az állományok és javalmak módositandók az úri szolgálathoz, hanem a’ szolgálatok alkalmazandók az úrbéres birtokhoz és javadalmakhoz. Az állományok’ megállításánál, mint többször említettük, figyelembe kell venni, hogy az úrbéresnek elegendő jövedelem biztosíttassék, azon tőke és folyó költségek fedezésére , mellyek szükségesek arra, hogy úgy földesúri és közszolgálatait, mint jövőjét biztosítsa és gyarapítsa. F) Az úrbéri állományok és egyéb javalmakkal szemben az úri tartozások akkorára szabandók, hogy a’ földesúr illő jövedelmet és kárpótlást nyerjen, de másfelől az úrbéresnek elég ereje és ideje maradjon, úgy saját gazdasága’ folytatására, mint közszolgálatai és tartozásai’ teljesítésére. 6) Mint már fennebb kimondók, minden jelenleg úrbéres kezeken levő úrbériség nálok hagyandó, kivévén ha valamellyik úrbéres a’ jelen, állománya után törvényesen járandó szolgálatokat tenni nem kívánná, ’s állományának egy részéről lemondani kész volna. Ha ekként úrbériségek maradnának fenn, azok eredeti rendeltetésektől el nem vonathatnak, hanem új úrbéres telkek’ alakítására kell, hogy fordittassanak. H) Az úrbéri állományok’ megállításánál a’ legkisebb töredékekre nem mehetvén , úgy azokra, mint a’ megállítandó úri tartozásokra és szolgálatokra 1/% szerinti kiegészítés találjon helyet. Az 1. t.cz. 1. § 5. pontja azt tartja, hogy azon helyeken, hol tagosítás, közhelyek’ felosztása, vagy akármelly más ok miatt, a’ földesurak’ közbejöttével úrbéri rendezés ment véghez, az az úrbéreseknek adott földmennyiség nálok hagyassák, melly mennyiség ha az 1819-beli összeírásban foglalt úrbériséget fel nem érné, a’ hiányt a’ földesúr’ pótolni köteles. Miután a’ tek. R. elismerték, hogy az 1819 beli összeírás által az úrbéresek több helyeken rövidséget szenvedtek, a’ fennebbi szabály azok’ érdekét sérti, mennyiben szerinte csupán az 1819-beli mennyiség az, mit az úrbéresek követelhetnek. Honunkban eddig elő kevés tagosítások létettek, előre látható azonban, hogy azok száma időről-időre szaporodni fog, kivált azon esetben, ha az urb. t.czikkek ez országgyűlés alatt meg nem erősittetvén, azoknak életbeléptetésükig hosszasabb idő telik el , felette káros tehát olly szabályt hozni, melly által azon földesurak, kik tagositni akarnak, arra hatalmaztatnának fel, hogy úrbéreseiknek csak az 1819-beli összeirásba befoglalt mennyiséget adják ki. Mi valamint egyfelől helytelennek tartanók a’ tagosításokat gátolni, úgy másfelől károsnak ítéljük az úrbéreseket abban akadályozni, hogy netalán rövidséget szenvedett jogaikat követelhessék. A’ boltnyitás' szabadsága kétképen érdekli az úrbérest , egyfelől mint egyenes jövedelem-forrás, másfelől mint a’ szabad concurrentia által eszköze annak, hogy fogyasztási czikkeit olcsón kaphassa. A’ III. törv.javaslat’ 10. § -a a’ boltnyitást az úrbéresnek bizonyos taxa mellett engedi meg. Miután úrbéreseink eddig élő, a’ legritkább eseteket kivéve, szabadon éltek e’ joggal, óhajtottuk volna, hogy az nekik ennek utána is szabadon , vagy legalább honi körülményeinkhez képest csekély taxa mellett megengedtessék. A’ tek. RR. többsége nemcsak tetemes taxákat tarta szükségesnek, hanem egyszersmind elhatározta, mikép’ az úrbéres a’ boltnyitási joggal csak személyesen élhetvén , azt senkinek haszonbérbe ne adhassa. — E’ szabály nézetünk szerint felette káros. Az úrbéres, úgy rendes foglalatossága , mint miveltségi fokozatához képest, kalmárságra kevéssé alkalmas. Azon határozat hát, melly az úrbéresnek megtiltja, hogy boltját másnak haszonbérbe ne adhassa, egyfelől őt helyzetével kevéssé összeférő életmód’ folytatására készteti, másfelől, a’ szabad kereskedés káros’ megszorításával, egy jövedelemforrástól igazságtalanul fosztja meg. Ha a’ tek. Rt. többsége a’ korlátlan boltnyithatásjog miatt bizonyos vissza- sélésektől félt, ezeket kell vala korlátozni, nem ollyat határozni, mi az úrbéresek’ szabad kereskedését megsemmisítvén , minden korlát és megszorítás nélkül adja azt a’ földesurak’ kezébe. E' szabály' természetes következménye ugyanis az lesz, hogy az úrbéres, hol a’ törvényt kijátszani nem elkerülend, boltot nyitni nem fog, a’földes 90 ban, ’s uj prókátorhoz folyamodott, ki legelsőben is salvus conductusért szaladt. Ha tisztelt A.