Pesti Hírlap, 1879. február (1. évfolyam, 31-58. szám)
1879-02-23 / 53. szám
A mai szám tartalma: Főcikk : Bankó és beszéd. — Politikai hírek. — Még egyszer a románokról és egyéb JÓ BARÁTUNKRÓL. — A BOLGÁR TRÓNJELÖLT. — Országgyűlés. — Politikai szemle. — Zsedényi Ede — A fekete halál. — Fővárosi ügyek. — Tudomány és irodalom. — Színház és művészet. — Napi hírek. — Vidék. — Táviratok. — Közgazdasági hírek. — Regény: A kisértetes palota. (Folytatás.) — Színházak és mulatságok : Szinlapok. — Vízállás. — Tárca: Fény- és árnyképek a fővárosból. VI. Dr. Patrubány Gerő. — A budapesti értéktőzsde. — Hirdetések. — A mellékleten: Mi van a betűkben?—Sok SEMMI. — A MARCELLAISE — BOTOS BÁCSI „dedú“-ja. — Vegyes. . .V....... ... ______ .... _____ __ Bankó és beszéd. A minisztert úgy szólítják „kegyelmes úr,“ pedig kegyetlenül, kivált a pénzügyminiszter. Az országgyűlésen bőkezű a jóreménységben, az országban kapzsi az adókivetésben. Szóval azt mondja, nem lehet felemelni az adókat, tettes utasítást ad az adófelügyelőnek, hogy csak szorítsa. Szónoklatában minden kielégítő, politikájában mindig kielégíthetetlen. A törvényhozásban a miniszter beszél s a párt jónak látja és megszavazza amit követel, az országban nem szól csak követel, a nép rosznak találja, de megfizeti. Meg ám, mert ha nem fizet , exequálják. Addig fizet, mig van miből, amikor nincs nem fizet többé s annyival nagyobb lesz a deficit. Egy hét óta disputálnak rajta, van e segítség, nincs-e segítség a magyar államkincstár állapotán ? Ez a pártoknak hűt dolga, de a nemzetnek és a hitelezőknek pénz dolga. Bizalommal se kamatot nem fizetünk, se katonát nem tartunk, mert a hitelező aranyat, a katona pedig kenyeret akar. Ami pénzt kibeszélt és kiszavazott már az országgyűlés a nép zsebéből az rengeteg s a mennyi kenyeret elvett már a kormány a nép szájából az rémséges, de mindez nem elég, mert a politika éhes, mint a tüzes bálvány, mely addig ordított, mig nem dobtak torkába emberáldozatot. Van hát deficit akkora, hogy ha egész esztendeig tart is a budgetvita, nem lesz kisebb. Akkora, hogy ha minden ember adóját felével felemelné az adóbizottság, s mindenki befizetné a sarcot, akkor volna elég. Számítgatják ide-oda, hogy mennyi hát az összeg, ami nincs, azaz hogy hiányzik? Harminc milliónál mindenesetre több, negyven milliónál talán kevesebb, hacsak a delegáció újabban nem szavaz meg bosnyák költségre többet hat millió quótánál, mely felszaporítja a pénzügyi bizottság harmincegy milliónyi deficitjét harminchét millióra. Kijön-e ezzel a kormány ? Befoly-e az adó becsű szerint ? Menynyivel több kamatot fizetünk az új kölcsön után ? Nagyon törik e kérdések felett fejüket a hon mostoha atyái s haragszanak egymásra, pedig senki sem tudja közülök, honnan vegye Magyarország a pénzt ? Bizonyos, hogy ha Rothschild ad is drága kölcsönt, a magyar állam helyett fizetni nem fog: fizessetek polgárok ! Mindenki azt feleli, nem lehet. Mindenki, a kormányt s a kormánypárti képviselőt kivéve. Ezek azt állítják, hogy kell, tehát lehet. Az ellenzéket gyáva kétségbeeséssel vádolják. Ámde deficit mellé fedezetnek ép annyit érő a kétségbeesés, mint a bátorság ; forintok kellenek ide s nem