Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)
1848-05-05 / 48. szám
mellyek a csend és rend fentartását szigorúan parancsolják, a szinte szándékoltaknak a zsidók oda szorittatni, hogy a zálogokat minden fizetés nélkül adják vissza tulajdonosaiknak. Innen Szeredre ment által a népdüh, s a tegnapelőtt megkezdett demonstrátiók tegnap még borzasztóbb fokra hágottaknak mondattak lenni, mint Pozsonyban ; a zsidókat és gr. Eszterházy Károly jószágigazgatóját, Frank urat, dühösen támadta meg a néptömeg, melly semmit sem hagy épségben ; segélyül tegnap egy század katonaság küldetett ki. Szenczen szinte kiütött a forrongás. Oroszvárott a múlt éjjel, mint mondják, gr. Zichy Manó jószágán rablásokat tett a nép, s a szép kastélyban úrrá tette magát. Kérdjük: honnan ered ezen, már ezen vidéken csaknem mindenütt elterjedt lázadás? Hát a lelkészek, ha hallgatóiknak az új törvényeket megmagyaráznák, s a népnek tudtára adnák, hogy mennyit nyertek a múlt országgyűléstől, s őket rendre és csendre intenék, nem gyakorolhatnának-e hatást a népre ? Mi azt hisszük, hogy igen ; de, fájdalom , e tekintetben olly hírek keringenek, hogy, ha igaz, a vérnek meg kell fagyni az ember ereiben. De világos adatok gyűjtéséig hallgatunk , azonban felhívjuk a lelkészeket, hogy fogják fel erélyesen hivatásukat, s igyekezzenek a népnél mindent elkövetni a rend és csend fentartására, mert különben roppant felelősséget vonnak magukra. Megemlítendőnek véljük még, miszerint nádor ő fensége a pozsonyi nemzetőrségnek (nem a Burger Miliz-nek) a zavarok idején kitüntetett erélyességéért dicsérő okiratot küldött, melly tegnap a városház terén föl is olvastatott. A nyárspolgárok boszankodnak, hogy őket meg nem dicsérték. Úgy kell nekik, miért nem védelmezték a személy- és vagyonbiztosságot. Még egyet. Annyi sok mágnás és főúr gyűlt össze a hajdani boldog korból a napokban Pozsony falai között, mintha ezen város második St. Germain volna. Azt mondják , conferentiáztak, de nem tudjuk miről. Mi hajlandók vagyunk hinni, hogy most is azt határozták, mit 1846-ik év november 14-én Pesten , miszerint: ,, mig a kormány azon ösvényen maradand, mellyen az most van, m olly kezekben lesz, mellyek arról, hogy a jelen ösvényen megmaradni fog, kezeskednek, mindaddig készek azt gyámolitni.“ .' — Hajdúkerület. Talán sehol a hazában, az állapotok egyenlősége olly mértékben meg nem előzte a jogi egyenlőséget, talán az erkölcsök, részint a társas egyformaság, részint az általánosan elterjedt értelmesség által, sehol inkább elkészülve nem voltak, az egyenlő polgári és vallási szabadság szent törvényeinek elfogadására, s talán sehol sem okoztak a legújabb események s törvények zajtalanabb, de mélyebb és kedvezőbb hatást a lelkekre, a politikai s társas erkölcsökre , mint a Hajdúkerületben. Mint a felkelő nap melegén a hűvös és dere : úgy olvadt el nálunk, a szabadság, egyenlőség s testvériesség törvényekben megtestesített isteni eszméi előtt, a közöttünk annyi viszályt s keserűséget okozott kasztokra szaggatottság jéghideg rendszere. A kiváltságait vesztett nemesség, a nemesi előjogaiból törvénytelen parancsolatok által kiforgatott hajdúság, kevés ideig tartott kétkedés után, kibékült az új dolgokkal, s a jogegyenlőség kebeldagasztó érzetének melegével nyújtó jobbkezét, a lelkében megvigasztalt, fölemelt, eddig harmadik, most már a két elsőbbikkel egyforma