Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)
1849-06-30 / 328. szám
Szombat Megjerenik e lap umndesnap, s#tfSt kivét«. Félévi előfizetés a két ffmvirosbin házhozhordással borit. sélk. 0 ft SO kr, a kiadóhivatalból elhordva 6 ft, postás borítékban hetenként 6-szor küldve 8 ft, 4-szer küldve pádig ? ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtd-utcza Horváth-ház 583. szán. alatt a kiadóhivatalban, egyebütt mindenPESTI 328. IVfBT AB njLivAiiiiir Junius 30. 1849. postahivatalnál. —1 Az ausztriai birodalomba s egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a megrendelés csak a bécsi cs. főposta - hivatal útján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, s egy-szer hasábozott apró betüjü sorért, vagyennek helyéért 5 pengő kr. a kettős fásába sorért pedig 10 pengő kr. számittslik. Előfizetési felhivás a „Pesti Hírlap 44 julius-decemsberi második félévi folyamra. Megjelennek e lapok hetenként hatszor. Előfizetési ára félévre Budapesten házhozhordással boríték nélkül 6 ft 10 kr, a kiadó hivatalból elherdva 6 ft, postán hitenként 5-szer küldve 8 ft, kevesebbszer küldve 7 ft 12 kr pengőben.— Előfizethetni a Pesti Hírlap kiadó hivatalában (szabadsajtó-utcza, szabadsajtó udvar 53. sz. a. földszint) és minden postahivatalnál. Länderer és Heckenast, a Pesti Hírlap kiadó-tulajdonosai. JftjST* Arra kérjük még a tisztelt közönséget, miszerint előfizetési megrendeléseiket jóeleve küldjék be, mert csak úgy lehetünk képesek a „Pesti Hírlap“ pontos és folytonos szétküldését sikeresíteni. Hivatalos rovat: A nemzet kormánya a néphez! Utasítás: Borsod, Abaúj, Torna, Gömör, Zemplén, Nógrád, Szabolcs, Heves, Zólyom, Hont, Bars, Győr, Komárom, Nyitra, Esztergom, Turócz, Szepes, Liptó, Ung, Bereg, Ugocsa, Marmaros, fő- és alispánjaihoz a k. biztosaihoz A muszka sereg átlépte az ország határait. Ok az aggodalomra, a félelemre nem. Az uj borulat uj alkalom uj győzelemre, mellyben sok hazafinak omlik vére, de a siker el nem maradhat, mert isten igazságos. Készen áll a haza védelmére egy roppant tábor, melly 180,000 embernél többet számlál, melly naponkint szaporodik. Készen áll maga a nép, mellynek száma millió, melly honában van, melly előlép a mikor kell, és visszahúzódik a mikor akar. Készen áll a nép, melly mindent elpusztítván az ellenség elől, annak élelmezését lehetlenné teszi, és kárát a haza megtéríti annak, a ki azt szenvedte. Ezt hirdesse ön a szomszéd t. hatóságok elnökeivel együtt. Hirdesse a hatalmas sereget, melly a nemzetet védi. Hirdesse a nép meggyőzhetlenségét, ha az felkés. Rémilő az, látásán az ellenség megfélemlik és ereje megfogyatkozik. Tehát keltse fel a népet. Indítsa meg a keresztes háborút. A papi szónokok álljanak elő, kereszttel kezöbben. A muszka nem kegyelmez annak, aki alá veti magát, de fél a szabad embertől. Ha alá veti magát a nép, elrabolja, felemészti vagyonát, nincs más választás, mint halni vagy győzni. Jobbra, balra, elől, hátul, nagy tömegben csoportosuljon össze a nép. Ha egyebet nem tesz is, az ellenség nem haladhat elé, mert vagy előmenőit, vagy holmiját veszélyezteti. És e félelmes helyzet megtöri erejét. De ez nem megy másképen, mint ha rendkívüli eszközökhöz nyutunk. A harangok verettessenek félre. A pap templomi öltözetében jelenjen meg. Énekeljen a nép szent buzdító éneket. Tartassanak hazafias beszéd , melyben a buta ellenség lerajzoltatván, a szabadság lángecsettel festessék. Az előkelők mind álljanak élére a tömegnek. Marháit, vagyonát, családját küldje a nép rejtekhelyre, erdőkbe, s maga gyújtsa fel a mit sz ellenség használhatna. így szabadult meg egykor Muszkaország, igy szabaduljuk mi meg a muszkától, — még hatalmas táborunk más felé teljesíti kötelességét, ön tartson gyűléseket. Hozzon össze tömegeket. Ezek bátrak, az egyesek magukban félénkek. A nemzetőrség is mind keljen fel. Főtisztjeik élökre álljanak, így a pap, a nép, a nemzetőr, az előkelő mind együtt indítsa meg a szabadság keresztes háborúját, mert bizonyos, hogy a hadsereg megmenti a hazat, ha a nép is teljesíti kötelességét. Megvárom öntől, hogy már eleve kiadott részletes rendeleteinkhez tartamtja magát, mellyeknek veleje ez: mindent merni, mindent áldozni, hogy a haza megvitethessék. Budép, judius 26. 