Pesti Hírlap, 1897. október (19. évfolyam, 272-302. szám)
1897-10-10 / 281. szám
1897. október 10. PESTI HÍRLAP írén elkövetett rablásban és gyilkosságban Varga, Györgyné, továbbá Dienes László házmester és Dobos Ferenc napszámos részesek. Ezek közül Varga Györgyné és Vella Menyhért a főkapitányságnál, Dienes László pedig a pestvidéki törvényszéknél van letartóztatva. Mindannyian rovott múltunk, így Vella Menyhért alsónémedi születésű 28 éves, nejétől külön él, lopásért és súlyos testi sértésért. Varga Györgyné Torgyik Róza budapesti szül. 26 éves asszony pedig, aki a férjétől ugyancsak különválva él, lopásért két ízben volt büntetve. Dobos Ferencre nézve rendőri körözvényt adtak ki, amely így szól: »A fő- és székvárosi m. kir. államrendőrség főkapitánysági bűnügyi osztálya. Hatóság elleni erőszak, lopás büntette miatt körözött, rablás és gyilkosságban való bűnösséggel gyanúsított Dobos Ferenc, aki 1861. február 9-én Szódon (Pest m.) született és odavaló illetőségű, róm. kath. vallásu, nőtlen napszámos — letartóztatandó. Magassága 165 cm., haja sötétbarna, szeme szürke, arca húsos, bajusza vörösesbarna, álla beretvált. Különös ismertetjelei: jobb arcán szemölcs, szemöldökei között forradás. Megjegyeztetik, hogy nevezett 1890. év május 10-én 7335 fk. III. szám alatt a főváros területéről mindenkorra kitiltatott. Budapest 1897. október 9-én dr Farkas r.*tanácsos.« Érdekes, hogy Vella a rablott pénzből egy fekete öltözetet vásárolt volt magának, de ezt ellopták tőle. A rablott pénzből szerzett ruha miatt tett panaszt a rendőrségnél, panaszosként lépve föl ott, ahol most rablógyilkossággal vádolva, vizsgálati fogságban ül. * * * Az erzsébetfalvi gyilkosság harmadik tettesét, Dobos Ferencet, — mint a késő éjjeli órákban közük velünk — a detektívek ma este Kossuthfalván elfogták. A gonosztevőt a detektívek az éjjeli órákban behozták Budapestre s a főkapitányság fogházában szállásolták el A szabadalmi jog bajnokai Budapesten. Az ipari jogok védelmére alakult nemzetközi szövetség által rendezett első kongresszus tagjai ma délelőtt tizenegy órakor kisebb-nagyobb csoportokban elhagyták a Royal-szállodát, ahol lakásuk van és útnak indultak, hogy megtekintsék a fő és székváros különféle nevezetességeit és látnivalóit. Legelőször is a földalatti villamos vasúttal kimentek a városligetbe, ott megreggeliztek a Wampetics-féle vendéglőben, szemügyre vették a Krisztus szenvedéseit feltüntető körképet, majd bejárták az ezredéves kiállítás egész területét és kocsin, az Andrássy-úton és váci körúton át, elmentek az új parlamenti épülethez. Itt megtekintették a monumentális új országháznak főbb jelentőségű helyiségeit,, majd átmentek a parlamenttel szemközt emelkedő igazságügyi palotába és annak főbb helyiségeit szintén figyelmesen megtekintették. Egy másik csoport ezalatt az elevátorokat és a közvágóhíd berendezését tanulmányozta, egy harmadik csoport végül fölvonult Budavárába és megtekintette a vár nevezetesebb, históriai emlékű maradványait A délutánnak hátralevő idejét a kongresszusi tagok a főváros egyéb nevezetességeinek szentelték, este pedig összegyűltek a Royal-szálló dísztermében, fényes ebédre, melyen a keresk.miniszter képviseletében Sőrös László államtitkár is részt vett. A külföldi vendégek igen jól érezték magukat, a kitűnő menü és tüzes borok csakhamar pompás jókedvet ébresztettek. Az ebéd menüje ez volt : Potage Santé Saumon de Mayence, sauce Screvisses Filet de Boeuf k l’International garni aux légumes fins Mousse de Ferdreaux Ponche hongrois Poulardes de Styne ä la broche Saladé mixte Crime Glaijóe k Industrielle From a ge Coupes do Fruits Café noir Biére Érmelléki Repthall Champagne Cognac Az asztaliénál a kereskedelmi miniszter úr képviseletében Vörös László államtitkár foglalt helyet, tőle jobbra Pouillet Eugéne párisi ügyvéd neje, balra pedig maga Pouillet ügyvéd ült; ott ült továbbá Márkus József polgármester, Matzner ezredes, Penu, Bolivia és Ecuador köztársaságok megbízott képviselője, Paesius kormánytanácsos, a berlini szabadalmi hivatal elnöke, továbbá Hardy John (Bécs), Vivier Henry (Paris), Pelletier Michel (Páris), Hoefft Oszkár (Bécs), Maillard Georges (Páris), Loubier (Berlin), Le Tellier (Páris), Stolenpinkof (Szent-Pétervár), Alt (Berlin), Mikult (London), Kent (Frankfurt), Frey Godet (Bern), Morel (Brüsszel), Wirth (Köln) — a magyarok közül ott volt Schmidt József és Schnierer mint tanácsosok, Gelleri Mór, valamint a fővárosi sajtó és az irodalomnak számos kitűnő tagja. A pecsenyénél elsőnek Vörös László államtitkár szólalt föl, lendületes pohárköszöntőben éltette a koronás királyt és a fenséges uralkodóházat, majd francia nyelven folytatta toasztját és a kormány nevében szívélyesen üdvözölte — a gyöngélkedő kereskedelmi miniszter távollétében — a külföldi vendégeket, egyszersmind azok egészségére, jólétére ürítette poharát. Szűnni nem akaró viharos éljenzéssel fogadta a hallgatóság e lendületes pohárköszöntőt, még az oroszok is megéljenezték a koronás magyar királyt. Most Kelemen főtitkár emelkedett föl üléséből; bejelenti a kongresszusak, hogy ő felsége a kongresszus tagjainak névnapja alkalmával kifejezett szerencsekivánatait legkegyesebben elfogadta és azokért őszinte köszönetét fejezi ki a kongresszus tagjainak. Természetesen ezt is zajos lelkesedéssel vették tudomásul. Most Márkus polgármester kelt föl és lendületes francia pohárköszöntőben a fő- és székváros nevében is üdvözölte a külföldi vendégeket, Gelléri Mór pedig német nyelven az országos iparegyesület nevében köszöntette fel őket. Még egyre tartott az éljenzés, midőn Pouillet Eugéne, a párisi barreaunak egyik dísze, fölszólalt és gyönyörű toastban megemlékezett Budapestnek, valamint a régi Budának és Pestnek történet fejlődéséről, ezután fölidézte Széchényi szellemét és kifejtette, hogy mindaz, amit a nagy reformátor látnoki szelleme megjövendölt, csakugyan bekövetkezett: Magyarország nem volt, de lett, most csakugyan van és egyike Európa legkiválóbb, számottevő államainak. Percekig tartó, szűnni nem akaró lelkes tapsvihar fogadta a hírneves francia ügyvéd remek pohárköszöntőjét, úgy, hogy az utána fölszólalóknak szava valósággal elveszett a zajban, éljenzésben. Azért csak a teljesség kedvéért említjük, hogy még Loubier, Goldschmidt és Maillard is mondottak pohárköszöntőt, többnyire a magyar iparosok és a magyar kereskedelem fejlődésére, haladására. ügy fél tíz óra felé oszolni kezdett a társaság; a külföldi vendégek egy része a m. kir. operaházba ment, hol Huszár Kálmán mint biztos igazi magyar vendégszeretettel fogadta őket, megengedte nekik még a színpadi berendezés megtekintését is és az egész épületben kalauzoltatta őket, úgy hogy a vendégek alig győzték megköszönni a szívélyes vendéglátást. A külföldi vendégek vasárnap reggel különvona- fon visszautaznak Bécsbe. IRODALOM. * (A koronáért.) Coppée Ferenc öt felvonásos drámáját, amelynek bemutatására a nemzeti színház erősen készülődik, Ábrányi Emil fordította. Ez a fordítás, amely az eredeti szépségeit és poézisét híven adja vissza, most könyvalakban jelent meg. Ábrányi Emil ezúttal is igazolta azt, hogy legjelesebb műfordítóink közé tartozik s hogy mindenkor érdemes munkát végez. A könyv az Athenaeum kiadásában került a könyvpiacra és minden könyvárusnál kapható. * (Új könyvek.) Az Olcsó könyvtár legújabb köteteiként megjelentek : Mathews: Pry Pál megházasodott; az egyfelvonásos bohózat, amelyet Mihály József fordított, a vígszínházból ismeretes. — Thackeray : Esmond Henrik életrajza, jó vaskos kötet. Szász Károly és Szász Béla ismertetik meg Anna királynő ezredesének életrajzát a magyar közönséggel — Szász Károly néhány értekezését foglalja magában a Madártávlatból című füzet. — Macaulavnak Johnson Sámuelról irt essagát Aszalay Gyula fordította. NAPI HÍREK. — (Személyi hir.) Kossuth Ferenc atyja arcképének leleplezésére 17-én Egerbe érkezik, ahol ünnepélyesen fogadják. — (Udvari hírek.) A király 6 felségét az eddigi rendelkezések szerint hétfőre, e hó 11-ére, Budapestre várják. Lipót bajor herceg, Gizella főhercegnő férje, holnap este ideérkezik. — (miniszterek Bécsben.) Bánffy Dezesr miniszterelnök ma este Bécsbe utazott, honnan holnapután reggelre visszatér. Lukács László pénzügyminiszter és Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a mai nap folyamán Bécsbe érkeztek. — (Kossuth Lajos