Pesti Hírlap, 1884. október (6. évfolyam, 271-301. szám)

1884-10-01 / 271. szám

1884. október 1 PESTI HÍRLAP­ hozó törvényjavaslatot terjeszszen; önök, ked­velt híveink, az ülésszak tartama alatt az elő­irányzatokkal, zárszámadásokkal, lefolyt évek háztartási költségeivel, az ország nyugodt és békés fejlődését célzó egyéb törvényjavaslatok alkotmányos elintézésével fognak foglalkozni. Kedvelt híveink ! Önöknek mindenekelőtt arról kell gondoskodniok, hogy a magyar kö­zös országgyűlésre küldendő képviselők megha­tározott számmal megválasztassanak, kiknek a delegáció megválasztásában és a magyar közös kormány fontos előterjesztéseinek tárgyalásaiban részt kellene venniök. Azon átmeneti stádiumban, melyben Hor­­vát és Szlavónország szeretett királyságaink a volt határőrvidék föntjelzett egyesítését te­kintve vannak, kedvelt híveinknek fontos meg­oldandó feladataik lesznek és nem kétel­kedünk, hogy kedvelt híveink e feladatok megoldásán bölcseséggel és mérséklettel s kép­­viselő testülethez illő nyugodtsággal fognak mun­kálkodni. A hazafiús feladatok ilyetén bölcs megol­dása által kedvelt híveink újabb bizonyítékait fogják szolgáltatni az irántunk való hűségnek és ragaszkodásnak s a hazaszeretetnek. Szilárd bizalmunkat vetve abban, hogy kedvelt híveink, mint a törvényhozó testület tagjai működésükben az általunk szentesített törvényeket a köteles tiszteletben fogják tartani, azon óhajjal, hogy kedvelt híveink törvényes munkáján Isten áldása legyen, Horvát-Slavon­ és Dalmát királyságaink tartománygyűlését ezennel megnyitottnak nyilvánítjuk. A királyi leirat felolvasását harsány „Zsiv­ó“ követte. Vukotinovics korelnök bezárja az ülést és felszólítja a képviselőket, hogy templomba men­jenek. A bán erre a képviselőkkel, zajos zsi­­ó­­kiáltások közt távozott az ülésből és misére ment; innén aztán lakására kisérték, téshizlaló és előlegező részvénytársulat ellen, mint a­mely a kőbányai sertéspiacot nagy veszélynek teszi ki az által , hogy a vesztegzárban a szerb és román hizlalóktól nem létező illetékeket szed, a vámilletéknél az aranyagrót magasabban számítja, a kukoricát drá­gán adja stb. Az érdekeltek a kormányhoz fognak fordulni. Dr. Szabó Alajos a vádakat alaptala­noknak tartja. Elnök felkérte interpellálót, hogy a kereskedők panaszának írásba foglalását s a kor­mányhoz beadását várja be, s ha ez megtörtént, ennek másolata a városhoz is beadható lesz. Az értekezlet ezzel a holnapi közgyűlés tárgyainak meg­beszélésére tért át. — Választások a városnál. A ta­nács ma I. oszt. levéltári segéddé Pap Károlyt, 2. oszt. segéddé Szatler Jakabot, írnokká Tury Imrét választotta meg. 3 FŐVÁROSI ÜGYEK. — A fővárosi egylet mai értekezletét megelőző választmányi ülésén a polgármester Gül Baba sírjára vonatkozólag tett közléseket; utána nézett a dolognak s a karlovici békekötésben ta­láltak is pontot, hogy Gül Baba sírja az osztrákok által örök időkig fentartandó. Azonban mielőtt a kormánynál e tekintetben valamely lépést tenne, il­letőleg a város kezébe venné a dolgot, célszerű­nek látta a török főkonzulhoz fordulni s kérdést tenni, váljon a török kormány nem volna-e haj­landó a sir helyreállítását és további gondo­zását magára vállalni ? A főkonzul közelebbről közlé, hogy a török kormány az ő előterjesztése folytán