1849. Szemere Bertalan, belügyminister: Magyarország minden hitfelekezetü lelkészeihez. öt hete múlt, hogy mind az egyházi hatóságok, mind a kormánylap uján felhívtam figyelmeteket a veszélyre, melyel a munkabetörés hazánkat fenyegeti. Elmondtam akkor nektek, hogy e veszély nemcak hazánk, nemcsak a nép, hanem a lelkiismeret, a vallás szabadságát is fenyegeti; fenyeget minden vallást, mey nem akar lenni a zsarnokság vak eszköze. Könyörögtünk a szabadság mindenható istenéhez, ve gye el tőlünk e keserű poharat, ne látogasson bennünket újabb csapásokkal. De az isteni gondviselés végzetei kinyomozhatlanok. A kisértet óráit megújulni engedé mi rajtunk. A veszély, mellynek elhárításáért esedeztünk, megvalósult. Elmondtam akkor: ne higyük, hogy dicső diadalaink már a nyugalom párnájául szolgálhatnak. Ne higyük, hogy a hitszegő dynastia, mivel már annyi iszonyatosságot követett el, mennyit a történet egy lapja sem mutathat fel, mennyi, ha el nem követte volna hihetetlennek látszanék, — ne higyük, hogy a dynastia már annyira kimerült volna ármányaiból, hogy újabb istentelenségre vetemedni képes nem volna. És ő képes volt vetemedni a legborzasztóbbra. Vadmuszkák és pogány kozákok seregeit hoza be, hazánk, polgári és vallási szabadságunk legyilkolására. De, miként akkor szóltam, szólok most is: ne csüggedjünk : igazságos isten él és őrködik felettünk, s itélend köztünk, s azok közt, kik a szabadságra alkotott népeket aljas önérdekből szolgaságba vetni, bilincsekre verni törekednek. Európa elsattult, megvénült népei tétlen nézik, miként feszíti túl egy pár koronás zsarnok minden erejét, hogy bennünket, kik isten adta szabadságunk helyreállítására törekedünk újra a szolgaság jármába nyűgözzön. És Európa népei ezért felelősök isten a a jövendő előtt. Mi magunkra, saját erőnkre vagyunk hagyatva két zsarnok ellenében, kik a népek véres verejtékéi századok óta erősitik hatalmukat. De ne csüggedjünk igazságos isten és s őrködik felettünk, ki gyermekét szabadságra teremtette. Ne csüggedjünk ! a népnek csak akarnia kell, akarnia bátran, elszántan; és akarata nem gyermek álmai ! A népet, melly bátor, melly hazája, nemzete, családja s tűzhelye védelmére elszántan kel fel, s ragad fegyvert, (fegyver pedig minden vasvilla, minden kaszt) melly készebb elveszni, mint az isten legdrágább kincsét, mi nélkül az élet sanyaru börtön, — szabadságát elveszteni, — a népet, melly e szabadsága, családja, tü helye véddmére egy emberként kel fel, illy népet leigázni, a világ minden zsarnokainak s azok százezernyi zsoldos seregeinek sem sikerülhet. Emlékezzetek Éjszakáterikára. Mit tett ezen akkor még szegény gyarmat, a világ leghatalmasabb királya, az angol király ellen. Emlékezzetek a kis Schweitzra s Belgiumra. Emlékezzetek a maroknyi, de elszánt, s azért győzhetlen cserkesz népre, mellyel az éjszaki óriás a bennünket is leigázni törekedő zsarnok muszka, évtizedek óta nem bir meghódítani. A nép, ha bátor és elszánt, legyőzhetetlen ! Lelkészek ! A ti ajka toktól függ a nép szive, nálatok a Stó halmas fegyvere! Ti fogtok felelősök lenni isten s a világ előtt, ha a nép önvédelmére nem lelkesedve, gyáva tétlenségben hajol megg a zsarnokok jármába. Ti a gondviselétől hivatva vagytok, hiveitek nemcsak lelki, hanem födi boldogságát is munkálni. Nvatva vagytok a nép polgári és vallási szabadságának dleharczosaiként állam hü népeitek élén. Példátok ebben a világ isteni megváltója s vallástok alapítója. Kötelességteiket e részben megszabták az ő tanai, az ő evangéliuma, melly a nép és lelkiismeret szabadságának alapja. Lelketek! ébredjetek s buzduljatok fel isteni tanítótok példájának követésére, a szabadság kivívásában szent kötelességeitek buzgó, ernyedetlen teljesítésére. A harcz, mellyet az áruló dynastia s muszka czinkosának zsoldosai ellen vivnunk kell, az élet halál harcza. Ha isten igazságos ügyünkben győznünk enged, nemcsak magunkra, hanem fél Európára derijük fel a