Pesti Hírlap, 1902. november (24. évfolyam, 300-329. szám)

1902-11-14 / 313. szám

1902. november 14., péntek, PESTIHIRLAP 3 A közig­azgatás egyszerűsítése. A­ belügy-­­­minisztérium kodifikáló osztálya végleg megállapította azoknak az ügyviteli szabályoknak szövegét, ama-­je­lyeknek kibocsátására a belügyminiszter a közigaz- t­­atés egyszerűsítéséről szóló 1901. évi 5XX. t.­cikk 32. §-a alapján felhatalmazást nyert. Ezeket az ügy­viteli szabályzatokat a belügyminiszter jövő vasárnap­­ fogja kibocsátani és azok életbeléptetését elrendelni. A közigazgatási eljárás új rendje 1903. január 1-én tényleg életbe lép. A vasárnap közzéteendő ügyviteli szabályzatok címe a következő: 1. Vármegyei ügyviteli szabályzat; 2. Ügyviteli szabályzat a községi és közjegy­zők részére; 3. Ügyviteli szabályzat a közigazgatási bizott­ságok részére; 4. Gyámügyi ügyviteli szabályzat az árvaszé­kek részére; 5. Gyámügyi ügyvitelszabályzat a községek és járások részére. Küldöttségek a képviselőházban. Vesz­prém megye köztörvényhatósága részéről ma délelőtt nagy küldöttség tisztelgett a képviselőházban Láng Lajos kereskedelemügyi miniszternél, a végből, hogy a kormány a veszprém megyei vasúti állomásokon — kivéve a veszprémi és pápai állomásokat — minden teherszállítmánynál métermázsánkint egy fillér vám szedet­ését rendelje el a veszprémmegyei útalap ja­vára. A küldöttséget Fenyvessy Ferenc főispán ve­zette, a deputáció tagjai között, voltak: Kolozsváry József alispán, Ihász Lajos főrendiházi tag, Hegedűs Lóránt, Bauer Antal, Horánszky Lajos, Pekár Gyula, Óváry Ferenc, Udvary Ferenc képviselők, stb. Láng Lajos kereskedelmi miniszter szívesen fogadta a kül­döttséget s megígérte az ügy sürgős tanulmányoz­­tatását. A­­ csongrádiak azzal a kéréssel fordultak a kormányhoz és a képviselő­ házhoz, hogy az ötvenezer forintos államkölcsönt, melyet egy töltés építése cél­jából vettek fel, engedjék el. A kérvényt ma huszonöt tagú küldöttség nyújtotta át Széll Kálmán miniszter­elnöknek, Lukács László pénzügyminiszternek és gróf Apponyi Albert képviselőházi elnöknek. A küldöttsé­get, amelynek tagjai között volt Szi­vák Imre és Kossuth Ferenc országgyűlési képviselő is, Csathó megyei főispán vezette, úgy a kormmányelnök, mint a pénzügyminiszter és a házelnök készséggel megígér­ték a kérelemnek részükről való pártfogását. Kérvények a képviselőházban. A képvi­selőház mai ülésén gróf Apponyi Albert elnök bemu­tatta Győr sz. k. város közönségének föliratát a vi­déki városok adómentessége tárgyában, Selmec-Bá­­nya sz. kir. város közönségének föliratát a közala­pítványi és árvapénzek kezelésére vonatkozólag, Ba­ranya vármegye közönségének föliratát a magyar bortermelés érdekében teendő intézkedések tárgyá­­ban, Nyitra vármegye közönségének föliratát a Szer­biával kötött kereskedelmi szerződés megváltoztatása iránt, Torontál vármegye közönségének feliratát a bajai báttaszéki vasút kiépítése ügyében, a breznó­­bányai tanítótestületnek Ugron János képviselő által beadott kérvényét a tanítók fizetésének rende­zése tárgyában, a tokaj-hegyaljai borvidék bir­tokosai közgyűlésének Ugron János képviselő által beadott kérvényét az olasz bor vámjának föleme­lése iránt. A kérvényeket kiadták a kérvény­­bizott­ságnak. Népgyűlések az önálló vámterület mel­lett. Vasárnap, Ifj-árt, Ungvárott lesz nagy népgyű­­lés az önálló vámterület mellett. A népgyű­lésre le­­utaznak Kossuth Ferenc, Jékey Zsigmond, Kossi Pál, Horváth Gyula, Lucy Béla képviselők és Pal­­lag Sándor párttitkár.