Pesti Hírlap, 1892. március (14. évfolyam, 61-91. szám)
1892-03-01 / 61. szám
1892. március 1. azokat saját hatáskörömben kötelességszerűleg el fogom rendelni. Egyelőre tehát, nem látom szükségét annak, hogy a törvényhozás részéről is intézkedések történjenek. Amennyiben ez szükségessé válnék, a kormány e részben is meg fogja tenni kötelességét. (Helyeslés.) A baj mindenesetre elég nagy arra, hogy úgy közigazgatási úton, valamint társadalmi téren minden elkövettessék annak enyhítésére. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Úgy az interpelláló, mint az egész ház tudomásul veszi a választ. Ezzel az ülés 12 óa órakor véget ért. Fővárosi ügyek. • A főváros pénzügyi és gazdasági bizottsága ma délelőtt Alkér polgármester elnöklete alatt ülést tartott. A III. kerületi szépvölgyi dűlőben levő francia kőbánya bérbevételére nézve Hofbauer Lajos vállalkozó tett ajánlatot évi 200 írt bérrel. A mérnöki hivatal megkérdeztetvén, azt indítványozza, hogy ily körülmények között a bánya ne adassák bérbe, mert abból a főváros használatára évről-évre sok kavicsot lehet szállítani. A bizottság is ily értelemben hoz határozatot. Földessy Lajos szerszámgyárat létesített a fővárosban s gyára megnagyobbitására 328 négyszögölnyi telket kér a Lehel- és lőportár-utcák mentén kedvezményes áron, minthogy egészen új iparágat honosított meg az országban. A kiküldött bizottság megszemlélte Földessy telepét s ajánlja, hogy a gyár részére a kért telek átengedtessék, de csakis tizenöt frtnyi árért négyszögölenkint, minthogy már ez összeg is rendkívüli kedvezmény a kitűnő fekvésű telekért. A pénzügyi bizottság hozzájárul ez indítványhoz. A Grossberger és Luezenbacher cégek fatelepei részére a Demeter utcában bérbeadott telkeket újabb három évre átengedni javasolja a bizottság Automata székek fölállítására kérnek engedélyt a főváros utcáin Maygraber Ágoston és Egyessy Kornélia. A székek olyan szerkezetűek, hogy három krajcár bedobása mellett, a felső lap lecsukható s a szék használható. A mérnöki és középítési bizottságoknak nincs kifogásuk az engedély kiadása ellen, csak a mérnöki hivatal jegyzi meg, hogy a székek aligha fogják a remélt jövedelmet meghozni. A bizottság a szerződés megkötését fogja ajánlani hat évre, azzal a feltétellel, hogy a vállalkozó minden székért évi 50 kv helyfoglalási díjat fizet. A budai közvágóhíd építése már legközelebb megkezdhető lesz. Egyelőre csak a mészárosok részére szükséges épületek és az együttes sertésvágóhíd építendő ki, összesen 590,920 frt költséggel. Az összeget a fővárosi intézeti alapok és közalapítványok pénzeiből ajánlja kölcsön vétetni a főszámvevő, évi 5°/6-os kamattal való törlesztés mellett. E fedezeti módot a bizottság is elfogadja. A főváros közoktatásügyi bizottsága ma délután Rózsavölgyi tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott. Első tárgy volt az elemi iskolai tandíjmentességnek még mindig megoldatlan kérdése. Faller Ferenc előadó ismertette az ügy jelenlegi stádiumát. A belügyminiszter tudvalevőleg már két ízben utasította vissza a főv. közgyűlésnek azt a határozatát, hogy a beiratásnál a szülők egyszerű bemondására elengedendő a tandíj. Legutóbb a miniszter csak mintegy kényszerhelyzetben az idő rövidsége miatt nyugodott bele, hogy egy évi próbaidőre az egyszerű bejelentés is alapul vétessék a tandíj elengedésére, de egyúttal utasította a törvényhatóságot, hogy olyan módok és eszközök iránt tegyen előterjesztést, amelynek alapján csakis olyan szülők részesüljenek tandíjmentességben, akik arra igazán rászorulnak. A most folyamatban lévő elemi iskolai félévre