Pesti Hírlap, 1882. szeptember (4. évfolyam, 240-269. szám)

1882-09-12 / 251. szám

Budapest 1882. IV. évf. 251. (1332.) Szám Kedd, szeptember 12. Előfizetési árak: _____ „ , Szerkesztési iroda: rasza tsxa Budapesten, nador-utca 7- sz., I. emelet, Egész évre. . ...................... . frt — kr. |§§ hová a lap szellemi részét illető minden Félévre ................................7 „ „ ggfa jÉs# miit a mii ram mn fii! IP­f ram mk tmia mm közlemény intézendő. Negyedévre 3 „ 60 „ SfijK j||% Ipaslff fVH .Sg» llérmentetlen levelek csak ismert Egy bóra.....................­­ 1 „20 „ 1*2?«f slT^I 1®! Bg ftfegdfii fi Fii Hm SlTsR kezektől fogadtatnak el. Egyec sz­ám helyben 4 kr. §§0^ SL* §§ Ipffif B jjj» §§ ggfc BUif Kéziratok gúsea nem adatnak Vidéken s kr. ||§ §|p9 j§§ |h | 81 ISISh M 91 IP*»?’ Kiadóhivatal: ----"— lit? rag B* SS Sl|| III jV| m l|l m sjÖK* Budapest, ládor-uUa 7. síin. A „Magyaronság és a Nagyvilág“ ölni §!K iRsSES VääjgSS’ H ül 6® US fi áll B jill'lgl flpSSjR |«| hová az elSfizetásek és a lap anélkül­nagy képes lappal együtt ^fiiM HB fis TM TM H fi fi ^fiTfi ■ détére vonatkozó feUiólamlisok m­­­tézendok. egész évre .«••••. 20 nr­. félévre ...•»•«.• 10 w\ Hirdetések (Százalék nem adatik. A RUDOLF MOSSE-nél PÁRIS-ban, --------"" 40, Rue Notredame des Victoires. Nantár " *" ~T­ám­ítralak­ és szombaton a képtár, vasárnapokon teken 9—1-ig. — Országos képzőművészeti távollétében mindig megtekinthető. — JjawuvaiOK. e. io—1-ig fölváltva a gyűjtemények társulat tárlata. (Sugár-ut, saját ház.) — Közvágóhid a soroksári-ut végén, a vám Kedd R. k.: Tóbiás Nemzeti museum. (Museum-körut.) valamelyike ; a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Ferenc Jó­ mellett. — Városház­a régi a városház­a, protestáns: Szirye Nyitra: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és cstk hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtár zsef-tér, saját ház.)— Iparmuzeum. (Sugár- téren, az ut a Lipót-utcában 24. az. a. k ., Görög -orosz • Mária törtökön a természet- és néprajzi-tár . (Eszterházy-féle) az akadémia palotává- ut, a képzőművészeti társulat háza.) — Városi vigadó (redoute) az aldunasoron. — kedden és pénteken az ásványtár: szerdán van. Nyitva : vasárnap, szerdán és pén- Királyi vár és várkert Budán, az udvar Állatkert a városligetben._________________ negyedévre _... 6 . POT IT T IC AI NAPILAP ^ A mai szám tartalma: A nem­zetközi hecc. — Politikai szemle. — A Times le­velezője a francia miniszterelnöknél. — Fővárosi ügyek. — Szakértők a népszínházi bizottmány ellen. — A ma­gyar reformátusok zsinatja. — Színház, zene, képzőművé­szet. — Földrengés Panamában — Táviratok. — Napi hirek. — Közgazdaság. — Tárca : Bécsi levél. — A mellékleten. — Az Erre útja a Ferencz­ József földre. — A szerb császár. — A király útja. — A boroszsói ün­nepélyek. — Egy tourista Norvégiáról. — Regény­csar­nok : A méltóságon asszony. (39 közt.) — Tárca: Phi­ladelphiából Chicagóba. — A második mellékleten : Napi hírek. — A nihilisták legutóbbi merénylete. — A tisza­eszlári bűnügy — Megyék és városok. — Szín­ház, zene, képzőművészet. — Levelek a szerkesztőhöz. A nemzetközi hecc. Drezdában gyűlést tartanak az antisemi­­ták. A kongresszuson képviselve van Német­ország, Ausztria-Magyarország, Oroszország. Minden állam, ahol zsidó-kérdés van. Beszéde­ket, felolvasásokat tartanak a zsidók ellen. Mo­dern keresztes­ háború indul, melynek jelvénye a gomblyukba akasztott kereszt, jelszava : le a zsidókkal! Eszköze a faj- és vallásgyűlölet szi­tása. Célja a keresztény társadalomnak a zsidó társadalom uralma alól való felszabadítása. S bizonyos terrorizmus hatalmasodott el a zsidó­ kérdésben. Haraggal, szenvedélylyel tár­gyalják azt. S akik tárgyalják a sajtóban, a szószéken, a köz- és magán­életben, azt köve­telik, hogy