­­ A székesfehérvári népgyű­­lés impozánsnak ígérkezik. A rendező­bizottság min­dent elkövet, hogy a népgyűlés hatalmas tüntetéssé váljék az önálló vámterület mellett. A gyűlésen a város képviselője, gróf Zichy Jenő is beszédet tart. Az ökörmezei mandátum tárgyalása. A Curia I. választási tanácsa Ádám András elnöklésé­­vel ma harmadik napja tárgyalta a gróf Teleki Gyula ökörmezei mandátuma ellen beadott petíciót. A vizs­gálat anyagának ismertetését Zachár Emil punnai bíró tegnap befejezte s ma a perbeszédekre került a sor. Dr Metzler Gusztáv, a kérvényezők képviselője, utal arra, hogy a vizsgálat eredménye beigazolja a petíció­ban panaszolt tényeket és kéri a választás megsem­misítése mellett Seján Antalnak törvényesen megvá­­lasztot képviselővé nyilvánítását. Dr Dobosffy Ferenc védő azt az álláspontot fejtegette, hogy a vizsgálat pozitív eredménynyel nem járt s hogy a jórészt in­gatag vallomások az odavaló ruthének bámulatos ér­telmetlenségének tudhatók be. A kérvény elutasítását kéri. Utolsónak Baranyi Jenő választási elnök szólalt fel a saját védelmére, ítéletet ma nem hoztak. Egy volt horvát képviselő kérvénye a magyar parlamenthez. Dr Franko Potoponjak volt demokrata horvát képviselő, aki a zágrábi horvát országgyűlésen nagy szerepet játszott s a horvát el­lenzék legagilisebb tagja volt, a magyar parlament­hez egy petíciót akart benyújtani, miután azonban nem találkozott képviselő, aki azt ellenjegyezte volna, ennek szövegét kinyomatva szétküldi az összes kép­viselőknek. Súlyos vádakat emel ebben a horvát or­szágos kormány és a bán ellen. Azt mondja, hogy hivatalos egyének okiratokat hamisítottak csak azért, hogy őt tönkre tegyék, sőt a horvát tartománygyűlés gyorsírói jegyzőkönyveit is meghamisították, hogy ennek alapján 70 ülésre kizárhassák őt a tartomány­­gyűlés tárgyalásairól. Most pedig minden módon meg­akarják őt fosztani a megélhetés lehetőségétől. A horvát bánt csalással vádolták, az illetőt a bán es­küdtszék elé állította, de az esküdtek fölmentették, s ezzel elítélték a bánt. Miután a bán kinevezése a magyar Kormány ajánlásától függ, ez pedig a parla­mentnek felelős, azért fordul a magyar képviselők­höz, hogy őt a törvénytelenségek ellen megvédjék,­ miután ő felségéhez siker nélkül nyújtott be'panaszt' a bán ellen. Reméli, —­ úgymond —, hogy akik e haza sorsát intézik, a morált többre becsülik közönséges csalónál. A petíció szövegét horvát nyel­­­ven terjeszti Horvátországban is, hunyt művész hagyatéka és Nadler Róbert 40 db Adria partvidéki tájképe tömörül. Itt látjuk még Kárpáty Rezső kollekcióját is, azokat az afrikai vázlatokat, melyeket marokkói utazásá­ból hozott magával. Ezek között igen finom az „Arabs kertrészlet“, az „Arabs kút Tetuanban“ és több tetuáni utcarészlet ; érdekes az a kép is, melyet a művész a Mazagon előtti szikla­padokon zátonyra került „Árpád“ gőzösről fes­tett. Tizenöt hajó került