Pesti Hírlap, 1885. május (7. évfolyam, 119-148. szám)
1885-05-01 / 119. szám
* ___ _ _ magyar bornak ép oly jó keletje lesz, mint a magyar búzának, zabnak és árpának. Anglia és Oroszország a magyar termelőnek fognak adózni, hogy eltarthassák seregeiket. Mindezen biztató kilátásokat a tegnapi áldásos természeti esemény jogosultabbakká tette. Vajha a tegnapi fordulatnak megfelelne a közeljövő időjárása is. Az országos kiállítás csak így lesz, csak így lehet örömünneppé a hazában. A bűnvádi eljárási tervezet tárgyalására egybehívott bizottság ma ülést tartott. Az igazságügyminiszter betegsége folytán az elnöklésben Perces Béla Kúria elnöke helyettesítette. Tárgyalás alá vétetett azon kérdés, váljon kötelező, vagy fakultatív vádhatározat hozassák e ? Berczelly a kötelező vádhatározat ellen szólal fel. Az ügyészi vádindítvány közöltessék, a terhelttel s csak ha ez kifogásokat emel, akkor határozzon az első folyamodású bíró. Schnierer egyetemi tanár szintén a kötelező vádhatározat ellen szól. A maga részéről az osztrák törvényt ajánlja elfogadásra, mely szerint a bíróság csak akkor hoz határozatot, ha a terhelt kifogást tesz az ügyészi vádindítvány ellen, mely esetben a másodfokú bíróság határoz, várjon hely adassék-e a vádnak vagy nem. Csemegi hangsúlyozza, hogy a kérdés a garanciák kérdése. Mindenütt a vádhatározatnál megkívánják, hogy komoly garanciákat nyújtson. Az ügyész is csak fél, azért szükséges, hogy az ő indítványa megbíráltassék a bíróság által, ő ugyan azt hiszi, hogy a fakultatív vád alá helyezési rendszer a tervezet szervezetébe beilleszthető, és a maga részéről ezen rendszer elfogadását nem tartaná veszélyesnek, azonban a kifogások felett ne a másod, hanem az első fokú bíróság határozzon, ennek határozata ellen pedig jogorvoslatnak ne legyen helye. Németh János feleslegesnek tartja a vádhatározatot, úgy a vádlott, mint a gyors igazságszolgáltatás érdekében. Különösen ajánlja a skót eljárásban elfogadott rendszert. Sárkány és Fabinyi a fakultatív vád alá helyezés mellett szól. Friedmann a fakultatív vádhatározat mellett szólal fel, de a terhelt kifogásai felett az elsőfokú bíróság felebbezés kizárásával határozzon. S a ha szintén az osztrák rendszert ajánlja elfogadásra. Kozma a jelenlegi eljárást mindenesetre megszüntetendőnek tartja, és ha el nem fogadtatik az, hogy az ügyészi vádindítvány elegendő legyen a végtárgyalás megtartására, akkor ő is a fakulta- PESTI HÍRLAP A pest megyei tisztikar drágasági pótléka ügyében, amennyiben a miniszter csak az 1000 írton aluli fizetéssel bíró tisztviselők részére engedte meg a drágasági pótlékot, a múlt év negyedes közgyűlésen a megye közönsége a felirat újbóli felküldését határoza el. A kormány a felterjesztés alapján a közgyűlés által megszavazott 10% drágasági pótlékot az összes megyei tisztikar részére jóváhagyta. A képviselőház legközelebbi ülése május 5-én kedden d. e. 10 órakor lesz; a főrendiház azonban holnap, május hó 1-én d. e. 11 órakor ülést és ezt megelőzőleg általános értekezletet tart, melynek napirendje : Az 1885. évi VII. t. c. (a főrendiház reformja) 22. §- a értelmében választandó 21-es bizottság tagjainak megválasztása. Képviselőházi üzenet átvétele. A magyar orsz. kiállításról ír ma a bécsi öreg „Presse“ s azt mint Magyarország produktív erejének próbáját, rokonszenvesen tekinti. Másrészről a kiállítást a magyarok kizárólag saját belügyüknek tekintik s ez önérzetre vall, de figyelmezteti egyúttal a magyarokat a bécsi lap, hogy túl ne becsüljék gazdasági készségüket. Magyarország nagy haladást tett ugyan előre, de figyelnie kell reá, hogy azalatt más nemzetek is haladtak s ámbátor Magyarország sokat köszön a