osztálynak. A szabadság s egyenlőség közössége tiszteletre utalja az embereket egymás iránt, s megtestvériesíti őket a haza és nemzetiség nagy gondolataiban. Naponként tapasztaljuk, hogy bizodalmasbak, közlőbbek és szelidebbek az emberek egymás irányában, és a nemzetőrseregbeni pajtáskodás, még a mezei munkásokat is seregbe gyűjti az ebéd órájában, s a pihenésre szánt pár fertálynyi időt okos, értelmes beszélgetésekre s katonai gyakorlásokra használtatja fel. A közcsend, béke és rend, nálunk egy ideig sem zavartatott meg. Egyetlen egy jelenet történt, mi némellyekben aggályt idézett elő. Hajdú-Böszörményben t. i. mintegy300 az őshajduk igaz maradékai közül, beíratván magukat a már több mint 3000 önkénytesből álló kerületi őrseregbe, nem akartak más, mint a Bocskay lobogó alá esküdni, s miután a böszörményi rendre figyelő választmány ezt nektek azon okon — mert most nem az elhunytakról maradt bárminő szent ereklyékre , de a kivívott nemzeti szabadság szent háromszinére kell esküdni — meg nem engedte, a kerületi közgyűlés elé vitték ez ügyet, s kérelmük megadatását onnan kívánták. Így jött el ápril 27-e, melly napon a törvényhirdető gyűlés vette kezdetét. E gyűlés igen népes és élénk volt. Mindenki érzé, hogy új kor küszöbén állunk, hatósági életünket illetőleg is, mindenki érzé, az induláspont fontosságát. Első napon a törvények hirdettettek ki, s a követjelentés olvastatott fel. Ezeket követték a törvények végrehajtása iránt kiadatott belügyminiszeri utasítások. A törvényhozás ostromállapotban dolgozott: nem csoda, ha a törvények szerkezetében hiányok találtatnak, és különböző magyarázatokra okul szolgáló képességekre bukkanunk. A képviseleti törvény felett mindjárt magyarázat keletkezett. A törvény 9-ik §-ában t. i. az mondatik, hogy azon kerületek é s városokban is középponti bizottmány alakitandó, mellyekben csak egy követ választatik. — Más §§-okban pedig kifejeztetik, hogy e törvény értelmében , — a középponti választmányok kinevezése a kerületet, kir. városokat, megyéket, — egy szóval a törvényhatóságokat illeti. A többség elhatározá , hogy noha Böszörmény város , melly maga egy követet küld, nem olly törvényhatóság , mellyel a felsőbb kormányszékek közvetetlenül leveleztek volna, s kinek a mi- nistérium, sem a törvények hiteles eredeti példányát , sem az azok végrehajtására nézve kiadott utasításokat meg nem kül-1ídötte , mind a mellett is a 9. §. értelméhez képest, a követválasztást illetőleg , a Hajdúkerülettől teljesen független legyen, — s középponti választmányt önmaga kebléből nevezzen ki, — a böszörményiek viszont, a kerületi középponti választmányba sem tagokul meg ne választathassanak, — sem annak tagjai kiküldésébe be ne folyhassanak. A kérdés illy módoni eldöntetése után , a kerület többi öt városa, két választó kerületre osztatott. Egyiknek főhelye Nánás, másiké Szoboszló, amahhoz Dorog, emehhez Hadház és V.