Pesti Hírlap, 1904. augusztus (26. évfolyam, 212-240. szám)

1904-08-01 / 212. szám

1904. augusztus 1., hétfő. PESTI HÍRLAP ___________.____________| (érdekében kívánatosak. Combes miniszterelnök említést tesz Vanutelli kardinális egy leiratáról a lavali püspökhöz, amelyben ezt különben fel­függesztés terhe mellett Rómába hívja. Combes kimutaja,hogy ez a parancs és ez a fenyegetés már ismétlődött. A­ miniszterelnök azt hiszi, hogy ez az eljárás arról az elhatározásról tesz bizony­ságot, hogy provokáljanak és hogy a konkordá­tumot a francia kormány jogainak figyelmen kívül hagyása által felmondják. Elhatároztam .— írja Combes miniszterelnök — hogyha eze­ket a parancsokat nem vonják vissza, viszo­nyunkat a szent­székkel meg fogom szakítani. Említésre méltó továbbá Belcassé külügy­miniszter egy távirata, amely a francia ügyvi­vőt megkeresi az iránt, hogy a bíboros államtit­kárnak egy jegyzéket adjon át, amely arról szól, hogy tekintettel arra, hogy a szentszék fentartja annak a hatalomnak tudta, nélkül tett intézke­déseit, amely hatalommal konkordátumban áll, Franciaország elhatározta, hogy megszakítja a viszonyt, mely a szentszék akarata folytán im­már tárgytalanná, vált. A távirat hozzáteszi: mi a pápai nuncius misszióját immár befejezettnek tekintjük. Párizs, jul. 31. Lorenzelli pápai nuncius tegnap este titkárja kíséretében Rómába utazott Párizs, jul. 31. A Temps szóváteszi Fran­ciaország és a Vatikán szakítását és azt mondja, hogy mindkét részről egyformán meg akarták szakítani a viszonyt. Nem alaptalan az az ag­gály, hogy a Vatikán elvonja Franciaországnak a Keleten élő katholikusok felett való protek­torátusát, de Franciaországot kényszerítették a megtett lépésekre. Előbb vagy utóbb mind a két fél megbánja a szakítást. A Liberté azt véli, hogy a Vatikán mit sem veszt a viszony megszakításával, mert az olyan roszszá vált, hogy semmire sem lehetett használni. Mi azon­ban, úgy véli az idézett lap, elvesztjük ama jogunkat, mely bennünket a Keleten lakó ke­resztények védelmének átruházásával megillet. Párizs, júl. 31. A radikális és a szociális lapok szerencsét kívánnak Franciaország és a Vatikán közötti viszony megszakításához és azt remélik, hogy a kormány nem fogja magát be­folyásolnatok Azon ígéretet teszik, hogy a sza­kítást teljes keresztülvitelében támogatni fogják. Az ellenzéki lapok kétkednek, hogy­ Combes miniszterelnök teljesen szakítani fog és azzal vádolják mindenekelőtt, hogy az a célja, hogy miniszterségét meghosszabbítsa. A Soleil rámu­tat a szerencsétlen következményekre, amelyek beállnak a pápával való szakítás után és cso­dálkozását fejezi ki, hogy a parlamentet nem hívják össze. liját s elolvasta a végzést. Aztán rám nézett, egész közel jött s olyanokat mondott, hogy nem írom ide, erre a fehér lapra ... Kisiettem a szo­bából s miközben becsaptam az ajtót, hallottam, hogy kacagnak s a titkár szólt: , — Még mindig vad a kicsike ... Török elégtétel Amerikának. Washington, jul. 31. (Reuter.) A konstan­tinápolyi amerikai követ kihallgatáson volt a szultánnál az Amerika által követelt kártérítés ügyében, amelyet Amerika amerikai missziók vagyonának Örményországban és más török tartományokban való elpusztításáért követel. A kihallgatás eredménye oly kielégítő volt, hogy a külügyi hivatal fölöslegesnek tartja, hogy Török­országba hajórajt küldjön. Török elégtétel Olaszországnak. Róma, júl. 31. A Stefani-ügynökség Kon­stantinápolyból jelenti: Miután a porta tudo­mására jutott, hogy Bernában (Tripolisz) a tö­rök és olasz hatóságok közt abból az alkalom­ból, hogy egy török hadihajó Derna kikötőjébe érkezett, egynémely incidens történt, ez alka­lomból a porta Bengazi muteszerifjét, azonkívül Derna kajmakámját és rendőrbiztosát állásuk­ból elmozdította és a helyükbe kinevezett hiva­talnokoknak megparancsolta, hogy rögtön fog­lalják el állásaikat. Ez az