hiszek egy Tisza Kálmánban, Magyarország egyetlen szülött fiában és a szentek közösségében a szabadelvű pártban. Már hogy a publikumnak nincs sok pénze, azt mindenki legjobban tudja magáról és felebarátjáról s ezt a képviselőház is tudhatja magáról, sőt a miniszter urak is tudhatják magukról és családjukról, ha nem volnának is rendelkezésére statisztikai adatok, melyek a köztudomású tényt igazolják, hogy Magyarország szegény s vagyona fogy, nem pedig gyarapodik. A budget maga bizonysága annak, mert ha máskép volna egyensúlyban lenne, nem pedig évről-évre nagy deficitben Az adófizető közönség és az igazság tehát ellenmondásban vannak a kormánynyal és kormánypárttal a tekintetben, hogy Magyarország a deficitet elbírja s még több adót fizethet. Beszélhet Szapáry és Hegedűs s kétszáz voks szavazhat igent Tiszának, mihelyt a kölcsönvett pénz elfogyott, az argumentum ia majd elfogyott, hanem a deficit az megmaradt. Az ellenzék azt mondja: nincs segítség ; a kormánypárt azt mondja: van. Az ellenzék felhívja a pénzügyminisztert, mondja meg mit tud? Ez azt feleli: most nem majd holnap. A .PESTI HÍRLAPI TÁRCÁJA. Fény- és árnyképek a fővárosból. Irta: Kákai Aranka. ~yl Dr. Partubány Gerő a főváros tiszti főorvosa. Motto: Contra vim mortis non est medicamen in hortis-Szegény mi kis Budapestünk! Akárhogy szépítsük, simítsuk és takargassuk a dolgot, igyekezzük pótolni akárhány évtized mulasztásait, építsünk bár egész új városrészeket, parkozzuk bár ki a Rákos homoksivatagát, úszszunk a sok keserű és sós vízben, mik a környékben fakadnak, találjuk bár felfúró csöveken hőforrások ősmedencéjét a saját térképünk alatt: a közegészégügy itt azért mégis gyarló lábon fog állni, az emberek csak a régi arányban betegednek, a járványok a régi hatálylyal terjednek s a „halálozási szaporulat“ — ahogy ezt az izét hivatalos nyelven hívják — egyre amaz ijesztő mérven marad, melyen csak a Wuchtlik hazája Prága és hébehóba — Chicago tesz túl. Hogyan ? Hisz ez a mi kedves fővárosunk oly igen meg van áldva a természettől minden adománynyal, hogy szinte csodálkoznunk kell, miért nem itt rendezte be a jó isten első szüleinknek a paradicsomkertet, miért nem a vén Norma fára mondta ki a jó és gonosz tudásának tilalmát. Tán nem estek volna oly hamar a bűnbe. Mert van itt minden, mit a talaj változat, léghullám, fénytörés, vízforrás, a flóra és fauna egy földrajzi ponton nyújtani képes. Sík róna, homokóceánból felbukkanó napkelettel , festői hegyvidék őserdőkbe vesző napanyagottal; világfolyam, a nagykereskedés ez ezüsttükrü országutja; regényes ligetek, melyekből sem a fülmise, sem a szúnyog nem hiányzik, temérdek gyógyforrás, melyeket már a rómaiak ismertek, ittak, lubickoltak benne és partjain eltemetkeztek. Majd ha Salamon Ferenc Baedeckere elkészül (rég óta készül), abból majd azt is megtudandja a touristavilág, hogy Budapestnek havasai is vannak, három ormos csúcscsal: egyik neve Náci, másiké Sándor, a legkisebbiké pedig lesz Pál. Szóval az anyatermészet két legszebb leányának, Panoráma és Kiima kisasszonyoknak egyik kedvenc tartózkodási helye Budapest. Kár, hogy e hölgyek nem jól fogadták Aeskulapur udvarlását s ez aztán boszuból egy olyan