elvállalta a sir kijavíttatását, jövő fentartását, s a ter­vek és költségvetés készítése már folyamatban van. Egyúttal közli a polgármester azt is, hogy a sír telkének telekkönyvi rendezését is keresztül fogja vi­tetni, mert nem lehet, hogy ez a zarándokhely a restauráció után is magán­tulajdont képező telken maradjon. A válasz örvendetes tudomásul vétele után M­o­r­­­i­n Imre jelentette, hogy néhai Sztupa György örököseitől az egylet pénztárát átvette, s a 749 irtot tartalmazó pénztári könyv az uj pénztárnok Gaertner Antal urnak áta­datott. Most megnyílt az értekezlet s W­e­i­s­z B. F. sürgeti régibb interpellációit a sugárútnak And­­rássy-ut névre keresztelése, valamint a hullaégetés behozatala iránt; a polgármester az elintézések meg­­sürgetését megígérvén, Weisz kijelenti, hogy holnap interpellálni nem fog. Máttyus Arisztid sző­nyegre hozta megint az ú­j épület lebontásának és áthelyezésének kérdését. Mi­nél későbbre halasztjuk, annál bajosabb lesz a napról napra jobban eldarabolandó kültelke­ken alkalmas kaszornyaterületeket találni. Kamer­­mayer polgármester a legközelebbi tanácsülésen szó­ba hozza a dolgot, hogy a város is kezdeményező legyen, bár úgy értesül, hogy a kormány vagy köz­munkatanács kebelében legközelebb szintén megin­dítják az akciót. Még ugyancsak Máttyás tett kér­dést az új utcatisztítási rendszernek mikor való életbeléptetése felől; erre a polgármester azt vála­szolta, hogy néhány hó beletelik még, de az előmunkálatok már­ folyamatban vannak, mert a tűzoltó főparancsnok és egy mérnök már holnap­után Berlinbe utaznak a gyakorlati kezelés tanul­mányozására, s 10 nap múlva visszatérvén, meg­kezdődik a valósítási munkálat. Érdekes közléseket tett szóló berlini tapasztalatairól a köztisztasági ügyben s kifejezte óhaját, hogy bár a közigazgatási tisztviselőknek gyakrabban nyujtatnék alkalom meg­fordulni külföldi nagyvárosokban. Végül Steiner József hozott fel kemény vádakat a kőbányai ser­ EGYLETEK ÉS INTÉZETEK­ A magyar iskola egyesület felügyelő bizottsága f. hó 29-én az uj városház társalgó termében igen látogatott s fölötte érdekes ülést tar­tott. Az ülésen Gerlóczy Károly alpolgármester el­nökölt. Jelen voltak a többek közt Ribáry József min. tanácsos, Békey Imre kir. tanfelügyelő, Mendl István, Mérő János, Mayer Miksa min. titkár, dr. Ballagi Mór, Morlin Imre, Kalmár Endre a piaris­ták rendfőnöke, dr. Gombár Tivadar, dr. Gerlóczy Gyula, Kadocsay Ferenc, dr. Krava József, Szlávy László, Sigray Pál, Ney Béla, dr. Halász Géza, Komoróczy Sándor, Fácányi Ármin, Török József és dr. Buday József a magyar iskolaegyesület jegy­zője stb. Az elnöki előterjesztés az utóbbi gyűlés óta az egyesület életében történt főbb mozzanatokat vá­zoló. A terjedelmes s választékos irálylyal szerkesz­tett előterjesztés sok örvendetes jelenséget konsta­­­­tált. A magyar iskolaegyesület által fölkeltett szel­lem mindenhol, de különösen a nem-magyarajkú vidékeken jótékony hatással terjed; egyes vagyono­sabb polgárok s jótékonycélú egyesületek siettek adományaikkal előmozdítani az egyesület célját. Ezek között említést érdemel a m. államvasúti hivatal­nokok előlegező és takarékpénztári szövetkezete, mely 100 frtot adományozott az egyesületnek. A deutsch-kreuzi (szász-keresztúri) evang. szász egy­házközség