Pesti Hírlap, 1902. november (24. évfolyam, 300-329. szám)
1902-11-14 / 313. szám
1902. november 14., péntek, PESTIHIRLAP 3 A közigazgatás egyszerűsítése. A belügy-minisztérium kodifikáló osztálya végleg megállapította azoknak az ügyviteli szabályoknak szövegét, ama-jelyeknek kibocsátására a belügyminiszter a közigaz- tatés egyszerűsítéséről szóló 1901. évi 5XX. t.cikk 32. §-a alapján felhatalmazást nyert. Ezeket az ügyviteli szabályzatokat a belügyminiszter jövő vasárnap fogja kibocsátani és azok életbeléptetését elrendelni. A közigazgatási eljárás új rendje 1903. január 1-én tényleg életbe lép. A vasárnap közzéteendő ügyviteli szabályzatok címe a következő: 1. Vármegyei ügyviteli szabályzat; 2. Ügyviteli szabályzat a községi és közjegyzők részére; 3. Ügyviteli szabályzat a közigazgatási bizottságok részére; 4. Gyámügyi ügyviteli szabályzat az árvaszékek részére; 5. Gyámügyi ügyvitelszabályzat a községek és járások részére. Küldöttségek a képviselőházban. Veszprém megye köztörvényhatósága részéről ma délelőtt nagy küldöttség tisztelgett a képviselőházban Láng Lajos kereskedelemügyi miniszternél, a végből, hogy a kormány a veszprém megyei vasúti állomásokon — kivéve a veszprémi és pápai állomásokat — minden teherszállítmánynál métermázsánkint egy fillér vám szedetését rendelje el a veszprémmegyei útalap javára. A küldöttséget Fenyvessy Ferenc főispán vezette, a deputáció tagjai között, voltak: Kolozsváry József alispán, Ihász Lajos főrendiházi tag, Hegedűs Lóránt, Bauer Antal, Horánszky Lajos, Pekár Gyula, Óváry Ferenc, Udvary Ferenc képviselők, stb. Láng Lajos kereskedelmi miniszter szívesen fogadta a küldöttséget s megígérte az ügy sürgős tanulmányoztatását. A csongrádiak azzal a kéréssel fordultak a kormányhoz és a képviselő házhoz, hogy az ötvenezer forintos államkölcsönt, melyet egy töltés építése céljából vettek fel, engedjék el. A kérvényt ma huszonöt tagú küldöttség nyújtotta át Széll Kálmán miniszterelnöknek, Lukács László pénzügyminiszternek és gróf Apponyi Albert képviselőházi elnöknek. A küldöttséget, amelynek tagjai között volt Szivák Imre és Kossuth Ferenc országgyűlési képviselő is, Csathó megyei főispán vezette, úgy a kormmányelnök, mint a pénzügyminiszter és a házelnök készséggel megígérték a kérelemnek részükről való pártfogását. Kérvények a képviselőházban. A képviselőház mai ülésén gróf Apponyi Albert elnök bemutatta Győr sz. k. város közönségének föliratát a vidéki városok adómentessége tárgyában, Selmec-Bánya sz. kir. város közönségének föliratát a közalapítványi és árvapénzek kezelésére vonatkozólag, Baranya vármegye közönségének föliratát a magyar bortermelés érdekében teendő intézkedések tárgyában, Nyitra vármegye közönségének föliratát a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés megváltoztatása iránt, Torontál vármegye közönségének feliratát a bajai báttaszéki vasút kiépítése ügyében, a breznóbányai tanítótestületnek Ugron János képviselő által beadott kérvényét a tanítók fizetésének rendezése tárgyában, a tokaj-hegyaljai borvidék birtokosai közgyűlésének Ugron János képviselő által beadott kérvényét az olasz bor vámjának fölemelése iránt. A