Pesti Hírlap, 1880. október (2. évfolyam, 272-302. szám)
1880-10-18 / 289. szám
a rézvárosi fiókzálogház építése is és a szédelgőknek is nevezhető magánzálogházakkal szemben követendőeljárásról a főváros hatóságával tárgyalni szándékozik. Móric Pál szintén óhajtaná a magánzálogházak megszüntetésére erélyes intézkedések megtételét. Wahrmann újbóli felszólalására az előirányzott összegek változás nélkül elfogadtattak. A nyugdíjak címe alatt 353,301 frt előirás, szintén elfogadtatnak. Átmeneti kiadások címe alatt az előirás szerint elfogadtatott: 1. Akadémiai s különböző bizottságokra és vizsgálati költségekre 30,000 frt. "1. A párisi nemzetközi méterhivatalnak 1.328 frt. 3. Az „Adria“ gőzhajózási társaság segélyezésére 150,000 frt. 4. A martinschizzai vesztegintézet helyreállítására 6000 frt. 5. Népszámlálására 100,000 frt. Összesen 287,328 frt. Beruházások címe alatt szintén elfogadtattak : 1. az uj itt azorvosi tanintézet berendezésére 48,000 frt. 2. ugyanannak tanügyi felszerelésére 6,866 frt. 3. Az uj tanintézet helyén előállítandó utak és ültetvényekre 3800 frt. Következik a közlekedési minisztérium költségvetése, mely a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésben fogelővétetni. A magyar államvasutak főtisztviselői személyzetének tegnap kézbesíttettek a kinevezési okmányok. Nem lesz felesleges a kinevezettek névsorát összefoglalva közölnünk, miután egész teljességében és a rendeltetés megnevezését e névsor még eddig nem tétetett közzé. Kineveztették aligazgatókká a központban: Horvát Alajos a pályafentartási, Walter Ágost a forgalmi-, Verderber István a gépészeti, Beretvás Endre a pénzügyi, Sóber felügyelő a kereskedelmi osztályhoz. Czigy János vezértitkárrá neveztetett ki. Üzletvezetőkké kineveztettek: Blaskovics Fridolin aligazgató Kolosvárra, Horváth Lajos főfelügyelő Budapesten. Riedl Ede, ki a tiszavidéki pályáról jött, Szolnokra, Berényi József főfelügyelő szintén tiszavidéki pályától , Miskolczra. Csermák Lajos felügyelő Zágrábba Olgyay Oszkár felügyelő Pozsonyban, Paasip Miklós felügyelő Vinkovcére. A központi al- igazgatósághoz kineveztettek továbbá felügyelőkké: Suján Ferenc a pályafentartási, Zucker János a kereskedelmi, Langer Bódog a forgalmi, Szarvassy György a pénzügyi és Forcher Adolf a gépészeti szakosztályhoz. Kemény Gábor b. földmivelési ipar-, és kereskedelmi miniszter hétfőn f. hó 18-án reggel Tormay Béla tr. állatgyógyintézeti igazgató kíséretében a felvidékre indul. A házi iparnak rendszeresítése, nevezetesen a gyakorlati ipari szakszervezés tárgyában — mint az „Orsz. Ért.“ jelenti — a kereskedelmi és közoktatásügyi minisztériumok képviselőiből Matlekovics államtitkár elnöklete alatt alakult bizottság a kereskedelmi minisztériumban folyó hó 18-án délelőtt 10 órakor kezdi meg tárgyalásait. A szép Nicolas. (Saját levelezőnktől.) Páris, okt. 13. 1880. A prémiére-ek oly gyorsan követik egymást, hogy alig lehet figyelemmel és tollal kisérnünk. Alighogy a Karácsonyáról és a Nagy gyermekekről írtam, már ismét egy újdonság kerül tollam alá, pedig csak azon uj darabokról írok, melyeknek több-kevesebb kilátásuk van a budapesti közönség előtt is bemutattatni. Ez okból hallgatással mellőzöm az opera comique egyik kis víg dalművét, mely aligha fog eljutni a Place Boildieu négyszögén túl, hanem annál inkább kötelességemnek tartom beszélni és pedig sokat beszélni Lacome operettejéről, a „Beau Nicolasról“, melynek megszerzését a népszínház igazgatójának melegen ajánlom. Lacome tavaly egy operrettejével, melynek címe „Les Paques fleuris“ volt, csúnyául megbukott, de az idén a csorbát teljesen kiköszörülte. A „Szép Nicolasnak“ minden túlzás nélkül lehet oly megérdemelt sikert jósolni, mely a „bornevilli