maga erejének, nem szabad elfelednie, hogy gazdasági életében a külföldi munkaerő és külföldi tőke jelentékeny elemet képez s hogy ennek is sokat köszönhet emelkedéséből. Különösen az iparra nézve jusson eszükbe a magyaroknak, hogy ez sem magától nem támad, sem pedig mesterséges után, üvegházi növény módjára, nem lehet azt nagyra növelni. Mármaros megye közgyűlésén ápr. 28-án — mint lapunkkal közlik, — a magyar közművelődési egyesület ügye tárgyaltatott, mégpedig kevés eredménynyel. A gyűlésen Mihálka László alispán elnökölt. Az ügy Hollósy István több közigazgatási érdekű indítványai között került napirendre. Hollósy, miután kultúregyletnek a megye által kifejtendő nagymérvű pártolására irányzott indítványa elvettetett, az indítványnak azon legenyhébb pontját vetette föl újra, hogy a közgyűlés határozza el miszerint minden tagjával együtt belép az alakulandó kulturegyletbe 5—5 írt tagsági díj mellett. A két év óta vajúdó kulturegylet megalakulását ez azonnal bevégzett ténynyé tette volna, de a közgyűlés ezt is elvette. Eszerint Mármaros megye nem csatlakozott a hazafias áldozatra kész megyékhez, jóllehet az ottani román népnevelést a kormány és megye megelőzőleg nagy támogatásokban részesítette. A megye fölkérte ugyan a főispán , még a múlt évben a magyar kulturügy 1885. Május 1. Hollósy indítványát melegen pártolta. Fölszólalt még mellette Héder Lajos bizottsági tag, Szilágyi János körjegyző pedig nem kaphatott szót az elnöktől. A bizottság az indítványt az állandó választmány javaslata alapján „tárgytalannak“ mondotta ki . Mindenesetre mélyen kell sajnálni, hogy Máramaros vármegye még mindig tárgytalannak látja ezt az ügyet s képtelen egy közművelődési egyesületet megalkotni, amire pedig nagy szüksége volna. POLITIKAI SZEMLE. Minden nappal bizonyosabbá válik a háború. A legutolsó sürgönyök még sötétebb színben tüntetik föl a helyzetet. Az oros válasz az utolsó angol jegyzékre már Leedorba érkezett és egyáltalán ki nem ehető. Giers azt feleli Granville kívánságára hogy a márc. 30-iki affaire vizsgálat tárgyáv tétessék, hogy az orosz kormány nem engedheti meg, mikép Komaroff tánok magatartása, melyet a körülmények által igazolvt lát, vizsgálat alá vonassék. Ehez járul, ami a helyzetet még válságosabbá teszi, hogy az oroszok ismét előbbre nyomultak most már Penzsdehből s az innét dél felé 15 kilométernyire eső Marushakot (vagy Merucsakot) is megszállották. Azt még nem jelentik orosz részről, hogy erre az előnyomulásra mely „provokáció“ szolgáltatott okot. Az angol kormány Marusak megszállását a március 17-ei megállapodás megsértésének tekinti s ez ügyben is fölvilágosításokat kért Péterváron. A sok jegyzékváltás közben folynak serényen a hadikészülődések , mikor egyik vagy másik fél elkészül, megszakítja a diplomáciai összeköttetést s azontúl már csak a fegyverek fognak beszélni. Hogy az orosz lapok megint békésebb húrokat kezdenek pengetni, az is csak annyit jelent, hogy a kormány időt kíván nyerni s egyúttal a háború kitöréséért a felelősséget lehetőleg az angolokra hárítani. Most azt a hóbortos tervet vetik föl, hogy Angol-és Oroszország osztozzanak meg az afghán emir birodalmán s legyenek jó szomszédok. A Moszkovszk. Vjedomoszti pl. ápr. 27. számában ezeket írja: „Mily méltó volna mindkét hatalomhoz és mily hasznos mindkettejük igaz érdekére nézve, ha a jelen félreértés nem vezetne háborúra, melynek eredményét senki sem láthatja előre, hanem béke jönne létre, melynek haszna szembetűnő. Mily nagy eredményekre lehetne jutni, ha a most keletkezett, félreértés a békés kiegyenlítés útján új és jobb politikára vezetne, mely ment volna a fárasztó, cél és haszon nélküli versenyzéstől.