Tivadar) e hó 25-én a fővárosba érkezik s csak november első napjaiban tér vissza Olaszországba. Kossuth Lajos Tivadar november elsején, halottak napján, édes atyja halála óta mindig itt szokott lenni, hogy a sara koszorút helyezzen. (Helfi és Kossuth iratai.) A nagybeteg Helfi Ignác, mielőtt a baj erőt vett volna rajta, Kossuth Lajos iratainak új kötetét rendezte sajtó alá. A betegség kiütötte kezéből a tollat s miután nem bízik abban, hogy fölépüljön, Kossuth Ferencet kérte föl a nagy munka bevégzésére, aki e kérelem teljesítését meg is ígérte. Ez alkaommal Helfi — aki csak időnként tér már magához — így szólt: »Gyarló ember voltam, de a hazámat híven szerettem s a függetlenségi elveket hűségesen szolgáltam; azt a csapást nem érdemeltem meg, hogy éltem legnagyobb feladatát ne teljesíthessem és Kossuth Lajos megbízásának eleget ne tehessek. Elismerem azt a bűnömet, hogy talán a sír szélén zúgolódom, s csak ezért zúgolódom.* — (A pápa egészségi állapota.) Egy hírlapíró, mint Rómából jelentik, meglátogatta a napokban Lapponi drt, a pápa orvosát, hogy tőle pozitív értesülést nyerjen az egyházfejedelem egészségi állapotáról. Lapponi dr következőleg nyilatkozott? »A pápa teljesen egészséges, sokkal jobban érzi magát, mint valaha. Hosszas orvosi gyakorlatom alatt, sohasem tapasztaltam még olyan szívósságot olyan magaskorú emberben. Biztosíthatom önt, hogy XII. Leo még igen sokáig fog élni.« — (Ováció.) A magyar általános hitelbank tisztviselői kara az intézet vezérigazgatóját, Pallavicini Ede őrgrófot, valóságos belső titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából, ma szívélyes ovációban részesítette. Az intézet díszterme, ahol az üdvözlés történt, ez alkalomból délszaki növényekkel gazdagon föl volt díszítve. A tisztviselői kar nevében Stettner László igazgató-helyettes és főtitkár szép beszéddel üdvözölte a szeretett vezérigazgatót, aki meleg szavakban köszönte meg a tisztviselői kar ragaszkodását. (Rendjelviselési engedély.) A király megengedte, hogy Ottó főherceg vezérőrnagy a 10. lovas dandárparancsnok, a királyi román »Románia csillaga« rend nagykeresztjét elfogadhassa és viselhesse. — (Kitüntetett tábornok.) A király elrendelte rheinwalli Müller Ágoston altábornagynak, várparancsnoknak Komáromban saját kérelmére a nyugállományba helyezését, s neki ez alkalomból a Lipótrend lovagkeresztjét díjmentesen adományozta. — (Katonai kinevezés.) A király Laizner Móric altábornagyot, a 2. tüzérdandár parancsnokát, Komáromba várparancsnokká nevezte ki. — (Fővárosi tanács és államrendőrség.)... A fővárosi tanács még a nyáron a rendőrséggel nem tudott megállapodásra jutni a rózsa téren állomásozó bérkocsik elhelyezése iránt és figyelmen kívül hagyta a rendőrségnek azt az álláspontját, hogy azok a Lipót utcában állíttassanak föl, valamint a bérkocsisok ugyanezt célzó óhaját. Néhány nap előtt, mint a Hírcsarnok írja, mellőzve teljesen a rendőrséget és be nem várva a belügyminiszter döntését, a fővárosi tanács az elöljáróság útján a bérkocsikat a rózsatérről a városháza térre állíttatta át. A rendőrség, úgy látszik, nem kívánt utcai háborút előidézni a hatósági közegek közt, mert tétlenül nézte a tanács, illetve az elöljáróság utcai intézkedését, mely azonban nem járt a kivánt sikerrel. Ugyanis alig állították föl a bérkocsisokat a városház térre, mindannyian visszaszökdöstek a rózsa térre, ahol jobb helyük és keresetük van, s ma is ott állanak. A városi közegek arra a fenyegetésére, hogy a tanács megbünteti a határozatának ellenszegülő bérkocsisokat, csak azt válaszolgatják, hogy a törvények értelmében őket csak a rendőrbíróság büntetheti meg. (Az egyetemi kör irodalmi estéi.) Az egyetemi kör irodalmi és retorikai szakosztálya ma este 6 órakor tartotta alakuló ülését a központi egyetemen. Elnök lett: Aradi Árpád, az egyetemikör főpénztárosa , alelnök Vogel László, jegyző pedig Mészáros Kálmán. A szakosztály minden szombaton tartja üléseit a központi egyetem T. számú tantermében, hol fölolvasásokat és vitaestélyeket rendeznek Vendégeket szívesen látnak. — (Óriási Krisztus.) A dominikánusok párisi templomában egy 15 méternyi Krisztust festett Tissot James festő. ____