Pesti Hírlap, 1905. március (27. évfolyam, 61-75. szám)
1905-03-03 / 63. szám
1905. március 3., péntek. _______PESTI HÍRLAP . SZÍNHÁZ és zene. * (Hírek a m. kir. operaházból.) Alföldi Irén, a prágai német színház tagja, e hó 7-ikén és 9-dikén a m. kir. operaházban fog vendégszerepelni. A Walkürben Siglindát és Lohengrinben Ortrudot énekli. — Az eleven sakk játékból, melyet Maróczy mester rendez az operaházban, péntek délelőtt tartják meg a főpróbát; s a sakkjátszmát megelőzőleg a Szép Galatheát, Ottenbach híres operettjét adják; a címszerepet Náday Ilonka énekli, Ganymedet Szamosi Elza, a műbarátot Hegedűs. * (A Vígszínházban) holnap, pénteken, mutatják be Szécsi Ferenc négyfelvonásos vígjátékét, a Színház ördögét. A vidám újdonság díszletes és jelmezes főpróbáját csütörtökön délelőtt tartották meg. Hegedűs Gyula egy szókimondó kóborszínészt játszik aki utóbb felcsap detektívnek. Fenyvesi Emil egy kalandor zugbót, ad jellemzetesen. Góth mint drámaíró fűszeres, Vendrey mint ripacs-direktor, Szerémy mint riporter, Tanay mint, államköltséges önkéntes, jóízű alakokat mutatnak be. Varsányi Irén egy józaneszű kereskedő asszonyt játszik, Gazsi Mariska egy kislányt, akinek a színpad ördöge elzavarja az eszét, Haraszthy Hermán egy drámai hősnőt, Hegedülne egy úrhatnám szobalányt. * (Gyermekelőadás az Operaháziján.) Az operaház holnap, pénteken, a gyermekek részére rendez előadást bérletszünetben, mérsékelt helyárakkal. Szilire kerül Jancsi és Juliska, meseopera a következő szereposztásban: Mihályi (Andris), Válept (Panna), Váradi (Jancsi), Payer (Juliska), Berts (vasorrú bába. Kann (Altató bácsi) és Palóczyné (Harmat bácsi.) Vezérlő karmester: Benkő Henrik. A dalmű után „A törpe gránátos ballet kerül színre Schmidek, Brada, Smeraldi, Pini és Faludy közreműködésével a főszerepekben. A balletet maga a szerző, Szikla Adolf karmester vezényli. Az előadás délután öt órakor kezdődik és 8 óra előtt ér véget. * (Az Erzsébet-nőiskola az Urániában.) Akik’ pár nappal ezelőtt tanárnőik vezetése alatt Pálmai Henriknek A ló című nagysikerű darabját mint nézők végigélvezték, csütörtök este a színház színpadjára kerültek ennivaló szereplőkként, hogy növeljék azokat az összegeket, amikből Rudolf trónörökös és Treford Ágostnak, a néhai közoktatásügyi miniszternek szobrait fogják felállítani. Az Erzsébet nőiskola meg lehet elégedve sikerével. A nagy és díszes közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a színházat, őszinte örömmel és túláradó lelkesedéssel ünnepelte a szerzőt és szereplőket. Az előadás már 6 órakor kezdődött az intézet tanárnőjének, Tokai Grail Erzsinek, 3 szakaszból Üllő allegorikus játékával, a Virágálommal. Kedves, poétikus történet jóakaratú versekben megírva. De ha a szerző szántszándékkal került volna is minden poézist, mégis csak megtelt volna a darab a legüdébb költészettel a szereplői révén, akikkel mintha a tavasz maga vonult volna a színpadra. Nem egy, mindjárt ezek között is bátran pályázhatnék a legkényesebb szépségversenyek díjaira. Hamarosan Fixter Ágnes, Urbán Valéria, Beller Hana nevei jutnak eszünkbe. De korántsem elégedtek meg természetes hódító erejükkel, hanem rajta voltak, hogy játékukkal is feltűnjenek. Igen ügyesen mozogtak és jól szavaltak Urbán Valérián, aki finom szőke szépség és Patterson Orsolyán kívül, aki meg kedvesen és szerepéhez igen találó gőgös magatartásával tűnt fel, jól állották pieg helyüket Augustin Irén, Benedek Emma, Bakonyi Jolán, Staibl Julia, Kovács Irma és Borosnyai Margit. A csitriségek közül úgy kedves arcával, mint bátor, értelmes