Pesti Hírlap, 1880. július (2. évfolyam, 180-210. szám)
1880-07-01 / 180. szám
Budapest, 1880. II. évf. 180. szám. (630.) Csütörtök julius 1. hr**»?« m msm Szerkesztési iroda: a képek hetmelléklettel együtt: SV rgi , , rína_________■■■■feK ■ Negyedévre----- 3 „ 60 „ pz fffg jRp» $'■ jggi ‘'cva a lat) •seifend ré**ét illető Egy hóra............ 1 20 „ mg* SE suB fü iMP fm & Jpl Jg&Jt jgi minden költemény intézendö —O— P&kepj Sj»| m «spSt» Bertnenmfen leve!ok «nah Itr-egyes száma heti mellékletnél- BBJ 8HB &S 8B JEk; gg SB mjPSBfe $|| MBSfiMmert kezektől fatnak el. kftl helyben 4 kr. H Hj ISE i ,\i lift* öl? jBp. >4» raf Xo*:r,**o< ru;-.* ao-a *ís;a* I mmUP II I I IIIkHil A kétes melléklet külön: Hnd»p«r. mdor-o-di 7. Xtrr.::::: 1? POLITIKAI NAPILAP. “«14“ SZÉPIRODALMI KÉPES HETIMELLÉKLETT'fe^^ .«.«SlStl'SLk n APTi K. I LiTNITAItÜK. ! képtár ; vasárnapokon d. e. 101-ig fölváltva j »zell társulat tárlat». [Sugár-**. Hajátdig megtekinthető. - KdxTáffáliki a o* __ a gyűjtemények. valamelyike; a könyvtár pedig ház.] - Magyar tudoutányot »iE»- ; rokaári-it régén a vám menetű - Városmentőitől kathollban Theodorik Nemeti múzeum. [Muzeum-körat.] j minden hétköznapon »-1-ig. — Országos Adémia. [Ferenc - József- tér beját-ház.] - i ház a régi a városház-társ... u nj »pótprotestáns ! Theod Nyitva: d. e 9— 1 óráig, hétfőn és csütörtökön képtár [Eszterházy-féle] az akadémia paso- i Iparmuzeum. [Sugár-út, a képzőmévé- utcában 14. sz. a. — károsi vígadék természet- és néprajzi-tár; kedden éa pénte- i tájában. Nyitva : vasárnap, szerdán, éa pénte- azeti társulat háza.] — Királyi Vár és j [redoutel az aldunasoron — Áll»tts«l't Ri gCragorosS . Judas k«B «a ásványtár; szerdán éa azombaton a ken»-l-ig. Országos Az«protuar«- i várkert Budin, az udvar távollétiben min I városligetben. A mai szám tartalma: Nemzeti tragicomedia. — Pol. hírek. — A felforgatók szabadsága. — Főv. ügyek. — Tud. és írod. — Szinh. és müv. — Szinh. csevegés. — A gyémánt03 Milly. — Kitől kapta Petőfi az elő aranyat. — Londonból Budapestre velocipéden. — Táviratok. — Nyílt levél Trefort miniszter úrhoz. — Napi hírek. — Tárca . A legújabb Görögország. — A mellék I.: Regény. — Ügyvédi értesítő. Nemzeti tragicomoedia. *) (i. e.) 1867. óta élvezi újra önállóságát a magyar. Hosszú küzdelmek után, nehéz harcok árán vívtuk ki ezt. A nemzeti önállóság mézes heteit megzavarta az örökös államok iránt fenálló viszonyunk rendezése; e rendezés, az államjogi viszony, a pragmatica sanctio, a tényleges állapotok különböző felfogása választotta el a pártokat, ez lett alapja a pártalakulásoknak. A Deákpárt az 1867-ki, az örökös tartományok iránti viszonyokat szabályozó törvényeket védte; a törvények védelme volt programmjának fő főpontja, ez volt létének jogosultsága. A szélső hal mereven ragaszkodott az 1848-iki törvények betűihez, félreértvén azok szellemét a personal uniót követelte, a közös ügyeket tagadta, a védelem közösségének szükségét ép úgy el nem ismerte, mint szemet hunyt a külügyek közösségének conditio sine qua non-ja előtt. E két kidomborodott, eszmék és elvekkel bíró párt között hullámzott a balközép. Soha sem volt e párt tisztában magával, soha sem értette meg őt a nemzet. Mint Mohammed koporsója lebegett a Deák és szélső baloldal között, jelentőségét csupán vezéritől kölcsönözvén, vezéritől, ki mint ügyes debatter, mint kíméletlen, eszközökben ép oly kevéssé mint szavakban válogatós dialektikus, messze kimagaslott párthívei, ellenfelei közül. Magyarországban az önállóság visszanyerése óta nem a liberalizmus, nem a conzervativ elvek alapján alakultak tehát meg a