Pesti Hírlap, 1885. november (7. évfolyam, 300-328. szám)
1885-11-01 / 300. szám
1885. november 1. PESTI HÍRLAP pénzmérnök adta be. A folyamodványok fölött a jövő hóban fognak határozni; ha a pályázók nem felelnek meg minden tekintetben a kivánalmaknak, az esetben nem töltik be az állást . Népesedési mozgalom a fővárosban. A föv. statisztikai hivatal heti kimutatása szerint a f. u. okt. 18 ától okt. 24-éig terjedő XXXXII-ik hetén élve született 279 gyermek, elhalt 189 személy. Az élveszületett közt volt 178 törvényes, 101 törvénytelen ; nemre nézve 138 fiú, fél leány. Halva született 15 gyermek, köztük 7 törvénytelen. — A halottak közt volt 96 finomü, 96 nőnemű. Ez év 42 hetében élveszületett összesen 12512 gyermek, elhalt 10274 egyén. Születések arányszáma 1000 lakosra 338. Halálozások arányszáma 1000 lakosra 22 . Elhaltak kora 0—1 éves 49, —6 évig 84, —20 évig 16, —30 évig 16, —40 évig 17, —60 évig 29, —80 évig 27, 80 on túl 2. — Halálozások kerület szerint: I. kerület 16, II. kerület 17, II. kér. 14, IV. kér. 6, V. kér. 12, VI. kér. 24, VII. kér. 18, VIII. kér. 37, IX. kér. 24, 6. kér. 6, egyéb kórházi halott 16._______________________________ Hírek a kiállításból. A kiállitási sorsjegyek húzása. Magperdült a szerencsekerék ! Akinek eddig nem volt sorsjegye, de volt egy forintja, az nem ismert ma fontosabb dolgot, mint valamely sorsjegy elárusító leánykától megvenni a „ legszerencsésebb sorsjegyet“, melylyel biztos a főnyeremény. 8 EGYLETEK ÉS INTÉZETEK. — A csángómagyar egyesület Somssich Pál elnöklete alatt ma délután választmányi ülést tartott. Jelen voltak : Prónay Dezső br, Kamermayer Károly, Királyi Pál, Hojtsy Pál, Török József, Márkus József stb. — Az andrásfalvi református egyházközség Láng Károly volt psleoszi lelkészt alkalmazta. Ennek átköltözködési költségeire az egyesület 200 írt segélyösszeget szavazott meg. A moldva-oláhországi református egyházak segélyezésére a csángó magyar egyesület a múlt tanévben 900 forintot küldött az erdélyi református egyházkerület igazgató tanácsának. Ez igazgató tanács e napokban azon kérelemmel járult az egyesület elé, hogy a moldvai oláhországi ref. egyházak gyámolítására nagyobb állandó évi segélyösszeget szavazna meg. Költségeik e címen 7450 forintra rúgnának és csupán 1660 forint áll rendelkezésükre. A választmány — mivel anyagi viszonyai nem engedik, hogy ama 5790 frt különbözetet megadja, — azt határozta, hogy az említett célra az 1885/8. tanévben is 900 forintot küld az erdélyi református egyházkerület igazgató -tanácsának. Ezzel az ülés véget ért. — A „Magyar Iskolaegylet“ elnökéhez, Gerlóczy Károlyhoz Istensegits bukovinai község elöljárósága a következő levelet intézte : Alulírt magyar bukovinai telepes község iskolai elöljárósága bizalommal fordul a Magyar Iskolaegyesülethez segedelemért szegény iskolájuk ügyében. Tíz év előtt a Szt.István társulat s a nm. magyar közoktatásügyi minisztérium láttak el karöltve fali-táblákkal s könyvekkel, melyek anynyira elhasználódtak, hogy újak válnak szükségessé. Szegénységünk oly nagy, hogy a legjobb akarat mellett is csak tengődünk. Istensegits egyike ama községeknek, melyek az 1883-iki kitelepítés által leginkább megrendültek, de istennek hála, élünk itt még mintegy 1000-en, köztünk 2—300 némettel, kiket pár év múltán egészen magunkénak mondhatunk. — A tanköteles gyermekek száma 800, ennek csak fele járhat iskolába, részint a helyszűke, részint a szegénység miatt. Ezek igy lévén, segítséget kérünk, hogy magyarok maradhassunk. A legmélyebb tisztelettel vagyunk stb. László István plébános, Kilyen Ferenc tanító, Lőrincz Mihály. — A budapesti ügyvédi kamara november 8 án délelőtt 10 órakor tartja a kamara helyiségében (VIL Kerepesi út 8. sz. a.) rendkívüli közgyűlését. Napirend: 1. A telekkönyvi rendelet sat. módosítását tárgyazó törvényjavaslat iránti felirat. 