Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-10-10 / 183. szám
egy okirat, mellyben Récsei Ádám ministerelnöknek neveztetik ki, s egy ministérium alakításával bizatik meg. Kérdés: ki ellenjegyzette. Jegyző: Rácséi Ádám (Kajczaj). Végre felolvastatik Ferdinánd aláírással Rácséi ellenjegyzése mellett, az ismeretes szabad rablói oklevél. Kaczaj, általános indignátiós „gyalázat“ felkiáltások. K o s 8 n th roppant éljenzés közt szószékre megy. Bocsánatot kér , hogy mivel az illető iratok egy része későn jutott kezéhez, de főkép, mivel testi erőben a Bök fáradság által meg volt ingatva, s igen alkalmatlan lázzal volt baja egész délután, a néphezi proclamátiét el nem készithető. Most úgymond, felolvassa a határozatot , mellyet délelőtti indítványa folytán föltett. E részben a közbejött esemény legfölebb csak annyi változtatást tesz, hogy eloszlatá a ház sejtelmét, mailjét a király iránti pietásból szerettek volna a nemzet képviselői meríteni, hogy ezen iromány, mellyet ma nyomtatásban láttunk, nem koholt iromány. E sejtelem most elenyészett, de mi a törvény és alkotmány alapján állván, azon körülmény határozatunkat semmiben sem változtathatja, (helyes). De a dolgok renda kívánja, hogy a most felolvasottakra külön határozat hozassék. Olvassa a délelőtti ülés határozatát, miként közelebb előadtak. Azután az esti ülés kezdetén felolvasottakra a következő határozatot javaslá: A képviselőház határozata 1848 - ki oct. 7-ben tartott esteli üléséből. Az elnök előterjesztvén, miként a ma reggeli ülés óta Récsei Ádámtól magánpecsát alatt egy levelet vett, mellyben három darab iromány foglaltatik. Egyik egy királyi rendelet, „Ferdinacd“ aláírással kelve Schönbrunnban f. hó 8 dikról, mellyben báró Récsei Ádám magyar ministerelnökké neveztetik ki, s mellyen ugyancsak Récsei Ádámnak saját maga számára tett ellenjegyzése olvasható. Második ugyancsak Récsey Ádámnak egy levele az elnökhöz , Bécsből oct. 5-köröl intézve, melly mellett ministerelnöki kineveztetését s a magyar országgyűléshez intézett egy másik királyi rendeletet a ház elnökének megküldi. Harmadik azon törvénytelen rendeletnek eredetije, mellynek Jellachich elfogott leveleiben talált nyomtatott másolatát ma reggel a háznak előterjesztő. Mellyek fölolvastatván: A képviselőhás megilletődéssel tapasztaló, miként azon sejtelme, mellynek a király iránti kegyeletből olly örömest volt hajlandó hitelt adni, mintha tudniillik az említett iromány koholt és hamis volna, nem valósult, sőt inkább a királyt környező s az ő betegeskedésével visszaélő összeesküvés zsarnoki kifolyásának bizonyoban, melly első Ferdinánd ausztriai császár által 5-dik Ferdinánd magyar királynak megsemmisítésére s Magyarországnak az önálló országok sorából kitörlésére van intézve. A képviselőház tehát, a reggeli határozatában kifejezett okokra támaszkodva, ezen alkotmányt felforgató , törvényellenes alakú rendeletet világos törvényeink értelmében újabban is törvénytelennek és semmitérőnek s annak sikeresítésére bárki által teendő tettleges cselekedetet, hazaárulásnak nyilatkoztatja. Ez alkalommal el nem mulaszthatja a képviselőház, istenre s a világ közvéleményére hivatkozva , ünnepélyes tiltakozással kijelenteni, miként a törvénytelenség vádját, melylyel ezen érvénytelen rendeletben méltatlanul illettetik, azokra tartja