tehát kísérletképen egyszerű bemondás vétetett alapul a tandíjmentességre s most már konstatálható, hogy az első félévben tandíjból csak 6054 frttal folyt be kevesebb, mint az előző évben. Tehát a csökkenés alig 17°lo nyi, sokkal kevesebb mintsem a tandíjelengedés e módjánál várni lehetett. De minthogy a miniszter minden áron kívánja valamiképen biztosítani a fővárost, hogy tandíjfizetésre képes szülőknek ez a csekély díj el ne engedtessék, a tanügyi ügyosztály azt az előterjesztést teszi, hogy egyszerű bemondás alapján engedtessék el ugyan a tandíj, de a tandíjmentességet kérő szülők névsora és lakásaik pontosan följegyzendők s a kerületi elöljáróságnak adandók ki, a kerületi esküdtek feladata lesz aztán a tandíjmentesek vagyoni állapotáról meggyőződést szerezni s ha esetleg vagyonos vagy jobb módú polgárok gyermekei élveznék a tandíjmentességet szegénység bevallása alapján, azokon a tandíj utólag behajtandó. Ez előterjesztés fölött hosszú vita fejlődött ki. Tenczer Pál mindenesetre haladást lát benne az ügyosztály és a tanács előbbi álláspontjához képest, de nagyon is alapos aggodalmai vannak, hogy a teendőkkel túlhalmozott esküdtek ez újabb megterheltetés mellett képesek lesznek-e megfelelni. Hiszen egy kerületben 2—3000 szülő lakására kell eljárni a 8 esküdtnek s igy körülbelül 300 eset jut egy-egy esküdtre. Aki azt hiszi, hogy ilyen körülmények között lesz lelkiismeretes ellenőrzés, az csalódik. Egyébként a tandíjmentesség ügye nem csak a földhöz ragadt szegény lakosság javára volna megoldandó, hanem a léttel küzdő családok szempontjából, amelyek ugyan megkeresik a legszükségesebbet, de amelyekre 3—4 gyermek után járó tandíj roppant teherként súlyosodik. Attól is fél, hogy az esküdtek ilyen esetekben, ha valahol csinosan berendezett egykét szobát látnak, nem fogják szem előtt tartani az intézkedés tulajdonképes célját. Szász Károly nem osztja ezeket az aggodalmakat. Valami bizonyítási módot mégis kell kitalálni, hogy hamis bemondásoknak eleje vétessék s azt hiszi, hogy a javasolt módszer a legméltányosabb és legenyhébb, mert megkíméli az illetőket a szegénységi bizonyítvány után való futkosástól. Fenyvessy Adolf még mindig abban a nézetben van, hogy leghelyesebb volna az általános tandíjmentesség az elemi iskolákban. De ha már módokról kell beszélni, amelyek a legszabadelvűbb módon közelíthetik meg a teljes tandíjmentességet, akkor megmarad a közgyűlésnek előbbi határozata mellett, tudniillik, hogy akik kérik, azoknak engedjék el a tandíjat. Nem tagadja, hogy mint minden szabadelvű intézménynél, itt is lesznek visszaélések, de ezek elenyésznek az intézkedéstől várható kedvező eredmények mellett. Többen szóltak még a tárgyhoz pro és kontra, de a bizottság többsége hozzájárult az ügyosztály előterjesztéséhez. Hozzájárul a bizottság ahhoz, hogy a budapesti kir. kath. tanítóképző-intézet számára telek engedtessék át; kikötendő azonban, hogy az intézet nagyosztályú elemi iskolát tartson fönn, s az internátusban — amennyire jelentkezés történik — a növendékek számának egynegyed részéig budapesti illetőségű fiatalok, kapjanak helyet. A bizottság hozzájárul ahhoz, hogy a VII. ker. és IX. ker. polgári iskolákhoz két, illetőleg egy újabb tanítói állás rendszeresítessék. Forgó István főv. biz. tag, régebben azt az indítványt újította föl, hogy az iskolaigazgatóknak az intézeti épületekben bírt lakásuk megszüntetésével, az igazgatók részére megfelő lakbér utalványoztassék. Forgó István a mai ülésen szóval is megokolja ez indítványát. Eltekintve attól — úgymond — hogy számos esetben az igazgatók megbetegült gyermekei