harangokét“ leginkább is megközelíti. * * * Az operette szövege is középutat tart a szoros értelemben vett operette - szövegek és a vaudévillek közt. Az operette-geiket mint tudva van Offenbach alapította meg, és fájdalom az is tudva van, hogy az operette-szövegírók hallatlan dolgokat műveltek képtelen ostobaságok összefércelésében, vívmánynak tulajdonítható tehát már az is, ha akad szövegíró, aki rászánja magát azon szerény kísérletre, visszatérni a józan ész és a Scribe és Saint-Georges-féle vaudé villeek felé. * * * A darab meséje röviden ez : Egy senechal kissé , későn nősült és ennélfogva legcsekélyebb kilátása se lehetett összetévesztetni azon emberrel, kit a pénztári esküdtszék ezelőtt pár nappal ítélt el és kinek ötvenhárom gyermeke volt. A senechal célszerűnek tartotta nejét elküldeni kegyes zarándoklásra Palestinába. Ha már zarándokolni kellett, csakugyan kénytelen volt Palesztinát választani, mert a múlt szá-zadban Lourdes és egyéb búcsújáró helyek még nem voltak felfedezve. A menyecske útnak indult a derék és daliás Flamberge kapitány társaságában. A senechal, a ki neje távollétében nem akar mások házi boldogsága ,nak irigye lenni, az általa kormányzott kerületben megtilt minden érinkezést a férfi és nőnem közt. Egyszerre azonban levél érkezik Flambergetől, melyben legközelebbi megérkezését hírül adja. E levél következtében a senechal öröme annyira nem ismer korlátokat, hogy siet lerombolni azokat, melyekkel eddig a jó roussilloni férfiak és nők érintkezését megakadályozni iparkodott. Hanem az ármányos Flamberge nem mondott meg mindent, amennyiben ő csak egyedül érkezik meg, útitársát a szép Isolinet elrabolták a kalózok ; a senechal is természetesen azonnal mást gondol és a szegény roussilloniaknak, ahelyett, hogy ismét férjekké lehetnének, katonákká kell lenniök és el kell indulniok Isoline asszony visszahódítására. Az egész helységben csak egy férfi marad hátra, a kis Criquet, kit testi fogyatkozása felment a hadi szolgálattól. Criquet tehát utolsó és egyetlen férfinek marad s nem kell mondanom, hogy az asszonyok mennyire elkényeztetik. Hanem azon percben, midőn Criquet úr e szerencsés helyzetével élni , sőt visszaélni készül, megjelenik a szép Nicolas. Önök soha se találnák ki, hogy kicsoda voltaképen a szép Nicolas. Azért hát csakhamar mégis mondom. A szép Nicolas senki más, mint Kamilla, Flamberge kapitány dacos és önkénytelen menyasszonya, de annál önkénytesebb szeretője Pastorelnek, a csinos posztóárusnak, kihez nagyon szeretne nőül menni s egy cseppet se késnék Flamberge kapitányt a faképnél hagyni. Hanem hát Pastorel katona. El kell mennie a többiekkel együtt, különben mint szökevény a hadi törvényszék elé kerül. De hát Isten neki, hadd legyen szökevény. Igaz, hogy könnyen kisülhet a furfang, mihelyt a katonák névsorát felolvassák, mert csakis egy férfinek szabad hiányozni a községből s ez az egy Criquet. De épen ezért változik át Kamilla a szép Nicolas alakjába s mielőtt Pastorel elrejtőzik, őt fogják el a szökevény helyett és menten bitófára is ítélik. Ekkor a szép Nicolas ismét Kamillává lesz és Flamberge, az egyéb erényei mellett jószivü fickó is, az önmegtagadás fényes példáját adván, közbenjár megmenteni és egymás karjai közé vezetni a két szeretőt. Azonkívül a kellő pillanatban szerencsésen megkerül a senechal neje is, az öröm, a szabadság és a szerelem visszatér Roussillonba és a függöny legördül. * * * A szép Nicolas zenéje a legkedvesebb és legsikerültebb operette-zenék közé tartozik. Hosszas elméleti dissertáció helyett kiemelem legkiválóbb részeit. A nyitány, mely egy induló motívummal kezdődik és egy igen csinos keringő dallamot tartalmaz, zajos sikert aratott. Az első felvonásban a senechal