intézkedés, amely Olaszországnak teljes elégtételt ad, bizonyítékául tekinthető annak, hogy a porta a két állam közt fennálló szívélyes viszonyt fenn akarja tartani. Valami készül Tanger környékén. Tanger, júl. 31. (Reuters) Ma az itteni diplomáciai kar ülést tartott, amelynél jelen­voltak a szultán képviseletében Mohamed El Torresz és tanácsának két tagja. Az összejöve­tel indító oka nem ismeretes, de azt hiszik, hogy a tanácskozás tárgyát a város környéké­nek jelenlegi állapota képezte. Az utolsó éjjel az összes őrséget megkettőztették és egy szá­mos lovasból álló csapat napkeltével átvonult a külvároson. Az európaiak, akik a városon kívül különálló házakban laknak, felszólíttattak a hatóságok által, hogy a városba menjenek. A szultán képviselőjéhez, Mohamed El Torresz­­hez számos levél érkezett Raizulitól és más környékbeli főnököktől. Ezeknek tulajdonítják az elrendelt intézkedések foganatba vételét. Kolera, Tiflisz, júl. 31. (Az orosz távirati ügynökség jelentése.) A resti konzulátus vezetője közli, hogy ott két koleraesetet észleltek. színház primadonnájának, vendégjátéka. Korábban a Vígszínház naivája volt és aránylag igen, rövid idő alatt nőtte ki magát vidéken elsőrangú hang­anyaggal és énektudással rendelkező művésznővé. Ka­pott is Lilijéért tapsot rengeteget. A tüzért Ternyei játszota igen kellemesen. Jók voltak még Izsó, Retkei és Tihanyi. — Este Apai mn­k vonzott másodszor is zsúfolt dízat. * (Nádasy József Vásárhelyen.) A pécsi szín­­igazgató szombaton kezdette meg működését a hód­mezővásárhelyi színkörben. Megnyitóul a Takarodó került színre, amelyben Jeskó Adrien és Hidvéghy Ernő tűnt ki. A darab előtt Angyal Ilka dr Gonda József lapszerkesztő prológját szavalta el. * Majd egy hónapja, hogy nem írtam e kis könyvbe. Olykor vágy fog el az írás után, mert ez a­ papír olyan, mint a türelmes, fehérlelkű ember, aki meghallgatja a titkot s nem adja tovább. Utóbbi időben minden este hazakisér a kamu. Nagyon jól viseli magát, sőt kissé fur­csának tetszik: mintha szerelmes volna belém. Ma különben egész nap szomorú voltam. Eszembe jutott megint az anyám, aki épen más­fél éve, hogy meghalt. Fülemben csengett, a hangja, amint sokszor mondta: — Nem való vagy te, lányom, színész­nőnek! . . . És lehet, hogy neki van igaza. Bizonyos, hogy az ellenkezőjét, ma már nem hiszem úgy, mint annak idején egy dacos napon, mikor el­határoztam, hogy színésznő leszek. Érzem, hogy gyengülök ebben az ellentállásban. Megijedek magamtól, ha a jövőre gondolok, a bizonytalan­ságra, ami vár. Folyton zaklatnak, pénzem nincs, bár a színház barátja észrevehetőig mu­tatja, hogy szívesen ad, csak szóljak ... Egyelőre megvetem ezt az embert, de ki tudja, mi lehet holnap? . . . Valaminek történnie kell, mert ezt a küzdést így nem bírom tovább. Megpróbálom,­­irok a pap­ bácsimnak, hát­ha tud segíteni valahogy. A többi rokonra nézve úgyis elvesztem azóta, mikor meghallották, hogy színésznő leszek. Samu különben pár napja emlegeti, hogy feleségül vesz. Persze, nem adok a dologra: fia­tal még nagyon s nem tudja, mit beszél. Mikor egy este elváltunk, észrevettem, hogy Samu el van szontyorodva s bús szemekkel mered rám. Kíváncsi voltam s megmondta, hogy az apja miatt. Ugyanis mikor előadta neki fiatalos ter­vét, azt, hogy engem nőül vesz, — az apja össze­csapta kezeit, valószínű, hogy nem örömében: — Ugyan, Samu, mit gondolsz: egy szí­nésznő a családban! . . . * Megjött a levél, amit olyan nehezen vártam. A plébános bácsim írt: befogad. Házvezetőnőre van szüksége, mert a mostani öreg s nem bírja már a munkát. A többi közt ezt is írja: — Látom soraidból, hogy meg akarsz ja­vulni s örülök, hogy elhagyod azt az istenkisértő pályát. Szívesen várlak, ha dolgos vagy s vissza­térsz az erény útjára. Stb. stb. Tehát megyek s a bácsi szerint meg fogok javulni. Hogy az életem odalenn, abban a csen­des, lassan