már itt zátonyra és „Árpád“ az egyetlen, mely fölszabadult. Kárpáty útitársa Tornai Gyula a tizenket­tedik teremben mutatja be arabs kollekcióját. Tornai a marokkói élet figurális szépségeit ak­­náz­za ki már évek óta,s ezúttal is egész sereg arabs ördögöt mutat be, bűvészeket, rabszolga­nőket, utcai zenészeket az ő rendkívül gondos festésmodorával. Érdekes vázlat az is, melyet a művész egy mecset kapujáról készített. E terem m másik globe trotter-je a világjáró Háry Gyula, aki 41 kisebb nagyobb festményén Budapest utcáiról Rómába, Nürnbergbe, sőt Rotterdam szélmalmai­ és Amsterdam­­ csatornás utcái közé vezet bennünket. Háry eközben lefestvén egy szépséges, bosnyák nőt és egy imádkozó moha­­ medánt,­ időt nyer arra is, hogy a tárlat­­ egyet­len komolyabb ambíciójú bibliai képét, a ke­resztre­­feszített Krisztust megfesse, amint a nagy tragoedia. ..Beteljesedett“ és Krisztus teste im­már­ az emberiség dicsfényt sugárzó szent erek­lyéjévé len­..E vászon­­egyik értékes része■Mária szenvedő feje, melyről mélységes fájdalom árad, de az,előtérben térdeplő Magdolna ,egészen ki­esik a kompozícióból. "Szenes] Fülöp és Pálya Ceresztin gyűjteményes művei láthatók még ebben a teremben. Az ellentét e két művész közt elég nagy. Szenes széles friss, Pállya finom és aprólékos. Szenes igen jó női arcképeket és ötletesen festett genre-alakokat mutat be, Pállya az ő ismert vásári jeleneteit és falusi han­gulatait. Kollekciókról lévén szó, ne feledjük meg a fehérteremben Feiks Jenő ötletes, bár kissé vas­kos karrikatúráit, Glatz Oszkár mesteri szénrajz­­arcképeit és a Wodianer-cég illusztráció-gyűj­teményét, mely Garay Ákos, Túri Ödön, Szlányi, Márk, Hegedűs, Csók, Gergely és mások művei­ből áll.* (Stb. stb. . .) A „satöbbi“ azokat illeti, akinek k kevesebb kiállítani valójuk akadt. Ez a kevesebb persze nem érinti a vásznak művészei becsét. Hiszen a közmondás is azt tartja, hogy a jóból is megárt a sok. íme, a stb. közé tartozik mindjárt az első teremben báró Mednyánszky, akinek négy vászna közül a „Téli alkony“, de különösen a „Hegyi tó“ remek, finom dolog. Erős tehetségű mester Kernstock Károly, akinek „Este“ cím­ű műve a hazatérő munkáscsaládot ábrázolja mély poézissel, az „Anya és gyermeke“ című­ portraitja pedig nagy igazságával hat. Pór Ber­talan a „fiatal óriások“ közé tartozik s atyja arc­képe még mindig elég erős arra, hogy szép jö­vőt jósoljunk neki, Borsik Andor „öreg pa­raszt“-ja és leány arcképe érdekes, mint e mű­vészünk minden dolga, Vaszary János „Esti hangulat“ e tájképét bátran aláírhatják a leg­első rangú angol tájfestők, a művész nagyobb vászna, a „Szolga legény“ azonban száraz és hideg. Pes­ce Géza kecskés képei jobbak a puly­­i­káknál. Új nevek is vannak itt: Knirr Henrik I és Fertőai Jenő; az utóbbi nagybányai művész i­s még kissé bizonytalan. Alakjai, a „Szegény emberek“, ötletesek a maguk bohémes gúnyá­jában, de a világítás effektusa ketté szeli fejü­ket. Knirr Henriket, Zemplényi művésziskolai kortársát, eddig nálunk osztrák festőnek ismer­ték és most sokan csodálkoznak azon, hogy hirtelen magyarrá lett, de erős tehetségű port­rait festő, aki a müncheni skót­ utánzó iskola híve. Női képmása tipikusan jellemzi ezt