Pesti Hírlap, 1897. november (19. évfolyam, 303-331. szám)
1897-11-28 / 329. szám
4 1897. november 28. PESTI HIRL."J anak, akár újabb ■provizórium címén, akár más alakban. 3. Ha a kormány javaslataival késnék, a függetlenségi és 48-as párt gondoskodni fog, hogy a közjogi kérdések még az idén okvetlen tárgyalásra kerüljenek. A függetlenségi párttal szemben a nemzeti párt a 67-es alap megerősítése érdekében a kormány törekvéseit kész támogatni. SZÍNHÁZ és zene. * (Színházi műsorok.) Az opera műsora: Hétfőn nincs előadás. (A várszínházban: A hűvös vadász); kedden: Bohémek (másodszor); szerdán nincs előadás; csütörtökön: Bohémek (harmadszor); pénteken: A bűvös vadász; szombaton : Ördög Róbert ; vasárnap: Bohémek. A nemzeti színház jövő heti műsora . Hétfőn Létért való küzdelem: kedden: A bilincs. Ahol mulatnak ; szerdán: Tisztító tűz; csütörtököm: Lear király ; pénteken : Crampton mester; szombaton: Gabi villa ; vasárnap délután : Liliomfi, este : Az arany ember. A várszínház műsora: Csütörtök: Többet cseszel ... és erővel. Kolostorból. Szombat: A miniszter előszobájában. A bilincs. A népszínház jövő heti műsora a következő: Vasárnap délután: A falu rossza, este: Tiszt urak a zárdában ; hétfőn : Tiszturak a zárdában ; kedden : A szókimondó asszonyság; szerdán : A kukta-kisasszony ; csütörtökön: Az ördög márkája ; pénteken és szombaton : A kukta-kisasszony; vasárnap délután: Az oroszlánvadász; este: A kukta-kisasszony. A Vígszínház jövő heti műsora: Vasárnap délután Katonadolog, este: A valéni nász; hétfőn: Trilby ; kedden : Coulisset úr ! szerdán : A valéni nász ; csütörtökön : Coulisset úr !; pénteken : Zacconi és társulata vendégszerepléséül: I.disonesti — Don Pietro Caruso; szombaton: Zacconi és társulata vendégszerepléséül : A mások kenyere — A lélek jogai (Diritta del anima.) Vasárnap délután: A valéri nász; este : Coulisset úr! A Magyar Színház jövő heti műsora : Vasárnap délután A mama szeme, Hannele ; este: A gésák ; hétfőn : A mama szeme, A báránykák ; kedden : A gésák; szerdán: A mama szeme, A báránykák; csütörtökön : Derül-borul, Hannele, A mama szeme; pénteken: Titok (először); szombaton: Titok (másodszor); vasárnap délután: Derül-borul, A báránykák; este : Titok (harmadszor). * (A nemzeti színházban) a „Tisztító tűz“ második előadását gyér számú közönség nézte végig. Ez is csak a Jászay Mari és Márkus Emilia nagy művészetéért adózott — kivált a második fölvonás végén — , élénkebb tapssal. A darab maga hidegen hagyta a hallgatóságot. Bosnyák Zoltán második darabjának a sorsa így dőlt el. De hiszen még jóvá teheti a kudarcot egy harmadik dama. * (Hírek a nemzeti színházból) Vörösmarty születésének évfordulója alkalmából december hó 2-ikán Shakespeare Lear királya kerül színre a következő szereposztással: Lear—Szacsvay ; Gloster— Egressy ; Kent—Bercsényi; Edgard—Mihályi ; Edmund—Gyenes ; Bolond—Vízvári; Gonerii— Jászai Mari; Regan—Szacsvayné ; Cordélia—P. Márkus Emilia. — December hó 17-én felelevenítik Sardou „Benoiton-család“ című vígjátékot, amelyet 1881-ben adtak utoljára, s amelyet Váradi Antal fordított le újabban. A főszerepeket Náday, Szigeti, Gabányi Dezső, Zilahi, Somló, Csillag Teréz, Cs. Alszeghy Irma, Vizváriné, Nagy Ibolya és Ligeti Juliska játszszák. — December hó 21-én előadják új betanulással Schiller „Ármány és szerelem“ című szomorújátékát, Aradyt—Jászai Mari, Lujzát—Török Irma, az elnököt—Bakó, Millert—Vízvári, Ferdinandot—Somló, Kalbot—Náday fogja játszani. — Echegaray „Folt, amely tisztit“ című drámájának első előadása december hó végén lesz. * (Hírek a m. kir. operaházból.) Az operaház jövő heti műsorában háromszor szerepel a „Bohémek“, Leoncavallo dalműve. Pénteken a Bűvös vadászt adják, ez alkalommal Márkus Dezső vezényli a zenekart, szombaton az Ördög Róbertet adják. Ez utóbbit Erkel Sándor főzeneigazgató vezényli, a főbb szerepeket Vasquezné, Blauerbauer Gizella, Perotti és Ngy Dávid énekük. * (Hírek a vígszínházból.) A vígszínház ■4 líközelebbi újdonsága Voss Rikhardnals^fantasztikus drámája^ Szőke Katalin lesz—etrffify~a legérdekesebb terméke az utóbbi évtizedek színpadi irodalmának. A darabból tegnap tartották meg az olvasó próbát s december folyamán kerül bemutatóra. — Coulisset úr! a vígszínház óriási sikerű kasszadarabja, amelyet folyton zsúfolt ház előtt adtak, a jövő héten, kedden, érdekes szereposztással kerül színre. A címszerepet Hegedűs helyett Balassa fogja játszani, akinek ezt a szerepet eredetileg szintén kiosztották. — Zacconi jövő heti második vendégszereplése ötletéből figyelmeztetjük azokat, akik az olasz nyelvben nem járatosak, hogy azok a darabok, amelyekben az olasz művész föllép, Nagel Ottó könyvkereskedésében olcsó, tizenkétkrajcáros német nyelvű kiadásban kaphatók. * (Blaha Lujza Madame Sans-Géne-je.) Abból az alkalomból, hogy Béjané asszony játszotta Budapesten Madame Sans-Géne-t, a budapesti sajtó egyhangú elismeréssel adózott Blaha Lujzának, a magyar Madame Sans-Géne-nek, de a közönség köréből is számos üdvözletet kapott a művésznő. A népszínház igazgatósága a jövő hét keddjére ismét kitűzte »A szókimondó asszonyság«-ot. * (Titok.) Zachariásné Kallós Ilona népszínműve pénteken, dec. hó 3-án, kerül bemutatóra a Magyar színházban. A főszerepeket Vlad Gizella, Szilassy Róza, Borovszky Matild, Láng Etel, Boross, Iványi, Szentmiklóssy és Szilágyi játszszák. — A premierere szóló jegyek, valamint a jövő heti műsorra kitűzött összes előadások jegyei már hétfőtől kezdve kiválthatók a szövetség utcai pénztárnál. : * (Az országos színművészeti akadémia) vasárnap, december hó 5-én, tartja második nyilvános előadását a várszínházban. Ez alkalommal Bercsényi Béla tanár rendezésével színre kerül »Denise« a következő szereposztással: André — Molnár Gyula Mártha — Borostyán Sarolta; Brissot — Pataki József ; Brissome — Bauer Olga; Denise — Széphegyi Zsuzsi; De Thauzettené — Czikle Valéria; Fernand — Kardos Ede; Thouvenin — Homyánszky Lajos; Pontferrand — Sebestyén Géza; Neje — Kárpáti Valéria ; Clarisse — Jankó Abigail. Jegyek az előadásra az igazgatóságnál előjegyezhetők. * (A báránykák című operette, mely iránt állandó érdeklődés mutatkozik, hétfőn, e hó 29-én, kerül ismét színre a Magyar színházban, mely alkalommal Szegedi Irén és Rózsa Lili egy új betétet fognak énekeink (Magyarország egyházzenei első tanácskozmányának munkálatai) cím alatt a Kath. Egyházi Zeneközlöny kiadta az egyházi karmesterek első kongresszusán elmondott beszédeket, értekezéseket s közli az ott hozott határozatokat is. Kapható a »Szent István társulatnál« (Budapest.) * (Bohémek) Leoncavallo nagy érdeklődéssel várt új