Pesti Hírlap, 1905. szeptember (27. évfolyam, 242-256. szám)
1905-09-01 / 242. szám
12 PESTI HÍRLAP 1905. szeptember 1., péntek. — (Halálozás.) Bottmann Miksáné, szül. Breuer Zseni hosszas szenvedés után meghalt életének 35-ik évében. Temetése pénteken délután 3 órakor lesz az új izraelita temetőben. Winkler Ignác uradalmi felügyelő augusztus 29-én életének 62-ik évében Écskán meghalt. Aki még nem ismeri a leghíresebb májfolt és pattanás elleni szert, az csak egyszer vegyen valódi Diana-krémet és Diana-szappant (75—75 krajcár). Diana-gyógytár, Budapest, Károly-körút 5. szám. Iskolakötények Rosier Józsefnél Budapest, Slarmincad utca József-tér sarok. Ne mulassza el tanárok és orvosok által is elismert kitűnő Herkules-sört inni, mivel étvágytalanság, álmatlanság, idegesség, vérszegénység ellen nagyszerű. A béke. A szerződés megszövegezése immár szépen halad előre és Witte és báró Komára a fegyverszünetre vonatkozó szerződést is aláírták már. A cárt, a mikádót, de különösen Roosevelt elnököt a világ minden tájékáról üdvözlik és koronás fők sietnek a polgárelnöknek elismerésüket kifejezni. Ezt az elismerést Roosevelt ki is érdemelte. Az a kitartó, nehéz munka, amelyet heteken át folytatott a béke érdekében, császárok és békemeghatalmazottak, győző és legyőzött kapacitálása, a legújabb kor történelmének egyik legnagyobb aktusa. De amíg az egész világ ujjong, sem Oroszországból, sem Japánból nem tör ki a béke és megelégedettség hangja. A portsmouthi békét igen lehangoltan fogadja az orosz nép. De hát ez természetes is, csak nem rendezhetnek nyilvános kivilágítást annak az örömére, hogy most már nem kell félniök a japán ütlegektől. Viszont a japánok a sok szédületes tengeri és szárazföldi győzelem után többet vártak, mint amennyit kaptak. De mindez csak múló dolog. Bölcs mérlegelés, higgadt belátás után, mindkét helyütt rájönnek arra, hogy ez a béke a legjobb, amelyet köthettek. És akkor a két ország, ha nem is vegyül bele a többi népek örömujjongásába, de a zúgolódást felváltja a csöndes megelégedés érzete és a munkakedv, a Wendworth-szálló nagy ebédlőjében. Amikor báró Komura kíséretének több tagja az ebédlőt elhagyta és az orosz delegátusok asztala mellett elhaladt, Zermolov tábornok volt londoni katonai attaché és a többi orosz delegátus fölkelt helyéről és mélyen meghajolva üdvözölték a japánokat, kik hasonló meghajlással viszonozták az üdvözlést. Újabb részletek. Az orosz békekövetség tagjai tegnap már nyugodtabbak voltak. Előtte való éjjel, hír szerint, reggelig tartó vidám mulatsággal ünnepelték meg a békekötést és ezen a mulatságon a pezsgő patackokban folyt. Báró Komura és Takahira alig mutatkoztak, a látogatókat Sato követségi titkárhoz utasították, aki csak azt ismételte, hogy a béke létrejötte a mikádó békeszeretetének tulajdonítható és ő nem lehet hivatva arra, hogy a mikádó eljárását kritizálja. Báró Komura csak két japán újságírót fogadott, akik közül az egyik állítólag könyezve távozott báró Komura szobájából. Miként utólag ismeretessé lett, a japánok nemcsak a hadikárpótlásról és Sahalin-szigetének északi feléről mondtak le, hanem a karbin-port-arturi vasútnak Karbin és Tvancseng közt levő minegy 200 kilométer hosszú részéről is. Sahalinszigetén sem az oroszok, sem a japánok nem építhetnek erősségeket, a La Perouse tengerszoros pedig orosz hajók részére nyitva marad. Az oroszok és a japánok azonfelül valószínűleg a legtöbb kedvezmény jogát is fogják egymásnak