beszédével Zöllner Edit vált ki. A főszerepet Dorogsághy Irénre bízták, aki Virágtündért sok bájjal és természetességgel játszotta meg. A második szakaszban virágtáncot járt igen ügyesen egy nagy seregű gyermekleány. Kevés szünet után egy másik allegorikus játék, 1A fél tündére következett, amelynek szerzője szintén Tordai Grail Erzsi. A hozzávaló dalokat Tamássyné Gaál Anna szerezte. Ez is nem kevésbbé ügyes. Sőt amennyiben eredetibb, többet érő. A tél tündére, hogy a tél királyának az emberiségre nehezedő zordon keménységét lehetőleg enyhítse, szövetkezik a Télöröm, Mese, Ünnep, Vigság és Jótékonyság nemzőivel. Hasonlóképen bájos leánycsapat állott rendelkezésére itt is a szerzőnek. Medveczky Hona, Mészáros Erzsi és Piroska, Alexi Hona, Biró Erzsi és Boross Margit játszották a főbb szerepeket, minden dicséretet kiérdemlve. Bíró Erzsi egy pisze, aranyhajú primadonnai fióka pajzánságával személyesítette a farsang nemtőjét, a Vigságot. Medveczky Hana pedig mint. A tél tündére, volt szép jelenség. De maguk az egyes képek is igen jól sikerültek. Nem egyet meg is ismételtetett a zugó tapsvihar. Meg kell emlékeznünk a zenekar helyét ellepő karkisasszonykákról is, akik bámulatot keltően bizonyítottak az Erzsébet nőiskola szépségeinek kifogyhatatlanságai mellett és akik igen kellemesen fújták a kórusokat. Kijut a dicséret még az intézet két másik tanárnőjének, Politeczky Jolánnak és Jausz Jozefinnek, akik a rendezés nehéz feladatát oldották meg ritka széli eredménynyel. Mint már említettük, a közönség zsúfolásig megtöltötte a színházat. Ott láttuk többek között Berzeviczy Albert közoktatásügyi minisztert is családjával. Az előadást holnap, pénteken, megismétlik, jegy azonban már nem kapható. (O kai.) * (A Koldusdiák új betanulással.) Az újonan betanított Koldusdiák utolsó főpróbáját csütörtökön tartották meg a sajtó előtt s Milöcker rendkívüli sikert aratott opertteje mostani első rangú szereposztásával már a főpróbán igen nagy hatást keltett. A reprise alkalmával nem lesz érdektelen a Koldusdiák első szinlapját ideiktatni. Budapest, pénteken, 1883. febr 23-án. Blaha Lujza asszony, mint vendég. Először: A KOLDUSDIÁK. Operette 3 felvonásban. írták : Zell és Genée. Fordították Evva Lajos és Fáy J. Béla. Zenéjét szerzette: Millöcher Károly. Személyek: Palmatia Nowalszka grófnő L.-né Jennei Anna Laura Quvival Hegyi Aranka Broniszlava ) Pálmay Ilka Jan Janiczky Kápolnai Simon Rimanovszky Blaha Lujza Ollendorf ezredes Solymossy 'Wangenheim őrnagy Szabó Hoinczi kapitány Komáromi Richtholfen Berkes Etel pogumil Malachovszki zenegróf Andorfi Éva, a felesége Beregi Kornélia Enterich, szász invalidus Ujváry Károly Anica Vidorné Az új díszleteket festette Lehmann Mór főfestő, a jelmezeket Hamar György főruhatáros felügyelete alatt a Népszínház szabóműhelyeiben készítették’*■ (Pálmay Ilka Budapesten.) Pálmay Ilka, hosszú távollét után ismét Budapestre érkezett, hogy a Népszínházban vállalt rövid vendégszereplésnek megfeleljen. A kitűnő művésznőt Vidor igazgató fogadta s a napokban megkezdik a Mikado, valamint a Farkas' meg a bárány című új egyfelvonásos próbáit, melyek főszerepeit vállalta most el Pálmay Ilka'i' (Az egyetem Csokonai-ünnepe) Az egyetemi olvasócsarnok irodalmi és rhetorikai szakosztálya március 5-én, vasárnap, délelőtt 10 órakor a központi egyetem kupolatermében a költő halálának százados évfordulója alkalmából Csokonai-ünnepet rendez. Az ünnep műsoraa következő: 1. Kéler B. Csokonai nyitánya. Lengyel Dezső karnagy vezetésével előadja az egyetemi zenekar. 