Pesti Hírlap, 1879. szeptember (1. évfolyam, 241-268. szám)
1879-09-12 / 251. szám
és kipréselheti a szavazógép elfogadását, sőt felterjesztheti szentesítés végett . Felségéhez is azt, de az 1608. k. e. I., 1647. V., 1790—1. XXVI. törvénycikkeket egy szentesített újabb törvény szét nem zúzhatja. Azon kétoldalú szerződéseket, a magyar alkotmány sarkalatos törvényeit semmiseknek nyilvánítani csak mindkét fél beleegyezésével lehet. E törvények védbástyái nélkül ma Magyarország egy egyszerű provincia lenne, s e törvények fogják még esetleg későbbi zivataros napokban hazánk függetlenségét megmenteni. A kormánynak nem szabad ama három ponton túl menni, a protestánsoknak nem szabad ama három pontot ignorálni. Mindkét fél részéről óvatos higgadtság, komoly megfontolás vezet a célhoz. Türelem az egyház irányában, méltányosság a kor követelményeivel szemben legyen vezérelve a kormánynak és a protestáns egyháznak is. S akkor elkerüljük a „kultúrharcot”, mire semmi körülmények közt s jelenleg teljességgel nincs szükségünk. Az okkupációról eddig kevés hir érkezett. A csapatok akadálytalanul tova haladnak, csak a nagy hőség által szenvednek sokat. A török hatóságok mindenütt a legnagyobb tartózkodást tanúsítják s rokonszenves fogadtatásról szó sincs. Ha a megszállás békésen megy végbe, az okkupárt részekben két gyalogezred s egy vadász-zászlóalj marad hátra helyőrségként. Bosznia s Hercegovina közigazgatásának szervezése tárgyában Andrássy gr. sürgetése folytán, a két kormány között kompromisszum s ennek alapján törv. javaslat létesült. E javaslat négy pontból áll, melyeket a P. L. ismertet. Az első pont kimondja, hogy Bosznia s Hercegovina kormányzata, az 1867. XII. t. c. értelmében közös ügyet képez (!) s mint ilyen a közös kormány resszortjába tartozik. A második pont kijelenti, hogy a közös kormánynak a két okkupáit tartományt illető minden tanácskozásában, a két országos kormány, képviselői által részt venni tartozik. A harmadik s a negyedik pont különbséget tesz az okkupárt tartományok „rendes folyó kiadásai“, s „az állandó beruházások“ között, aminek az építkezések, vasutak stb. Az előbbiek a delegációk hatáskörébe tartoznak, az utóbbiak a parliamentek illetékességi körébe. A P. Lloyd helyteleníti e javaslatot, és kisegítőül azt ajánlja, hogy a tervezet egyes részleteinek módosítása mellett, a delegációk hatásköre csak rövid időre, legföljebb két évre terjesztessék ki az okkupált tartományokra, t. i. addigra, míg e tartományok tárgyában végleges intézkedés történhetik. A közös minisztertanács, mely Bécsben szept. 23-án tartatik, meg fogja állapítani az 1880-diki közös költségvetést. A közös pénzügyminiszter állásának megingatásáról szóló híreinket bécsi félhivatalosak megcáfolták, a hírt azonban újólag megerősíti a „National Zeitung” levelezője. Szerinte e hír nyílt titkot jelez, melyet eltagadni nem lehet. Herrskrdelmi tárgyalások Németországgal. Egy berlini lap megerősíti, hogy az osztrák magyar kormány lépéseket tett Berlinben egy kereskedelmi szerződés megkötése iránti tárgyalásokra. Berlinből az első kérdésre már válaszoltak és Németország csakis azon feltételt kötötte ki, hogy a tárgyalások Berlinben tar ta-sanak, mibe az osztrák magyar kormány már bele is egyezett volna. Megemlítésre méltó, hogy az ostr.-magy. vámkonferencia a tárgyalások alatt követendő eljárás felett még nem egyezett meg, pedig e nélkül a tárgyalásokat meg el lehet kezdeni. A delegációk legközelebbi ülésszaka rövid lesz. Ezt írja a „Neue freie Presse,“éti megjegyzi, hogy a delegáció három havi indemnityt fog megszavazni, a költségvetést pedig csak az 1880-as ülésszakban fogja tárgyalni. Az álami bevéttek rolytonosan jól folynak be. A június és augusztus havi pénztári ered FFSTZ HI RT...A 73 mény mintegy 4 millióval haladta meg a múlt év megfelelő időszakának eredményét. Szeptember kilenc első napjában is 70 ezer írttal több folyt be mint a malt évben. A