Pesti Hírlap, 1882. szeptember (4. évfolyam, 240-269. szám)
1882-09-12 / 251. szám
Budapest 1882. IV. évf. 251. (1332.) Szám Kedd, szeptember 12. Előfizetési árak: _____ „ , Szerkesztési iroda: rasza tsxa Budapesten, nador-utca 7- sz., I. emelet, Egész évre. . ...................... . frt — kr. |§§ hová a lap szellemi részét illető minden Félévre ................................7 „ „ ggfa jÉs# miit a mii ram mn fii! IPf ram mk tmia mm közlemény intézendő. Negyedévre 3 „ 60 „ SfijK j||% Ipaslff fVH .Sg» llérmentetlen levelek csak ismert Egy bóra..................... 1 „20 „ 1*2?«f slT^I 1®! Bg ftfegdfii fi Fii Hm SlTsR kezektől fogadtatnak el. Egyec szám helyben 4 kr. §§0^ SL* §§ Ipffif B jjj» §§ ggfc BUif Kéziratok gúsea nem adatnak Vidéken s kr. ||§ §|p9 j§§ |h | 81 ISISh M 91 IP*»?’ Kiadóhivatal: ----"— lit? rag B* SS Sl|| III jV| m l|l m sjÖK* Budapest, ládor-uUa 7. síin. A „Magyaronság és a Nagyvilág“ ölni §!K iRsSES VääjgSS’ H ül 6® US fi áll B jill'lgl flpSSjR |«| hová az elSfizetásek és a lap anélkülnagy képes lappal együtt ^fiiM HB fis TM TM H fi fi ^fiTfi ■ détére vonatkozó feUiólamlisok mtézendok. egész évre .«••••. 20 nr. félévre ...•»•«.• 10 w\ Hirdetések (Százalék nem adatik. A RUDOLF MOSSE-nél PÁRIS-ban, --------"" 40, Rue Notredame des Victoires. Nantár " *" ~Támítralak és szombaton a képtár, vasárnapokon teken 9—1-ig. — Országos képzőművészeti távollétében mindig megtekinthető. — JjawuvaiOK. e. io—1-ig fölváltva a gyűjtemények társulat tárlata. (Sugár-ut, saját ház.) — Közvágóhid a soroksári-ut végén, a vám Kedd R. k.: Tóbiás Nemzeti museum. (Museum-körut.) valamelyike ; a könyvtár pedig minden Magyar tudományos akadémia. (Ferenc Jó mellett. — Városháza régi a városháza, protestáns: Szirye Nyitra: d. e. 9—1 óráig, hétfőn és cstk hétköznapon 9—1-ig. — Országos képtár zsef-tér, saját ház.)— Iparmuzeum. (Sugár- téren, az ut a Lipót-utcában 24. az. a. k ., Görög -orosz • Mária törtökön a természet- és néprajzi-tár . (Eszterházy-féle) az akadémia palotává- ut, a képzőművészeti társulat háza.) — Városi vigadó (redoute) az aldunasoron. — kedden és pénteken az ásványtár: szerdán van. Nyitva : vasárnap, szerdán és pén- Királyi vár és várkert Budán, az udvar Állatkert a városligetben._________________ negyedévre _... 6 . POT IT T IC AI NAPILAP ^ A mai szám tartalma: A nemzetközi hecc. — Politikai szemle. — A Times levelezője a francia miniszterelnöknél. — Fővárosi ügyek. — Szakértők a népszínházi bizottmány ellen. — A magyar reformátusok zsinatja. — Színház, zene, képzőművészet. — Földrengés Panamában — Táviratok. — Napi hirek. — Közgazdaság. — Tárca : Bécsi levél. — A mellékleten. — Az Erre útja a Ferencz József földre. — A szerb császár. — A király útja. — A boroszsói ünnepélyek. — Egy tourista Norvégiáról. — Regénycsarnok : A méltóságon asszony. (39 közt.) — Tárca: Philadelphiából Chicagóba. — A második mellékleten : Napi hírek. — A nihilisták legutóbbi merénylete. — A tiszaeszlári bűnügy — Megyék és városok. — Színház, zene, képzőművészet. — Levelek a szerkesztőhöz. A nemzetközi hecc. Drezdában gyűlést tartanak az antisemiták. A kongresszuson képviselve van Németország, Ausztria-Magyarország, Oroszország. Minden állam, ahol zsidó-kérdés van. Beszédeket, felolvasásokat tartanak a zsidók ellen. Modern keresztes háború indul, melynek jelvénye a gomblyukba akasztott kereszt, jelszava : le a zsidókkal! Eszköze a faj- és vallásgyűlölet szitása. Célja a keresztény társadalomnak a zsidó társadalom uralma alól való felszabadítása. S bizonyos terrorizmus hatalmasodott el a zsidó kérdésben. Haraggal, szenvedélylyel tárgyalják azt. S akik tárgyalják a sajtóban, a szószéken, a köz- és magánéletben, azt követelik, hogy e kérdéshez ne lehessen