Pesti Hírlap, 1892. október (14. évfolyam, 271-301. szám)
1892-10-01 / 271. szám
filgm 2______________________________________ egyelőre vegyék szivükre, hogy bacillus-mentes vízről gondoskodjanak s védekezzék mindenki, a hogyan képes. Fájdalom, a kolera itt találta a régi nyomorúságos közigazgatást s alig van remény arra, hogy ez képes legyen valamit ellene tenni. A sajtó mindenesetre most is megtette kötelességét Joker. Aki hírlapot olvas, a védekezés módját alaposan ismerheti. ,j'* Tudja, hogy a kolera nem érintés útján terjed, hanem étellel-itallal jut a belekbe. Tudja, hogy a tisztaság, a mértékletes, egyszerű élet menti meg legjobban. Hogy kezeit még a pénz olvasása után is meg kell mosnia. Hogy forralt vagy tiszta forrásvizet kell innia s óvakodnia kell a nyers gyümölcstől, mint általában a nyers ételektől. Mindentől, ami bacillust vihet gyomrába. Már most Isten kezében vagyunk. Nem következés, hogy mi is Hamburg sorsára jutunk, de a veszedelem itt van. Mindenki legyen elővigyázatos és működjék közre a járvány elnyomása körül. Magát és családját is menti az, aki a többieknek segít. Belpolitikai hírek. Minisztertanács volt, mint értesülünk, ma délután a kormányelnökségi palotában. E minisztertanácsban való résztvevés céljából Budapestre jött Szögyény ő felsége személye körüli miniszter is. A minisztertanács hír szerint egyebek közt több személyi kérdésben hozott határozatokat. Főrendiház. A folyó évi október hó 1-én fél 2 órára kitűzött főrendiházi ülés, közbejött akadály miatt október hó 5-én délelőtt 11 órára halasztatott el. Wekerle pénzügyminiszter a képviselőház holnapi ülésén az 1893. évi költségvetési előirányzaton kívül az aldunai szabályozási munkák költségelőirányzatát is elő fogja terjeszteni, mely mintegy másfél millióra terjed, részletes jelentést fog továbbá előterjeszteni az államjavaknak részint már megtörtént, részint még tervbe vett eladásáról. Egyúttal Szapáry Gyula gróf miniszterelnök be fogja nyújtani a háznak az 1891. évi zárszámadásokat. Az új pénz. A húsz koronás aranyakból az első példányok, mint halljuk, október hó első felében ki fognak kerülni a körmöcbányai pénzverdéből. Az első húsz koronás aranyat Wekerle miniszter Budapesten fogja ő felségének bemutatni, mégpedig alkalmasint már a jövő hét végén. A kereskedelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy a sójövedékről s a hazai iparnak állami kedvezményekben részesítéséről szóló törvények értelmében mérsékelt áron adott iparsó az államvasutak által, legalább tízezer kilogrammért való díjfizetés esetén, szállítási díjkedvezményben részesül. Hogy e díjkedvezmény élvezeti célokra szánt sónál igénybe ne vétethessék s csak azok rendelkezésére álljon, kik mérsékelt áru iparsó igénybevételére engedélyt nyertek, utasítást nyertek a bánya- és sóhivatalok, melyeknél iparosok és gyárosok részére mérsékelt áru iparsó van kiutalványozva, hogy a só kiszolgáltatása alkalmával, ha az legalább száz méter mázsát, illetve teljes vasúti kocsi rakományt tesz, kívánatra bélyegmentesen igazolványt állítsanak ki, melyben az engedélyes neve, az iparsó mennyisége s a leadási állomás ki legyen tüntetve. Ezen igazolvány minden egyes feladásnál a fuvarlevélhez ragasztandó. A földművelési miniszter felmerült kérdések folytán, közelebb a megyékhez intézett rendeletében kijelenté, hogy mivel az 1888: VII. t. c. s az arra vonatkozó végrehajtási rendelet értelmében ott, hol a húsfogyasztás jelentéktelen s közvágóhíd nincs, se a község, se a mészáros vágóhíd építésére nem kötelezhető, nem képez kihágást ily helyeken a szarvasmarháknak a vágóhídon kívül történt levágása, ha egyébként