Pesti Hírlap, 1884. augusztus (6. évfolyam, 211-241. szám)
1884-08-01 / 211. szám
2884. augusztus 1. PESTI HÍRLAP. által teljes mérvben képviselték és a miniszter kétségtelenül a kereskedelem és az ipar terén leginkább kiváló egyéneket maga fogja a tanács tagjaivá kinevezni, az iparos körök háttérbe helyezéséről nem lehet szó._____ Az oroszok kiutasítása Berlinből. (Titokzatos rendszabályok.) Minden kímélet nélkül egyre folyik az oroszok kiutasítása Berlinből A berlini rendőrség minden orosz alattvalónak kiadja a kényszerútlevelet, csak azoknak nem, akik államuktól rendes útlevéllel vannak ellátva. A rendszabály számos, évek, sőt évtizedek óta Berlinben letelepedett orosz alattvalót sújtott. A kiutasítás nem egyszerre, hanem úgyszólván csöppen kint történik , mindennap it meg új apró világfutó karavánok hagyják el a német fővárost. A kiutasítási rendeletet legújabban már az orosz cár berlini látogatásának jele gyanánt tekintik. Egy Berlinben lakó orosz elkeseredett cikket tesz közzé egy boroszlói lapban. A német fővárosból kiutasítottak száma már eddig meghalad többeket, s a kiutasításoknak eddig senki okát nem tudja. Sem politikai fedhetlenség, sem tisztes társadalmi áfás meg nem védenek a kiutasítástól .Két raktárs közül csak az egyik kap engedélyt maradni még egy évre — hát a másik mért nem ? Miért kap egyik egy évi határidőt, a másik csak félévit ? Miért hívják meg az egyiket udvariasan a rendőrségre, míg a másikat csak elveszik a zöld kocsival ? Az orosz az iránt könyörög e cikkben, hogy neki a következő négy kérdésre feleljenek: 1. Van e oly kategóriája az oroszoknak, amelyet a rendőrség teljesen háborútlanul hagy, s melyik az? 2. Ki kapott marad hatási határidőt egy évre s ki csak félévre? 8. A lejárt határidőt meg fogják e hosszabbítani és minő feltételek alatt ? 4. Kinek szabad a rendőrségre gyalog mennie s kit visznek a „zöld kocsin ?“ A cikkíró csak saját ismerősei közül egész légióját sorolja föl azoknak, akiknek kiutasítását megérteni képtelen. Ilyenek: két orvosnövendék, akiknek útlevelük tökéletesen rendben van, egy ártatlan zsidó kereskedő, akit a világon más kérdés, mint hogy őt békében hagyják dolgozni, nem érdekel, egy utazó ügynök két, 12 és 13 éves fia. Egy kiutasított húsz éve lakik Berlinben, neje is berlini, s nejével, gyermekével kivándorolni kényszeríti a kiutasító parancs; egy fiatal munkás, aki egy szót sem ért németül, de amióta Berlinben van, buzgón tanulja a nyelvet, s gazdájának nagy megelégedésére szolgál, kénytelen kivándorolni ; egy másik akkor kapta meg a kiutasító parancsot, amikor teljesen rendben levő útlevelét a rendőrségnél bemutatta, mert közvetlenül az előtt érkezett meg. Egy szivarkereskedő, ki után csak most érkezett ide neje, s gyermekei, vándorolhat egész családjával tovább. Vannak olyanok is, akik csak 4 hónapig maradhatnak még Eszlipben. Egy Fraenkel nevű gazdag ember, akiről a rendőrség minden évben kiállította a jó magaviselet bizonyítványát, megkapta a kiutasító parancsot. Egy 13 év óta Berlinben lakó kereskedő, ki már 40 év óta* nem volt Oroszországban, — a többi 27 évet Amerikában tölté — mehet tovább. Stb. stb. Az oroszok egyike elment panaszra