-Pércs városok vannak csatolva. Végre a középponti választmány tagjai kiküldettek. Második napon, a Hajdúkerületről szóló törvényczikk szolgált hosszas magyarázgatásnak alapjait. Nincs t.i. benne kimondva, kik legyenek a városi választók. A belügyminiszer utasítása szerint, a városi tiszt- és képviselők megválasztásának , a kir. városokról hozatott törvények szerint kell megesni. Már, ha a városi választók ugyanazon qualificátiók szerint hatnak össze, a mellyek a kir. városi választókra a törvényben megállapittattak: úgy a hajdú városokban, az eddigelé választási jognak gyakorlatában életek igen nagy része kiüttetik régi jogából. Nálunk ugyanis a város hadnagyát és gazdáját, kezdettől fogva , minden önjogú s bármi csekély fekvő vagyonnal biró lakos mindig választotta. — miután pedig a Hajdúkerületről írott törvényben sem a községi, sem a kir. városi választásokról szóló törvényre hivatkozás nem történik , miután a képviseleti törvény 1-sősában nyilván kimondatik, hogy politikai jogélvezetet elvenni azoktól, kik azt eddig bírták, a jelen országgyűlésnek nem lehet feladása : a kerület, — a róla szóló törvény 4-ik §-sában említett választókon másokat, — mint kik eddig a hadnagyot s városgazdát választották, nem érthetett, s nem képzelhette, hogy a kir. városi választókra mért qualifikációknak lakosainkra alkalmazása által, a régi választók igen nagy részét eddigi kétségtelen jogaiból kiütni kellhessen. Kivált, ezen minden időben kétes eredményű kísérlet, most, mikor szünetlenül a szabadság és jogegyenlőség igéi zengenek, — kiszámithatatlan vészes következményeket idézhetne elő. A honnét a küldöttségek , a városi választóknak illy értelembeni összeírására utasittattak. — A választások formájára nézve egyébiránt a városok, a belügyminiszer úr utasításáhozi alkalmazkodásra szólíttattak fel. Ezek után a kerület egyhangúlag s erélyesen kijelentvén, hogy jövőre a kormányzó, igazgató s bírói hatalmaknak egy személyben öszpontosítását eltűrni nem fogja, a kapitányi hivatalnak azon eddigi törvénytelen gyakorlatát, miszerint peres dolgokban birói parancsokat s kanczelláriai rendelményeket pótló rendeleteket osztogatott, eltörlötte. Főkapitány urat pedig, a törvényszékeken elnökösködésrőli lemondásra felszólította. Az éltének 40 évét közhivatalokban töltött fáradhatatlan munkássága s szabadelmű politikai elveiben ifjú, lelkes ősz, fájdalommal bár, de meghozta a közakaratnak ez áldozatot. Lemondásáért tomboló örömzaj közt felviharzott hosszas „éljen“len jutalma. Elérkezett ideje az ütlegbüntetések megszüntetésének is. A katonaszállásolási terhek alól a nép addig is, mig országos laktanyák épülnének, miképen szabadittathassék fel, e végetti tervadásra választmány neveztetett. A ministérium magyar katonáinknak Olaszhonból viszszahivása, nemzetőreink számára fegyverek küldése s beoktatására alkalmas katonai egyénekkeli ellátása végett megkéretik. Tárgyalás alá kerülvén a hajdúknak fennérintett kérelme, miután ők attóli elállásra rá nem beszéltethettek, s kinyilatkoztatták, hogy ők a király, szabadság és haza védelmére, apáik szent lobogója alatt s példái után, utósó csepp véreket is kiontani készek, de más lobogó alá nem esküsznek ; egyébiránt ezt nem elkülönzési szándékból teszik, sőt azt kívánják, hogy minden böszörményi nemzetőr azon lobogó alá esküdjék, melly apáikat vezérlé a szent hajdan, alkotmány és lelkiismeret-szabadságért vívott csatáira, illy erős ragaszkodással szemközt jónak látta a kerület kérelmüket teljesíteni, olly módon , hogy a böszörményi őrsereg fölesketésekor a kérdéses lobogó, mint a hajdani szabadságküzdelmek szent ereklyéje, felkoszorúztatván a haza dicsően kivívott uj szabadságának törvényes háromszinű nemzeti rózsáival, kiállíttassák, — de az eskületet után ismét a levéltárba visszavitessék , az őrsereg pedig rendesen háromszinü lobogót használjon. —Ebben meg is nyugodtak a hőslelkü apák melegkeblü ivadéki. Adja isten, hogy olly védei legyenek a jó rendnek, békének és hazának, adja isten, hogy olly hősei legyenek az uj szabadságnak, minek valának a sírban porhadó apák. De ki kételkednék azon tiszta magyar fajról, mellynek katonai szelleme , tisztán megmaradt jó hírében mindenha ? Szabadság, egyenlőség, testvériesség , összeforrás és belbéke legyen jelszavunk , barátaim ! mert az ember csak egység által erős, csak béke által boldog.