büntető törvénykönyv 1880. január 1-én lép életbe. Ez időpontot szándékoznak felvenni az életbeléptetési törvény első §-ába. Csak rendkívüli okok halaszthatják el az életbeléptetést. Ily rendkívüli ok volna, ha a ház nem tárgyalhatná kellő időben az életbeléptető törvényjavaslatot. Arról az eszméről illetékes körökben letettek, hogy az anyagi büntetőtörvénykönyvekkel bevárják az eljárási kódexet, jóllehet ez is készen van. E hó végén összeül az igazságügyminiszter által összehitt enquet. Ha ez simán letárgyalja az új életbeléptető törvényjavaslatot, még októberben a ház elé kerül. A kezdetben tervezett három havi határidőre most már nem lesz szükség, mert parlamenti választások nincsenek küszöbön, melyekre pressziót lehetne gyakorolni a büntetőtörvénykönyv által, a bírákról és ügyészekről s általában jogászainkról pedig feltehető, hogy a büntető és rendőri kódexet már betanulták , Így tehát az életbeléptetés, az illető törvény letárgyalásától számított rövidebb határidő alatt is megtörténhetik. A Tészsörvény meghosszabbítására vonatkozólag a „Köln. Ztg.“ pesti levelezője a következőket írja: A hadügyminisztériumban teje szájjal hangoztatják a legborzasztóbb fenyegetéseket azon szerencsétlenek ellen, akik akár a bécsi akár a pesti parlamentben az új védtörvényre vonatkozólag a hadi létszámot, szolgálati időt módosítani, vagy pláne a 800 ezernyi létszámot redukálni akarnák „Ily emberekkel mondják , akik a létszámot leszállítani kívánják, a császár nem fog paktálni soha.1* Hogy kik ellen szólanak e fenyegetések azt alig lehet elgondolni, miután a magyar parlamentben a védtörvény ellen előreláthatólag csak a szélsőbal fog szavazni. Mint kormánykörökben beszélik, mindjárt az országgyűlések összeülésekor be fog terjesztetni egy törvényjavaslat, melyben a hadsereg hadilétszáma 860 ezer emberben további tíz évre meghosszabbíttatik. A védtörvény többi részeire nézve csak később fognak megkezdődni a tárgyalások, melyeknek tárgyát az egyévi önkénytesekre vonatkozó intézkedések némi módosításai fogják képezni. Az ágostai egyház konventje. — (Saját tudóellónkról.) — Hosszú sor bérkocsi vonult fel ma reggel 9 órakor a három utcára néző lutheránus oskola kapui elé, s a kocsikból mentés, kardos, attiilás urak, fehér nyakszalagú evangélikus papok és tisztes polgári öltözetű világiak szállottak ki. Az emeletes teremnek nagy T alakú zöld asztala csakamar megnépesült részint azokkal, kik a kocsikon jöttek, részint velünk, kik mint helybeliek csakúgy gyalogszerrel jöttünk meg. A nagy közepén öreg karszékbe ült Prónay Dezső báró, a „legidősb“ kerületi felügyelő, (körülbelül 35 éves férfi) mellette balról Geduly, Karsay, Szeberényi és Czékus superintendensek , jobbról a világi felügyelők foglaltak helyet. Mi többiek aztán csaknem zsúfolásig teleülttik a termet; köztünk voltak Győry Vilmos, Ballagi, Hunfalvy, a kis Pulszky, Ivánka, Erdmann, haller bölcsész és mások. Az egész nap ünnep volt, de az is lehet, hogy harc kezdete. A vezért megválasztottuk, a templomban áldást kértünk, s azzal nekiláttunk a munkának. Ez még eddig a kezdet. Prónay báró az öreg karszékből hirdette ki a június elején beadott szavazatok eredményét. Egyetemes főfelügyelővé néhai Zsedényi helyére Radvánszky Antal báró választatott meg, 554 szavazatból 448 cal. Erre egy 12 tagú küldöttség hívta meg a derék öreg urat a gyűlésbe, s az öreg úr meg is jelent sárga atlasz atillában, nagyprémű bársony mentében, s a hozzá intézett kérdésre, hogy hajlandó e elfogadni a felügyelőséget, kijelentette, hogy igen. Erre bevonultunk a templomba s az oltár előtt, meggyujtott gyertyák között történt meg a felesketés. Geduly szuperintendens Karsay és Czékussal oldalán az oltár lépcsőin állott meg s kenetteljes beszédben intette az öreg urat kötelességeire, melyeket az úgy is tudott. S aztán a szokott kérdéseket tette fel: — Akarod-e egyházunkban a törvényszabta választás által részedre jutott főfelügyelői