Pesti Hírlap, 1880. október (2. évfolyam, 272-302. szám)

1880-10-18 / 289. szám

a rézvárosi fiókzálogház építése is é­s a szédelgőknek is nevezhető magánzálogházakkal szemben követendő­­eljárásról a főváros hatóságával tárgyalni szándékozik. Móric Pál szintén óhajtaná a magánzálog­házak megszüntetésére erélyes intézkedések megtételét. Wahr­­m­a­n­n újbóli felszólalására az előirányzott összegek változás nélkül elfogadtattak. A nyugdíjak címe alatt 353,301 frt előirás, szintén elfogadtatnak. Átmeneti ki­adások címe alatt az előirás szerint elfogadtatott: 1. Akadémiai s különböző bizottságokra és vizsgálati költ­ségekre 30,000 frt. "1. A párisi nemzetközi méterhiva­talnak 1.328 frt. 3. Az „Adria“ gőzhajózási társaság se­gélyezésére 150,000 frt. 4. A martinschizzai vesztegin­tézet helyreállítására 6000 frt. 5. Népszámlálására 100,000 frt. Összesen 287,328 frt. Beruházások címe alatt szintén elfo­gadtattak : 1. az uj i­t­t a­z­o­r­v­o­s­i tan­in­t­é­z­e­t berendezésére 48,000 frt. 2. ugyanannak tanügyi felszerelésére 6,866 frt. 3. Az uj tanintézet he­lyén előállítandó utak és ültetvényekre 3800 frt. Kö­vetkezik a közlekedési minisztérium költségvetése, mely a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésben fog­­elővétetni. A magyar államvasutak főtisztviselői sze­mélyzetének te­gnap kézbesíttettek a kinevezési okmá­nyok. Nem lesz felesleges a kinevezettek névsorát összefoglalva közölnünk, miután egész teljességében és a rendeltetés megnevezését e névsor még eddig nem tétetett közzé. Kineveztették aligazgatókká a központban: H­o­r­v­á­t Alajos a pályafentartási, Walter Ágost a forgalmi-, V­erderber István a gépészeti, Beretvás Endre a pénz­ügyi, S­ó­b­e­r felügyelő a kereskedelmi osztályhoz. C­z­i­g­­­y János vezértitkárrá neveztetett ki. Ü­z­­letvezetőkké kineveztettek: B­l­a­s­k­o­­v­i­c­s Fridolin aligazgató Kolosvárra, Horváth Lajos főfelügyelő Budapesten. Riedl Ede, ki a tiszavidéki pályáról jött, Szolnokra, B­e­r­é­n­y­i József főfelügyelő szintén tiszavidéki pályától , Mis­­kolczra. Csermák Lajos felügyelő Zágrábba O­l­g­y­a­y Oszkár felügyelő Pozsonyban, P­a­a­s­i­p Miklós felügyelő Vinkovcére. A központi a­l- igazgatósághoz kineveztettek továbbá felügyelőkké: S­u­j­á­n Ferenc a pályafentartási, Zucker János a kereskedelmi, Langer Bó­dog a forgalmi, Szarvassy György a pénz­ügyi és Forcher Adolf a gépészeti szakosz­tályhoz. Kemény Gábor b. földmivelési ipar-, és ke­reskedelmi miniszter hétfőn f. hó 18-án reggel T­o­r­­m­a­y Béla tr. állatgyógyintézeti igazgató kíséretében a felvidékre indul. A házi iparnak rendszeresítése, nevezete­sen a gyakorlati ipari szakszer­vezés tárgyában — mint az „Orsz. Ért.“ jelenti — a kereskedelmi és közoktatásügyi minisztériumok képviselőiből Matlekovics államtitkár el­nöklete alatt alakult bizottság a kereskedelmi miniszté­riumban folyó hó 18-án délelőtt 10 órakor kezdi meg tárgyalásait. A szép Nicolas. (Saját levelezőnktől.) Páris, okt. 13. 1880. A prémiére-ek oly gyorsan követik egymást, hogy alig lehet figyelemmel és tollal kisérnünk. Alighogy a Karácsonyáról és a Nagy gyermekekről írtam, már is­mét egy újdonság kerül tollam alá, pedig csak azon uj darabokról írok, melyeknek több-kevesebb kilátásuk van a budapesti közönség előtt is bemutattatni. Ez ok­ból hallgatással mellőzöm az opera comique egyik kis víg dalművét, mely aligha fog eljutni a Place Boildieu négyszögén túl, hanem annál inkább kötelességemnek tartom beszélni és pedig sokat beszélni Lacome ope­­rettejéről, a „Beau Nicolasról“, melynek megszerzését a népszínház igazgatójának melegen ajánlom. Lacome tavaly egy operrettejével, melynek címe „Les Paques fleuris“ volt, csúnyául megbukott, de az idén a csorbát teljesen kiköszörülte. A „Szép Ni­­colasnak“ minden túlzás nélkül lehet oly megérdemelt sikert