az irányt. A stb. díszes gárdájához csatlakozik a má­sodik teremben Ziegler Károly, ez a Berlinben élő kitűnő arcképfestőnk, aki Stutz festőné kép­mását küldte be, mely színben s rajzban az utolsó ecsetvonásáig előkelő. Ez a nagyon dis­­tinguált ízlés jellemzi Benczúr Gyula életnagy­­ságú portraitját, mely Izabella főhercegnőt áb­rázolja kis­fiával. A főhercegnő nyúlánk, elő­kelő alakja, sötét bársony ruhájában, a herme­lin köpeny és a háttér aranybrokát szövete, mind teljes harmóniába olvad össze a meleg színekben festett két fejjel. Benczúr mestertől még­is Andrássy Aladár képmása látható. A szomszédjai Eisenhut Ferenc vásznai. Az egyik nagyobb és erősebb, címe : „A kegyvesztettek“’.­ Eisenhut egyik ismert szép tárgya, békába vert mezítelen rabszolganők, akik a börtön sejtelmes homályában hevernek. A másik „Hunyadi ki­rohanása Nándorfehérvár várából 1456-ban“. Amennyire­­örvendetes, hogy Eisenhut magyar történelmi tárgyakkal is foglalkozik, annyira kár, hogy a mozgalmas vászon talán túlságo­san is bonyolult. A harc hevében minden ösz­­szegomolyodik s az első percben csak egy idétlen krampuszt látunk, valami törökpasafé­­lét, mely komikus tejdiszszel­ rohan felénk.­ Ezen alak nélkül a kompozíció háromszor any- ORSZÁGGYŰLÉS.­ ­ A mai ülésen az első fölszólaló, a függet­lenségi Bizony Ákos konstatálta az ellenzéknek ama kötelességét, hogy az indemnitást részletes vita tárgyává tegye. Az aktuális kérdések közül különösen a katonaiakkal foglalkozott. Azután Kecskeméthy Ferenc beszélt, aki a protes­tánsok kívánságainak is kifejezést adott. Dél­után fél kettőkor Pozsgay Miklós kérte, hogy beszédét holnap mondhassa el; ezt azonban gróf Apponyi Albert elnök nem tartotta meg­engedhetőnek, tehát Pozsgay is ma beszélt Főképen a civillista felemelését támadta. Holnap a tápéi és csongrádi kerület kép­viselőküldési joga tárgyában határoz a Ház, majd Nessi Pál mentelmi ügyének napirendre tűzése felöl s aztán folytatják az indemni­­tási vitát. H. A képviselőház ülése nov. 13-án. Elnök: Gróf Apponyi Albert, Jegyzők: Nyegre László, gróf Teleki Sándor, Endrey Gyula. A miniszterek közül jelen vannak: Széll Kálmán,­ Lukács László, dr. Fejérváry Géza, Darányi Ignác, Plósz Sándor, Cseh Ervin. Ülés kezdete délelőtt 10 órakor. A jegyzőkönyv hitelesítése és a jelentések be­mutatása után következik az­ Indemnity­ tárgyalásának folytatása. Bizony Ákos tiltakozik az obstrukció védje ellen. Most mikor másfél havi idő van az indemnity tárgyalására, nem lehet obstrukcióról beszélni­. Fog­lalkozott a vita egyes szónokainak beszédeivel. Rakovszky István azt a felszólítást intézte a függet­lenségi párthoz, hogy ne szavazzák meg az egyház­politikai törvények költségeit, amely esetben ők sem szavazzák meg a civillistát. Ezt a felhívást kereken visszautasítja. Vázsonyival szemben megvédi a mostani népképviseleti rendszert a régi rendi országgyűlésekkel szemben. Rátérve a kormány iránti bizalmatlanság kérdésére, azt először is pártállásával indokolja. Beszél a kiegyezésről és a kvóta-emelésről. A kvóta-emelés­nek minden alapos indoka hiányzik. Erkölcsi és anyagi feltétele sincs meg a kvóta-emelésnek. A gazdanép a romlás lejtőjén van. Közigazgatásunk

Next