2. A kir. táblák decentralizációja tárgyában véleményes jelentés. — Az állatvédő-egyesület f. é. november 1-re kitűzött közgyűlését f. é. november 8-ikára napolta el. Az „országos magyar vadászati védegylet“ f. évi november hó 4 ikén d. u. 6 órakor, a „Vadászlap“ szerkesztőségi irodájában (Koronalg. utca 3. sz. I. udvar, II. emelet) igazgatósági ülést tart. Hanem a mai nap mág csak a törpe nyeremények napja volt s annak a 3000 drb. sorsjegynek a tulajdonosai, melyek ma kihúzattak, végkép lemondhatnak a 100.000 forintról, ha csak nincs még több sorsjegyük kihúzatlan. A sorsolás a kiállítási zenecsarnokban tartatott meg szép számú közönség előtt. Fent az emelvényen dr. Matlekovics Sándor kiállítási elnök, Gassner Béla kir. közjegyző, Wekerle Sándor miniszteri oszt. tanácsos, a rendőrség részéről Szlávy László rendőrkapitány, a sorsjáték-vállalat részéről Lederer Sándor és Meiling Adolf keresk. tanácsos , tanuk gyanánt: Dévay Zsigmond és Ippen József foglaltak helyet, no meg a két kis panorámás huszár fiú, kikre fontos szerep várt ma. Pontban 6 órakor Matlekovics Sándor néma csendben, mintha csak halálos ítéletet olvasna, tudtul adja a jelenlevőknek, hogy most jön a medve, amelyre hat hónapig várt a h c. publikum és felszólítja a közjegyzőt, nézze meg várjon rendben van e minden. Gassner Béla siet kijelenteni, hogy a korongba tett számok ellen semmi gonosz merény-let nem lett intézve, mert az ő pecsétje sérthetetlen s Fortuna istenasszony nevében bátran meg le-het forgatni a kereket a kis huszároknak. A közönség soraiban általános mozgás támad. Mindenki előszedi a saját jegyét s betűzi a kikiáltás után, nyert e vagy sem. Ha nyert kedvetlenül ugyan, de azért megnyugvással veszi tudomásul, hogy mégis csak kap valamit. Ha nem nyert, ragyogó arccal reménykedik, hogy holnap is , lesz nap, amikor a nagyobb nyeremények huzat . Bak ki, de még holnapután is , amikor meg a főnyereményt kétségkívül megüti. A mai sorsoláson harminc sorozatot húztak ki, melynek mind a 3000 száma 10 forint értékű tárgyat nyer. A kihúzott sorozat számok a következők : 8734, 9318, 5236, 8666, 2661, 4074, 2287, 7981, 8184, 1691, 8402, 299, 580, 4078, 3448, 1182, 9741, 9441, 4440, 8177, 9222, 9445, 9611, 6443, 2395, 5740, 9739, 3543, 6452, 94. A húzás holnap 9—12-ig és d. u. 3—7-ig folytatódik. A főnyeremények hétfőn d. u. 5 órakor huzatnak ki. * A kiállítást tegnap, pénteken, okt. 30-án az állandó jegyek tulajdonosain kivül 5282 egyén látogatta és pedig 60 kros jeggyel 3750; 10 kros esti jegygyel 65, 20 kros munkás- vagy tanulójegygyel 1167; 20 kros katonajegygyel 126, napi szabadjegygyel 174. * A kiállítási hivatalos elárusító iroda felszólítja az ő közvetítésével eladott tárgyak vevőit, hogy a vásárolt tárgyak elszállítása iránt f. évi november 5-től 18-áig intézkedjenek. Ezen határidő alatt a vételárnak netán még hátralevő része a vételről szóló hivatalos elismervény alapján a hivatalos elárusító irodában (Kiálisan igazgatósági épület) délelőtt 9-től 12-ig délután 3—5-ig lefizetendő. Ha a fent kitűzött határidő alatt a hátralékos vételárnak lefizetése és a tárgyaknak elszállítása iránt intézkedés nem történt, a lefizetett foglaló, valamint a vásárolt tárgy, az eladó kiállítónak szabad rendelkezésére bocsáttatik és az iroda eziránt semmiféle felelősséget tovább el nem vállal. A hivatalos elárusító iroda a teljesen megfizetett tárgyaknak házhoz való küldését a felek kívánságára, ezek költségén és veszélyére kész elvállalni. A delegációkból. (A Pesti Hírlap távirati tudósításai.) Bécs, okt. 31. A magyar delegáció külügyi albizottságának mai ülésén a következő kérdések intéztettek a külügyminiszterhez : Falk Miksa I. kérdése : A külügyi albizottság múlt évi jelentése szerint a közös kormány politikája egyfelől a béke fentartására, másfelől pedig arra van irányozva, hogy a béke megzavartatásának esetén monarchiánk ne legyen kizárólag saját erejére utalva ; továbbá kimondatott, hogy ezen politikának alapját Németországgal való szoros baráti viszonyunk képezi. Végre azt is kijelentette a külügyminiszter úr, hogy Skierniewice után is e viszony köztünk és Németország közt sem alakjára, sem tartalmára és így sem erkölcsi értékére, sem gyakorlati horderejére nézve semmi változást nem szenvedett Miután azonban azon beszédben, melylyel ő Felsége a delegációk ezidei ülésszakát megnyitotta, a három hatalmasság — Ausztria Magyarország, Német- és Oroszország — közti „szoros és bizalomteljes viszonyáról van szó, kérdem: viljon Oroszországgal léteznek e ugyanoly megállapodások, mint amelyek Németország közt és köztünk a kölcsönös jogok és kötelezettségek körét