dala, Pastorel madrigalja, Kamilla rondeauja és románca, a második felvonásban Criquet keringője és dala, a senechal coupletje, Kamilla és Criquet kettőse a szép keringővel s a finale, a harmadik felvonásban a két hármas és Kamilla chansonettéje bizonyára mindenütt zajos tetszést fog aratni. Legyen szabad ismételve figyelmeztetnem ez újdonságra a népszínház igazgatóját annál inkább, mert a bécsi an der Wien színház már megszerezte az előadási jogot és nem látom be, miért sántikálnánk Bécs után. A nemzeti színház igazgatóságát is legyen szabad figyelmeztetnem az opera comique egy újdonságára Cahen Albert tehetséges fiatal zeneszerző egy felvonásos operájára, melynek címe Le Bois (az erdő). E gyönyörű kis idyll két szerepét nálunk azt hiszem tökéletesen jól be lehetne tölteni s a költői hangulatú és zenészeti becsű partitúra bizonyosan élénk visszhangra találna a budapesti műértő közönségnél. Félév óta nem adtak elő Párisban zenei újdonságot, melyet jobb lelkiismerettel ajánlhatnék előadásra. IMRE. egyénből áll, hanem ezerekből, kik a menház jelenlegi kezelésével megvannak elégedve, és soha eszük ágában sem volt, hogy a menházat a kormánynak átadják.“ Baranyai Péter indítványára megkerestetik a központi választmány és nyilatkozatadásra szólíttatik fel : „várjon adott-e utasítást Ivánka úrnak, hogy e tárgyban értekezletet hívjon össze !“ — Mezey Péter felszólalására : a mai rendkívüli ülés jegyzőkönyve az összes honvédegyletekhez megküldetik. — A „Ferencvárosi társaskör“ ma délelőtt alakult meg, a nyúl utcai iskola nagytermében tartott első közgyűlésével. Vámosi Mihály ideigl elnök a gyűlést megnyitván, üdvözli a megjelenteket. — Hindy Kálmán titkár bemutatja a megerősített alapszabályokat. Ezután a választások következtek. Elnökül egyhangúlag gr. Károlyi István választatott meg, a ki jelen nem lévén, érte egy bizottság küldetett. — Fél órai várakozás után a megérkezett gr. Károlyi Istvánt a közgyűlés nagy éljenzéssel fogadta. Vámosy Mihály üdvözölte a grófot, mire gr. Károlyi következőleg válaszolt : „Igen köszönöm a megtiszteltetést. Mondhatom, hogy nem voltam rá elkészülve, azt hittem, hogy most még csak előleges értekezlet tartatik, azt nem gondoltam, hogy klubbjuk már megalakult. Legyenek meggyőződve, semmivel sem érzem magamat annyira kitüntetve, mint polgártársaim bizalma által, és igyekezni fogok e bizalomnak megfelelni.“ — Hindy Kálmán előterjeszti, hogy az aláírási íveken eddig 200 név van, és mindegyik tag 2árt beiratási dijt befizetett , a tagdíj egy évre 8 frt lesz. — Helyiségül Baragi Mór dr. kinizsi utcai lakházának utca felőli részét bérelte ki az előkészítő bizottság. Ez helyeslőleg fogadtatván, a rendezőbizottság felhatalmaztatik a helyiség berendezésére. — Végül a választás eredménye kihirdettetik : I. alelnök Apáthy István, II. alelnök — most nem választatik — I. jegyző : Hindy Kálmán, II. Fübringer István , ügyész dr. Rock G., pénztárnok Zwick M., gazda Kolláry József s ezzel a gyűlés véget ért. — Meghivó. Az országos középtanodai tanáregylet II. szakosztálya f. hó 19-én, kedden 5 órakor a m. kir. felsőbb állami leányiskola helyiségében (József tér) szakosztályi ülést tart. Tárgy : Guldin szabályainak elemi levezetése. Előadó: dr. Demeczky Mihály. * * * PESTI HÍRLAP 1880. október 18. EGYLETEI és INTÉZETEK. — Az 1848/9-iki egyesült honvédegylet választmánya tegnap, október 16 án gyűlést tartott, melyen Boócz Lajos elnök a következő előterjesztést tette: „A hírlapokban legközelebb egy cikk jelent meg, mely Ivánka Imre által — a honvédmenház átadása ügyében tartott gyűlés folytán — került a sajtóba. Ő t. i. összehívott egy gyűlést, melyen egy határozatot óhajtott volna hozatni, mely abban culminál, hogy a