Pesti Hírlap, 1885. december (7. évfolyam, 330-359. szám)
1885-12-06 / 335. szám
1885. december 6. PESTI HÍRLAP FŐVÁROSI ÜGYEK — A polgármesterek és tanácsnokok választása. A főváros mai rendkívüli közgyűlésén ejtette meg a választást a polgármesterekre és a tanács tagjaira nézve. A törvényhatósági bizottság tagjai igen nagy számmal jöttek el szavazni, Ráth főpolgármester esti 6 órakor jelenti be a zsúfolt karzat és zsúfolt padok előtt az eredményt, amely szerint beadatott összesen 330 szavazat. Ebből kapott: a polgármesteri állásra Kamermayer Károly 330 szavazatot, az első alpolgármesteri állásásra Ger-óczy Károly 330 szavazatot, a 2-ed alpolgármesteri álllásra Kada Mihály 329 szavazatot. A tanácsnoki állomásokra: Alker Gusztáv 327, Horváth János 329, Viola Imre 286, Haberhauer János 327, Kun Gyula 272, dr. Nagy Lajos 322, Rózsa Péter 323, Matuska Alajos 324, dr. Pézel István 327, Csendics Gyula 227 szavazatot. Mindezek megválasztottakat jelentettek ki. (Kívülök szavazatot nyertek még a tanácsnokságra Láng György 122-őt, Havas Pál 44-et, Barta László 5-öt, Vesztróczy István 2-őt, Kövér Kálmán 4-et, Kühner Gyula 1-et, Kullman Lajos 12-öt, az időközben visszalépett Biró Antall-al.) Elnök indítványára a megválasztott polgármesterekért és tanácsnokokért Cselka Nándor esperes vezetése alatt küldöttség ment. Miután a díszruhás polgármesterek és a feketébe öltözött tanácstagok megjelentek, hosszas éljenzés fogadta őket. Az eskü letétele után Ráth Károly főpolgármester hosszabb lelkes üdvözlő beszéddel hívta föl a megválasztottakat hivatalaik elfoglalására. Az érdemek, amiket eddig szereztek, juttatták a bizalmas részekre, hogy jövőre is a főváros közigazgatása élén álljanak. Az élénk ovációk közt történt üdvözlés után Kamermayer Károly a maga és megválasztott tiszttársai nevében mondott, éljenzésekkel többször félbeszakított köszönetét a közgyűlésnek. Felhasználta az alkalmat visszapillantani a főváros tevékenységére a lefolyt három év alatt s kimutatta a kulturális, közegészségi, közélelmezési téren stb elért eredményeket. A jövő feladataira nézve kiemelte az általános csatornázási és vízvezetéki ügyet, a bérházakban elhelyezett iskolák részére új iskolaházak építését, a központi és detail élelmezési csarnokok létesítését, a közvágóhíd és marhavásár kiterjesztését, egy szegényház építését Budán, a főközlekedési vonalaknak kisajátítás általi szélesítését, új közúti vasúti vonalak létesítését, a kerületi elöljáróságok újjászervezését (éljenzés) s végre mindezekre egy nagyobb kölcsön fölvételét. ígérte a tanács nevében, hogy a rendezett háztartás fentartása továbbra is főtörekvése marad a tanácsnak. A nagy tetszéssel fogadott előadás után elnök előterjeszti, hogy a közegészségi törvény értelmében minden orvosi állomás betöltése előtt az egészségügyi szakbizottság lévén meghallgatandó, kívánja-e a közgyűlés a 1. főorvosi állásra nézve is megtudni a bizottság véleményét, vagy tekintettel arra, hogy ez állásra csak egy folyamodó van, pusztán a kerületi orvosokra nézve akarja-e azt meghallgatni ? Haász Géza a főorvosi állást nem venné ki a többi közül. Polónyi Géza egyáltalán nem akarná a kerületi orvosokra se meghallgatni ama bizottságot, mert ilyesmiről az 1872. 36. t. c.-ben nincs szó. A közgyűlés Busbach és mások felszólalása után csupán a kerületi orvosok qualifikációjának megvizsgálására hívja föl a közegészségi bizottságot. Ennek következtében elnök a jövő szerdán, december 9-én tartandó rendes közgyűlés alkalmára a főjegyző, főszámvevő, főügyész, főorvos választását tűzte ki. A mához egy hétre tartandó rendkívüli közgyűlésen (dec. 12.) pedig az I. oszt. jegyzők, I. oszt. ügyészek és a kerületi orvosok fognak megválasztatni. Egyúttal, mivel a kerületi elöljárók választása is sorra kerül s eddig jelentkezésre föl nem hivattak, elnök javaslatára a közgyűlés kimondja, hogy a kerületi elöljárói állomásokra reflektálok mától számított nyolc nap alatt jelentkez a k. A képviselőház ülése dec. 5. Bejelentések: Péchy Tamás elnök az ülést d. e. 10 órakor megnyitván, a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutatja a beérkezett kérvényeket. Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter benyújtja a vasművek állásáról, szóló évi jelentést, továbbá a kataszteri munkálatok gyorsabb befejezhetése végett szükséges túlkiadásokról szóló jelentést és az állami jószágoknál ezer forinton felül hátralékban levő bérlők névjegyzékével kapcsolatos jelentést. A bizottságokhoz utasittatnak. Fejérváry Géza b. honvédelmi miniszter előterjeszti az 1886. évben kiállítandó újonc- és pótadótartaléki jutalék megajánlásáról szóló törvényjavaslatot. A véderő bizottsághoz utasittatik. Hegedűs Sándor előadó benyújtja a pénzügyi bizottság jelentését az 1886. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló tvjavaslat tárgyában. Annak idején napirendre tűzetik. Bejelentettek ezután az alább olvasható interpellációk. A kérvények. Tárgyalás alá vétetett a kérvényi bizottság jelentése. Több törvényhatóság az oláh cigányok kóbor életmódjának megszüntetésére vezető intézkedések meghozatalát kéri. Vámos Béla előadó a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra: A szóban forgó feliratok a szükséges intézkedések megtétele végett adassanak ki a miniszterelnöknek, mint belügyminiszternek. Lizs Gyula úgy véli, hogy a törvényhatóságokat mélyebben fekvő okok indították a tömeges kérvényezésre; a szóban forgó népfaj mintegy kis államot képez a nagy államban. Figyelmen kívül hagyják az országosan bevett szokásokat, az állam törvényeit. Egyenesen hadat szennek a társadalmi törvényeknek, ellenségei a személy- és vagyonbiztonságnak. Felette szükséges tehát a kérdés rendezése és benyújtja a következő határozati javaslatot: „Utasítsa a ház a belügyminisztert, hogy az oláh csigányok kóborlásainak megszüntetése, illetve azok megtelepítése iránt minél előbb törvényhozási úton intézkedjék.“ A ház többsége a bizottság javaslatát fogadta el. Hont, Liptó, Szatmármegyék, Szabadka város a hazánkat fenyegető földmivelési és gazdasági válság káros következményeinek lehető megszüntetése és különösen az italmérési jog megváltása tárgyában kérvényeznek. A kérvényi bizottság e feliratokat tanulmányozás végett a földmivelési miniszternek kiadatni indítványozza. Madarász József a tényleg bekövetkezett válsággal szemben az összes minisztérium tevékenységét tartja szükségesnek s azt hiszi, hogy ezt a többség el is fogja ismerni, midőn oly telivér kormánypárti közönség, különösen a leghíresebb kormánypárti megye is, kérvénynyel járulnak a ház elé. Azért a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra . A kérvény kiadatik a miniszterelnök útján a minisztertanácsnak, hogy a minisztertanács azokat megfontolja és az országot fenyegető gazdasági válság enyhítése és elhárítása céljából a kellő javaslatokat előterjeszsze. Vámos Béla előadó nem fogadja el a határozati javaslatokat, mert azt a parlamentáris kormányzás elveivel ellentétben állónak tartja, amennyiben a kormány iniciatívájából a maga is megteszi a kellő intézkedéseket. Madarász József személyes kérdésben kér szót s kijelenti, hogy ő nem a kormány és a többség hozzájárulása nélkül, hanem a mellett kívánja megtétetni az intézkedéseket. A ház mellőzi Madarász Kat. javaslatát és elfogadja a kérvényi bizottság indítványát. Szatmár megye közönsége a körorvosok fizetésére vonatkozó törvények oly alkalmazását biztosító intézkedéseket kér, hogy a körorvosok fizetéséhez járulás a községi lakosokat lélekszám arányában terhelné. A kérvényi bizottság a kérvényt a belügyminiszternek kívánja kiadatni. Madarász József elfogadja a bizottság javaslatát s kijelenti, hogy nem tartja a kérvényezők kérését igazságosnak, mert a lélekszám szerinti kivetés igazságtalan eredményekre vezetne. A ház elfogadja a kérvényi bizottság javaslatát. A délmagyarországi tanítóegylet a kisdedóvóintézetek országosítását biztosító intézkedés iránt kérvényez, mely szerint minden község köteleztetnék kisdedóvóba vagy legalább is egy gyermekmenhely felállítására. A kérvényi bizottság a kérvényt a vallás- és közoktatási miniszternek kívánja kiadlatni. Madarász József a legnagyobb fontosságúnak tartja a kérvényben foglalt érdeket s üdvözli a tanító egyesületet, hogy e tekintetben kérvénynyel járult a ház elé. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter kijelenti, hogy maga is jelentőséget tulajdonít a kisdedóvóknak, de e kérdést a törvény által nem tartja szabályozhatónak, mert ez több kárt okozna, mint használna. A kormány a maga részéről mindent meg fog tenni ezen ügy előmozdítására s a budgetben már is nagyobb összeg van e célra felvéve. (Helyeslés.) Komlóssy Ferenc felekezeti alapon kivánja a kérdést rendeztetni. A ház elfogadja a kérvényi bizottság javaslatát. Borsod megye és több törvényhatóság a műbőr gyártásnak törvény által leendő sürgős eltiltását kérik. A kérvényi bizottság a kérvényt kiadatni kivánja a belügyminiszternek. Vadnay Károly országos érdekben szólal fel, midőn Borsod felirata mellett felszólal, melyhez eddig tizennégy megye és város csatlakozott. E kérvények, mondhatni, az összes szőlősgazdák feljajdulását tartalmazzák, mert ezidőszerint a bortermelést végpusztulással fenyegeti két veszély: a filloxéra és a borgyártás. (Felkiáltások a szélső balon: És a zsidó!) Az is. (Derültség.) E bajokon segíteni kell úgy a szőlőbirtokosok, mint a kincstár érdekében, mely adóalaptól esik el. A közgazdasági miniszter figyelmébe ajánlja a kérvényt. (Helyeslés a jobboldalon.) Szalay Imre előadja e kérdés különböző fázisait s azon küzdelmet, melyet e kérdésben folytatni kellett. A következő határozati javaslatot terjeszti elő: Utasítsa a ház a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztert, hogy a gyártott borok feltétlen eltiltásáról adjon be törvényjavaslatot oly időben, hogy az még ez évi ülésszakban letárgyalható legyen. Andrássy Manó úr. most csak röviden kivan a tárgyhoz szólani, mert még lesz alkalom azzal bővebben foglalkozni. Utal elsősorban Franciaországra, melyhez, bár nagyobb bortermő vidékekkel bír, mi legközelebb állunk, és mely, amióta III. Napóleon megkötötte a szerződést Angolországgal, sok bort importál oda. S ennek nagy hatása volt Franciaországban az általános jólét emelésére. Nálunk is mindig a borra nézve kívánta az ország az előnyt; ennek az lett a következménye, hogy palackokban vittük ki a bort, de míg ez így lesz, borkereskedésünknek semmi alapja sem lesz. Vörös borainkból van ugyan export, de ma már Magyarország igen kis mértékben produkál vörös bort. Szükséges tehát a fehér bornak és egy szóval a bornak értéket adni. Nálunk igen elterjedt és veszedelmes baj uralkodik, a borhamisítás, mely nemcsak a természetes bor értékét csökkenti, de a népet sör- és pálinkaivásra szoktatja. A baj elhárításának egyetlen módja az, hogy a kérvények adassanak ki a miniszternek, hogy mielőbb tvjavaslatot terjesszen az országgyűlés elé. (Általános helyeslés.) Az előadó felszólalása után a ház elfogadta a bizottság javaslatát és szótöbbséggel elfogadtatott Szalay Imre határozati javaslata is. Több állami tanító és tanítónő-képezde tanárai által fizetési emelés tárgyában beadott kérvény tárgyalásánál : Vámos Béla előadó beterjeszti a bizottság határozati javaslatát, hogy a kérvény adassák ki a pénzügyi bizottságnak. Münnich Aurél felszólal, mert a kérvény méltányos és jogos. A tanítóképezdei tanárok fontos működése nincs összhangzásban anyagi javadalmazásukkal, s miután anyagi gondokkal küzdve, hivatásuknak nem felelhetnek meg, ami csak a népnevelésnek van kárára, ajánlja a bizottságnak, hogy a kérvényt lehetőleg előmozdítsa. Trefort Ágoston miniszter: E kérvény megbeszélése akkor lesz helyén, amikor a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetése fog tárgyaltatni. Kéri a bizottság javaslatának elfogadását. Helfy Ignác: Nem hiszi, hogy a kérvényben foglalt cél eléretik, ha a kérvény egyszerűen a bizottsághoz utasíttatik; kéri, hogy pártolólag utasítsa a ház a kérvényt a bizottsághoz. Elfogadtatott a bizottság javaslata. Interpellációk. Az ülés végén az interpellációk terjesztettek elő. Veress József a következő interpellációt intézi a belügyminiszterhez: Szándékozik-e a belügyminiszter úr komoly és hathatós intézkedést tenni a vasárnapi munkaszünet biztosítása felől, és ha igen, mily módon. Olay Szilárd a győri körtöltések kiépítésére és a felső Dunaszabályozásra vonatkozó állami költségvetés tárgyában intézett részletes számadatokat tartalmazó interpellációt a közmunka- és közlekedési miniszterhez. Mindkét interpelláció kiadatott az illető minisztereknek. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés a megállapított napirenddel (öt évi mandátum) hétfőn tartozik. III. A főrendiház ülése dec. 5. A főrendiház ma d. u. 1 órakor Sennyey Pál b. elnöklete alatt tartott ülésében bemutattattak: Andrássy Aladár, Fesztetich Tasziló, ifj. Széchenyi Imre grófok és Prónay Dezső b. kir. meghívó levelei. A bizottságok megalakulása bejelentetette szerint a pénzügyi bizottság elnökévé Haynad Lajos kalocsai érsek, jegyzővéPongrácz b., a mentelmi bizottság elnökévé Péchy Manó úr és jegyzővé Rudnyánszky József báró választattak meg. A legközelebbi ülés e hó 9-ikén tartatik, melyen a temes- és bégavölgyi vízszabályozó társulatra és a katonai kártérítési határozatokra vonatkozó törvényjavaslatok fognak tárgyaltatni.