— Nánás, ápril 29-én 1848.—r.g — • — Fiume. A megbukott abseutismus utósó teremtménye, a horvát bán, Zágrábból ápril 25-éről a buccari-i kapitányhoz következő rendeletet intézett. Buccari hatósága ezentúl kizárólag csak a horvátországi bántól függ, s így valamint a fiumei kir. kormányszékkel, úgy a nemzeti ministériummal összeköttetése is megszüntettetik. Ezen báni rendelethez 50 fölhivási példány van mellékelve a nép közötti kiosztás végett, mellynek értelmében Horvátország s igy a ’ horvátországi tengermelléknek is közigazgatási kapcsa Magyarországgal megszűntnek nézetik , s következőleg minden felsőbbségi hatóság a bánt illetné. — Nagy-Kőrös város közönsége közelebb nemzeti kormányunkhoz egy nyomtatott nyilatkozatot intézett, mellybel többek közt ezeket olvassuk : Mint a kik az átalakulás által nyertünk életet, nem mi viaszthatjuk el kitárni szivünk érzelmeit azon nemzeti korrmány előtt, melly szintén az átalakulás első kedves szülötte.Te Méltóztassanak tőlünk a szeretet, hiú ragaszkodás, bizodalosoft legőszintébb nyilvánítását kegyesen fogadni, s megengedett, hogy röviden elsorolhassuk, mit várunk, mit remélünk mi kdi nemzeti kormánytól stb. A közelebb múlt országgyűlés — ee ismerjük — sokat ten a nemzet átalakítása nagy munkájábara, de a munkának még csak kezdete tétetett meg, s ez előkésztés leteken is nyomai látszanak a kaszt-szellem le nem vetközhass tett befolyásának. A törvény előtti egyenlőség még elvben sincs kimondva. Mi tehát azt reméljük a nemzeti kormányoktól, hogy a népképviseleti gyűlés életbe adandó törvényjavasllatainak a törvény előtti teljes egyenlőség fogja tenni alapelelvét; erre fognak építtetni a polgári, a büntető törvénykörnöyek, erre a politiális rendszabályok iránti törvényjavaslatoton Mi minden jognak, mellyet születés ad, ellenségei vagyunkon s ha a felsőház a norvég mintára nem alakittatik, a pairségig inkább birtokhoz vagy censushoz, mint születéshez kívánjuk keltetni. Mi a szabadalmakat, legyenek azok egyeseké, városokon vagy testületeké, végképen megszüntetni óhajtjuk.Kormányzássá tekintve, az öszpontosítás barátjai vagyunk, s legrs nagyobb veszélynek tartanók, a megyéket jelen minőségkedő fentartani; mert a megyei szerkezet mellett sem felelős koormány, sem községi rendszer meg nem állhatnak, s az ellenélt kezéről a legnépszerűbb szónokminister szavai sem valóban képesek meggyőzni. Mi a megyék átalakítását s egy tökéletital községi rendszer behozatala indítványozását az amerikai minmára várjuk a felelős kormánytól. Ezeket, legnagyobb általi sainosságban a jövő törvényhozást illetőleg. A ministérium pryoliticáját egyes részletekben illetőleg, a legszigorúbb meggyőggődéssel hisszük és reméljük , hogy a testvér-nemzetek írni árában béke szelleme vezérlendi kormányunkat, és semtani áron és semmi esetben a magyar erő más nemzetek szabadsságának elnyomására nem fog használtatni, sőt szükség esetléniben