hozzászólni más, mint a zsidók elleni elkeseredettség hangján. A higgadt felszólalás vagy nem számíthat meghallgatásra, vagy provokálja a gyanúsítást. Szóval azon állapot következett be, mikor a társadalomnak nehéz válsága van, mikor a szenvedélyek alig tűrik a féket és vezetést. Mikor a társadalom egész fenekéig fel van kavarva. Az eszmékben úgy, mint a szociális rétegekben erupció készül. Az antisemita íróknak és a drezdai kongresszusnak jutott a feladat, hogy ami a különböző társadalmakban csak mint homályos sejtelem él, rendszerbe fűzzék, a kórjelenségek megállapítását s az orvoslást doktrínás magaslatra emeljék és szervezzék a zsidók elleni nemzetközi heccet. Valóban, az antisemitizmus visszavezethető az általános eszmékre. Minden nagy politikai és társadalmi jelenség ezekben gyökerezik. S a zsidókérdés bizonyára egyike a legfontosabb, bár egyátalán nem meglepő jelenségeknek, melyek a modern társadalmakat nyugtalanítják. Szorosan összefügg az az újkor, sőt minden korszak politikai és gazdasági liberalizmusával. A politikai és gazdasági elnyomás csinált a zsidóból páriát. A politikai és gazdasági liberalizmus egyenjogú honpolgárt. A zsidóságnak mindig szerep jutott a liberalizmus drámai peripetiáiban. A demokrácia készítette elő felszabadítását. Egyenjogúsítása semmi más, mint a francia forradalom egyenlőségi eszméinek gyakorlati megvalósítása, mely a jelen század középső évtizedeiben csaknem mindenütt bekövetkezett. Ezek az évtizedek voltak — eltekintve az 1848-ra következő reakciótól — a népszabadság és liberalizmus fényes korszaka. A politikai liberalizmus kibontotta zászlaját ; rá volt írva : szabadság és egyenlőség ! A gazdasági liberalizmus, mely amazzal karöltve jár, azt hirdette : szabad munka, szabad verseny ! Ez elvek alapján alakult meg a modern állam és társadalom. Ez alakulás azonban nem volt végleges. Az eszmék épp úgy alá vannak vetve a folytonos hullámzásnak, ár-apálynak, mint alá van vetve a tenger. A korszellem most apály y n evez tovább útján. Az eszmék vitája a jelen században most harmadszor mutatja e jelenséget. A liberalizmus beszívására háromszor tágul ki; a század elején, a negyvenes és a hatvanas években. S a liberalizmus kilehelése után háromszor zsugorodott össze: a bécsi kongresszus után, az 1848-diki forradalmakra következett reakció idején, s napjainkban. Az összezsugorodási processzus még folyamatban van, s tán még csak kezdetén áll. A visszaesés agazdasági liberalizmusban történt. Ennek természetes következménye lesz a politikai liberalizmus meghanyatlása, mert a kettő közt benső szolidaritás van. Megindult a harc az egész vonalon a szabadelvű gazdasági vívmányok ellen. A szabad kereskedelem tanai csak a könyvekben léteznek,a védvám lett a jelszó egész Európában. Miután kísérletet tettünk az iparszabadsággal, közeledünk a céhrendszer felé. A szabad földbirtok teremtette újjá az európai állami és társadalmi szervezetet, s az agrárius reakció sebes dagálylyal tör előre, fenyegetve úgy társadalmi, mint politikai intézményeinket. Lényegében mindez irányzat, eszme, a törekvés a szabad versenyt támadja meg. A gyenge védelme az erős ellen: e jelszóba fut össze a modern társadalmi mozgalmak minden áramlata. A zsidókérdés sem más, mint az általános eszmékben történt fordulat egy jelensége. Nem a német doktrinairek, avagy a haltai parasztok csinálták azt. Solymosi Eszter eltűnése A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Bécsi levél. Rendőri palota és őrültek háza. — Hatalmaskodás és őrjöngés. — Rendőrfőnök atyai gondoskodása. — Tevele szakálla. — Boccacció, mint per tárgya. — Castro Diego ifjú spanyol nemes elhagyja szülőföldjét, hogy idegen szokásokat és életmódot tanulmányozzon. Eddigi egész élete