biztosítani és a karbin-port-arturi vasúton az átfutó forgalom részére vasúti konvenciót is fognak kötni. A szerződés aláírása. Az orosz foglyok és sebesültek eltartásáért fizetendő összeget csak később fogják megállapítani, esetleg választott bíróság útján. Az összegből természetesen le fogják vonni a japán foglyok eltartásának költségét. Hogy a békeszerződést hol fogják aláírni, még bizonytalan. E tekintetben Witte és báró Komura valószínűleg alkalmazkodni fognak Roosevelt kívánságához. Nem lehetetlen, hogy a békeszerződés ünnepies aláírásánál jelen lesz Roosevelt elnök is és valószínű, hogy egy kiváló festőt meg fognak bízni a históriai jelenet megörökítésével. A békeszerződés aláírása nagy ünnepiességgel fog megtörténni, utána pedig a meghatalmazottak közös lakomára gyűlnek össze. * Békekötés után. London, augusztus 31. A szakértők. A békekötés munkája most már gyorsan halad előre. Martens tanár s Denyson, a japánok népjogi szakértője, tegnap délután 3 órakor több óráig tartó ülésen a békeszerződés végleges szövegének első két pontjára nézve megállapodtak. A Times jelentése szerint Martens és Denyson közben Wittéhez és báró Komurához fordultak felvilágosításért. A végleges békeszerződés megszerkesztésénél bizonyára pénzügyi és más szakértőket is meg fognak hallgatni, de azért hiszik, hogy nehézség már nem fog fölmerülni. Az orosz és japán békemeghatalmazottak természetesen továbbra is érintkezésben maradnak Pétervárral, illetve Tokióval. Hír szerint a végleges békeszerződés megszerkesztéséig a meghatalmazottak formális ülést többé nem tartanak. Witte reméli, hogy szeptember 12-én Newyorkból, báró Komura pedig szeptember 20-án San Franciskóból hazautazhatik, ha ugyan nem fogadják el Kanada kormányzójának meghívását, az ország megtekintésére. A japánok dicsérete. Az orosz meghatalmazottak most már maguk is elismerik, hogy a japánok a tárgyalások folyamán rendkívül korrekt magatartást tanúsítottak. Báró Rosen úgy nyilatkozott, hogy báró Komura és Takahira e rendkívül súlyos helyzetben mindig udvariasak és előzékenyek voltak és mindent megtettek, hogy a delegátusok személyi érintkezése minél kellemesebb legyen. Báró Komura és Takahira —■ mondotta Rosen — kiérdemelték bámulatunkat szeretetreméltó viselkedésükért. Az orosz delegátusok tisztelete tegnap kifejezésre jutott a A háború költségei. Berlin, augusztus 31. A német újságok számítgatják, mennyibe kerülhetett Oroszországnak a háború. Szerintük eddig 1200 millió rubelt emésztettek fel a háború költségei. Ez az összeg a csapatok hazaszállításának költségeivel és egyéb költségekkel együtt 2000 millió rubelre fog nőni. Witte a cárhoz. Pétervár, augusztus 31. (Pétervári távirati ügynökség.) Witte miniszter aug. 29-én a következő táviratot intézte Miklós cárhoz Portsmouthból: Van szerencsém cári felségednek jelenteni, hogy Japán elfogadta felséged békeföltételeit és igy a béke, hála felséged bölcs és szilárd elhatározásának, helyre van állítva, még pedig felséged utasításainak szigorú betartásával. Oroszország továbbra is ugyanaz a nagyhatalom marad a szélső Keleten, amely eddig volt és az marad minden időben. Felséged megbízásának végrehajtására minden szellemi erőnket kifejtettük és bocsássa meg felség, hogy nem tehettünk többet. Cári manifesztum. Pétervár, augusztus 31. A cár manifesztum kibocsátására készül, amely a népnek jelenteni fogja az orosz-japán béke megkötését. Witte új missziója. Berlin, augusztus 31. A