tisztet elfogadni ? — Akarom! — Fogadod e, hogy az egyház javát előmozdítod és rajta nem uralkodól ? —• Fogadom! mondá Radvánszky szilárd hangon. Arra letérdelt a lépcsőre, Szeberényi superintendens is fölment az oltárhoz, mind a négy püspök rátette kezét a felesketett fejére és Geduly áldásával fölavattatott Radvánszky báró az evangélikus egyház magyarországi főfelügyelőjévé. Az áldás után Geduly püspök elmondotta a „Miatyánk“ ot könyv nélkül. Az öreg úr, ki életében annyiszor elmondotta az ur imáját, elhibázta a szöveget. Senki sem vette ezt közülünk ómennek a tanácskozásra, tudván, hogy ily kis lapsus hogvae az igazi értekűen mit sem változtat. Ne is legyen a tanácskozásban nagyobb hiba, mint az úr imájában volt! * * * A fölszentelés után felmentünk ismét a tanácsterembe. Prónay b. ismét elfoglalta a nagy széket, s a folyó ügyek elintézése után felkérette a felszentelt főfelügyelőt, jelenjék meg és foglalja el helyét. Radvánszky báró zajos éljenzések közt lépett be a terembe, s Prónay üdvözlő beszéde után átvette a főfelügyelői pecsétet, melyet Zsedényi készíttetett, s az elnöki széket. Prónay beszédét több helyi zajos éljenzés szakította félbe, különösen azon helynél, midőn kijelentette, hogy Radvánszky megválasztásában kezességet lát arra nézve, hgy az egyházban az autonómia leple alatt hazafiatlan üzelmek nem fognak előfordulni. Radvánszky báró erre elfoglalta az elnöki karosszéket, és szépen kidolgozott hosszú beszédet tartott. Elején önmagáról emlékezett meg, ki 1828 ban választatott meg az egyetemes közgyűlés aljegyzőjévé. Jelenleg a legmagasabb egyházi hivatalt foglalja el s ez félszázados hivataloskodásának jubileuma. Áttérve a konvent teendőire, a hitfelekezetek egyenjogúsítását megállapító 1848. XX. t. c. érvényesitését tartja első kívánalomnak. A protestáns egyház nem kér kegyelmet, hanem jogait követeli, s hogy az egyház és állam közti viszonyok szabályozva még nagyrészt most sincsenek, így a vegyes házasságok kérdése, azt egyedül a törvényhozás hibájának tartja. A vegyes házassági válóperekben a kölcsönösség hiányát konstatálja, s kívánatosnak tartja, hogy a protestáns félre is saját egyháza bírósága legyen illetékes. Beszéde többi részében beligazgatási kérdéseket érintett, s tiszttársai támogatását kérte. A főfelügyelőt aztán a szokásos módon üdvözölte Péchy Tamás kerületi felügyelő helyett Bánó József, s a különböző főesperesek , mire az öreg ur köszönetet mondott, holnap reggel 8 órára kitűzte a tanácskozás kezdetét s a gyűlés szétoszlott. Tehát veni sancte spiritus ! ___________________ Egy mág. 1-T70 sej.ffthiber 12 A debreceni orsz. konvent (Saját tudósítónktól.) Debrecen, szept. 9. T. szerkesztő ur! Ne tessék a „konvent“ szótól nagyon megriadni. Csepp rokonsága sincs ennek se Paris városával, se 1793-al. Egyszerű hivatalos műszó ez, mely származik a rómaiak egyik legbékésb jelentőségű igéjéből, a convenio-ból, s ez tudvalevőleg annyit jelent, hogy én összejövök. Furcsán hangzik ugyan, ha valaki, ilyen szándékot jelent ki magáról, mert vele nyíltan beismeri, hogy becses individuuma nincs együtt. Ámde egészen más, ha oly testület mondja, melynek tagjai szerte élnek az országban önálló hivatásuk szerint s az évenkint egyszer tartani szokott összejövetelen (konventen) bizonyitják be, hogy ők a közös testhez tartoznak. — Ilyen a magyarországi református konvent. A négy egyházkerület püspökei, felügyelői, a főtanácstagok s a kerületi képviselők az autonomikus jogokat ilyen konventeken gyakorolják, hol szóba kerül és határozat tárgyát képezi minden ügy, mely az egyházat s ennek önkormányzatát illeti. Rendes időkben a róla szóló tudósításom alig foglalna magában egyebet, mint az évi költségvetés számadatait, a statistikai kimutatásokat egyházak és iskolák állásáról, a vallásalapok mivoltáról, osztandó segélyezésekről s jutalmakról, ma azonban nem ilyeski-biri dolgok kerültek a nagytiszteletű zöld asztalra.