2. Dr Demkó György rektor megnyitó beszéde. 3. Csokonai. Gulyás József pályanyertes költeménye, szavalja ifj. Lányi Ernő. 4. Emlékbeszéd. Mondja Beöthy Zsolt főrendiházi tag, egyetemi tanár. 5. A reményhez. Csokonai költeménye, szavalja R. Maróthy Margit, a Magyar színház művésznője. 6. Csokonai és Lillája. Irta és felolvassa Mádai Gyula szakosztályi elnök. 7. Lavotta: „A tihanyi echóhoz“, Lengyel Dezső: „Muzsikálnak, muzsikálnak“ (szöv. Baja Mihálytól.) „Busán szólva“ (szöv. Zsitvay Tibortól). Kóczé Antal zenekarának kísérete mellett énekli Kenediek Kálmán, a Népszínház tagja. 8. Csokonai-dalok: Hegedüli Kóczé Antal. 9. Dr Heinrich Gusztáv prorektor záróbeszéde. * (A Nemzeti Zenede hangversenye.) A Nemzeti Zenede igazgatósága hétfőn, e hó 6-án esti fél 8 órakor a Vigadó kistermében növendékeivel hangversenyt rendez, melynek műsora a következő: 1. Concert pathétique e-moll (Liszt). Két zongorán előadják: Klein Margit és Haury Margit. Tanár: Aggházy Károly. 2 Hegedűverseny g-moll (Bruch). I. és I. tétel. Előadja: Wolfram Paula. Zongorán kiséri: Stefániai Imre. Tanár: Arányi Frigyes. 3. Concertino (Weber). Klarinéton előadja: Szász Katica. Zongorán kiséri: Haury Margit. Tanár: Hiekisch Henrik. 4. Ballada (Liszt). Zongorán előadja: Schüch Adrienne. Tanárnő: Rennebaum Ágosta úrhölgy. 5. Hegedűverseny két hegedűre D-moll (Bach) I. és II. tétel. Előadják: Brakl István és Fischer Sándor. Zongorán kiséri: Stefániái Imre. Tanár: Arányi Frigyéé. 6. a) „Napsugár“ (Schumann), b) „Nirvana“ (Kern Aurél), c) „Menuet“ (Weckerlin). Énekli: Sárkány Anna. Tanárnő: Balogh Mária. 7. Szonáta H-moll (Liszt). Zongorán előadja: Stefániái Imre. Tanár: Tomka István. 7. „Hunyady László“ (Erkel). Három cimbalmon előadják: Keleti Hona, Podwinecz Elza és Redlich Frida. Tanár: Erdélyi Dezső. * (Országos dalosünnep.) Az idei országos dalosünnepre, melyet Szombathelyen tartanak meg, nagyban folynak az előkészületek. Az országos daláregyesület a résztvevő dalosköröknek már széjjelküldte a versenydarabokat. A részvételre eddig harminc daloskör jelentkezett, de kivételesen még utólag is elfogadnak bejelentéseket. Az ünnep védnökeivé fölkérik Széll Kálmán volt miniszterelnököt, Ernuszt Kelemen főrendiházi alelnököt és Ernuszt József vasmegyei főispánt s több más előkelőséget. (Színészet a vidéken.) A temesvári színházban, pénteken, lesz a „János vitéz“ bemutatója Haller Irmával a címszerepben. A darabot Krecsányi igazgató maga rendezi s nagy fénynyel állítja ki. A drámai és vígjátéki előadásokra is nagy gondot fordít. Legutóbb a Kesztler-párt ünnepelték a „Romeo és Julia“ címszerepeiben, a múlt héten „Az erény útjai“ került színre, melyben Kardos adta nagy sikerrel az exminiszter szerepét, Hadik Anna pedig mint Cecile ragadta el a közönséget. Óriási érdeklődés közt folyt le a hét elején Ibsen „Nóra“-jártak reprizse. A címszerepet Hadrik Anna, Játszotta jellemző erejének és drámai művészetének, teljességével, a darabban tárgyalt lélektani rejtély rendkívül érdekes taglalásával. Nagy sikere volt, a közönség lelkesen ünnepelte. (Művészházasság.) Garai Bust, a szatmári színház széptehetségű tagját, Garai Sándornak, a budapesti Szigetvári kávéház tulajdonosának leányát március másodikán vezette oltárhoz Szőke Sándor, ugyancsak a szatmári színház tagja. (Conried,) a newyorki Metropolitan House leleményes igazgatója, a múlt héten előadta a Denevért, példátlanul fényes szereposztással. Rozalindát Sembrich Marcella adta, az ünnepelt koloratúr-énekesnő, Eisensteint Dippel Andrásba nálunk is, két ízben vendégszerepelt hőstenor. Az előadás