a végrehajtási rendeletben előírt követelményeknek s a fennebbi közegészségügyi szabályoknak az illetők eleget tesznek. Tanácsosnak vélné egyébiránt a miniszter, ha a főszolgabirák, az alispán rendeletére, oly községekben, ahol se köz, se magán vágóhíd nincs, bekerített s kővel vagy téglával kirakott és tisztán tartható helyett jelölnének ki az állatok vágására. A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA Ott és itt. •— Két jelenet. — 1_ A „Pesti Hirlap“ eredeti tárolja. — I. Párisban. (Pazar fényűzéssel berendezett, dolgozó szoba. A falon elsőrendű mesterek festményei. Majolikák, porcelánok művészi kivitelben. Perzsa szőnyegek. Értékes kandalló stb.) Gontrán (pamlagon fekszik s havanna szivart szí.) Rendőrbiztos (belép): Gontrán urat tisztelhetem ? Gontrán : Ha olyan szives akar lenni, Én vagyok Gontrán. Rendőrbiztos : Hivatalos kiküldetés kényszerített az idejövetelre. Utasítást kaptam, hogy némi igazolásra szólítsam föl. Gontrán (meglepetve): Engem? Rendőrbiztos : Úgy van, uram. Hogy azonban tisztában legyen a helyzettel, sietek elmondani azt, ami köztem és a rendőrfőnök úr között történt. A főnök úr ezelőtt egy órával magához hivatott és önről beszélve azt mondotta, hogy gyanú veszi körül. Gontrán: Gyanú? Engem? Rendőrbiztos: Elbeszélte, hogy ön maganzo, akinek százezer frankot érő birtoka van, mely pontos becslés szerint hatezer frank évi jövedelmet nyújt. A megejtett kutatás után konstatálták továbbá, hogy én uram sem a börzén nem játszik, sem nem kártyázik, sem pedig vállalatokban nem vesz részt. Miután azonban ön csupán lakbérben tízezer frankot fizet s háztartása, életmódja legalább is hatvanezer frankot emészt föl, önként kínálkozik a kérdés, hogy honnan, mily forrásból szerzi meg ezt a nagy összeget? Birtoka tehermentes, adósságai nincsenek, tehát kétségtelen, hogy jövedelméből költ. Gontrán: Nos ? És azután ? Rendőrbiztos : Kérdezni vagyok bátor, hogy honnan szerzi meg azt a pénzt, amit elkölt! Gontrán (nevetve): Ah! Tehát önök azt hiszik, hogy meg nem engedett eszközökkel dolgozom és összeütközésbe jöttem a törvényekkel ? Pompás! És az én őszinte vallomásom útján akarják megtudni. Nem is rossz. Hát azt hiszik önök, hogy abban az esetben, ha gyanújuk alappal bírna, magam tenném meg a leleplezéseket és azt mondanám, hogy most pedig ezek után csukjanak be? Rendőrbiztos: Hozzá vagyunk szokva, hogy az ártatlanul gyanúsítottak már a maguk érdekében is igazolják magukat. Esetleges kellemetlenséget kerülnek ki vele. Gontrán (némi szünet után): Hát legyen. Foglaljon helyet itt velem szemben és hallgassa meg a gyónásomat. Renörbiztos (leül): Hallgatom, uram. Gontrán: Szokott ön szépirodalmi műveket, különösen pedig verseket olvasni ? Rendőrbiztos : Egész passzióval. Lelkesülök a költeményekért. Gontrán: Valóban igen szép. Mi franciák igen boldogok vagyunk, hogy irodalmunk iránt általános és nagy az érdeklődés. Rendőrbiztos : És hogy kitűnő költőink vannak. Gontrán: Most pedig menjünk tovább. Olvasasott valamit Helikontól? Rendőrbiztos: Hogy olvastam e? Két kötetje jelent meg, gyorsan egymásután. Nagy, isten kegyelméből való költő. Büszkesége lesz Franciaországnak Gontrán: Nos, uram, hát a Helikon név alatt én írok. Rendőrbiztos (felugrik): Ön ? (Meghajtja magát.) Azt hiszem, hogy a főnök úr hálás lesz irántam, ha megmondom neki, hogy az ő nevében is bocsánatot kértem öntől. És legfőbb azon fog csodálkozni, hogy ilyen előkelő, kedvelt költője Franciaországnak, mint amilyen éd, csak hatvanezer frankot költ. (Mély meghajtással eltávozik.) II. Budapesten. (Csinosan berendezett dolgozószoba. 