e kérdéshez ne lehessen hozzászólni más, mint a zsidók elleni elkeseredettség hang­ján. A higgadt felszólalás vagy nem számíthat meghallgatásra, vagy provokálja a gyanúsítást. Szóval azon állapot következett be, mikor a társadalomnak nehéz válsága van, mikor a szen­vedélyek alig tűrik a féket és vezetést. Mikor a társadalom egész fenekéig fel van kavarva. Az eszmékben úgy, mint a szociális rétegekben erupció készül. Az antisemita íróknak és a drezdai kon­gresszusnak jutott a feladat, hogy a­mi a kü­lönböző társadalmakban csak mint homályos sejtelem él, rendszerbe fűzzék, a kórjelenségek megállapítását s az orvoslást doktrínás magas­latra emeljék és szervezzék a zsidók elleni nem­zetközi heccet. Valóban, az antisemitizmus visszavezethető az általános eszmékre. Minden nagy politikai és társadalmi jelenség ezekben gyökerezik. S a zsidókérdés bizonyára egyike a legfontosabb,­­ bár egyátalán nem meglepő jelenségeknek, melyek a modern társadalmakat nyugtala­nítják. Szorosan összefügg az az újkor, sőt min­den korszak politikai és gazda­sági liberalizmusával. A politikai és gaz­dasági elnyomás csinált a zsidóból páriát. A politikai és gazdasági liberalizmus egyenjogú honpolgárt. A zsidóságnak mindig szerep jutott a li­beralizmus drámai peripetiáiban. A demokrácia készítette elő felszabadítását. Egyenjogúsítása semmi más, mint a francia forradalom egyen­­lőségi eszméinek gyakorlati megvalósítása, mely a jelen század középső évtizedeiben csaknem mindenütt bekövetkezett. Ezek az évtizedek vol­tak — eltekintve az 1848-ra következő reak­ciótól — a népszabadság és liberalizmus fényes korszaka. A politikai liberalizmus kibontotta zászlaját ; rá volt írva : szabadság és egyenlő­ség ! A gazdasági liberalizmus, mely amazzal karöltve jár, azt hirdette : szabad munka, sza­bad verseny ! Ez elvek alapján alakult meg a modern állam és társadalom. Ez alakulás azonban nem volt végleges. Az eszmék épp úgy alá vannak vetve a folyto­nos hullámzásnak, ár-apálynak, mint alá van vetve a tenger. A korszellem most apály­­­ y n­­ evez tovább útján. Az eszmék vitája a jelen században most harmadszor mutatja e je­lenséget. A liberalizmus beszívására háromszor tágul ki; a század elején, a negyvenes és a hatvanas években. S a liberalizmus kilehelése után háromszor zsugorodott össze: a bécsi kon­gresszus után, az 1848-diki forradalmakra kö­vetkezett reakció idején, s napjainkban. Az összezsugorodási processzus még folyamatban van, s tán még csak kezdetén áll. A visszaesés a­­gazdasági liberalizmusban történt. Ennek természetes következménye lesz a politikai liberalizmus meghanyatlása, mert a kettő közt benső szolidaritás van. Megindult a harc az egész vonalon a szabadelvű gazdasági vívmányok ellen. A szabad kereskedelem tanai csak a könyvekben léteznek,­­a védvám lett a jelszó egész Európában. Miután kísérletet tet­tünk az iparszabadsággal, közeledünk a céh­rendszer felé. A szabad földbirtok teremtette újjá az európai állami és társadalmi szerve­zetet, s az agrárius reakció sebes dagálylyal tör előre, fenyegetve úgy társadalmi, mint po­litikai intézményeinket. Lényegében mindez irányzat, eszme, a törekvés a szabad versenyt támadja meg. A gyenge védelme az erős ellen: e jelszóba fut össze a modern tár­sadalmi mozgalmak minden áramlata. A zsidókérdés sem más, mint az általános eszmékben történt fordulat egy jelensége. Nem a német doktrinairek, avagy a haltai parasztok csinálták azt. S­o­l­y­m­o­s­i Eszter eltűnése A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Bécsi levél. Rendőri palota és őrültek háza. — Hatalmaskodás és őrjöngés. — Rendőrfőnök atyai gondoskodása. — Tevele szakálla. — Boccacció, mint per tárgya. — Castro Diego ifjú spanyol nemes el­hagyja szülőföldjét, hogy idegen szokásokat és életmódot tanulmányozzon. Eddigi