mint iskolaszék, a magy. iskolaegyesület­hez fordult magyar könyvekért s magyar feliratú térképekért, tanszerekért, kifejezvén azon őszinte óha­ját, hogy hazafias törekvéssel gyermekeiket a magyar állam hivatalos nyelvében kiképezni óhajtják. Az egyesület már korábban is küldött nekik e célra szolgáló eszközöket. Örvendetes jelenség az egyesület éle­tében az új alapszabály tervezet elkészítése, mely a régi számos felszeg intézkedéseit kijavítva, az egye­sületet országossá teszi s oly hálózatot teremt a vidéki hasoncélu társulatokkal való szövetke­zésben, mely a magyar nemzetiségnek ha­talmas tényezője leend. Az egyesület továbbá fölkérte az akadémiát, hogy szerezzen ke­belében oly bizottságot, melynek feladata lenne népszerű magyar művek szerkesztése és terjesztése. A felügyelő bizottság örömmel fogadta az el­nöki előterjesztést, mely után a kerületi elnökök terjesztik be a választmányok ez évi működéséről, a tagok számáról s a pénztár állapotáról szóló ki­­mutatásukat. Igen tevékenyek voltak az 1, 2, 5. 6. és a 8 ker. választmányai. Az új alapszabály sze­rint az országos m. iskolaegyesület célja : ,,a ma­gyar korona területén, különösen pedig a nem ■ ma­­gyarajkú polgártársaink által lakott vidékeken és a fővárosban a magyar nyelvnek terjesztésére, a ma­gyar szellemnek ébresztésére és fentartására irá­nyuló minden törekvést, úgy anyagilag, valamint szellem-erkölcsileg támogatni. A gyűlést az idő elő­rehaladott volta miatt az elnök bezárta s az alap­szabályok további tárgyalását péntek délutánra ha­lasztotta.­­ A budapesti népoktatási kör ma délután 6 órakor választmányi ülést tartott az akadémia egyik kis termében Irányi Dániel elnök­lete alatt. Elhatározta a választmány György Ala­dár indítványára, hogy ezentúl mind a 8 felnőttek iskolájában ingyen írószereket fognak kiosztani. Ezután elhatározták, hogy a II. kerületi iskolát át­helyezik a krisztinavárosi iskola új helyiségébe, a rákosi iskolát pedig valószínűleg beszüntetik, mert a felügyelet és ellenőrzés nagy fáradsággal jár. Vé­gül elhatároztatott, hogy a beiratások jövő október hó 15 én kezdődnek s ezentúl minden iskolában hetenkint csak két előadási óra tartotik. SZIKHÁZ, ZENE, KÉPZŐMŰVÉSZETI * (A király elismerése.) A hivatalos lap mai száma a következő királyi kéziratot közli: Kedves Tisza ! Az uj dalmaszinháznak múlt­kori megtekintése, de különösen annak tegnap tör­tént megnyitása alkalmával örömmel győződtem meg arról, hogy e ház nemcsak építészeti s művé­szeti szépsége, hanem egész berendezése tekinteté­ben is, minden várakozásnak megfelel, s általa a főváros, valamint az egész ország a zeneművészet ápolására és fejlesztésére méltó intézetet nyert. Köszönetet érdemelnek ennek folytán mind­azok, kik ez örvendetes esemény elérésére kiváló­­lag közreműködtek, s azért utasítom önt, hogy báró Podmaniczky Frigyes színházi intendánssal, mint az e részbeni építészeti bizottság elnökével közvetlenül, és az ő utján az egész bizottsággal s az illető művészekkel teljes megelégedésemet és elismerésemet tudassa. Kelt Budapesten, 1884. évi szeptember hó 28-án. Ferenc József s. k. * (A nemzeti színház dráma­­bíráló bizottsága) mai délutáni ülésében a következő három darabot fogadta el egyhan­gúlag előadásra: Lydia, dráma 3 felvonásban Csiky