nemzet fillérein létrejött honvédmendát — még idő előtt — a kormánynak átadassák. Azért hívtam tehát össze rendkívüli ülést, hogy tiltakozzunk Ivánka Imre képviselő úrnak ezen idő előtti célja ellen. — Ennek folytán a következő határozat hozatott: „A budapesti egyesült honvédegylet választmánya tiltakozik Ivánka Imre képviselő eljárása ellen, és az ország színe előtt kijelenti, hogy a budapesti honvédség nem 25—30 TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A budapesti philologiai társaság.) P. Thewrewk Emil elnöklete alatt ma közgyűlését tartá. Az elnöki megnyitó beszédből a következőket közöljük : Augusztus 8-án múlt 6 éve, hogy a budapesti philologiai társaság megalakult s mig az első évben csak 84 tagot számlált, a tavasi nagygyűlésen már 200-al több, jelenleg pedig 319 tagja van a társaságnak. A múlt november hó óta a társaság 7 gyűlést tartott, melyeken 19 kisebb-nagyobb értekezés olvastatott föl. Miut az elnök a társaság múltjára rövid visszapillantást vet, azon reményének ad kifejezést, hogy a társaság rövid idő múlva ama jelentőségre fog emelkedni, melyet méltán megvárnak tőle. Ezt célozza a többek közt az új alapszabálytervezetet, mely a társaság anyagi gyarapodására is tekintettel van. Ezen alapszabálytervezet tárgyalás alá bocsáttatván, a közgyűlés azt jelentéktelen módosításokkal elfogadta, s áttért a napirend következő pontjára, a tisztújjításra. Elnök a szavazatszedő bizottságba Királyi Pál, Pecz Vilmos és Abel Jenő tagokat nevezvén ki, kezdetét vette a szavazás, mely a következő eredmény■yel folyt le : Elnökké megválasztatott P. Thewrewk Emil, másodelnökké Beöthy Zsolt, első titkárrá dr. Abel Jenő, másodtitkárrá Keltt Vince s pénztárnokká dr. Heinrich Gusztáv. Megválasztatott ezenkívül 20 választmányi tag és pedig 10 budapesti és 10 vidéki. A mai napra kitűzött értekezések közül csupán dr. Boros Gáboré olvastatott fel „az elégiáról , a többi, az idő előrehaladottságánál fogva elmaradt. *(A Kisfaludy-Társaság) egyik érdemes levelezőtagja : Butter Dundas Ede, a british-muzíeum könyvtári tisztje, hazánkról egy nagyobb munkát irt az „Encyclopaedia Britanica“ számára, mely nagyszabású ismerettárnak Angliában és Észak-Amerikában harmincötezer rendes vevője van. A munka, mely hazánk viszonyait minden szempontból ismerteti, a vállalatban negyven sűrűn nyomott hasábot foglal el s karácsonyra fog megjelenni. SZÍNHÁZ és BŰVÉSZET. ” * (A képzőművészeti társulat) keblében szakadások és viszály támadott. Kaal Ivor báró, kinek a hazai művészet pártolása ügyében megindított mozgalomban oroszlánrésze volt, Perlaky igazgató méltatlan bánásmódja miatt benyújtá lemondását. Hasonlókép cselekedett Keszer József, a társulat ritka szakértelmű, kitűnő titkára, ki szintén Perlaky úr sértő eljárása folytán kénytelen megválni állásától. A tényeket most egyszerűen jelezzük legközelebb azonban alkalmunk leen. Perlaky úrról véleményünket behatólag elmondani, s kiterjeszkedni a háttérben ólálkodó, bizonyos keleti nagyhatalmasságra, ki ugy látszik a képzőművészeteket itthon saját monopóliumának tekinti és titokban folyton elégületlenséget szitogat. *(„A szevillai borbély“-t, Beaumarchais szellemes vígjátékát Paulay Ede lefordítván, azt a jövő hó vége felé szándékozik színre hozni. A borbélyt Halmi, Rozinát Helvey Laura k. a., a doktort Ujházy, a zenemestert Vízvári fogják játszani. A zenelecke alatt Helvey Laura k. a. ugyanazt a spanyol dalt fogja énekelni, melylyel e művet először hozták színre a „Comedie francais“-ban, a múlt században. Az igazgatóság e dalt a párisi conservatorium könyvtárában íratta le. Tervben van, hogy ha egy vasárnap kerül színre a „Szevillai borbély“, minde járt hétfőn folytatását adják: a „Figaro házasságáét.