falusi csendben és magányban folyt le, legfőbb ha a kerületi biró látogatása hozott rémi élénkséget a kis andalúziai helységbe. Midőn útnak indul, atyja különösen két dolgot ajánl figyelmébe : a rendőrségi palota és az őrültek házának látogatását. Mert e kettő nagyban elősegíti az emberismeretet. Midőn Kastro Madridba érkezik, Szeverin gróf veszi oltalma alá. Ez a Szeverin híres tréfáiról és midőn az ifjú Diego sorrendjében előbb az őrültek házát akarja látni, elvezeti a rendőrségi palotába. Diego nagyban sajnálkozik a szerencsétlen őrülteken, kik ott különféle ürügy alatt más bolondoktól kínoztatnak és mindenféle zaklatásnak vannak kitéve. Legjobban sajnálja azonban a főbolondot, kinek őrültségben adott parancsaira esik meg minden kínvallatás. Csak azon csodálkozik, hogy az okos emberek annyi hatalmat hagynak meg a", ezzel visszaélő bolondok kezében. Délre járván az idő, Diego a rendőrségi palotába kivánkozik , Szeverin az őrültek házába vezeti. Az ott uralkodó szigorú rend és tisztaság, továbbá a beszélgetés, melyet egy megőrült tudóssal folytat, meggyőzik arról, hogy boldog azon birodalom, melyben a rend őrei ily elvek szerint járnak el a törvény kezelésében. Igaza volt apjának, midőn e kettőre figyelmeztette ! Hát bizony nem első eset, hogy a cselekvés után ítélve, nem igen lehetett rendőri palota és őrültek háza közt különbséget tenni. Túlkapó hatalmaskodás és kisebbrendű őrjöngés oly közel állnak egymáshoz, hogy csak igen vékony vonal választja el a kettőt. A bécsi rendőrség tökéletesen összezavarja a két fogalmat. Nála csak az a kérdés : hol végződik az őrjöngés és hol kezdődik a hatalmaskodás ? Mert ha a mostani munkáshajsza indokolatlan megkezdése csupán nagyobb mérvű hatalmaskodásnak mondható, azon ráfogás, hogy a szocializmusnak nincs egyéb dolga, mint rablóbandákat szervezni, már kisebb rendű őrjöngést jelent! Mióta megesett, hogy az osztrák főváros kénytelen volt német ügyekben a prímásságról lemondani, azóta nagyban követi Berlin példáját. De a két város közt uralkodó antagonizmusnártó'vá:’csak akkor fezdi Vadártérbé, midőn már oda át belátták a valaminek helytelen voltát és elfordulnak tőle. Már csak azért is, mivel a porosz főváros nem talált életre valónak bizonyos eszmét, illik, hogy az osztrák főváros a maga testén próbálja meg annak életrevalóságát. Csupa dacból majmolja Berlint, így volt az a zsidókérdéssel, így van a szocializmussal. Mikor a német fővárosban Stöcker és Henrici urak rákezdtek a „Hep hep“ szívreható nótájára, akadt itt is rögtön, aki visszazengte kórusban. Mivel ott üldözik a munkásokat, mi természetesebb tehát,hogy Bécs is kárhoztatólag szóljon mindazokról, kik kezük munkája után élnek meg. Miért is voltak oly vigyázatlanok szüleik megválasztásában ? Ha grófi palotában pillantják meg a napvilágot, nem kénytelenek a rendőrfőnök úr kegyére szorulni, ki a nyári hőségben e városra szorulókat hűvösre rakatja, hogy legalább némileg enyhítse a sors igaztalanságát, mely nem minden embernek adott nyári lakot! Az a 26 munkás, ki oly titokszerű módon jutott a rendőrség kegyéhez és kiről ez maga állítja, hogy nincsen semmi közük a Merstallinger-féle rabláshoz, legjobban jellemzi az irányt, melyben itt haladnak. A „kisebb ostromállapot“ felé vezet az. Hogy is lehetne eltűrni, hogy Berlin előbbre való legyen valamiben Bécsnél? Ha ott meg volt az ostromállapot és senki sem halt bele, mi is csak elviseljük majd. Nem tréfa dolog ugyan, ha már az embernek kilenc óra után ott kell hagyni a sörös kancsót, de az igazi alattvalói hűségbe mártogatott polgár még ezen sebezhető sarkára is rárakja a „hexte Loyalität“ flastromát — és íme Bécs utól éri Berlint! Dacára a rendőri őrjöngésnek, azaz be ttős Mámánk 14 oldalt tartalmaz"