Pesti Hírlap, 1905. február (27. évfolyam, 33-60. szám)
1905-02-09 / 41. szám
IRODALOM. * (Tagválasztás a Kisfaludy-társaságban.) A Kisfaludy-társaság szerdán délután tartotta tagválasztó gyűlését, amelyen a vasárnapi nagygyűlés Programmját is megállapította. A társaság két rendes tagsági helye közül csak egyet töltöttek be. Két ajánlás érkezett. Vargha Gyula rövid méltatás kíséretében Bárd Miklóst, Jakab Ödön pedig Szávai Gyulát ajánlotta. Az ajánlások felolvasása után Rákosi Jenő még szót emelt Bárd Miklós érdekében, ezután rátértek a szavazásra. Beadtak összesen 25 szavazatot. Ezek közül Bárd Miklósra esett 14, Szávay Gyulára 9, kettő üres volt. E szerint Bárd Miklós, megnyervén a többséget, a társaság új tagjává választatott. Ezenkivül három új levelező tagot is választott a társaság és pedig Rechner Gyula nemzet műfordítót (ajánlotta Alexander Bernát), Schöldstrom Frigyes svéd írót (ajándotta Ferenczi Zoltán) és Vrebliczky Jarroszláv cseh költőt, és műfordítót (ajánlotta Jiadó Antal). Ezután elhatározta a társaság, hogy vasárnapi nagygyűlését Csokonai Mihály emlékének szenteli . Programmját a következőképen állította össze: 1. Elnöki megnyitó, tartja Beöthy Zsolt. 2. Titkári jelentés, Vargha Gyulától. 3. Csokonaihoz (költemény) Kozma Andortól. 4. Csokonai emlékezete Ferenczi Zoltántól. 5. A tihanyi echóhoz (Csokonai költeménye) Szavalja Váradi Antal. 6. Csokonai vőlegény (novella) Pekár Gyulától. 7. Jelentés a pályázatokról és a jeligés levelek felbontása. 8. Elnöki zárszó. A nagygyűlés után déli 1 órakor a Continental fogadó termében diszlakoma lesz, amelyen az ünnepi felköszöntőt Selmeczy Mihály emlékére Négyesy László fogja mondani. Végül Beöthy Zsolt elnök bejelentette, hogy Toldy Ferenc születésének századik évfordulója a nyáron lesz. A társaság az évfordulót méltóan meg fogja ünnepelni s fel fogja állítani Toldy mellszobrát is amelyet Brust József ajándékkép felajánlott a társaságnak. * (Montignoso grófnő verseskönyve.) Most jelentek meg kötetbe gyűjtve Lipcsében Montignoso grófnőnek, a volt szász trónörökösnének költeményei. A kiadójuk Herman v. Alt-Damerov, aki hosszabb bevezetésben fejtegeti a grófnő költészetét. Az előszó nagyon kéri az olvasót, hogy a költőt el ne felejts© különválasztani az egykori trónörökösnétől. Egyébként a költeményekből egynéhányat facsimilékben is megkap az érdeklődő, amiknek kapcsán a kiadó hivatkozik egy ismert drezdai graphológusra, aki a grófnő kezevonásaiból egy magasabbrendű, önálló egyéniséget állapított meg, sok érzékkel a művészetek és a tudományok iránt, megáldva egyúttal igazságos ítélkezéssel és nagy szivjósággal. Maguk a költemények egy boldogság után epedő lélek dokumentumai. Egyre a boldogság után sóvárog, annak útjait keresi. Erotikus hang nem tolakodik még szerelmi dalaiba sem. Mindenesetre a fejlettebb formaérzékre és eredeti találékonyságra vallanak a versek amelyekből a „Kun ist das Glück zu Ende“ címűt itt adjuk: A boldogságnak vége van hát . . . Imi búcsúzóul rátapad kezemre égen forró ajkad ... Utolsó csók és nincs egy szavad!! Miért is a sok kongó frázis ! Hisz elárulja két szemed, Itt hagyni, néked is mily kincs Az átélt boldog perceket, így, hallgatag kell válni nékünk, Hogy meg ne sejtse senkise A szenvedésben és örömben Mint lángolt mindkettőnk szive . . . * (Az állatok világa) 151-ik füzetében Kohaut Rezső szerkesztő folytatja a „Halak“ természetrajzát. Mindjárt a füzet elején sikerült színes mellékleten kapjuk a jövő hal élethű képét, amint egy jól irányzott vízsugárral lepuskázza zsákmányát, egy méhecskét, a parti bokrokról. A szöveg a kaszahalfélék ismertetésével kezdődik, melyek közt a szatytying-hal egyike a legnagyobbaknak és legfurcsábbaknak. Ez után az ajakos halak következnek, melyeknek egyike, az arany dáma, a Földközi-tenger leggyönyörűbb apró hala. Nagyon szépek a szivárvány-halak is, melyeket pompás színezetük miatt „urfi“-nak