vissza, kik a király nevével az alkotmány s fennálló törvények erőszakos felforgatására illy szentségtelenül visszaélnek. A képviselőház semmi mást nem akart, mint a király által szentesített országos önállást s alkotmányos formákat törvényes épségben fentartani. Ez a király nevében szitogatott lázadások s pártütés által erőszakosan megtámadtatok. A király ezen vétkes megtámadás felett atyai szivének fájdalmát jelentvén ki, az országgyűlést egyenesen a végett hívta össze , hogy az ország integritásának , törvényeinek s alkotmányának ezen vétkes megtámadások elleni megvédésére hadi erőről és pénzről gondoskodjék. Az országgyűlés gondoskodott. De a király e gondoskodás szentesítését mai nápig sem teljesítette, sőt inkább Jellachichot, ki az ő királyi székes királyi esküje ellenére feltámadott , s kit ezért maga a király pártütőnek nyilatkoztatott s hivatalaitól elmozdított, később miniszeri ellenjegyzés nélkül pártütéséért megdicsérte, s ezen dicséret az országban fegyveres beütésére jelszaval szolgált. S hogy semmi hátra ne legyen, most, ugyanezen pártütőnek, ki a képviselőház előtt fekvő adatok szerint a rabló szerb csoportok lázadását is intézi, s az országot vérbe-lángba borítja, kezeibe, az alkotmány eltörlése mellett , a magyar nemzet felett teljes hatalmat ad. Ez oszág békében és nyugalomban volt, s örült a gondolatnak , hogy a haza boldogságát a népszabadság alapján kifejtheti. — A pártütők a király nevében zavart csinálnak , s mimán zavart csináltak , ezt ürügyül veszik , hogy a zavar pártütő vezérének kezére játszák az országot. Ezt tette a reactionális összeesküvés , a király nevében. Az országgyűlés pedig semmi mást nem ten, mint azt, hogy a királyi hatalom által is elhagyott s a régi oldalról elárult országit védelmezi , nehogy az ország szabadsága legyük oltanék, a magyar nemzet kiirtassék. Hogy melly oldalon van a törvénytelenség , égrekiáltó jogtalanság ? erre nézve a nemzet képviselői istenre s a világ közvéleményére bátran hivatkoznak. 948 Végezetül, minthogy báró Récsei Ádámnak, ki saját magának ministerelnökké neveltetését maga személyében ellenjegyzi, s ehkép törvénytelenül bitorlott minőségben első lépésül mindjárt amaz alkotmányt felforgató s az ország függetlenségét , törvényeit és a személyes szabadságot sértő rendeletet aláírni merésztette — vétke e szerint már világos — őt a képviselőház közakarattal honárolási véd alá helyezi, s a felsőházat törvény értelmében eljárásra felszólítani határozza. Az elnök ezen határozatnak is minden hatóságokkali közlésére s általában körhirretételére utasittatván. — Pázmándi Dénes , elnök. Ludvig János, jegyző. (Olvasás közben :) Azon leiratra , mellyben b. Récsey ministerelnöknek kineveztetik , a mellyet Récsey önmaga ellenjegyzett. Nekem is nagy kedvem volna ellenjegyezni,hogy herczeg Eszterházy 33 uradalmát,magamnak ajándékozom. (Nevetés!) (Kossát olvasván az általa szerkezeti határozatot, mellynek azon kitételénél, a ház egyhangú határozattal kimondja stb. mindnyájan fölállnak, minek következtében imígy szól.) A képviselőház egyhangú határozatával kimondotta, hogy a kegyelemnek ideje lejárt az árulókra nézve, hogy a ki honáruló , a nemzet képviselői által is annak tekintetik , s mint honáruló fog bűnhődni. Szerencsének tartom e házat , hogy ezen elhatározását akkor mondotta ki , midőn egyszersmind egy vitéz és lelkes magyar ezrednek mindnyájunk által tisztelt s a haza megmentéi közé felavatott képviselőihez van szerencséje, (zajosan kitörő éljenek mit a jelenlevő Vilmos huszérezredbeli tisztikar felállással köszönt meg) s a kiknek vitéz karjaitól, úgy a mint lelkes társainak karjaitól megvárja azon igazságos isten, ki előtt az ország alkotmányára megesküdten megvárja a nemzet, hogy valamint hű védői lesznek mit de és mindenhol az ártatlanságnak , úgy rettenthetlen ostorai a bűnnek , a honárulásnak. (Köztetslés és áljelzés). Adja hozzá ehhez a képviselőház a magyar nemzetnek azon elhatározását, s melly elhatározást én százezereknek szemében láttam, s ajkairól hallottam , s gondolom, elértük a perczet, mikor nem lesz többé tanácsos e nemzet türelmével játszani. (Közhelyeslés!) Nem tudom, mennyire megyen e nemzet nagylelkűsége, a mult időkből tudom, hogy mennyire ment , hogy kimeritve véréből , kimerítve vagyonából, olly harczokba, mellyek nem voltak a nemzet harczai, kevertetek; mert mi közünk például azzal, hogy Párisban mit csinálnak ? és mi közünk ahhoz, hogy ismét másszor, mit csináltak Nápolyban ? de azt tudom, hogy midőn illyen harczokban is véréből , minden vagyonából kiforgattatok a magyar nemzet, s nyert érte mit ? — Európa „libertati asserta*4 — mit ráírtak egy keresztre, s a magyar, midőn ezt hazudták a világnak, nemcsak hogy nem asseráltatott a szabadságnak, hanem országgyűst sem tartottak nekii mindaddig , valameddig az akkori nemességnek morális erején még nem tört a hatalomnak azon kísérlete , hogy talán már megszokta a magyar a jármot, s már most vérét és pénzét talán országgyűlés nélkül is lehetne kicsikarni, — ezt kapták jutalmul azon áldozatokért , miket 15 esztendőn által nem magok megmentésére, hanem egy rósz politikának védelmére hoztak csak azért, mert királyunk nevét használták fel azon rósz politikának takarójául. Küzdött, vérzett a magyar, s midőn ezt kapta érette jutalmul, elkövetkezett ismét egy országgyűlés, s az akkori öreg ur azt mondotta : „fáj nekem, hogy ollyan feszul bánom veletek“, — „vitám et sanguinem! * kiásott a magyar nemzet, s ezen megbocsátásnak ismét voltak perczei, mellyek következtében igen sokat szenvedett. De elkövetkezett ismét az istenigazságának napja, midőn, ha a magyar nemzet nem ollyan hű királyához mint a minő : tehát már most az ausztriai ház (egyet fuj a tenyerére) igy el van fújva ; s ekkor ismét vitéz seregeink segitnek Olaszországban kivívni számára a győzelmet, s miután kivívták, a magyar véren kivívott győzelmén elbizakodva, egy tollvonással akarják eltörölni a magyart az élő nemzetek sorából. (Tompa zúgás). Ez rövid rajza a közelebb történteknek , hogy a múltra ne menjünk, hol a nemzet hűsége hasonlókép azzal háláltatott meg, hogy 1741-től 51-ig, 51-től 61-ig s 61-től 90-ig még csak országgyűlése sem volt, s ez által a nemzet alkotmányos élete mintegy megszüntetett. Én tehát nem tudom meddig terjed e nemzet türelme, hanem azt tudom, hogy egy feladatunk van mindenekelőtt, az ország ellenségeit semmivé tenni , s ezen semmivététel közben, valamint azután is számolni! (Zajos tetszés, hoszszas éljenzés). Mi az általam feltett s a tiszt, ház előtt felolvasott határozat-javaslatot illeti, nem tudom , hogy egyszeri felolvasás után, nem kívánja e a ház, hogy §-onként is felolvastassék? (Általános felkiáltás: nem!) Ezzel szónok benyújtja javaslatát az elnökséghez, s hosszas éljenzések közt elhagyja a szó-Hazai mozgalmak. Egyik nagy esemény, hazánkban és hazánkon kivül, kergeti a másikat. Olly gyorsan élünk, hogy az újság, mire az izzató sajtó alól kikerül, ósággá válik. Még minden hit a jó ügy győzedelmét hirdeti. Kétségtelen, hogy seregeink Jellachichnak sarkában vannak. Hiteles tudósítások szerint futó népéből Zalában, Kanizsa körül, ismét sokat leöltek Vidos parancsnok alatti seregeink, s Nugent a lógrádi hegyekbe szorítva üldözik. Egy, octoboz 6-ról kelt, elfogott és a honvédelmi bizottmány által közzétett levele szerint csakugyan azért szökött el Bóch felé, mert onnan várt segítséget. Ebben való biztoban Mosonyban már gyűlést tartott, a megyei hatóságot megszüntetettnek nyilvánítá, és kijelenté , hogy ezentúl nem megyék, hanem Kreis-aktok fognak létezni. Nem sejté, hogy 17 nap, mellyen elfogott levelet iró, mi fog Bécsben történni. Most két tűz között van , és sarczolni akarja magát. A lázadások hasoniránya is mind inkább tisztába jön. A szerb lázadás is már, mint hírlik, a karloviczi főnökök helyett , Mayerht ffort ismeri fejének. Nem tudják, mi történt másfelé. Mindegy. E sok oldalról felkeltett Lázadásoknak a gyökere körül jár mág a szabadság pallosa. Ha a gyökér el lesz vágva, a M*jerht ffe r, Urbán és isten tudja hány néven nevezendő hajtások önként elszáradnak. — Sopronból Írják K. lapjának: Gramberg működését nemcsak Budapesten, hanem már nálunk is megkezdő vala , és mi oy alkotmányos modorban ! Első alapánunkat az itt szállásoló vasasok ezredese által szólíttatván fel, hogy a kár. manifesiumot a megyében köröztesse. A mi természetesen nem történt meg, de mit ten az ezredes ? ő a manifórumot vagy miemdát a katonaság által szándékolta közzétenni, ha nagyhamar átlátta a lehetlenséget, mert az első faluban N.-Kereszturon, hol a hirdetési táblára azt egy őrmester kiragasztá, a fal bírája letépte, adrendvén : „Was ißt das far ein Manifest ? was far ein Ferdinand ? es ist ja kein Minister unterschrieben ; es ist filschle Kanizsa, ocs. 4-én d. u. Sl/2 órakor. Tisztelt szerkesztő ur! Az itteni ilir had kiűzése felől ennek a következőket írhatom. Kanizsán kívül Kis- és Nagy Kanizsa közt oáíborozott Nugent, parancsnoka Jillachlchnek, mintegy 1800 gyalogsággal,6 álgyúval,néhány lovas szabados és 10 ehetauxiegersel. A vidéket pusztította: Vidos Józsa, felőbb a vasi kimozdított őrsereg parancsnoka, a kormány által több megyék őrserege főparancsnokául neveztetett ki. ő a vasi 3 zászlóalljat, sopronyi és zalai nemzetőrök és somogyiak egy részét is Kanizsa vidékére rendelte. A vasi első és 3 ik zászlóalljek od. 2 áll Padnba érkeztek. Gróf Zohi Herman alezredesünk azon nap estéjén kívánta az ellenséget ön és tisztei,, ha közvitézet kivánatára is megtámadni. De az időközben oda érkezett főparancsnok, leginkább a sopronyi sereg nagyobb részének meg nem érkezte miatt, a megtámadást elhalasztotta. Tegnap dódban egy chovauxlegera köt embert a Kress ezredből és egy lovas horvát századost embereink elfogtak. Ezek kihallgatása közben lárma támadt, hogy az ellenség Kanizsáról felénk jön. Mi a századokat elrendeizénk, és kiindulunk harcz vágytól égve, az ellenség ellen. De ő nem jött s igy mi mentünk ellene. Beérvén Kanizsára, megértettük, hogy népe egy részével Kis-Kanizsa, álgyai és serege más részével Szt.Miklós felé vonult. Mi sebes lépétben, mondhatni futva utána indultunk a vasiső és 8 ik , úgy a sopronyi megérkezett nemzetőrökkel Sz.