voltak a ragályos betegségek terjesztői, nem engedhető meg, hogy akkor, amidőn egynémely iskola helyiségei sötétek, alkalmatlanok, az igazgatók 4—5 szobás utcai lakással bírjanak ugyanabban az épületben. De még az is megtörténik nem egy esetben, hogy az igazgatón kívül más tanár, vagy ezek rokonsága költözik a lakásba. Indítványával — úgymond — az a célja, hogy a természetben nyújtott lakás megszüntetésével több hely maradjon az iskola tulajdonképeni céljaira s hogy ne legyen kénytelen a főváros rövid időközökben újabb és újabb iskolákat építtetni. — Tenczer Pál, utalva arra, hogy fontos pedagógiai okok kívánják az igazgatóknak az iskolaépületben való folytonos jelenlétét, kéri az összes főv. fórumok előtt elfogadott ama határozat fönntartását, hogy az iskolaigazgatók természetben kapjanak lakást. — Verédy Károly tanfelügyelő szintén ebben a nézetben van s azt hiszi, hogy a lakásoknak szigorú elkülönzésével, vagy az iskolaigazgatók részére külön melléképület emelésével azoknak a kifogásoknak is eleje lenne véve, amelyeket Forgó fölhozott. A bizottság abban a véleményben volt, hogy a természetben való lakások föntartandók, de az iskolától való szigorú izolálással. Egy magán egyén az iránt adott be kérvényt a tanácshoz, hogy engedtessék meg neki az Andrássyút 127. sz. telken építendő nyári színházban nemzetközi szinielőadások tartása. A bizottság a kérvényt egyhangúlag elutasította. A polg. isk. albizottság előterjesztéséhez képest, a VII. ker. polg. fiú iskolának középkeresk. iskolával leendő kiegészítése ügyét a bizottság függőben hagyja, mindaddig, amig a minisztériumtól az ide vonatkozó szabályzat leérkezik. A III. ker. (újlaki) polg. leányiskolával kapcsolatban álló női ipar tanfolyam létesítését a bizottság helyesli. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után az ülés véget ért. — A főváros villamos világítása. A középítési bizottság világítási albizottsága a közmunkatanács és m.ás vasutak küldötteivel együtt értekezletre jött össze. Jelen voltak : Nagy Lajos tanácsos, mint bizotts. elnök, Lipthay Béla dr., Lechner Lajos építészeti igazgató, Tolnay Lajos, Rupp Imre, Lampl Hugó főszámvevő, Wittmann Ferenc műegyetemi tanár, Zsigmondy Géza kir. mérnök, Bernard Győző m. á. vasúti főmérnök, Vosits Károly fővárosi tanácsjegyző, mint előadó. A bizottság, mivel a villámvilágításra vonatkozólag, a vállalkozóktól tett ajánlat szerint, ezek kötelező nyilatkozata holnap, március elsején érvényét veszti, kijelentette, hogy az ajánlatok érdemleges tárgyalásába s illetőleg az albizottság véleményes jelentésének taglalásába csak akkor bocsátkozik, ha az ajánlattevő cégek Nagy Lajos tanácsosnál kijelentik, hogy az eddigi feltételeiket továbbra is föntartják. Felkérte a bizottság az elnöklő tanácsost, hogy a vállalkozó cégektől az ide vonatkozó nyilatkozatot 8 napi határidőn belül kérje be. Az ülés ezzel véget ért, jabb, nemesebb érzés, de hát miért hagyott el ? Talán nem szerettem őt eléggé. De hát tehettem-e egyebet, mint hogy csak ő érezte éltem, csak ő beléje mélyedtem ? Nem, az a szerelem, amely megsemmisül, nem egyéb aljasságnál; részesíteni akartam a család összes örömeiben, hitvese akartam lenni, nem pedig kedvese és nem volt igazam? Meglehet, hogy ő nem értett meg engem, pedig nem vagyunk azok a kifürkészhetetlen lények, minőknek a regényírók bennünket ecsetelnek: némelyeknél az önszeretetnek kell hízelegni, másoknál az érzékeknek, de valamennyinél a szívnek! Az én önszeretetem mindig a férjem és gyermekem iránt való szeretetben talált kifejezést, sohasem ismertem azokat a görcsöket, azokat az ideges