jósolni, mely a „bornevilli harangokét“ leginkább is megközelíti. * * * Az operette szövege is középutat tart a szoros értelemben vett operette - szövegek és a vaudévillek közt. Az operette-geik­et mint tudva van Offenbach alapította meg, és fájdalom az is tudva van, hogy az operette-szöveg­írók hallatlan dolgokat műveltek kép­telen ostobaságok összefércelésében, vívmánynak tulaj­donítható tehát már az is, ha akad szövegíró, a­ki rászánja­­ magát azon szerény kísérletre, visszatérni a józan ész és­­ a Scribe és Saint-George­s-féle vau­dé villeek felé. * * * A darab meséje röviden ez : Egy senechal kissé , későn nősült és ennélfogva legcsekélyebb kilátása se lehetett összetévesztetni azon emberrel, kit a pénztári esküdtszék ezelőtt pár nappal ítélt el és kinek ö­t­­venhárom gyermeke volt. A senechal célsze­rűnek tartotta nejét elküldeni kegyes zarándoklásra Palestinába. Ha már zarándokolni kellett, csakugyan­­ kénytelen volt Palesztinát választani, mert a múlt szá-­­­zadban Lourdes és egyéb búcsújáró helyek még nem­­ voltak felfedezve. A menyecske útnak indult a derék és daliás Flamberge kapitány társaságában. A senechal, a ki neje távollétében nem akar mások házi boldogsága­ ,­nak irigye lenni, az általa kormányzott kerületben­­ megtilt minden érinkezést a férfi és nőnem közt. Egyszerre azonban levél érkezik Flambergetől, melyben legközelebbi megérkezését hírül adja. E levél következtében a senechal öröme annyira nem ismer korlátokat, hogy siet lerombolni azokat, melyekkel ed­dig a jó roussilloni férfiak és nők érintkezését meg­akadályozni iparkodott. Hanem az ármányos Flamberge nem mondott meg mindent, amennyiben ő csak egyedül érkezik meg, útitársát a szép Iso­­linet elrabolták a kalózok ; a senechal is természe­tesen azonnal mást gondol és a szegény roussillo­­niaknak, a­helyett, hogy ismét férjekké lehetné­nek, katonákká kell lenniök és el kell indulniok Isoline asszony visszahódítására. Az egész hely­ségben csak egy férfi marad hátra, a kis Criquet, kit testi fogyatkozása felment a hadi szolgálattól. Criquet tehát utolsó és egyetlen férfinek marad s nem kell mon­danom, hogy az asszonyok mennyire elkényeztetik. Ha­nem azon percben, midőn Criquet úr e szerencsés hely­zetével élni , sőt visszaélni készül, megjelenik a szép Nicolas. Önök soha se találnák ki, hogy kicsoda voltaké­­pen a szép Nicolas. Azért hát csakhamar mégis mon­dom. A szép Nicolas senki más, mint Kamilla, Flam­­berge kapitány dacos és önkénytelen menyasszonya, de annál önkén­ytesebb szeretője Pastorelnek, a csinos posz­tóárusnak, kihez nagyon szeretne nőül menni s egy cseppet se késnék Flamberge kapitányt a faképnél hagyni. Hanem hát Pastorel katona. El kell mennie a többiekkel együtt, különben mint szökevény a hadi tör­vényszék elé kerül. De hát Isten­ neki, hadd legyen szö­kevény. Igaz, hogy könnyen kisülhet a furfang, mihelyt a katonák névsorát felolvassák, mert csakis egy férfi­nek szabad hiányozni a községből s ez az egy Criquet. De épen ezért változik át Kamilla a szép Nicolas alak­jába s mielőtt Pastorel elrejtőzik, őt fogják el a szöke­vény helyett és menten bitófára is ítélik. Ekkor a szép Nicolas ismét Kamillává lesz és Flamberge, az egyéb erényei mellett jószivü fickó is, az önmegtagadás fényes példáját adván, közbenjár megmenteni és egymás karjai közé vezetni a két szeretőt. Azonkívül a kellő pillanatban szerencsésen meg­kerül a senechal neje is, az öröm, a szabadság és a sze­relem visszatér Roussillonba és­­ a függöny legördül. * * * A szép Nicolas zenéje a legkedvesebb és legsi­kerültebb operette-zenék közé tartozik. Hosszas elméleti dissertáció helyett kiemelem legkiválóbb részeit. A nyitány, mely egy induló motívummal kezdő­dik és egy igen csinos keringő dallamot tartalmaz, za­jos sikert aratott. Az első felvonásban a