Orlov herceghez, Oroszország berlini nagykövetéhez, ki szavaira így válaszolt: — Hiszi-e, hogy nekem módomban van idegen házában parancsolni ? A kiutasítás, azt mondják, nem fordult az orosz zsidók ellen, mert ért keresztényeket is. Nemcsak a gazemberekében, aminő sok van az oroszok között, mert becsületeseket is sújtott. Nem a házalók ellen, mert vannak iparosok és tanulók. Nem a nihilisták ellen, mert gyermeket is kiutasítottak. Csak nem a kolera miatt ? Arra a karbolsavat kell használni nem kiutasító parancsot, azonfelül ez ok miatt nem engedték volna őket egy évig itt maradni. Talán Oroszország ellen fordul? Hisz a két állam kitűnő viszonyban élt. Vagy az idegenekkel van baj ? Akkor miért csak az oroszok ellen támadnak? Látható, hogy minél több a kérdés, annál talányosabb az egész dolog. Mert elvégre is oka van. De a kintssitottaknak meg joguk van megkövetelni, hogy ez okokat emerjek. kongressus alig fog csak rövid ideig tartani s viharos vitáknak lesz szinhelye. A kamarában lázas izgatottig uralkodott. Mikor Jules Ferry megjelent a szószéken, hogy előterjeszsze a revízióról szóló javaslatot, amint azt a szenátus módosította, gúnyos felkiáltásokkal fogadták. A miniszterelnök végig olvasta a javaslatot. „Mi lett a Vili. cikke! ?“ kérdezték tőle az ellenzék padjaitól. Joibos bonapartista kijelente, hogy mind a két kamara kimondta, hogy az alkotmány revízió alá veendő; most már össze lehet hívni a kongreszust; minden tovább vita felesleges. Fel kell vetni az előzetes kérdést. Lockroy (radikális) kijelenté, hogy az „Assemblée Nationale1, összejövetelének előfeltételei megvannak és a kamarának már nincs mi fölött nyilatkoznia. Ferrynek a szenátusban tett nyilatkozatai sajnos mesterkedések voltak. (Zaj a centrumban, tetszés a jobb és a baloldalon.) A két kamara határozatai után már ma össze kellett volna hívni a kongressust. (Nevetés a centrumban.) Következett a szavazás, de az urnában több szavazójegyet találtak, mint ahány képviselő van. Név szerinti szavazás következett és annak eredménye az, hogy a képv. kamara 273 szavazattal 223 ellenében kimondotta, hogy a revízióról szóló javaslat felett vita lesz. Most heves szóváltásra adott okot az a kérdés, hogy a vita azonnal megkezdődjék e, vagy hogy a javaslatot előbb a bizottsághoz kell e utasítani. A bizottság elnöke Legrand,azt állítá, hogy a bizottság már nem létezik. (Viharos ellenmondás) Cassagnac: úgy látszik, a kormány néma lett. (Derültség.) Jules Ferry: A kormánynak nincs kifogása az ell°n, hogy a javaslat bizottsághoz utasíttassék. A szavazás e kérdésre is megejtetvén, a kamara a törvényjavaslat sürgős tárgyalását mondta ki 314 szavazattal 48 ellenében. S ehez képest a bizottság még tegnap tárgyalta a szenátus revízió indítványát , fő szóval 4 ellen elfogadásra ajánlotta a kápv.kamarának. Egy párisi magántávirat szerint a kormány törvényjavaslatot készít elő a szenátus tagjainak megválasztásáról. E javaslat szerint a mostani elmozduhatlan szenátok megmaradnak állásukban élethossziglan , de ha üresedés állna be, az úgy fog betöltetni, hogy a szenátus és a kaimra választanak szenátort, de külön szavaznak. Az ily szenátor kilenc évre választatik. A