rohamokat, azokat a hóbortokat, melyeket csak a tunyák ismernek, én csupán szívem által éltem . . . Egyedül vagyok, nélkülözöm azt a csókot, mely bátorít és vigasztal! Egyedül vagyok, hogy gyermekünket szeressem! Talán Adhémar is egyedül van és kétségbe van esve! Nem, nem, nem fogok többé sírni, erős leszek, Bébé itt van . . . Ez a regényem, egyszerű mint az élet, néha vidám, sokszor kegyetlen: Adhémar tönkre tett, megtagadott, gyermekét elfelejtette, sőt bántalmazott is engem . . . Nos hát, akárhol legyen, akármit tegyen, ha ezek a sorok szemei elé kerülnek, jöjjön el, mert én még mindig szeretem . . . Jean Julsen. PESTI HÍRLAP Egyletek és intézetek. — A mentő egyesület választmánya március hó 1-én d. u. 5 órakor az egyesület közp. állomása üléstermében ülést tart, melyen az évi jelentés fog hitelesíttetni. A közgyűlés március 6-án lesz s ugyancsak a közp. állomáson fog megtartatni. A házépítő tisztviselők egyesülete tegnap délután tartotta meg rendes évi közgyűlését Okolicsányi Gyula főv. biz. tag elnöklete alatt. Az évi jelentés szerint az egyesületnek 23,607 frt 60 kv vagyona van. A telep teljes kiépítésére a fővárostól még 81 telket szándékoznak kérni s az építési terv kidolgozását egy bizottságra ruházzák. A jelentés megemlíti, hogy a kereskedelmi miniszter a telepre pénz és csomag felvételére postát engedélyezett. Az egyesület megfelelő bérért helyiségeit kiadta az uj kaszinónak. A közgyűlés a jelentést elfogadta, a választmány intézkedéseit helyeselte s a tisztikarnak a felmentvényt megadta. Ezután elnöknek egyhangúlag újra Kindy Kálmánt választották meg, dacára, hogy ő ismételten kijelentette, hogy a tisztséget elfogadni nem hajlandó. Titkár lett Bayler István, jegyző Rózsa Károly, ellenőr Stielly Mihály, könyvelő Újhelyi Mihály, házgondnok Pattkó Sándor, választmányi tagok: Baló Lajos, Hamvay Gyula, dr. Gedeon M Mihály, Király Dániel, Lehr Albert, Molnár Lajos, Szirmay Elek, Utry József, és Vogel Lajos. Felügyelő biz. tagok: Hints Gábor, Maros Mátyás István és Szováthy Soma. — A budapesti önk. mentő-egyesület március hó 6-án déli 12 órakor az egyesület közp. állomása üléstermében (V. Markó utca 24. sz.) tartja VII. közgyűlését. Napirend: 1. Évi jelentés. 2. Évi számadás s ezzel kapcsolatban a fölmentvény iránti határozat. 3. Az 1892. évi költségvetés megállapítása. 4. Számvizsgálók. 5. Jutalomosztó bíróság választása. 6. Esetleges indítványok. Csak oly indítványok tárgyalhatók a közgyűlésen, amelyek az alapszabályok 13. §-ának rendeletéhez képest a közgyűlést megelőzőleg legalább 8 nappal az igazgatósághoz írásban benyújtották. A józsefvárosi jótékony nőegylet ma délután 5 órakor Berzeviczy Albert államtitkár elnöklete alatt választmányi ülést tartott. Az ülésen elnök beterjeszti Wellisch Alfréd fővárosi bizottsági tag s műépítész levelét, melyben a józsefvárosi jótékony nőegylet javára 1009 filos alapítványt tesz. Az alapítványt tevő az ezer irtot be is fizette. Berzeviczy Albert elnök indítványára a választmány jegyzőkönyvi köszönetét szavaz s elhatározza, hogy az elnök vezetése alatt küldöttség mondjon köszönetet az alapítványt tevőnek. — A pesti első bölcsőde-egylet az idén nem bált, hanem március 2-án színielőadást és hangversenyt rendez a várszínházban. — Az országos magyar iskolaegyesület március 8-dikán, kedden, d. u. 5 órakor, az új városház társalkodó termében tartja évi közgyűlését, melynek tárgyai lesznek : elnöki megnyitó, a költségvetés és a zárszámadás tárgyalása, a számvizsgálóbizottság megválasztása, az új alapszabályok bemutatása és intézkedés az egyesület újjászervezése ügyében. 3