Pesti Hírlap, 1891. november (13. évfolyam, 300-329. szám)
1891-11-08 / 307. szám
Budapest, 1891. XIII. évi 307. (4622.) szám. Vasárnap, november 8. Előfizetési árak: Egész évre ... 14 frt — kr. Félévre . 7 .. 7 . — › Negyedévre . 7 . 3 ¡ 50 » Egy hóra. ... 1 » 20 » Egyes szám helyben 4 kr. Vidéken 5 kr. Százalék nem adatik. Kiadóhivatal: náilor-utca 7. sí, földszint, hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendő!. Pesti Hírlap POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztési iroda: Budapesten, nador-utca 7. sz. L emelet, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Francziaország részére pedig John F. Jones & Cie. Párisban, 31 bis, rue du Faubourg Montmartre. A „Pesti Hirlap: következő száma hétfőn — nov. 9. — délben jelenik meg. ^ 1 021 vagy Budapest. _i az, hogy Esztergom érseke, Magyarország hercegprímása ne Esztergomban, hanem Budapesten tartsa székhelyét ? Most ez lesz megint a kérdés hetekig. Az ellenzéki bojtorján-szellem ma Csáky Albin gr. válasza után végképen kifogyott a közjogi szuszból s miután egész indokolatlanul s minden törvény és jurisprudencia, sőt minden reális politikai érdek ellenére hetekig abajgatott a királyi kinevezés külső módja ellen ; most kétségkívül a székhely kérdésében fogja a kormány teljes impotenciáját, nemzetellenes és illiberáns rendszerét demonstrálni akarni, már amennyire fogyatékos eszközeitől kitellik. Tehát mitől jó az, hogy a prímás Budapesten tartsa székhelyét ? Erre különböző válaszokat hall az ember, ha embertársait megkérdezi. Más véleményük van pl. a protestánsoknak és izraelitáknak és más a katholikusoknak. S a katholikusok közt is más-más a vélemény aszerint, amint az egyházpolitikai, társadalmi, morális és gazdasági súlyát fölbecsülik. Egységes „nemzeti akarat“ ebben a dologban csakugyan nincsen. A nem katholikusok (tehát a népességnek majdnem fele) azt mondják, hogy jobb ha a primás Esztergom ormain tanyáz. Ott nagyon szép palotája és pompás székesegyháza van. Simor János helyesen cselekedett, mikor ott milliókat érő állandó építkezéseket végzett s műkincseket halmozott össze. Ott a primás is békességben van a nem katholikus állampolgároktól s ezek is tőle és udvarától. Budapestre helyezve ez a nagy fényű és vagyonú kath. grémium, már súlyánál fogva is megingatná a felekezeti egyensúlyt. Maradjon tehát Esztergomban. Az esztergomiak persze hogy szintén azt mondják, csakhogy más indoklással. Nekik a város gazdasági segélyforrásait és kultúráját kell félteniük. Ha a primás és az aula nincs ott, Esztergomnak még a neve is azonnal homályba borul. Maradjon tehát Esztergomban. A kath. papság is azt mondja. Inkább, mint akárki más. Az egyház prestige a történelmi nevekhez, tradíciókhoz, szymbólumokhoz kapcsolódik. A hagyomány reá nézve a malaszt bizonyos neme. Amellett Budapesten a kételyektől inficiált világ befolyásától félnek. Félnek attól, hogy a főváros fénye és vonzó civilizációja megrontja az érseki aula vallásos szellemének tisztaságát. Még inkább attól, hogy az országgyűlés, a kormány, a politikai élet, a királyi udvar — habár közönként is — nagyon is közelről kapja a hercegprímást és udvarát; e közvetlen befolyás pedig veszedelmes. Amellett pedig a kényesebb egyházpolitikai kérdésekben Budapest nyugtalan utcai népe is kellemetlen befolyással lehet az egyházpolitikai elhatározások szabadságára. Maradjon tehát Esztergomban. A budapesti spitzburger ellenkezőleg nagyon Budapestre akarja. Alantas felfogás, de nyom az is, hogy a dúsgazdag hercegprímás, a főkáptalan és papjai sokat költenek. Sok ember is jár hozzájuk az országból. Szállodák, vendéglők, mészárosok, pékek, szabók, koldusok és egyéb iparosok öröme volna a székhely áthelyezése. A budapesti műveit világ, vagy legalább annak katholikus része szintén óhajtja, csakhogy ez a főváros kétes erkölcseinek szelidülését s amellett a főváros fényének, vonzó erejének és művelődési súlyának fokozódását várná tőle. És így tovább. Előttünk, akik a szűk szempontokat figyelmen kívül szoktuk hagyni az ehhez hasonló kérdésekben, mindez sem ebben, sem abban az irányban nem sokat nyom. Azt hiszszük, hogy e kérdést kiterjedt politika Tc's művelődési összefüggésében" kell "szemlélni. S ebből a szempontból a székhely áthelyezése valo filtrajeTriates»-Esáté¥göffi'‘íreve