egész élete falusi csendben és magányban folyt le, legfőbb ha a kerületi biró látogatása hozott r­ém­i élénk­séget a kis andalúziai helységbe. Midőn útnak indul, atyja különösen két dolgot ajánl figyel­mébe : a rendőrségi palota és az őrültek házá­nak látogatását. Mert e kettő nagyban elősegíti az emberismeretet. Midőn Kastro Madridba érkezik, Szeverin gróf veszi oltalma alá. Ez a Szeverin híres tréfáiról és midőn az ifjú Diego sorrendjében előbb az őrül­tek házát akarja látni, elvezeti a rendőrségi palotába. Diego nagy­ban sajnálkozik a szerencsétlen őrülteken, kik ott különféle ürügy alatt más bolon­doktól kínoztatnak és mindenféle zakla­tásnak vannak kitéve.­­ Legjobban saj­nálja azonban a főbolondot, kinek őrültségben adott parancsaira esik meg minden kínvallatás. Csak azon csodálkozik, hogy az okos emberek annyi hatalmat hagynak meg a", ezzel visszaélő bolondok kezében. Délre járván az idő, Diego a rendőrségi palotába kivánkozik , Szeverin az őrültek házába vezeti. Az ott uralkodó szigorú rend és tiszta­ság, továbbá a beszélgetés, melyet egy meg­őrült tudóssal folytat, meggyőzik arról, hogy boldog azon birodalom, melyben a rend őrei ily elvek szerint járnak el a törvény kezelésé­ben. Igaza volt apjának, midőn e kettőre figyel­meztette ! Hát bizony nem első eset, hogy a cselek­vés után ítélve, nem igen lehetett rendőri pa­lota és őrültek háza közt különbséget tenni. Túlkapó hatalmaskodás és kisebbrendű őrjöngés oly közel állnak egymáshoz, hogy csak igen vékony vonal választja el a kettőt. A bécsi rendőrség tökéletesen összezavarja a két fogalmat. Nála csak az a kérdés : hol végződik az őrjöngés és hol kezdődik a hatal­maskodás ? Mert ha a mostani munkáshajsza indoko­latlan megkezdése csupán nagyobb mérvű ha­talmaskodásnak mondható, azon ráfogás, hogy a szocializmusnak nincs egyéb dolga, mint rabló­bandákat szervezni, már kisebb rendű őrjöngést jelent! Mióta megesett, hogy az osztrák főváros kénytelen volt német ügyekben a prímásságról lemondani, azóta nagyban követi Berlin példá­ját. De a két város közt uralkodó antagoniz­­musnártó­'vá:’csak akkor fe­zdi Vadártérbé, midőn már oda át belátták a valaminek helytelen vol­tát és elfordulnak tőle. Már csak azért is, mivel a porosz főváros nem talált életre valónak bi­zonyos eszmét, illik, hogy az osztrák főváros a maga testén próbálja meg annak életrevalósá­gát. Csupa dacból majmolja Berlint, így volt az a zsidókérdéssel, így van a szocializmussal. Mikor a német fővárosban Stöcker és Henrici urak rákezdtek a „Hep hep“ szívreható nótájára, akadt itt is rögtön, a­ki visszazengte kórusban. Mivel ott üldözik a mun­kásokat, mi természetesebb tehát,­­hogy Bécs is kárhoztatólag szóljon mindazokról, kik kezük munkája után élnek meg. Miért is voltak oly vigyázatlanok szüleik megválasztásában ? Ha grófi palotában pillantják meg a napvilágot, nem kénytelenek a rendőrfőnök úr kegyére szorulni, ki a nyári hőségben e városra szorulókat h­ű­­vösre rakatja, hogy legalább némileg enyhítse a sors igaztalanságát, mely nem minden ember­nek adott nyári lakot! Az a 26 munkás, ki oly titokszerű módon jutott a rendőrség kegyéhez és kiről ez maga állítja, hogy nincsen semmi közük a Merstallin­­ger-féle rabláshoz, legjobban jellemzi az irányt, melyben itt haladnak. A „kisebb ostromállapot“ felé vezet az. Hogy is lehetne eltűrni, hogy Berlin előbbre való legyen valamiben Bécsnél? Ha ott meg volt az ostromállapot és senki sem halt bele, mi is csak elviseljük majd. Nem tréfa dolog ugyan, ha már az embernek kilenc óra után ott kell hagyni a sörös kancsót, de az igazi alatt­valói hűségbe mártogatott polgár még ezen sebezhető sarkára is rárakja a „hexte Loyali­tät“ flastromát — és íme Bécs utól éri Berlint! Dacára a rendőri őrjöngésnek, azaz be­­ ttős Mámánk 14 oldalt tartalmaz"

Next