1t falon néhány olcsóbb olajfestmény. Majolikautánzat. Néhány szőnyeg a parketten és a pamlagon, székeken. Kínai ezüst dísztárgyak az asztalon.) Albertc elbukózva ül a széken és lapot olvas.) PESTI HÍRLAP A képviselőház igazságügyi bizottságából. A képviselőház igazságügyi bizottsága Kajnok helyettes elnöklése alatt tartott mai ülésében tárgyalás alá vette a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat függőben maradt szakaszait, melyekre vonatkozólag az igazságügyi kormány — a bizottság kebelében fölmerült nézetek figyelembe vételével is — részben új szöveget terjesztett elő. Az eskü alatti kihallgatásra vonatkozó 90-ik szakasz helyett a bizottság Teleszky államtitkár indokolása után a következő új szakaszt állapította meg. A bíróság kérelemre vagy hivatalból is elrendelheti a félnek eskü alatti kihallgatását, ha valamely döntő ténykörülményre nézve más bizonyíték egyáltalán nem forog fenn, vagy a bizonyíték kiegészítése válik szükségessé. A bíróság a per körülményeihez képest belátása szerint ítéli meg, hogy több pertárs közül, a közkereseti vagy betéti társaság több tagja közül, vagy segtöbbet v H hogy kis törvényei tömegei meggondm eskü alatt. Ha elrendelte, . kérelmére az egyik fél alk. -aivala.K.w~ ___ . * heti a másik fél k. .Mt Ha a bíróság mind a két felet kihallgatja, az alábbi szabályok figyelembe vételével a kihallgatás után dönti el, hogy melyik felet bocsátja vallomásának esküvel való megerősítésére. Ha valamely döntő ténykörülményre nézve más bizonyíték nem forog fenn, a bíróság elsősorban a bizonyító fél ellenfelét hallgatja ki, hacsak az maga nem kéri a bizonyító félnek eskü alatti kihallgatását. A bíróság azonban mind a két fél kihallgatása esetében is rendszerint a bizonyító fél ellenfelét bocsássa az esküre, a bizonyító felet pedig csak akkor, ha a fennforgó körülményeknek mérlegelése után úgy találja, hogy az ellentétes vallomások közül a bizonyító fél vallomása mutatkozik valószínűnek, avagy ha az ellenfél a vallomástételt vagy az eskü letételét megtagadja. Ha a ténykörülményről csak a bizonyító félnek van közvetlen tudomása, vagy esküre csak a bizonyító fél bocsátható, ezt a bíróság az ellenfél beleegyezésének esetén felül csak akkor bocsáthatja esküre, ha oly ténykörülmények forognak fenn, amelyek a bizonyító fél vallomásának valóságát támogatják.Ha a döntő ténykörülményre nézve, a bizonyíték kiegészítése válik szükségessé, a bíróság a per körülményeihez képest belátása szerint ítéli meg, hogy a bizonyító felet vagy ellenfelét bocsássa esküre. A felebbezési eljárásban való képviseletre nézve a bizottság a 125-ik §.-hoz a következő rendelkezéseket vette fel. „A felebbezési eljárás során a szóbeli tárgyaláson a felek, illetőleg törvényes képviselőik csak személyesen vagy ügyvéd által képviselve jelenhetnek meg s a felebbezés nyilvános előadása esetében azt a jogukat, hogy kérelmeiket szóval indokolhatják, szintén csak személyesen vagy ügyvéd által gyakorolhatják. Azok, akik ügyvédi oklevéllel bírnak, továbbá a bírói és kir. ügyészi minőségben alkalmazott államhivatalnokok , a kir. közjegyzők, a nyilvános jogtanárok és a jogtudorok nejöket a felebbezési eljárás során, a szóbeli tárgyalásnál és a felebbezés nyilvános előadásánál is képviselhetik.“ Az örökösödési és birtokbírósági perekre nézve a bizottság 300 írtról 200 írtra szállította le azon értékhatárt, ameddig e perek sommás eljárás alá s a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartoznak. A felülvizsgálati bíráskodásra nézve a bizottság a 181. §. helyett a következő új szakaszt vette fel: A felülvizsgálati bíráskodást azon perekben, melyek tárgyának értéke járulékok nélkül 500 irtot