kérvényeket kiadták a kérvénybizottságnak. Népgyűlések az önálló vámterület mellett. Vasárnap, Ifj-árt, Ungvárott lesz nagy népgyűlés az önálló vámterület mellett. A népgyűlésre leutaznak Kossuth Ferenc, Jékey Zsigmond, Kossi Pál, Horváth Gyula, Lucy Béla képviselők és Pallag Sándor párttitkár. A székesfehérvári népgyűlés impozánsnak ígérkezik. A rendezőbizottság mindent elkövet, hogy a népgyűlés hatalmas tüntetéssé váljék az önálló vámterület mellett. A gyűlésen a város képviselője, gróf Zichy Jenő is beszédet tart. Az ökörmezei mandátum tárgyalása. A Curia I. választási tanácsa Ádám András elnöklésével ma harmadik napja tárgyalta a gróf Teleki Gyula ökörmezei mandátuma ellen beadott petíciót. A vizsgálat anyagának ismertetését Zachár Emil punnai bíró tegnap befejezte s ma a perbeszédekre került a sor. Dr Metzler Gusztáv, a kérvényezők képviselője, utal arra, hogy a vizsgálat eredménye beigazolja a petícióban panaszolt tényeket és kéri a választás megsemmisítése mellett Seján Antalnak törvényesen megválasztot képviselővé nyilvánítását. Dr Dobosffy Ferenc védő azt az álláspontot fejtegette, hogy a vizsgálat pozitív eredménynyel nem járt s hogy a jórészt ingatag vallomások az odavaló ruthének bámulatos értelmetlenségének tudhatók be. A kérvény elutasítását kéri. Utolsónak Baranyi Jenő választási elnök szólalt fel a saját védelmére, ítéletet ma nem hoztak. Egy volt horvát képviselő kérvénye a magyar parlamenthez. Dr Franko Potoponjak volt demokrata horvát képviselő, aki a zágrábi horvát országgyűlésen nagy szerepet játszott s a horvát ellenzék legagilisebb tagja volt, a magyar parlamenthez egy petíciót akart benyújtani, miután azonban nem találkozott képviselő, aki azt ellenjegyezte volna, ennek szövegét kinyomatva szétküldi az összes képviselőknek. Súlyos vádakat emel ebben a horvát országos kormány és a bán ellen. Azt mondja, hogy hivatalos egyének okiratokat hamisítottak csak azért, hogy őt tönkre tegyék, sőt a horvát tartománygyűlés gyorsírói jegyzőkönyveit is meghamisították, hogy ennek alapján 70 ülésre kizárhassák őt a tartománygyűlés tárgyalásairól. Most pedig minden módon megakarják őt fosztani a megélhetés lehetőségétől. A horvát bánt csalással vádolták, az illetőt a bán esküdtszék elé állította, de az esküdtek fölmentették, s ezzel elítélték a bánt. Miután a bán kinevezése a magyar Kormány ajánlásától függ, ez pedig a parlamentnek felelős, azért fordul a magyar képviselőkhöz, hogy őt a törvénytelenségek ellen megvédjék, miután ő felségéhez siker nélkül nyújtott be'panaszt' a bán ellen. Reméli, — úgymond —, hogy akik e haza sorsát intézik, a morált többre becsülik közönséges csalónál. A petíció szövegét horvát nyelven terjeszti Horvátországban is, hunyt művész hagyatéka és Nadler Róbert 40 db Adria partvidéki tájképe tömörül. Itt látjuk még Kárpáty Rezső kollekcióját is, azokat az afrikai vázlatokat, melyeket marokkói utazásából hozott magával. Ezek között igen finom az „Arabs kertrészlet“, az „Arabs kút Tetuanban“ és több tetuáni utcarészlet ; érdekes az a kép is, melyet a művész a Mazagon előtti sziklapadokon zátonyra került „Árpád“ gőzösről festett. Tizenöt hajó került