mozduló világban milyen lesz? — nem tudom. Talán jobb, talán rosszabb: lehet, hogy újra visszahoz ide a nyugtalanság, amely most kerget. Kissé furcsa, hogy színésznő akar­tam lenni s íme, plébániára kerülök, ahol imád­koznom kell majd sokat, bizonyára . . . úgy látszik, a titkárnak igaza volt: nem születtem színésznőnek. Itt hagyom a vörös Samut, a színház barátját, a lányokat, kikkel együtt komé­­diáztam, — itt hagyom ezt a nagy várost, mely mindent elvett tőlem és nem adott semmit. . . Dömötör István, A SZÍNHÁZ ÉS ZENE. * (Lili) a bájos, az elpusztíthatatlan, csodála­tosan nagy közönséget vonzott a budai színkörbe a vasárnapi bágyasztó délutáni órákban. Igaz, volt még egy külön érdekessége is: Fóthi Fridának, az aradi rZTtTÜtTiilLiim -----»■■■■■■*— Sport. Motor és kerékpár. A millennáris versenypályán vasárnap meg­­jelent nagyszámú közönség igen szép és izgalmas versenyekben gyönyörködhetett. Vendredi, a délame­rikai szerecsen versenyző, csakhamar megnyerte a közönség kegyét. Midőn nemzet szinti szalaggal ol­dalán megjelent a pályán az igénytelen külsejű sze­recsen, senki sem hitte volna, mily óriási szívósság és energia rejlik e véznának látszó szervezetben. Bár ma még nem érkezett meg­ vezetőmotorja, azért mené­sében az első klasszist eláruló modor már ma is ész­revehető volt. Jövő vasárnap teljes képességeinek kifejtésében láthatjuk majd. Feltétlen dicséretet ér­demel Rosszért, aki igen szépen, magyar versenyző­től nem látott módon tartotta magát. A motorverseny talán legizgalmasabb versenye volt a napnak, melyben az egész 10 kilométeren ke­resztül Musk­al és Dedics élet-halálharcot vívott egymással az elsőségért. Muskát 300 méterrel a cél előtt még vezet. Itt előretör Dedics és Muskát eköz­ben gépével a fordulóból kivágódik, a­ motor maga alá temeti, a közönség izgatottan a pályára rohan, de midőn meggyőződik arról, hogy Muskát csak könnyű fejbőr-horzsolást szenvedett, megnyugodva tér vissza helyére. A sprinter főversenyt heves küz­delem után Frisch nyerte meg Püspöky és Bihar­­ ellen. Frisch ma dicséretes energiával a fordulóban szerzett előnyét meg tudta tartani. Az erkölcsi elis­merés Biharyt illeti, aki a célegyenesben négy hossz hátrányát egynegyed kerék híján óriási rush-sel hozta be. A rendezés kifogástalan volt, eltekintve a motorversenyben előfordult balesetnél a közönségnek a pályára való tódulásától, miért azonban a rendező­séget nem is hibáztatjuk. A részletes eredmény a­ következő: Motorvezetéses point-vereny. I. futam tíz kilométer I. Vendredi 11 p. 800 mp. Posszert a kilencedik körben gum­mipukkadás következtében feladta. Az accidens alkalmával Posz­­szert 112 méterrel volt a szerecsen mögött. II. futam tizenöt kilométer 1. Posszert János 18 p. 25%, mp. 2. Vendredi. Vendredinek vezetése nem jól funkcionál. 300­ méterrel nyerve. III. futam huszonöt kilométer, 3. Vendredi 29 p. 51% mp. 2. Posszert János. 900 méterrel nyerve. A szerecsen elejétől végig vezetve biztosan győz. V­égeredmény 1. Vendredi (Délamerika) 2 Posszert János (M. T. E.) 1000 méteres országos zárt verseny. Két előfutam után a döntőben: 1. Takács István Vándorkedv. 2. Horváth Gyula M. U. E. 3. Takács László M. TI. E. Küzdelem után másfélhoszszal nyerve, egy hosz­­szal harmadik, 10 kilométeres motorverseny. 1. Dedics Ferenc V. K. K. 9 p. SSG/,, mp. 2. Muskát Jenő M. El Sz. Az utosó körig Muskát vezet, itt Dedics elírná mellette, alig 30 méter után a fölnyomulni készülő , Muskát felborul s mozdulatlanul fekve marad, azon­,­ban tíz perc után magához tér és az utolsó futamban • Vendredit, a szerecsent, ő vezeti. Budapesti nagy­díj: 1. Frisch Márton Fővárosi K. E. 2. Püspöky Sándor M. 11. E. 3. Bihary József M. U. E. Hat induló. Küzdelem után tenyér szélességgel nyerve, ugyanannyival harmadik. Nyeretlenek versenye. . Két előfutam után a döntőben: 1. Vasa János V. K. E.

Next