megszabják, úgy, hogy köztünk és Oroszország közt a viszony ugyanaz, mely köztünk és Németország közt fennáll és a külügyminiszter úr tavalyi nyilatkozata szerint a jövőre is teljesen biztosítva van? Ugyanannak II. kérdése: A) Igaz, hogy a portának a konferenciára vonatkozó javaslatában kiköttetett, miszerint a konferenciának kizárólag Kelet Rumélia ügyére kell szorítkoznia? És a külügyminiszter ily szűk keretben tarhatóknak véli Hamaz értekezlet tanácskozásait, úgy hogy ott Kelet Rumélián kívül más Balkán-állam ügye szóba sem jöhetne ? B) Miután a konferenciának nem lehet célja azon magától érthető dolgot proklamálni, hogy a szerződéseket meg kell tartani, miután továbbá azon esetre, ha a bolgárok és ruménórák önkényt hajlandók visszatérni a szerződési alapra, értekezleti határozatokra egyátalán nincs szükség: ez értekezletnek csak úgy van célja és értelme, ha ott megállapíttatik azon eljárás, mely követendő lészen, ha a szerződés megszegői nem hajlandók egyszerűen, föltétlenül és minden változtatás nélkül helyreállítani a status quot, — nem kérdem, mit szándékoznak tenni a hatalmak, csak azt kérdem: van e köztük egyetértés arra nézve, amit határozataik érvényesítése végett tenni kellene ? Ugyan annak iix kérdése: Mily stádiumban van a Törökországgal megújítandó tarifaszerződés ügye ? Ugyanezt kérdem a Görögországgal kötendő kereskedelmi szerződésre nézve, melyre — a külügyminiszter úr múlt évi nyilatkozata szerint — már tavaly „minden előmunkálat meg volt téve.“ Gáli József kérdése: A mezőgazdasági termények és háziállatok vámja Németországban az idén rendkívüli magas tételre emeltetvén, miáltal mezőgazdasági érdekeink felette Bujtatnak, kérdem a külügyminiszter urat: történt e ez ügyben a német birodalmi kormánynál diplomáciai lépés és van e kilátás a helyzet oly fordulatára, mely Németországgal szemben nemzetgazdasági érdekeinkre nézve kedvezőbb viszony létesítését lehetővé teszi ? Apponyi Albert gróf kérdései: 1. Teljes egyetértés létezik-e monarchiánk, Németország és Oroszország közt a keletromániai kérdés megoldásának módjára nézve? A status quo ante helyreállítása képezi e ezen hatalmak álláspontját, és ha igen, kiterjed e egyetértésük arra a megoldásra is, melyet találni kellene, ha bármely okból ez a cél nem volna elérhető ? 2. El van elökélve külügyi hivatalunk arra, hogy Szerbia érdekeit minden körülmények közt megóvja? és ebben is számíthat-e a két szövetséges hatalom támogatására ? 3. Minthogy a magyar miniszterelnöké. október 3-án a magyar képviselőházban tett nyilatkozatából az tűnik ki, hogy abban az időben nem a status quo ante helyreállítása, hanem a Balkán államok hatalmi egyensúlyának fentartása képezte külügyi hivatalunk felfogásában a domináló szempontot, fölmerül az a kérdés, hogy — föltéve hogy ma tényleg a status quo ante helyreállítása képezi programmját — minő körülmények idézték elő az álláspont ezer módosulását? Minő álláspontot foglalt el monarchiánk a Szerbiában történt mozgósítással szemben? Igaz-e, hogy a hatalmasságok részéről lépések történtek oly irányban, hogy Szerbia önálló akciótól visszatartassék, és részt vett-e monarchiánk ezen lépésekben? Különösen pedig igaz e az, hogy Törökország Belgrádban kijelentette, hogy a bolgár határ átlépését török terület megsértésének tekinti és hogy ez a kijelentés a többi hatalmasságoknak — tehát monarchiánknak is hozzájárulásával történt? Szilágyi Desnő kérdései: 1. A királyi megnyitó beszéd monarchiánknak a két császári nagyhatalomhoz való viszonyáról egy és ugyanazon módon emlékezvén meg, kérdezem: váljon a Németországhoz való különleges viszony, mely az eddigi hivatalos nyilatkozatok szerint külpolitikánk alapját képezi, fennáll e még változatlanul vagy fel van oldva azon „szoros és bizalomteljes viszony“ban, melyben a két északi nagyhatalomhoz állunk ? 2. Létetett- e monarchiánk kormánya, vagy a nagyhatalmak valamelyike részéről oly hivatalos nyilatkozat vagy prepozíció, hogy Kelet Ruméliának Bulgáriává tényleg végrehajtott egyesülése egy vagy más alakban elismertessék és ezzel kapcsolatban a megzavart hatalmi egyensúly helyreállítása szempontjából Szerbiának területi kompenzáció adassék és miként ’el az ily irányú politikai nagyhatalmak részéről fogadva?