gyámolul ajánltatni, hogy a belügyekben a megyei védhetetlen rendetlenség helyébe pontosság és szigorúság lépjtn, - mi, magunk részéről, a rendeletek teljesítése iránt féltéteslen engedelmességet ajánlván, teljesen meg vagyunk győződőve, hogy a pénzügy a legszigorúbb igazsággal és takarékossággal fog kezeltetni , s nem vagyunk képesek magunknál elhitetni, hogy a nemzet különben is sokasodandó terheina idegen státusadósságok elvállalása általi megnehezítése este meg is kisértetnék stb. stb. 402 ( KÜLFÖLD. AMERIKA. Nevy-Yorkban ápr. 4-én nagy népgyülog tartatván, mellyben a franczia köztársasághoz advencv irat intéztetett, Camus igy szólott : Ha Francziaoroszág köztársaság, két év alatt a kozákok Párisban vannak. Ne nevessenek, urak, mert két év alatt a szabadlág körüljárja Európát, s mindenki szabad lesz; két év ala a köztársasági Európa felforgat minden trónt, s megbundítat minden zsarnokot. ANGLIA. Tom Steele, O’Connell nagy tiszteletteló segéde, sőt valóságos hive, közelebb Londonban véget akarván vetni életének, a Waterloo-hídról a Temzésn ugrott, de egy hajós szerencsésen kifogta. Steele ajánlóéri a nagy izgatót a híres Clare grófsági választáson köveenek, mielőtt a kath. emancipátiója keresztülment. Az angol lapok Palmerston lordnak aj spanyol kormánynyal váltott közelebbi levelezését közük. A nemán lord márt. 16-án ezt irta Bulwer madridi angol körvösnek: Felszólítom önt a spanyol kormánynak azonnal alipitani, hogy törvényes és alkotmányos rendszert tüzzölnöl magának. A francziák királyának közelebbi bukása mem taníthatja a spanyol udvart és kormányt, minő nagyel veszély, ha valamelly országot a nemzet érzelmei és véleménye ellenére akarnak kormányozni, s a francziaorsziaiesemény azt is mutatja, hogy még a számos és jól fegyellmezett hadsereg is elégtelen védelem a koronának; idén az általa követett rendszer nincs összehangzásban mind ország érzelmeivel. A spanyol királynő okosan tenné, tor kormányát, az alapnak terjesztésével s a szabadearő párt bizalmával biró férfiaknak abba ültetésével, megegésitené. Sotomayor herczeg spanyol külügyminista ezen vele közlött dipl. üzenetre azt felelte, hogy arra mág volt ok, hangja pedig illetlen és sértő egy független nemzet irányában, s kérdi, mit mondana az angol kormánxxrj ha neki Izlandról és más belügyeiről szólanának, például, hogy a kormányt a derék sir R. Peelnek kellene átengemni ? Ezen oknál fogva ezennel vissza is küldi a dipl.i .Igneteket az angol követnek, s jelenti, hogy ha még ezzel túl is fog az angol kormány Spanyolország belügyirggi avatkozni, minden felelet nélkül vissza fognak küldebtíjzenetet. FRANCZIAORSZÁG. Az ápril 20 iki ünnepen folytán, melly katonaság és nép között leendő testvérjendi kötés végett volt tartva, s midőn a Moniteur szerint itán kevesebb, mint 400,000 fegyveres ember vonult el a napoleon-diadaliv mellett felállított karzaton levő idebi kormány előtt, az utóbbi következő szózatot intézecse, néphez, nemzetőrséghez és katonasághoz. A nép , nezetőrség és hadsereg egysége, melly a kormány czéljáról, a democrata köztársaság szüksége volt, most már uralság. A tegnapi nap szem elé tüntette, mi a szivekfagj volt: most már csak egy nép van. Ezen nép egyesiss- és fegyverezve van a rend védelmére a köztársaságba. Soha a királyság és császárság nem tartottak illy szemres, mert hadseregek vonultak előttök, most pedig a néplen