neveztek el a halásznépek, valamint a papagályhalk is, melyek szintén szép hídpénzükkel és pompás színezetükkel tűnnek föl. Mindezeknél fortátosabb azonban a tőkehal-félék családja, melynek halászata sok ezer családnak ad kenyeret. Nagyon érdekes és vonzó rajzban vázolja Kohaut a tőkehal halászatát, amelylyel csak a Lofoti-szigeteken több, mint 20.000 ember foglalkozik 5000 hajóval, de ezeknek a zsákmánya (52 millió darab) alig nyolcadrésze annak, amit az újfundlandi halászterületeken fognak. Magyar szempontból fontos fejezetek a füzetben azok, melyek a nálunk is honos menyhalak és harcsafélék természetrajzát adják. Itt látszik meg legjobban az a gondos, minden részletre kiterjedő ellenőrző munka, melylyel a tudós szerző hazai viszonyainkhoz alkalmazta és ismereteink mai színvonalára emelte Brehm korszakos munkáját. A három évre terjedő tartalmas füzet ára 80 fillér s megrendelhető a kiadó cégnél (Légrády Testvérek, Váci körút 78.) vagy bármely könyvkereskedésben, aki 12 füzetre előfizet (9 kor. 60 Ą 11.) bérmentve kaja a füzeteket minden szombaton. A nagy munkából eddig 7 teljes kötet jelent meg, amelyek mindegyike 18 koronáért külön is kapható díszes félbőrkötésben. * (Egyetemes irodalomtörténet) A Heinrich Gusztáv egyetemi tanár szerkesztésében megjelenő irodalomtörténet második kötete hagyta most el a sajtót. Ez a kötet a Rómaiak és a Román nemzetek irodalomtörténetével foglalkozik mintegy 60 évnyi terjedelemben. Kezdődik a kötet a rómaiakkal. Ezt a részt Gsengeri János kolozsvári egyetemi tanár írta meg. Ezután A román népek és nyelvek cím alatt Becker F. Ágost bevezetése következik a román irodalmaiéhoz. Ezt Balogh Ármin feldolgozásában, A keresztény latin irodalom fejezete követi, s ezután sorban a Provengálok és Katalánok (irta Hernádi Mór), a Franciák (irta Haraszti Gyula), az Olaszok (irta Radó Antal), a Spanyolok (irta Becker F. Ágost), a Portugálok (irta Huszár Vilmos), az Oláhok (írta Alexics György) és a Ratorománok (irta Gombocz Zoltán) irodalma következik. A hatalmas kötet kulturánk fejlettségének fényes bizonyítéka. Minden fejezete önálló kutatást, önálló felfogást tükröztet s a magyar szellem hozzászólása a világirodalomhoz. Legkimerítőbb a kötetben a francia irodalomról szóló rész s teljesen eredeti az oláh irodalom, amelynek ily részletes feldolgozása valósággal úttörő munka. A kötet használhatóságát nagyban emeli a kötet végén levő két íves részletes név- és tárgymutató. A további kötetek, a harmadik, amely a germán és kelta irodalmakat, a negyedik, amely a szláv és ural-altai irodalmakat s az ötödik, amely a magyar irodalmat foglalja magában, részint már sajtó alatt vannak, részint előkészületben. A most megjelent második kötet külön is kapható fűzve 16 koronáért, kötve 20 koronáért. * (A Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár) 3. füzete a községi közigazgatás szakembereit különösen érdekelni fogja. Rájuk nézve egy nagyfontosságú kézikönyv közlése kezdődik. Címe „A községi háztartás és számvitel“. Szerzője dr Lengyel Vilmos m. kir. állami számvevőszéki osztálytanácsos. Ebben a füzetben dr Papp Antal folytatja az „Italmérők könyve“ című jeles kézikönyvét. Ennek a 3-ik füzetnek „Döntvénytári része“ érdekes jogeseteket közöl a községi és körjegyző, valamint a rendszeresített segédjegyzők községi pótadómentessége, az ideiglenes állami adómentes házak és földek pótadómentessége, a felekezeti iskolák államosítása, a katonai altisztek gyermekeinek tandíjmentessége, a kereskedelmi miniszternek a postai utalványok nyelve, a honvédelmi miniszternek a tanítók katonai kedvezménye tárgyában. A szerkesztőség, szívesen küld mutatványszámot. Az előfizetési pénzeket legcélszerűbb postai utalványon dr Dolencz József ügyvéd, szerkesztő és kiadótulajdonos címére, Budapest, VIII. Józsefkörút 74. sz. II. emelet 11. ajtó küldeni. * (Az „Alkoholizmus“) második száma első cikkében (Bolgár