operájának premierjét, amelynek már két előadására az összes jegyeket elkapkodták, a Telefon• Hírmondó előfizetői lakásukon is végighallgathatták. Azok, akik a premierre már nem juthattak jegyhez, a Hírmondó kagylóin át is teljesen élvezhették Leoncavallo legújabb remekművét. * (Odry Lehel Pécsett.) Odry Lehel, a m. kir. operaház volt kitűnősége és nyugalmazott tagja, Pécsett föllépett a Faust operában, mint Mefiszto. A színház zsúfolásig megtelt és a közönség nagy él-övezettel hallgatta Odry Lehel énekét. Az előadás fényes sikerében nagy része volt az országos hiist pécsi dalárda tagjainak is, kik szintén közreműködtek, s Margitot Leopold Franciska énekelte, Valentint pedig Hunyady József. Jók voltak még Némethy Gizella és Réthy Lina. Az előadást szombaton megismétlik. Odry Lehel december folyamán még több operaelőadásban fog részt venni. * (Pollini meghalt.) Egy szűkszavú hamburgi távirat jelenti, hogy Pollini üdv. tanácsos, Bianchi Biankának férje, a hamburgi városi színháznak 1874. óta igazgatója, tegnap éjjel fél 12 órakor szívszélhűdás következtében meghalt. Pollini Bernát (családi nevén Polli) 1838. december 16-án született Kölnben. Korán a színpad felé vezérelték hajlamai, előbb mint bassista működött, később egy olasz staggionenak lett igazgatója és karmestere és e minőségben főleg Szent-Pétervárott és Moszkvában aratott sikereket. Huszonhárom évvel ezelőtt átvette a hamburgi színházat, mely az ő vezetése alatt csakhamar virágzásnak indult. Ez év június havában nőül vette egykori növendékét, Bianchi Biankát. * (Színészet a vidéken.) Keszthelyen Báródi Károly színtársulata már 6-ik hete működik s jól megválogatott műsorával szép számú közönséget vonz a színházba. A napokban játszották az „ördög mátkáját“, amely darabbal az összes vidéki színpadokat megelőzték. E hó 26, 27, és 28-án Kaffkám, Hegyesi Mari, a nemzeti színház jeles tagja, szerepel. A társulat kiváló tagjai: B. Csányi Juszti, Jeszenszky Dezső és Jeszenszkyné Lénaretteje (»platói a szerelmes« *,8 ütemben) és kupléja Mimi Pinsonról, melyet a kar ismétel, (ezt meg is ismételtették ma este), valamint az ezt követő nagy együttes; nagy hatású volt a vendéglőssel való dulakodást illusztráló csatakép, Barbemuche bemutatkozása (»engedelmet kérek« 2« ütemben), az istenítéletet persifláló biliárdjelenés, mely alatt egyidejűleg Marcel és Musettenek érzésteli kettőse folyik, az ezt megelőző oktett-induló és a diadalmas befejező együttes, melybe belevegyülnek a karácsonyi harangok. A második felvonást kedves közzene (o scandante mosso) vezeti be ; a felvonás főbb részei közül ma hatást keltettek Marcel áriára (»osztozz velem kis szobámon, édes«), a Rudolf aranyainak bájos zeneképe, Rudolf kantilenája (»óh Marcel, borulj le«), a gyors pergésű négyes (»most adja istenünk«), a bohémet dicsőítő hymnus (»ifjúságunk mámorában«), melyet ma este szintén megismételtek, Schaunard parodisztikus előadása (»a kékről a művészetben«), a kis gróf csábító áriája (»mily üdvöt várhat itt«), Musette bájos keringője és a lármás verekedési finálé. A harmadik felvonásban tetszett Schaunard bájos, menuetteszerű áriája („Nézz a botra!