s az ami ahhoz kapcsolódik 1848 óta csakúgy anachronizmus, mint sok minden, amit a nagy átalakításnak átalakítani nem volt ideje. A nemzeti, politikai, társadalmi, műveltségi és gazdasági fejlődés egész iránya Budapest mellett szól. Mellette az egész Európában hátrány nélkül létrejött állapot. A különböző országok első érseke, vagy legalább elsőnek hallgatag elismert főpapja, mindenütt a fővárosban tartja székhelyét. Mint ahogyan a többi érseki székhelyek is jobbár a Politikai és kulturközpontokba helyeztét... Ott van Bécs, Paris, London, Madrid, hogy Rómáról ne beszéljünk. De egyetlen oly ország nincs, ahol a primás, vagy az illető országnak bárminő néven nevezett első egyházi méltósága, félreeső helyen, hallgatag elfogadott egyházi malkontens gyanánt húzná meg magát, mint nálunk. A mellett pedig egyetlen kath. jellegű úr A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCAJA Az én bírói hivatalom. JÓKAI MÓRTÓL. — A . ..Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Mert úgy tessék rám nézni, hogy én nemcsak afféle irányt vetett skribler, ütött-kopott képviselő, megrézmedalionozott kertész vagyok, hanem egy fényes címnek a viselője is vagyok. . . törvényszék elnöke.“ Valóságos kinevezett hivatalnok. Kultuszminiszteri ellenjegyzés mellett. Kezembe teszik le az esküt a törvényszék tagjai, akik között egy államtitkár is van. Az általam kimondott ítélet nem apellálható. Fizetés is jár hozzá. Hisz ez abszurdum! Képviselőnek nem szabad kormány kinevezéséből eredő fizetéses bírói hivatalt viselni! Micsoda dolog ez? És én mégis viselem. Nyolc esztendeje már, hogy e nagy címet hordozom. De majd mindjárt nem lesz ez olyan nagy cim, ha az elejét is hozzáteszem: „A szerzői jog sérelmeiben ítélő törvényszék elnöke.‘‘ No ezért nem utasítanak az összeférhetlenségi bizottsághoz. Fizetésem pedig (törvény §-a szerint) tíz percentje annak a bírságnak, melyet a vétkesre kiszabunk; a többi a törvényszék tagjai között oszlik fel. Jut rájuk fejenkint 65 krajcár egy tűzpróbás törvényszéki ülésnél. Nekem kétszer annyi. De el is jönnek pontosan és lelkiismeretesen s végig ülik a hosszú zöld asztalt az akadémia szöglettermében. Vannak közöttük alsó és felsőházi tagok, jogtudósok, akadémikusok, államtitkárok és egyetemi tanárok, piktorok, poéták, szobrászok, könyvárusok, fotográfusok, xilográfusok és typográfusok. Gyulay Pál is ott van! Nagyon komolyan megy ez! Az első bíróság hivatalos pecsét alatt átküldi hozzám a periratokat (portamentesen). Azokat én kiadom a jegyzőnek, kötelességévé téve, hogy azt, a peres tárgy természetéhez képest megválasztott előadónak kösse a lelkére. Mert a főfeladata az elnöknek, a szerint a mint a peres ügy eltulajdonított vers, fotográfia, tankönyv, vagy zenemű körül forog, annak az előadóságával azt bízni meg, aki ért hozzá. És tapintatom soha nem csalt. Fotográfushoz nem küldtem zenemű fölött támasztott processzust, se piktorhoz jogi tankönyvet. Az előadó azután, mikor elkészült a periratok áttanulmányozásával, arról a jegyző által nekem jelentést teszen; én aztán kitűzöm a 53 határnapot, melyen a törvényszék ülése megtartatik, s arra hivatalosan meghívom az összes tagokat, akik pontosan megjelennek. Teljes lévén az ülés, elfoglaljuk a helyeinket a T alakú asztalnál. Én középen , szemben a lámpával, előttem a csengetvű , balról ül a jegyző, jobbról az alelnök, tisztelt barátom Arany László (aki kritikus pillanatokban súgja, hogy mit mondjak?), ő rajta túl az előadó. A törvénytevés megkezdése előtt azonban még egy ünnepélyes ténykedés elvégzendő. Újon kinevezett tag jelent meg. Annak előbb le kell tennie az esküt az én kezembe. Mindnyájan felültünk. A jegyző olvassa az eskümintát, az új tag, mellére tett kézzel, utána mondja azt: „agysegéljen“. Ekkor ismét leülünk. Elnök feszólítja előadót, hogy olvassa fel a periratokból merített véleményét. Az közfigyelem mellett végig hallgattatik. A két vitás munka: t. i. az eredeti és a plágium, a bírák között kézrül kézre adatik, összehasonlítás végett; ha operette dallam ellopásáról van szó, az élő hanggal is hallhatóvá tétetik. -ukor elnök felszólítja a bírákat, hogy méltóztasanak az előadottakhoz hozzászólni. Vagy vannak eltérő nézetek, vagy nincsenek. Ha vannak, elnök szavazásra bocsátja a Lapunk mai száma 28 oldalt tartalmaz.