pártok. *) Nemzeti tragicomédia. Irta Simonyi Iván, országgyűlési képviselő. _ A konzervatívok fejei a minisztérium kinevezése után odahagyták a küzdő tért és azok, kik a duzzogásnál többre becsülték a cselekvést, majd Göycy Kálmánként a Tiszapárthoz csatlakoztak, majd mint Zsedényi Ede vagy Somsich Pál a Deákpárt kompheusai lettek. Ha tehát nyíltan és világosan beismerve nem a szabadelvűség, nem a konzervatív eszmék választották el a pártokat, azon mulasztások, azon tettek, melyek a Deák-párti kormányok alatt megtörténtek, nem róhatók fel sem a liberalizmus, sem a konzervativizmus számlájára. Igaz, hogy a szabadelvűek, az európai eszméktől áthatott férfiak, az Eötvösök, Csengeryek, Horváth Boldizsárok, jobban érezték magukat Deák Ferenc társaságában és mindazok, kik gondolkodni tudtak, cselekedni akartak, kerülték a Tisza Kálmán és Simonyi Ernő pártját, — de azért a Deák-párt is számos oly elemeket ölelt fel, kik a feudal-klerikálisok iskolájában nevelkedtek. A midőn tehát e korszakot bíráljuk, midőn elszörnyedünk a hibás gazdasági, elrontott vasúti politika felett; midőn az igazságügy terén megkezdett nagyszerű akotások után a megállapodás, a stagnatio nyomaira bukkanunk ; midőn az alkotott nemzetiségi törvényt elitéljük és nem tudunk lelkesülni az alkotott népiskolai törvény számos pontjaiért, nem fogjuk e miatt agyonkövezni a liberalizmust. A szabadelvűségnek nincs semmi köze sem a manchesteri hiszekegygyel, sem a családi vasutakkal. 1867 óta sem a liberalizmus, sem a konservativizmus elvei nem uralkodtak hazánkban. Mindenki tudja ezt, mindenki elismeri. Elismerjük azt is valamennyien, hogy a mai pártalakulás sem elvek, sem a liberalizmus vagy konzervativizmus eszméi szerint képződött. Tisza Kálmán az állam pénzügyi viszonyait ígérte rendbe hozni; programmjának e pontját régóta elfeledő, de e természetében gyökerező feledékenység nem igazolja még a szabadelvű párt elnevezést. Bár Irányi Dániel nem tagja a szabadelvű pártnak, azért még bír annyi liberalizmussal, mint Pór Antal, vagy Krajcsik, a püspök vagy akár Latinovics, a prépost-kanonok ; és ha Horváth Boldizsárra kigyót-bákát kiáltanak és a mamelukok közt olcsó divattá lett őt lenézni, azért még nem szűnt ő meg a valódi szabadelvűség zászlóvivője lenni. Mi sem igazolja tehát a mai pártok természetellenes voltát, mint az, hogy még most sem tudtak elvek magaslatára emelkedni, még most sincs Magyarországban sem liberális, sem konzervatív párt, nincs ultramontán, nincs radikális párt. Simonyi Iván szolgabíró, parlamentünk egyik független gondolkozó tagja; mint az ország minden gondolkodó tagja ő is elégedetlen , mert elvek felé tör, nem találja fel helyét mai pártjaink között. Elkeseredett. Elkeseredésében írta meg röpiratát. Minthogy az elkeseredés mindig rossz tanácsadó, Simonyi Ivánt is elragadó heve. Mint a sanda mészáros, másfelé nézett és más helyen csapta le bárdját. Eltántorította őt az, hogy a Deák-párt ép úgy szerette magának vindikálni a szabadelvűséget, mint bitorolja most ennek nevét Tisza Kálmán tábora. Minthogy pedig a Deákpárt néhány elhibázott alkotás szülője és a mai szabadelvűnek nevezett pártnak egyetlen életrevaló eszmét, egyetlen tervszerűen kivitt törvényt nem köszönhetünk. Simonyi Iván úr meg akarja fojtani a liberalizmust. Megtagadja a szabadelvűségtől az alkotási, a gondolkodási képességet, megvonja tőle a létjogot. Márpedig Simonyi Iván úrnak ebben nincs semmiként igaza. A liberalizmus egyértelmű a haladással. Elve : alaposan megvizsgálni a viszonyokat, a „pesti hírlap“ tárcája-A legújabb Görögország. Arra bit elvárhatunk pár hónapig, míg valami