Ferenc: „Alkoholizmus és bűntettek“) kimutatja, hogy a bűntetteknek több, mint felét a szesz idézi elő. Közli az Orsz. Közegészségi Egyesület memorandumát, melyben a vasárnapi munkaszünetnek a szeszes italok elárusítására való kiterjesztését kéri. Tárcájában a nőket is igyekszik bevonni a mozgalomba. Hogyan védje meg az anya gyermekét az alkoholizmustól ! Számos szemelvény és egyesületi hír zárja be a közlemények sorát. _ A havonta isi megjelenő lap szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VIII., Marisa-Terézia-tér 2. * (Füzetek.) A Földrajzi Közleményeknek ez évi első füzete dr Cholnoky Jenő szerkesztésében jelent meg, a megszokott ügyes tartalommal. A füzetnek egyik érdekesebb cikke a chinai zsidókkal foglalkozik. — Meyne Richárd tanulmányt adott közre, amely Gerstäkker Frigyes életét és műveit ismerteti. — Székely Dávid „Magyar Könyvészet“ címmel folyóiratot indított, amelynek a könyvek barátai nagy hasznát vehetik. A folyóirat bevezető cikkét dr Gyöngyösy László írta. * (Magyar Könyvszemle)’ 1904. októberdecemberi terjedelnes füzete a következő tartalommal jelent meg: Kollányi Ferenc, gróf Széchényi Ferenc megalapítja a M. N. Muzeum segédkönyvtárát, (két melléklettel) dr Schönherr Gyula, A római Casanate könyvtár Korvin-kódexe (három műmelléklettel). Horváth Ignác, A magyar bibliographiai Irodalom* az 1904. évi harmadik negyedében stb. Kiadja: a Magyar N. Muzeum Széchényi orsz. Könyvtára,( PESTI HÍRLAP ) 1905. február 9., csütörtök. Kis komédiák. A ló monológja. Vigadjatok derék patáim, Vigadj te is nemes csülök, Valaki lettem végre én is, [Mert holnap szinre kerülök. Előad az Uránia-színház Három szakaszban engemet S most „Sport“ rovat helyett a sajtó „Színház“ rovatban emleget. - Vagyok tehát magam se tem, mi . De azt nyugodtan mondhatom, Hogy népszerűbb név sohse volt még Se szinlapon, se színpadon. , Mi hozzám képest maga Duse, Vagy helyben itt a nagy Fedák : S mivé törpülnek én mellettem! A Brieux-féle ideák? Én egy személyben lépek itt föl* ! Mint primadonna s mint darab S attól se tartok, bizony isten, Egy kritikus hogy megharap. Elismerem, hogy harapáshoz! A kritikusnak van joga, De akkor olyat rúgok rajta, Hogy kiesik vagy tíz foga. IIIA színpad — óh, az álmok álma ! És birodalma most enyém, Esténkint villanyfénybe fürdőm, Óh, csakhogy ezt megértem én. El véled Próza szürke zabja S ti többi földi gyönyörök, A Művészetnek papja lettem, Ezentúl nektárt szürcsölök. A hirdetési oszlopokra Boldogan, büszkén bámulok: „A ló“, „A ló“ minden plakáton, Urak, ez nem kicsiny dolog! Ily szédületes nagy tömegbelt A nagy városban szerteszét Csupán a múlt hetekbe láttam [Több népszerű jelölt nevét: „ A ló“, ,/A ló“... csakhogy megértem a várva várt, e nagy napot. És holnap lesz a premierem, Hogy is ne volnék izgatott? Más futni kinn a zöld gyepen vagy Húzni a konflist, fogatot, Mint legelőször félre lépni Beled — művészi állapot. Virágos boltok ablakából Már int a zöld babér felém S már képzelem, hogy a közönség Miként hordoz majd tenyerén. A taps, az éljen mámoritó, Ezer zsebkendő integet . ■ ■ S előadás után kifognak Magam elől ,majd engemet! Elta. Egyletek és intézetek. — A Zrínyi Hona-kör folyó hó 5-én délután tagjai számára igen sikerült házi előadást rendezett. Winkelhoffer Willy úr, aki Afrika és Ázsia nagy részét beutazta és közben az ott nagy számmal található varázslóktól a bűvészet legmeglepőbb titkait is eltanulta, nagyon érdekes és tanulságos felolvasást tartott a bejárt országokról; az elsajátított bűvészeti mutatványokból pedig be is mutatott néhányat. E sikerült és tanulságos bűvészeti előadást 9-én, csütörtökön délután 5 órakor a kör helyiségében (VII., Dohány utcai polg. leányiskola) közkívánatra megismétlik. A tagok számára ismét díjtalanul. A Kecskeméti Jótékony Izraelita Nőegylet vasárnap tartotta évi közgyűlését, melyben Szilágyi Zsigmondnét egyhangúlag elnökké választották. "