községek senátorválasztó delegátusait illetőleg új beosztás lépne életbe, úgy hogy azok száma 43,000 ről 70,000 re emeltetnék. A londoni lordmayor elnöklete alatt hétfőn este meetinget tartottak London konzervatív egyletei a felsőház mellett. A népes gyűlésen beszéltek Salisbury és Northcote konzervatív pártvezérek, védelmezve a felsőház jogait , megjegyezve, hogy minden második kamrának legelemibb kötelessége megakadáyozni, hogy az első kamra hatalmát arra használja, hogy egy pártnak biztosítson örökös politikai túlsúlyt az államban, épen ezért egy uralomvágyó miniszterrel szemben a felsőház el nem hanyagolhatta kötelességet. A „spanyol fehérek“, vagyis a dissidens és intranzigens francia royalisták kik nem akarják a párisi grófot V. Henrik (Chambord gróf) jogutódául elismerni, minap látogatott értekezletet tartottak Parisban, hol d’Andigné gróf hoszszabb beszéde után egyhangúlag (mintegy 300- an) Don Juan liget (Don Carlos apját) kiáltották ki praetendensül, elfogadva a következő napirendet: „A royalisták, kik 1884 július 27 én a földrajzi társulat termében öszszegyűltek, kijelentik, hogy rendíthetlenül ragaszkodnak az örökös és hagyományos monarchia ügyéhez, melynek legitim képviselője , Henrik halála óta, a sáli-törvény értelmében, az Anjou család feje.“ A gyűlés ezután szétoszlott, zajosan éltetve a királyt és a fehér zászlót. f agy és idegbajok 1, tüdőgümő és tüdővész 8jj hörgláb 1, egyéb légző szervi bajok 2, gyomorbélhurut és lob 11, egyéb emésztőszervi bajok 1, egyéb kórok 8. Az omnibusz-közlekedés rendezése ügyében a tanács elfogadta a kormány által ajánlott módosításokat a szabályrendeleten, s a közgyűlésnek ehez képest ajánlani fogja, hogy a pályázat úgy irassék ki, hogy az egész hálózata ajánlkozó a részleges ajánlkozó felett előnyben részesül A tanács ma kimondta, hogy rendkívüli közgyűlés egybehivását szükségesnek tartja s a közgyűlés legközelebb össze is fog hivatni. A II. ker. polgári leányiskola vezetésével, Bohus Rezső visszalépése folytán a tanács Kozma Gyula tanítót bízta meg. A II. ker. polgári fiúiskola kereskedelmi tanfolyamához pedig a könyvvitel tanításával Zachár Antal, a jogi tárgyakéval pedig dr. Mattyasovszky László bízatott meg. A ferencvárosi szemétlerakó helyen a kotrási vállalkozó Popper Adolf házmagasságnyira halmozta föl a kiszedett rongyokat. A szomszédos petroleum-gyár igazgatósága emiatt panaszt emelt a hatóságnál, mert roppant tűzveszély rejlik e rongy töm°gben. A IX. ker. elöljáróság szintén panaszt emelt, s a tűzoltó főparancsnok személyes meggyőződést szerzett ez állapot tarthatatlan voltáról. A tanács ennek folytán elrendelte, hogy a vállalkozó haladéktalanul távolítsa el onnan a rongyhalmazokat. A harmincad utca bérkocsi-állomásának aszfaltozását (2047 frt) 10 száz. felű fizetéssel a Neuchatelasphalt Company kapta meg; a Ferenc József tér egy részének átkövezését (1519 frt) 3 száz. engedménynyel Bencz Ferenc; a városligeti állatkert makadimozását (13926 frt) ugyanő fél száz. engedménynyel, végre a Rottenbiler utca rendezését Hirsch Mihály 57,425 frtért. POLITIKAI SZEMLE. A francia alkotmányrevizió. A képviselőtamra tegnapi (juh 30 ik) üléséről következtetve, az alkatmányreviziót végrehajtó FŐVÁROSI ÜGYEK: — A főváros egészségügyi állapota. (Hivatalos kimutatás jul 3tről) Hevenyragályos betegségek: hagymáz kórházban 1, rone. Motoroklob I, kér. 1, kolera nosztrasz X kér. 1. 