fölemelt helyárak mellett körülbelül 20.000 dollárt jövedelmezett a vállalkozó szellemű igazgatónak. * (Betiltott színielőadás.) Berlinből jelentik, hogy ott egy lengyel színtársulat gróf Fredto Sándornak „Kapzsi úr“ című vígjátékét akarta előadni. A berlini rendőrség azonban, amely a darabban határozott németellenes tendenciát látott, betilotta az előadást. Az elődásra majdnem az egész berlini lengyel kolónia egybegyűlt, szinielőadás helyett azonban csak abban gyönyörködhetett, hogy az előremegváltott jegyek árát viszszatentik* (Vecsey Feri), a gyermek Hegedűművész, befejezte amerikai körútját, ahol szintén dicsőséget, babért aratott és egész vagyont gyűjtött össze. Szülei kívánságára Vecsey Feri most teljesen visszavonul, hogy elemi iskolai tanulmányait elvégezze és hogy kipihenhesse a nagy fáradalmakat. Grósz Sándor, Vecsey imprezáriója, Mischa Elmánnt, a rövid idő alatt nagy hírnévre szert tett orosz hegedűművészt szerződtette, akivel legközelebb el fog jönni Budapestre. (Gorombaságok a színpadon.) Adolphe Brisson a „Temps“ színházi kritikusa legutóbbi cikkében élesen kikelt azok ellen az Írók ellen, akik durva és goromba szók kimondására kényszerítik a színészeket. Nagyon természetes, hogy az Írók nem hagytákannyiban a dolgot és egy interjú keretében sorra elmondták a véleményüket a dologról. Elvben valamennyien igazat adnak Brissonnak, de gyakorlatban a gorombaságok mellőzését egyszerűen kivihetetlennek tartják. Alexandre Brisson azt mondja, hogy a kifejezés vagy szó legyen találó, anélkül, hogy túlságba menne. Georges Feydeau azt vallja, hogy a közönség sohasem botránkozik meg, ha a gorombaság a helyzetbe beleillik és szinte abból következik. Romain Coolus szerint az író színpadra viheti mindazokat az alakokat, amelyek egy vagy más szempontból érdemesek erre. Az alakokat a saját nyelvükön kell beszéltetni. Henry Bataille azt, mondja hogy a színpadon nincsenek gorombaságok de vannak durva szerzők és vannak durva színészek. Albert Guinon különbséget akar tenni a vérbeli poéták és a drámaíró-mesteremberek között, akiknek nem szabad az, ami az előbbieknek. Budien Deseaves nem szereti, ha folyton arra a tiszteletre hivatkoznak, amelylyel a szerző a közönségnek tartozik és furcsának véli, hogy a közönség megbotránkozik a színházban olyasvalamin, amin az orfeumban mulat. Valójában csakugyan nincsenek a színpadon gorombaságok hiszen Shakespeare és Moliére olyan dolgokat mondatnak el a színészekkel, amiket a XX. század írói nem mernek hinni. És ezen mégsem botránkozik meg senki. Ahogy nem is lehet. ______________________ IRODALOM. (Vergilius eclogái.) Újabban dr Vietorisz József fordította le Vergilius pásztorkölteményeit. A fordítás az eredeti versmértékben van tartva s a jobb műfordítások közé tartozik. Ára párhuzamos latin-magyar szöveggel 1 korona 20 fillér. * (Az olcsó könyvtár) újabb kötetei a következők: Szigligeti II. Rákóczi Ferenc fogsága, Macaulay Goldsmith Olivér, Arany János a nemzeti versidomról és az asszonáncról, Rousseau az emberek közti külömbségek. * (A vasárnapi könyvtárban) újabban megjelentek: Szívós Béla a természet és az állatvilág csodái, Vetési László boldogházi esték és Fényes Elek utazások az északi sarkvidékeken. * (Atikai éjszakák.) ‘ Aulus Genius római író volt a Krisztus utáni második században. Utána fenmaradt egy vastag kötetre menő jegyzetgyűjtemény, egykorú és régibb írók műveiből idézetek, saját megfigyelései stb. Ezeket most Barcza József és Soós József tanárok magyarra lefordították, és párhuzamos latin-magyar szöveggel kiadták. Ára 16 korona.