senechal dala, Pastorel madrigalja, Kamilla rondeauja és románca, a második felvonásban Criquet keringője és dala, a sene­chal coupletje, Kamilla és Criquet kettőse a szép ke­­ringővel s a finale, a harmadik felvonásban a két hármas és Kamilla chansonettéje bizonyára­ mindenütt zajos tetszést fog aratni. Legyen szabad ismételve figyelmeztetnem ez új­­donságra a népszínház igazgatóját annál inkább, mert a bécsi an der Wien színház már megszerezte az előadási jogot és nem látom be, miért sántikálnánk Bécs után. A nemzeti színház igazgatóságát is legyen szabad figyelmeztetnem az opera comique egy újdonságára Cahen Albert tehetséges fiatal zeneszerző egy felvonásos operájára, melynek címe Le Bois (az erdő). E gyönyörű kis idyll két szerepét nálunk azt hi­szem tökéletesen jól be lehetne tölteni s a költői han­gulatú és zenészeti becsű partitúra bizonyosan élénk visszhangra találna a budapesti műértő közönségnél. Félév óta nem adtak elő Párisban zenei újdonságot, melyet jobb lelkiismerettel ajánlhatnék előadásra. IMRE. egyénből áll, hanem ezerekből, kik a menház jelenlegi kezelésével megvannak elégedve, és soha eszük ágában sem volt, hogy a menházat a kormánynak átadják.“ B­a­­ranyai Péter indítványára megkerestetik a központi választmány és nyilatkozatadásra szólíttatik fel : „várjon adott-e utasítást Ivánka úrnak, hogy e tárgyban értekezletet hívjon össze !“ — M­e­z­e­y Péter felszólalására : a mai rendkívüli ülés jegyző­könyve az összes honvédegyletekhez megküldetik. — A „Ferencvárosi társas­kör“ ma délelőtt alakult meg, a nyúl utcai iskola nagytermében tartott első közgyűlésével. Vámosi Mihály ideigl­ elnök a gyűlést megnyitván, üdvözli a megjelenteket. — H­i­n­d­y Kálmán titkár bemutatja a megerősített alapszabályokat. Ezután a választások következtek. Elnökül egyhangúlag gr. Károlyi István választatott meg, a ki jelen nem lévén, érte egy bizottság küldetett. — Fél órai várakozás után a meg­érkezett gr. Károlyi Istvánt a közgyűlés nagy éljenzéssel fogadta. V­á­m­o­s­y Mihály üdvözölte a grófot, mire gr. Károlyi következőleg vála­szolt : „Igen köszönöm a megtiszteltetést. Mondhatom, hogy nem voltam rá elkészülve, azt hittem, hogy most még csak előleges értekezlet tartatik, azt nem gondol­tam, hogy klubbjuk már megalakult. Legyenek meg­győződve, semmivel sem érzem magamat annyira kitün­tetve, mint polgártársaim bizalma által, és igyekezni fogok e bizalomnak megfelelni.“ — H­i­n­d­y Kálmán előterjeszti, hogy az aláírási íveken eddig 200 név van, és mindegyik tag 2­árt beiratási dijt befizetett , a tag­díj egy évre 8 frt lesz. — Helyiségül B­a­r­­­a­g­i Mór dr. kinizsi utcai lakházának utca felőli részét bé­relte ki az előkészítő bizottság. Ez helyeslőleg fogad­tatván, a rendezőbizottság felhatalmaztatik a helyiség berendezésére. — Végül a választás eredménye kihir­­dettetik : I. alelnök A­p­á­t­h­y István, II. alelnök — most nem választatik — I. jegyző : Hindy Kálmán, II. Fübringer István , ügyész dr. Rock G., pénztár­nok Zwick M., gazda Kolláry József s ezzel a gyűlés véget ért. — M­e­g­h­i­v­ó. Az országos középtanodai tanáregylet II. szakosztálya f. hó 19-én, kedden 5 óra­kor a m. kir. felsőbb állami leányiskola helyiségében (József tér) szakosztályi ülést tart. Tárgy : Guldin sza­bályainak elemi levezetése. Előadó: dr. Demeczky Mihály. * * * P­ESTI HÍRLAP 1880. október 18. EGYLETEI és INTÉZETEK. — Az 1848/9-iki egyesült honvéd­egylet választmánya tegnap, október 16 án gyűlést tartott, melyen Boócz Lajos el­nök a következő előterjesztést tette: „A hírlapokban legközelebb egy cikk jelent meg, mely Ivánka Imre által — a honvédmenház átadása ügyében tar­tott gyűlés folytán — került a sajtóba. Ő t. i. össze­hívott egy gyűlést, melyen egy határozatot óhajtott volna hozatni, mely abban culminál, hogy a nemzet fillérein