szabadság felhőtlen napját; egy új boldog jövendővel kecsegtető életnek vetjük meg alapját; népünk Európa első népévé, hazánk a népszabadság legyőzhetlek menhelyévé leszen. Ha legyőzetünk, a legvadabb ellenségnek esünk martalékaivá: zsarnok igába hajtatik függelen szabadságunk, legyilkoltatik nemzeti életünk, istentelen zsarnokság vak eszközévé alacsonyittatik szent vallásunk, vagyonunk hamvakba jut, vérfürdőbe fúlnak rokonink, családunk, szeretteink, egy egész nép temetőjévé leszen édes szép hazánk ! És ti tétlen akarnátok-e nézni ezen iszonyatosságokat, ti istennek felkentjei, igéjének , szeretetének és igazságának hirdetői, lelkészek néptanítók? Akarnátok-e túlélni a nemzet életét, elhagyottan bolyongva a nagy nemzeti temetőben, meggörnyedve a kancsuka uralmat a zsarnokság vasvesszeje alatt? Nem, nem úgy ismernék bennetek azon isteni mesteretek tanítványaira s választottam, ki életét adta az emberi nem válságáért. Fel tehát ti is ébredjetek fel, hazánk minden felekezetbeli lelkészei olvassátok meg újra a május 13-án kibocsátott kormányrendeleteket, s cselekedjetek azok értelmében buzgón lelkesedve, megtörhetlenül. Ne várjatok, hogy a rendeletek a szokott után, az egyházmegyei hatóságok által jussanak hozzátok. Erre idő most nincs. S ki e veszélyes időben a rendes formákhoz akarna ragaszkodni, az csak gyávaságát, hazája s vallása iránti közönyösségét és hűtlenségét igyekeznék elrejteni a rerdes formaság palásja alá. Fel tehát hazám lelkészei! itt a veszély ideje, mellyre minap figyelmeztettelek benneteket, ragadjátok kezeitekbe a megváltó keresztjét s vallástok egyéb ereklyéit, s ezekkel felfegyverkezve, a veszély és hivatástok nagyságától fellelkesedve, szóljatok a néphez az éles halál harcz velőtrázó láng szavaival. Mondjátok meg neki, nyiltan és bűzditólig, hogy a nép, ha bátor és eltánt, legyőzhetetlen. Mondjátok meg nek , hogy ha élni akar, küzdenie kell, s isten a nép és szabadság istene nem hagyja el igazságos ügyében. Íme a Szepességre is betört a vad muszka és pogány kozák. Ha a hősies szepesi nép, mintegy ember kelt fel önvédelmére, és a zsoldos hadak, legyőzetve futottak bosszuló haragjától. Miként Sepességben úgy fog győzni a nép mindenütt, ha egyesülte, elszántan védelmezi tűzhelyeit. A gyávát ellenben kegyetlen halál vagy a halálnál is sanyarubb rabság és szolgaság várja. Fejtegessétek ezt a népnek a lelkesedés keblet rázó szavaival, umignem ő is fellelkesül a maga elszánt védelmére a diadalra ! Míg a körülmények engedik , kezdjétek meg újra a minap megrendelt s megtartott isteni szolgálatot a könyörgéseket ; zúduljanak meg újra a templomok barangai naponként többször, s legyenek azok élesztői a nép lelkesedésének, halálharangjai a vad ellenségnek. És ha az ellenség határaitok felé közeledik, a polgári hatóságok rendeletet a legjobb belátástok szerint egyesítsétek a népet; álljatok annak élére, s Capstrán János és legújabban is annyi élő társaitok dicső példája szerint vezessétek a népet az élethalál szent harczára, a diadalra ! Mert ismétlem, hol a nép milliói elszántan felkelnek, ott a zsoldosok ezrei megtöretve futnak a bátor önvédelem bármi csekély fegyverei előtt. Lelkészek , dicső hivatás vár reátok, megmentői lehettek a vallás, a nemzet, a haza szabadságának, ha kötelességteket csüggedetlenül teljesítitek ! És volna-e lelkész, ki mindezeknél többre becsülvén a különben is kétes bizonytalan életet, tétlenül akarná nézni vallása, nemzete, hazája szabadságának legyilkoltatásit ? Fel tehát, fel lelkészek az élethalál harczra a haza, a nemzet, a vallás tettre kí benneteket, és isten segedelme kisérendi, áldása jutalmazandja bü és ernyedetlen munkálkodásaitokat. Fel, fel az élethalál harczra! fel az önvédelemre és diadalra! Horváth Mihály, vallás és közoktatási minister. Szózat a hadsereghez. Vitézek. Az osztrák kegyetlenség csordultig töltötte ördögi poharát. Folyó hó 5-én a pozsonyi osztrák hadtörvényszék báró Mednyánszky Lászlót, honvéd őrnagyot s Spót várában várerősitési igazgatót, ki mint tántoríthatta, hazfi és hős katona, Lipót várát utolsó emberéig védelmezni