már itt zátonyra és „Árpád“ az egyetlen, mely fölszabadult. Kárpáty útitársa Tornai Gyula a tizenkettedik teremben mutatja be arabs kollekcióját. Tornai a marokkói élet figurális szépségeit aknázza ki már évek óta,s ezúttal is egész sereg arabs ördögöt mutat be, bűvészeket, rabszolganőket, utcai zenészeket az ő rendkívül gondos festésmodorával. Érdekes vázlat az is, melyet a művész egy mecset kapujáról készített. E terem m másik globe trotter-je a világjáró Háry Gyula, aki 41 kisebb nagyobb festményén Budapest utcáiról Rómába, Nürnbergbe, sőt Rotterdam szélmalmai és Amsterdam csatornás utcái közé vezet bennünket. Háry eközben lefestvén egy szépséges, bosnyák nőt és egy imádkozó moha medánt, időt nyer arra is, hogy a tárlat egyetlen komolyabb ambíciójú bibliai képét, a keresztrefeszített Krisztust megfesse, amint a nagy tragoedia. ..Beteljesedett“ és Krisztus teste immár az emberiség dicsfényt sugárzó szent ereklyéjévé len..E vászonegyik értékes része■Mária szenvedő feje, melyről mélységes fájdalom árad, de az,előtérben térdeplő Magdolna ,egészen kiesik a kompozícióból. "Szenes] Fülöp és Pálya Ceresztin gyűjteményes művei láthatók még ebben a teremben. Az ellentét e két művész közt elég nagy. Szenes széles friss, Pállya finom és aprólékos. Szenes igen jó női arcképeket és ötletesen festett genre-alakokat mutat be, Pállya az ő ismert vásári jeleneteit és falusi hangulatait. Kollekciókról lévén szó, ne feledjük meg a fehérteremben Feiks Jenő ötletes, bár kissé vaskos karrikatúráit, Glatz Oszkár mesteri szénrajzarcképeit és a Wodianer-cég illusztráció-gyűjteményét, mely Garay Ákos, Túri Ödön, Szlányi, Márk, Hegedűs, Csók, Gergely és mások műveiből áll.* (Stb. stb. . .) A „satöbbi“ azokat illeti, akinek k kevesebb kiállítani valójuk akadt. Ez a kevesebb persze nem érinti a vásznak művészei becsét. Hiszen a közmondás is azt tartja, hogy a jóból is megárt a sok. íme, a stb. közé tartozik mindjárt az első teremben báró Mednyánszky, akinek négy vászna közül a „Téli alkony“, de különösen a „Hegyi tó“ remek, finom dolog. Erős tehetségű mester Kernstock Károly, akinek „Este“ című műve a hazatérő munkáscsaládot ábrázolja mély poézissel, az „Anya és gyermeke“ című portraitja pedig nagy igazságával hat. Pór Bertalan a „fiatal óriások“ közé tartozik s atyja arcképe még mindig elég erős arra, hogy szép jövőt jósoljunk neki, Borsik Andor „öreg paraszt“-ja és leány arcképe érdekes, mint e művészünk minden dolga, Vaszary János „Esti hangulat“ e tájképét bátran aláírhatják a legelső rangú angol tájfestők, a művész nagyobb vászna, a „Szolga legény“ azonban száraz és hideg. Pesce Géza kecskés képei jobbak a pulyikáknál. Új nevek is vannak itt: Knirr Henrik I és Fertőai Jenő; az utóbbi nagybányai művész is még kissé bizonytalan. Alakjai, a „Szegény emberek“, ötletesek a maguk bohémes gúnyájában, de a világítás effektusa ketté szeli fejüket. Knirr Henriket, Zemplényi művésziskolai kortársát, eddig nálunk osztrák festőnek ismerték és most sokan csodálkoznak azon, hogy hirtelen magyarrá lett, de erős tehetségű portrait festő, aki a müncheni skót utánzó iskola híve. Női képmása tipikusan jellemzi ezt az