kiadója akad a „legújabb Európának“, — értve e legújabb Európa alatt világrészünk azon térképét, mely a mai politikai helyzetnek megfelel. A világesemények uj képet adnak a világnak, megváltoztatják az országok rajzát s a rajta változott hatalmi viszonyok uj arányát ábrázolja. Civilizált országokban az ily változásokat pontosan kellene ismerni mindenkinek s az uj térképeknek rögtön fel kéne váltania közhasználatnál a régieket. De nálunk ez szörnyű lassan megy. Pénz- és vállalkozás hiánya, no meg a közönség indolenciája az oka. Valódi botrány, hogy iskoláink nagy részében 20—30 év előtt rajzolt térképekről tanul az ifjúság, melyeken a régi német szövetség szerepel a régi Ausztriával, a vasutak fele hiányzik, Olaszország még királyságok és hercegségekre van osztva, Franciaország keleti határa a Rajna, a porta hatalma Európában a Száváig, Danáig, az erdélyi havasokig és Moldváig, Görögország pedig csak a hajdani Hellaszra s a mai Moreára terjed. Képzelhetni aztán, hogy milyen ferde fogalmai lesznek a tanulónak, ki más földrajzot tanul s más térképet lát, a legjobb esetben pedig a változott területeket neki magának kell a régi térképen kiigazítni , képzelhetni, mily furcsa határszabályozásokat visznek végbe ily módon sok iskolában a diákgyerekek. Hát a földrajzi tankönyvek ? A két év előtt tartott berlini kongreszszus határozatai alapján, melyik tankönyv lett kiigazítva ? Megvárják, mig a régi kiadás elfogy s csak akkor gondoskodnak a „javított kiadásról" addig a diák tanulja meg a Balkán félszigetről azt, ami már túlhaladott álláspont. E rövidke cikkben vázlatos képet igyekszünk nyújtani olvasóink számára a Görögország területében tegnap óta történt lényeges változásoknak. Tegnap írták alá a nagyhatalmak megbízottai a berlini utókonferencia jegyzőkönyvét, melyben Görögország az ottomán területből hatalmas osztalékot kapott. Adatainkat aztán keressék fel, jelöljék meg a térképen, s ez adatok alapján mondják el majd a családbeli kisfiuknak, kik iskolában a régi földrajzot tanulták, hogy Görögország mától fogva mennyivel nagyobb, gazdagabb s hatalmasabb, mint a milyen volt csak tegnap is. Az uj terület, melyet a görögök kaptak, magában foglalja Epirusz déli részét s csaknem egész Thesszáliát. E két tartományt a hatalmas Pindus-hegység választja ketté. E hegység egész vadon, ösvényei járhatlanok, ormai mászhatlanok s csak egy út visz rajta át : az 1600 méter magas mezzovoi szoros, mely a közlekedést kizárólag közvetíti. Könnyű hát belátni, hogy e fontos szoros birtokára úgy a görög, mint török részen mekkora súlyt fektettek. Theszszália egy sajátságos alkotású ország, úgy néz ki a terepe, mintha óriási gyűrűkből volna összerakva. E gyűrű alakulat az északról délnek, s keletről nyugatnak húzódó hegyek kereszteződéséből származott; hasonló alakulat jellemzi egyébként egész Macedóniát s a szomszédos vidéket. Nyugati határa, mint már mondjuk a Pindus, mely úgy áll, mint valami bástya, egyenletes magasságban, sehol meg nem szakítva. Délről az Othrix vet neki véget, melytől keletnek a volpi öböl nyomul be mélyen a szárazföldön s a hegybástyában egy kis léket üt. Kelet felől Theszszália tengerparti hegye a Pelion, Ossa, s az Olymp, melyek közt a keskeny, de páratlanul regényes fekvésű Tempevölgy vonul meg, — északra eddig kevéssé ismert s épességgel nem tanulmányozott hegyek olvadnak a Pit,dúsból az Olympia s elágaznak észak felé Macedóniába. E hegyláncok közt terül el a tágas theszszáliai fennák, mely a Balkán félsziget kétségkívül legnagyobb s legtermékenyebb földje. Északon s délen egy-egy hegység nyomul e sík árai szánunk 10 oldalit