létrejött honvédmendát — még idő előtt — a kormánynak átadassák. Azért hívtam tehát össze rend­kívüli ülést, hogy tiltakozzunk Ivánka Imre képviselő úrnak ezen idő előtti célja ellen. — Ennek folytán a következő határozat hozatott: „A budapesti egyesült honvédegylet választmánya tiltakozik Iván­ka I­m­r­e képviselő eljárása ellen, és az ország színe előtt kijelenti, hogy a budapesti honvédség nem 25—30 TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A budapesti philologiai t­ár­sas­á­g.) P. Thewrewk Emil elnöklete alatt ma közgyűlését tartá. Az elnöki megnyitó beszédből a következőket közöljük : Augusztus 8-án múlt 6 éve, hogy a budapesti philologiai társaság megalakult s mig az első évben csak 84 tagot számlált, a tavasi nagygyű­lésen már 200-al több, jelenleg pedig 319 tagja van a társaságnak. A múlt november hó óta a társaság 7 gyűlést tartott, mely­eken 19 kisebb-nagyobb értekezés olvastatott föl. Miut az elnök a társaság múltjára rövid visszapillantást vet, azon reményének ad kifejezést, hogy a társaság rövid idő múlva ama jelentőségre fog emelkedni, melyet méltán megvárnak tőle. Ezt célozza a többek közt az új alapszabálytervezetet, mely a tár­saság anyagi gyarapodására is tekintettel van. Ezen alapszabálytervezet tárgyalás alá bocsáttatván, a köz­gyűlés azt jelentéktelen módosításokkal elfogadta, s át­tért a napirend következő pontjára, a tisztújjításra. El­nök a szavazatszedő bizottságba Királyi Pál, P­e­c­z Vilmos és A­b­e­l Jenő tagokat nevezvén ki, kezdetét vette a szavazás, mely a következő eredmény­­■yel folyt le : Elnökké megválasztatott P. Thew­rewk Emil, másodelnökké Beöthy Zsolt, első titkárrá dr. A­b­e­l Jenő, másod­titkárrá Keltt­ Vince s pénztárnokká dr. Heinrich Gusztáv. Megvá­lasztatott ezenkívül 20 választmányi tag és pedig 10 budapesti és 10 vidéki. A mai napra kitűzött értekezések közül csupán dr. Boros Gáboré olvastatott fel „az elégiáról , a többi, az idő előrehaladottságánál fogva elmaradt. *(A Kisfalud­y-T­á­r­s­a­s­á­g) egyik érdemes levelezőtagja : B­u­t­t­­­e­r Dundas Ede, a british-muzíeum könyvtári tisztje, hazánkról egy na­gyobb munkát irt az „Encyclopaedia B­r­i­t­a­n­i­c­a“ számára, mely nagyszabású ismeret­tárnak Angliában és Észak-Amerikában harmincötezer rendes vevője van. A munka, mely hazánk viszonyait minden szempontból ismerteti, a vállalatban negyven sűrűn nyomott hasábot foglal el s karácsonyra fog megjelenni. SZÍNHÁZ és BŰVÉSZET. ” * (A képzőművészeti társul­­­a­t) keblében szakadások és viszály támadott. Ka­al Ivor báró, kinek a hazai művészet pártolása ügyében megindított mozgalomban oroszlánrésze volt, Perlaky igazgató méltatlan bánásmódja miatt benyújtá lemondá­sát. Hasonlókép cselekedett K­e­s­z­­­e­r József, a társulat ritka szakértelmű, kitűnő titkára, ki szintén Perlaky úr sértő eljárása folytán kénytelen megválni ál­lásától. A tényeket most egyszerűen jelezzük legköze­lebb azonban alkalmunk leen. Perlaky úrról vélemé­nyünket behatólag elmondani, s kiterjeszkedni a hát­térben ólálkodó, bizonyos keleti nagyhatalmas­ságra, ki ugy látszik a képzőművészeteket itthon saját monopóliumának tekinti és titokban folyton elégületlen­­séget szitogat. *(„A szevillai borbél­y“-t, Beau­marchais szellemes vígjátékát Paulay Ede lefordítván, azt a jövő hó vége felé szándékozik színre hozni. A borbélyt Halmi, Rozinát­ H­e­l­v­e­y Laura k. a., a doktort U­j­h­á­z­y, a zenemestert Vízvári fogják játszani. A zenelecke alatt Helvey Laura k. a. ugyanazt a spanyol dalt fogja énekelni, melylyel e művet először hozták színre a „Comedie francais“-ban, a múlt században. Az igazgatóság e dalt a párisi conser­­vatorium­ könyvtárában íratta le. Tervben van, hogy ha egy vasárnap kerül színre a „Szevillai borbély“, minde­ járt hétfőn folytatását adják: a „Figaro házasságáét.

Next