«), Marcel panasza (»tesz ez a rózsa volt az éltünk«), Musette levélírási jelenése (»hasztalan, ez végzetem«), mely a modern operairodalomnak egyik gyöngye, Musette búcsújának megható zeneképe, Mimi áriája (»os el kell neki mondanom«), Mimi és Musette poetikus kettőse és Musette búcsúzása Marcettó, melyet egy megható gyászindulószerű motívum jellemez — míg az egyedül maradt Marcelnek szívhez szóló panasza inkább a Canio dalára emlékeztet. A negyedik felvonásban végül egymásra halmozta a szerző a szebbnél szebb részleteket. A mai bemutató kényes közönségénél különösen hatást keltett Rudolf balladája (»ki vagy te, ki ott kopogtat ?«), Mimi szomorú elbeszélése (»aztán kerestem munkát«), és halálának szomorú zeneképe, mely mély hatást kelt megrendítő realizmusával, és mindazonáltal poétikus befejezésével. (A hegedűk halk tremoloja által kísért fuvolánál fölcsillan az előjátékból is ismeretes bohémemotívum, megszólalnak a karácsonyi harangok és elnyelik a haldokló utolsó sóhaját.) Az újdonság a mai bemutató előadás előkelő közönségénél igen barátságos fogadtatásra talált, főleg a két első fölvonás vidám, humoros hangulata tetszett; ezek után a jelenvolt szerzőt a főbb szereplőkkel többször kitapsolták a függöny elé, sőt az első fölvonás után két hatalmas babérkoszorút is nyújtottak át Leoncavallonak (a női szereplők nem kaptak virágadományokat ; erről a szerző, aki úgy látszik, nem ismeri a mi helyi szokásainkat, nem gondoskodott.) A harmadik felvonásnakváratlan komoly fordulata meglepetést keltett; ez, valamint a megrendítő negyedik fölvonás, nem részesült a remélt sikerben, sőt a negyedik fölvonás befejező részében már valóságos népvándorlás volt a ruhatár felé. De azért a harmadik és a negyedik fölvonás után is kétszer kitapsolták a szerzőt és a főbb szereplőket; a szereplőkkel kijött Mader karmester is. A közönség a dalmű első részének vidám, kedélyes hangulatára volt hangolva és azért nemméltányolta érdem szerint a két utolsó fölvonást, noha ezek képezik a műnek becsesebb részét. Az előadás egyike volt a legjobbaknak, meglátszott annak minden részletén, hogy a szerző egy álló hétig reggeltől estig tanította be művét az egyes szereplőkkel. A legzajosabb siker Ábrányinénak jutott, aki úgyszólván tökéletes Musette volt; megjelenése, éneke és játéka, minden megfelelt ama bájos grisette alakjának, melyet Murger, illetve Leoncavallo alkotott. Penny Irén is egészben véve jól adta Mimi nehéz szerepét, főleg a drámai jelenésekben emelkedett igazán művészi nívóra. Larizza a két első felvonást magyarul énekelte (rossz, szinte érthetetlen kiejtéssel), a harmadik felvonást ellenben olasz szöveggel énekelte, és akkor már sokkal szabadabban mozgott a színpadon, játéka is illúziót, sőt nem egyszer zajos hatást is keltett. Persze Arányi megfelelőbb lett volna e szerepre. A több szereplőt is föltétlen elismerés illeti: Takács temperamentumos Schaunard volt, a himnuszt csak az ő pompás dirigálása kedvéért ismételték meg. Beck erőteljes, ércszavú Rudolfja, főleg a harmadik és negyedik fölvonásban, keltett mélyebb hatást; kisebb szerepeikben jók voltak Dalnoki, Kertész, Váradiy, Mihályi, és Kornay. Az ügyes, hatásos rendezés Alszeghy főrendezőt dicséri. A későbbi előadások mutatják majd, hogy a mai sikerből mennyi írandó a jelen volt szerző szeretetreméltó egyéniségének javára és mennyi tulajdonítható a mű belső értékének. Ma elsősorban Leoncavallonak tapsoltak, a Bajazzók szerzőjének, Dr Bélái Szór.