National-Zeitungnak jelentik Pétervárról. Itt azt hiszik, hogy a cár Wittét birodalmi kancellárrá fogja kinevezni s rábízza majd a belső reformok végrehajtását. Az utolsó harcok: Tokió, augusztus 31. (Reuters) A japán főhadiszállás jelenti Mandzsúriából, hogy 27-én Csingcsing vidékén kisebb összeütközések voltak. Az oroszok támadásait Nancsancanta és Rusanza mellett viszszaverték. Aug. 27-én a japán csapatok egy 100 főből álló orosz lovascsapatot űztek vissza Jutiangcsu mellett. Toulou mellett a japánok 27- én előrenyomultak és két községet bevettek. Fegyverszünet, London, augusztus 31. Newyorkból jelentik, hogy Witte és Komura már megállapodtak egymással a fegyverszünet tekintetében. Nagy ünnepiességgel fogják proklamálni a fegyverszünetet. A harctérről érkező jelentések szerint a japán és orosz vezérkar a békekötés híreire érintkezésbe lépett egymással s úgy viselkednek a vezérkari tisztek, mintha a fegyverszünet már ki volna mondva. A cár Wittéhez. Portsmouth, augusztus 31. (Reuters) Miklós cár üdvözlő táviratot küldött Wittének. London, augusztus 31. A táviratot, amelyet a cár a békekötés után Wittéhez intézett, még nem tették közzé. Ebből azt következtetik, hogy a cár nem fejezte ki teljes megelégedését a békéért. A cár és az uralkodók, Magdeburg, augusztus 31. A Magdeburger Zrg-nak jelentik Pétervárról. A békekötés alkalmából a cár Vilmos császártól, Ferenc József királytól és Loubet elnöktől üdvözlő táviratot kapott. A cár a békekötést külön manifesztumban fogja népének tudtul adni. A fegyverszünetet ma fogják aláírni. Roosevelt, Oysterbay, augusztus 31. Roosevelt elnök fölkérte báró Komurát, hogy nevében üdvözölje a mikádót, a mikádó és népe által tanúsított bölcsességért és nagylelkűségért. Roosevelt elnök ma üdvözlő táviratot kapott Loubet francia köztársasági elnöktől. London, aug. 31. Roosevelt elnök Komura báróhoz a következő táviratot intézte: Kérem, legyen szives ő felségének, Japán szászárjának, legbensőbb szerencsekivánataimat átadni bölcseségéért és nagylelkűségéért, amelyet tanúsított s amelylyel az egész civilizált világ elismerését vívta ki magának. Witte a következő táviratot kapta Roosevelt elnöktől: Alig találok szavakat, hogy kifejezzem a magam és az egész civilizált világ örömét, hogy a japán és orosz meghatalmazottak között megegyezés jött létre, amely a békét, amely mindkét félre nézve igazságos és tisztességes, biztosítja. Potsdam, augusztus 31. Roosevelt elnök a német császárhoz a következő táviratot intézte: II. Vilmos német császár ő felségének, Berlin, őszinte köszönetet mondok Felségednek szerencsekivánataiért és megragadom az alkalmat, hogy igaz elismerésemnek adjak kifejezést ama módon, amelyen Felséged a béke helyreállítására irányuló törekvések minden stádiumában közreműködött. Nagy örömömre szolgált, hogy Felségeddel a béke kiküzdésében együttműködhettem. Roosevelt Tivadar, Lyon, augusztus 31. A Lyon című köztársasági lap gyűjtést indított, amelynek jövedelméből ajándékot vesznek Roosevelt elnöknek, aranyból készült olajág formájában, a béke érdekében kifejtett működésének elismeréséül. Oysterbay, augusztus 31. (Reuters) Az orosz cár Roosevelt elnökhöz a következő táviratot intézte: Fogadja szerencsekívánatomat és őszinte köszönetemet azért, hogy személyes és erélyes fáradozásaival a béketárgyalásokat szerencsés befejezéshez segítette. Birodalmam hálásan fogja elismerni közreműködését, amelyet a portsmouthi békekonferencia alkalmával kifejtett.