4 kórházi beteglétszám a következő: Rókus-kórház tegnapi beteglétszám 1120, ma felvétetett 57, elbocsáttatott 37, meghalt 7, mai létszám 1133 . János kórház tegnapi beteglétszám 151, ma felvétetett 3, elbocsáilttott 5 meghalt, mai létszám 148 Általános napi halálozás: Halálozási szám az I kerületben 3, a li ban 1, a 111 ban 4, a IV ben 1, a Vil ben 4, a Vili ban 4, a IX ben 5, a X- litín 2, a kórházakban 8, összesen 33. Halálokok: EGYLETEK ÉS INTÉZETEK — (A Kárpátegylet a kiállításon.) Matlekovits Sándor államtitkár, mint a jövő évi budapesti ált. kiállítás elnöke — amint értesülünk — gr. Csáky Ármin főispánhoz, a magyarországi Kárpát egylet elnökéhez a következő levelet intézte : „Méltóságos főispán úr! A jövő évben Budapesten tartandó országos kiállítás alkalmából kívánatosnak mutatkozik az, hogy a felvidéki házi ipar és touristika tárgyában egy kollektív kiállítás rendeztessék. Hasonló kiállítások a múlt évben tartott zürichi és a folyó évi turini kiállításon az alpesi klubok által már sikerrel rendeztettek, s míg egyfelől az ily kiállítások a látogató közönség élénk érdeklődésének tárgyát képezik, másfelől az ilető hegy vidékek megismertetésére s a látogatási kedv felélesztésére felette jó hatással vannak. Tekintettel arra, hogy a jövő évi kiállításunkon hazai fürdőhelyiségeink megismeretése céljából a kiállítási területen egy nagyobbszerű panoráma felépítése van tervbe véve, amellyel kapcsolatban ezen felvidéki gyűjteményes kiálletás célszerűen volna összefoglalható, a turini kiállítás e részbeni programragjának megküldése mellett szerencsém van Címet tisztelettel felkérni, hogy ez ügyet mint a Kárpátegylet elnöke felkarolni, az említett egyletnek jövő hóban tartandó közgyűlésén tárgyalásra kitűzni , az egylet határozatáról engem értesíteni szíveskedjék. Matlekovits s. k. b. államtitkár, elnök.*1 — A jelen sorokban említett kiállítás létrehozása érdekében — értesülésünk szerint — gr. Zichy Jenő elnök dr. Kresz Gézával, Toldy Ferenc orsz. bizottsági jegyzővel és Márton Alajos csoportbiztossal szombaton este a Kárpát-egylet közgyűlésére Tátra- Füredre utaznak. 3 SZÍNHÁZ, zene, képzőművészet * (A krisztinavárosi színkörben) most a jutalomjátékok járják. Ma Réthy Laurán volt a sor, akinek jutalomjátékául a „Vörös sapka“ került színre. Közönség nem nagy számmal volt ugyan jelen, de azért a kisasszony az erkölcsi sikerrel meg lehet elégedve. Kiléptekor a zsinórpadlásról szép koszorút bocsátottak le, egy másik koszorút meg egy rózsabokrétát pedig a karból nyújtottak föl neki. A jutalmazott ügyesen alakította Jucika szerepét és vervével énekelte dalait, melyek közül néhányat meg kellett ismételnie. — Mellette különösen Tolnayné asszonyt kell elismeréssel kiemelnünk, aki Teréz szerepét nemes ízléssel adta. Díséretet érdemelnek továbbá Boros (Ambrus gazda), Kazaliczky (János) és Kiss Pista (Szél Matyi). * (Egyházi zene.) Szandtner Zsiga, a budapesti zeneakadémia buzgó igazgatója, nagysza