-nak ügye illy komoly fordulatot nem vesz , mintegy 45.000 ft rebakot csinált volna neki az a’ kis pajkosság, ide nem értve a’ honoráriumokat. Jah , de ember határoz, isten végez. Utczáinkat kövezik, azaz, hogy eddig is kövezve voltak, de megkopván a’ kövek, szépítő bizottmányunk felforgattatja a’ köveket, már csak azért is, hogy el lehessen róla mondani, mikép’ minden követ megmozdít a’ város’ szépitése végett , — de morális szempontból is czélszerű a’kopott köveket megfordítani, legalább az utczataposók’ száma kevesedik, és jobban virágzik a’ csizmadiamesterség. Ez már ipar szempont. Az úgynevezett égett városi utczát is elkezdték makadámizálni, de abban maradt, némellyek azt tartják, hogy akkor fogják folytatni, ha a’ megkezdő, de Éjszakamerikába utazott városi mérnök úr viszatérend; mások azt rebesgetik, hogy ha a’ csinált utón túleső parasztházakat is urak fogják megvenni, mindjárt folytatandják. Mellyik igaz, nem tudom, de annyi igaz, hogy azon félbehagyott útnak jóságra nézve nincs párja. — Balta. ERDÉLYI DOLGOK. Felső-Fejér’ közgyűlése julius’ 16-kán tartatott. A’ beligazgatási tárgyakon kivül több rendbeli követjelentések révén szőnyegre , a’ szükséges észrevételek’ megtételére bizottság rendeltetett. Marosszék’ az iránti megkeresésére, hogy e’ megye’ei kérnék meg a’ magyarországi megyéket, hogy a’ részek’ visszakapcsoltatását ne sürgessék ; erre válaszoltatik, hogy ezt már megtették. Az elnök főispán által inditványoztatván, miként a’ követeknek adassák utasitásul , hogy ha a’ vasúti kisajátítások’ kérdése előfordul, pártolják; volt ugyan e’ mellett egy két pártoló szó, de a’ többség felvetette. Hunyadmegye’ gyűlésén Szebenszék’ felszólítása olvastatván fel, miként a’ megye legyen munkás annak kieszközlésében, hogy a’ magyar alföldön tervezett vaspálya-vonal ne Temesvár, hanem Arad felé irányoztassék ’s a’ Maros’ terén jöjjön fel; méltányoltatok Szebenszék’ kivonata, ’s az illető megyék pártolásra felszólittatnak. — Nógrádmegye’ unióra való felhívására, újra oda jutasittatnak a’ követek, hogy a’ részeket ne hagyják, de a’ két testvérhon’ egyesülését sürgessék , ’s e’ végre még a’ jelen országgyűlés nevezzen a’ magyarországi rendekkel egyezkedő bizottságot. — A’ hadiadót elfogadták az országos bizottság’ terve szerint, de a’ háziadóval nem terhelik meg a’ RB. nemesi szűz vállaikat. — Erdély’ politicai felosztását nem bolygatják az unió előtt. Marosszék’ közgyűlése julius’ 20-dikán tartatván, tanácskozási tárgyakal felsőbb helyekről érkezett rendeletek , székező bírák’ választása ’s átcsinálás valának kitűzve. N. Enyed város’ közönsége julius’ 26-kán a’ nagy- enyedi ev. ref. főiskola’ elöljárói’ kezébe 12 ezer ezüst ftot, az ev. ref. egyház’ elöljárói’ kezébe 8 ezer ezüst ftot és igy összesen 20 ezer ezüst ftot fizetvén le készpénzben, ezen kifizetés által, valamint az úgynevezett tiszta quarta, úgy a’ dézma és dézma-quarta’ fizetésétől is megváltotta magát örök időkre. E’ még eddig élő páratlan eseményt üdvözöli az Erd. H. Erdélyben, ’s úgy az eladók’ mint vásárlóknak legszívesebb indulattal szerencsét kíván és jósol a’ korszerűleg előhaladó szép lépéshez. Épen most vesszük azon szomorú hirt, miszerint Háromszékre a’ sáskák beütöttek.