szakállas földi lényt küldött nekik ajándékba, aki a szép Panoráma és az üde Kiima dacára hetenként a lakosság félszázalékának e világból kimúlását konstatálja s akit úgy hívnak, hogy Patrubány. Eredetére — mint neve is mutatja — román. Ősei a Fekete-tenger partján kereskedtek s egyikük keresztülhatolva a vaskapun, Erdély bércei közt nyitott boltot s elcímezte ezt a „négy bankódhoz, lévén „patru“ román nyelven egyértelmű a négygyes és „bany“ a bankóval. A négy bankóhoz címzett bolt aztán sok, sok bankót hajtott a patru-bany konyhájára, meg a ládájának a fiára. A mikor már a sok banyból „patru" ház és egy jószág vételára kikerült, akkor született Patrubány Gerő. Kik ismerték gyermekkorában, azt vallják róla, hogy jó püspök lett volna belőle. Kik ismerték ifjúkorában, azok meg jó gazdát jósoltak belőle. Ez időtájt jön Gerőből doctor medicináé. Hogy hány embert gyógyított meg a praktizálása alatt, nem sikerült megtudnom. De hogy a páciensei nagyon szerették, az tény, mert elküldték Pestre — orsz. képviselőnek. A képviselői állás nálunk többnyire átmeneti állapot a ceterum vulgasból a sidera lumenhez, vagy pedig a sine curához. Patrubány az ország házában nem kereste a napsugaras helyeket, sem a viharverte szirtfoktokat. Verőfény idején árnyék után vágyott, vihar napjain pedig elbújt az eresz alá. Terebélyes esernyőt viselt, mely alatt ő is ambíciója is, tudománya is kényelmesen megfértek. Szónoki babérok után nem vágyott. Mindössze néhány kérvényt adott be a tisztelt háznak, aztán meg szavazott szorgalmasan. Csendes, békeszerető atyja volt a honnak, ki nyelvét csak evésre használta. Mai számunk 13 ol ’ .it tartalmaz. HHMjHH^HHB I BHjj^H, Budapest, 1879.______________________13. szám, _______________Vasárnap, febr. 23. Előfizetési árak: Hirdetések: Egész évre 14 frt — kr. JUH H * kiadóhivatalban Wtaznak f«L Irir f:s■: DpAvi Uiai i n . --r B El HM Hl III Hp Si II 1 B- em„ 15. ajtó. hjade hivatal: H Hl B B B ^1 B B B B lap ui*ts B.d.peet, nidor-ntoi» z. n., minden közlemény IntemendS. , Btementetlen leTeli k o«»k 1»Tonntkond fcl£ POLTTT KÁT NA PTL A FA/ m.H kenektM fogedlalunk ! ami Átok intézendak. I V71jl I 1AA1 11 AllLAlK ^ Kit,rátok rm» nem adatunk. T , t A u és szombaton a képtár, vasárnapokon Orsz.kapapafilészeti társulat tárlata. (Su megtekinthető. Közvágóhíd a Berekeári-NAPTÁR LÁTNIVALÓK. d. e. 100-ig fölváltva a gyűjtemények gáruja, saját-ház.) Magyar tudományos ut végén a vám mellett. Városházak : Vasárn.: katholikus: Miklós tv. Nemzeti muzeum. (Muzeum-körut.) valamelyike, a könyvtár pedig minden akadémia. (Ferenc-József-térsaját ház.) régi a városház-téren, az új a Lipót-TkivntABtér.« • Azvftartrív Nyitva: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és hétköznapon 9—1-ig. Országos képtár Iparmuzeua. (Sugárút,a képzőművészeti utcában 24. sz. a.Városi vigadó (redoute) H ** ‘ ’ csütörtökön a természet-és néprajzi-tár. (Eszterházy-féle) az akad. palotájában. társulat háza.) Királyi vár és várkert az aldanasoron. Adarkert a váron«» görögorosz. Zsirhagyő. kedd. és pénteken az ásványtár. szerdán Nyitra: vasáru., szerd. és pént. 9—1-ig. Budán, az udvar távollétében mindig ligetben«______________________________