irányt. A stb. díszes gárdájához csatlakozik a második teremben Ziegler Károly, ez a Berlinben élő kitűnő arcképfestőnk, aki Stutz festőné képmását küldte be, mely színben s rajzban az utolsó ecsetvonásáig előkelő. Ez a nagyon distinguált ízlés jellemzi Benczúr Gyula életnagyságú portraitját, mely Izabella főhercegnőt ábrázolja kisfiával. A főhercegnő nyúlánk, előkelő alakja, sötét bársony ruhájában, a hermelin köpeny és a háttér aranybrokát szövete, mind teljes harmóniába olvad össze a meleg színekben festett két fejjel. Benczúr mestertől mégis Andrássy Aladár képmása látható. A szomszédjai Eisenhut Ferenc vásznai. Az egyik nagyobb és erősebb, címe : „A kegyvesztettek“’. Eisenhut egyik ismert szép tárgya, békába vert mezítelen rabszolganők, akik a börtön sejtelmes homályában hevernek. A másik „Hunyadi kirohanása Nándorfehérvár várából 1456-ban“. Amennyireörvendetes, hogy Eisenhut magyar történelmi tárgyakkal is foglalkozik, annyira kár, hogy a mozgalmas vászon talán túlságosan is bonyolult. A harc hevében minden öszszegomolyodik s az első percben csak egy idétlen krampuszt látunk, valami törökpasafélét, mely komikus tejdiszszel rohan felénk. Ezen alak nélkül a kompozíció háromszor any- ORSZÁGGYŰLÉS. A mai ülésen az első fölszólaló, a függetlenségi Bizony Ákos konstatálta az ellenzéknek ama kötelességét, hogy az indemnitást részletes vita tárgyává tegye. Az aktuális kérdések közül különösen a katonaiakkal foglalkozott. Azután Kecskeméthy Ferenc beszélt, aki a protestánsok kívánságainak is kifejezést adott. Délután fél kettőkor Pozsgay Miklós kérte, hogy beszédét holnap mondhassa el; ezt azonban gróf Apponyi Albert elnök nem tartotta megengedhetőnek, tehát Pozsgay is ma beszélt Főképen a civillista felemelését támadta. Holnap a tápéi és csongrádi kerület képviselőküldési joga tárgyában határoz a Ház, majd Nessi Pál mentelmi ügyének napirendre tűzése felöl s aztán folytatják az indemnitási vitát. H. A képviselőház ülése nov. 13-án. Elnök: Gróf Apponyi Albert, Jegyzők: Nyegre László, gróf Teleki Sándor, Endrey Gyula. A miniszterek közül jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, dr. Fejérváry Géza, Darányi Ignác, Plósz Sándor, Cseh Ervin. Ülés kezdete délelőtt 10 órakor. A jegyzőkönyv hitelesítése és a jelentések bemutatása után következik az Indemnity tárgyalásának folytatása. Bizony Ákos tiltakozik az obstrukció védje ellen. Most mikor másfél havi idő van az indemnity tárgyalására, nem lehet obstrukcióról beszélni. Foglalkozott a vita egyes szónokainak beszédeivel. Rakovszky István azt a felszólítást intézte a függetlenségi párthoz, hogy ne szavazzák meg az egyházpolitikai törvények költségeit, amely esetben ők sem szavazzák meg a civillistát. Ezt a felhívást kereken visszautasítja. Vázsonyival szemben megvédi a mostani népképviseleti rendszert a régi rendi országgyűlésekkel szemben. Rátérve a kormány iránti bizalmatlanság kérdésére, azt először is pártállásával indokolja. Beszél a kiegyezésről és a kvóta-emelésről. A kvóta-emelésnek minden alapos indoka hiányzik. Erkölcsi és anyagi feltétele sincs meg a kvóta-emelésnek. A gazdanép a romlás lejtőjén van. Közigazgatásunk