Gergelytől. — A protekció, vígjáték 3 felvonásban, Bérezik Árpádtól. — A báróné leve­lei, bohózat 3 felvonásban Rákosi Jenőtől * (A népszínházban) holnap szerdán „Rip van Winkle“-t adják Pálmai Ilkával és Vi­­ctorral, csütörtökön pedig „Metuzálem herceg“-et Hegyi Arankával, ki betegségéből mér felépült. * („A cigánybár­ó‘!), a Jókai — S­t­r­a­u­s­s - féle vig dalmű még el sem készült, és máris versenyeznek a külföldi színházak az opera előadási jogának megszerzéséért. Legutóbb a berlini „Wallha­fa“-színház szerezte meg az előadás jogát. Bécsben az opera valószínűleg a Wien melletti színházban fog legelőször szire kerülni. * (Munkácsy és első mestere.) Szamossy Elek nagyváradi főreáliskolai rajzta­nár, nagyhírű művészünk első tanítója, e hó 27-én Munkácsy látogatására, fiával, Lászlóval a fővárosba jött. Munkácsy és neje nagy örömmel fogadták az ősz mestert s két napi ittléte alatt folyton gyöngéd kedveskedéseikkel halmozták el. Első nap ott ma­­rasztották a családi ebéden, melyen az összes ro­konság, a Lieb, Röck és Kasztner családok tagjai részt vettek s ez alkalommal ismételten el kellett beszélnie az érdekesebb epizódokat Munkácsy első ifjúságából és festészeti tanulmányai­ról. Másnap szintén a művész és neje vendége volt , ekkor tette neki Munkácsy azt a megtisztelő ígéretet, hogy legközelebb életnagyságú alakban le fogja festeni. Egyszersmind tudatta azt is, hogy fiát magához veszi, előbb azonban jó lesz, ha itthon tesz tanulmányokat s nagyobb kompozí­cióval itthon lép fel. Szamossy elérzékenyülten mondott köszönetet s tegnap vett búcsút. Munkácsy­­né emlékül arcképével ajándékozta meg, melyre ez ajánlást irta: ,,Az én kedves Miskám első felfede­zőjének, Munkácsyné.“ Szamossy tegnap Nagyvá­radra visszautazott, de közelebb ismét a fővárosba jön, hogy az őszi kiállítás alkalmával két ideális nőalakot ábrázoló szép festményét kiállítsa. * (Spányi Béla) műtermében egy nagyobb terjedelmű kép van készen, mely a kiváló tájfestő egyik legmesteribb alkotása. Őszi tájat ábrázol, fel­­hasgatott szántófölddel, melyet elszórtan nyírfák szegélyeznek, míg az érkező hollósereg a légből a barázdák közé készül alászállani. Ha a hangulatot a természetben rejlő mély szépségek eltalálása ál­tal ébreszthetni, úgy Spányi műve méltó a hangu­latteljes kifejezésre, oly megragadó a költői borongás által, mely rajta elömlik. Munkács­y maga megtekintvén a képet, egész örömmel me­rült szemléletébe és ajánlotta Spányinak, hogy képét a Salon számára küldje el. Spá­nyi most még nagyobb, két méter hosszúságú ter­jedelemben készíti el művét a kiállítás céljából s december havában műtermét is hosszabb időre Pá­­risba teszi át, ugyancsak Munkácsy ajánló taná­csára. A műcsarnok kiállításában öt kisebb képpel lesz képviselve, melyekből kettő készen van és egész bravourral mutatja be új téren a festőt, fenyveserdő részletekben, melyek rajzát a nyáron készítette Lublón. (Munkácsy Mihály mint kereszt­­a­p­a.) Munkácsy Mihályt tegnap Bauer Sándor sugárúti műkereskedő fölkérte, vállalná el most született fiánál a keresztapaságot. Munkácsy a ke­resztapaságot elvállalta s a gyermek az ő tisztele­tére „Mihály“ nevet nyert. Bauer, Munkácsy jelen­legi tartózkodása alatt, akkor ismerkedett meg a művészszel, midőn ez e hó elején Települ

Next