-Miklós felé , hol szekereit és serege egy részét megpillantottuk. Csatárokat küldve előre, mi ellenök mentünk, midőn e közben Kis Kanizsa felől, merre 2-ik zászlóaljunk Újvári őrnagy vezénylete alatt a zalai önkénytesekkel és somogyi nemzetőrökkel mentek, nagy fegyverropogás hallatszott — előttünk pedig Sz.Miklós falu az ellenségtől felgyujtatva, több helyen égni kezdett. Mi a falu felé az ellenség ellen menvén , útközben csatáraink olly közel jutottak, hogy az ellenség tálgyait láthatták, és azokra néhány lövést tettek is. E közben a folyvást tartó fegyverropogás Kis- Kanizsa felől nem szűnt meg. Tőlünk segély adás és áron részre vonulás kivántatván , csatárainkat visszahiva Kis Kanizsa felé vonultunk. Midőn a fegyverropogás elhallgatott, az ellenség eltávoztát gyanítva, Nagy-Kanizsára fáradtan visszajöttünk. Ma reggel fegyverropogás támadt, és Kis-Kanasán harangieverés hallatszott. Mi erre vonultunk, ha későn érkeztünk. Mert az ott találtatott 50 übből részint a kis- és nagy-kanizsaiak, részint embereink által 46 meglövetett a agyonveretett, a többi 4 uóbb elfogatatván.— Tegnap délben a kanizsaiak Nugent-nek 5 tiszteit fogták el, a holtak száma még nem bizonyos, még össze nem szedetvén. Kisszéket) Elnök: Ennek folytán a határozat ki fog nyomatni, s Kannisán ma 46 feküdt agyonlőve és veretve, tegnap mint valamint eddig kötelességemnek éreztem s fogom érezni , ami úgy 40 elesett, sebesült 20, elfogatott, mint mondják, 100. ház határozatait életbe léptetni, úgy jelenleg ezen határozat E.óta mindig fogdosnak és vernek agyon a megszélledt ellennek végrehajtásán is, minden erőmből fogok iparkodni. (Éljsségből, ingent, vonulása közben Ss.Miklóst, Miritz major, jen!) — Egyébiránt mi a proclamátiót illeti , azt gondolom, ’ Pörög, Surd helységeket felgyujtatta, a lovakat és marhákat hogy az is a holnap 10 órakor tartandó ülésre Kossuth Lajos elhajtatta. A lángoló helységek látása annyira felbőszitő nőáltal elkészíttetvén, szinte fel fog olvastatni a ház elhitt,spünket, hogy minden irgalom nélkül agyonveri az iklrt,a holnap kinyomatván, a határozattal együtt a ház tagjai közt hol csak éri. A foglyokat alig lehet megmenteni, a ki fog osztatni, s azután ezen irományoknak a fedőházhoz. Ma egy főbb fogoly, ki itt magát orosz követnek adta ki, átküldéséről szinte fogok gondoskodni, minthogy Récsei mi !; midőn a többihez Palinka kisérendő vala, a felállítva volt nisterelnök úgy is kötelességemmé tette, hogy a hozzám kül- többféle nemzetőrök által rajta ejtett több lövések és szúrások dött irományokat siessek a felsőházzal közleni; én tehát s ijj által kivégeztetek. Itt mint Nugent titkára ismertetett— enni fogok azoknak a felsőházhoz átküldésével, csak szép férfin volt — rejtélyes, hogy ki volt ő valóban? A mi azon kis különbséggel, hogy a képviselőház határozatát is nagy nyereségünk, hogy Nagy-Kanizsa kezünkben van, és comitiva gyanánt hozzájuk fogom mellékelni. (Tetszés, nevetős.) a vidék ezen vad emberektől megtisztult. A nép rémítően fel______,___ _ bőszül! a horvátok vagyis ikrek ellen. A kórházban több be°