Pesti Hírlap, 1905. október (27. évfolyam, 271-285. szám)
1905-10-01 / 271. szám
1905. október 1., vasárnap. PESTI HÍRLAP Boztatván, hogy Széli az uralkodónak s a parlamentnek a bizalmát is bírja. (Ami különben nem épen bizonyos.) Annyit beszéltek már ma este, amikor még magát a hírt sem erősítették meg, a Széli-féle kombinációról, hogy egyesek már azt mondották, hogy Széll Kálmán hajlandó lesz kabinetalakításra is vállalkozni. Sőt tovább mentek. Már miniszteri névsort is fabrikáltak. Széll Kálmánt nemcsak miniszterelnöknek, de egyúttal pénzügyminiszternek is megtették. Báró Bánffy Dezsőt kinevezték belügyminiszternek azzal az indokolással, hogy most erőskezű belügyminiszterre lesz szükség. Vallás- és közoktatásügyi miniszter Wlassics Gyula, földmivelésügyi miniszter Darányi Ignác. Ezúttal gróf Batthyány Tivadar iránt is jóindulatot tanúsítottak, öt kereskedelemügyi miniszternek tették meg. Igazságügyminiszterségre Polonyi Gézát nevezték, de mint outsieder Holló Lajos is szerepelt, míg a király személye körüli miniszterségre gróf Zichy Aladárt tipelték. Ennyi kombináció aztán ma estére egyelőre elég is volt. Gróf Csáky Albin a királynál, Bécsből táviratoztak a Bud. Tud.-nak. Ő felsége gróf Csáky Albint ma délelőtt 11 órakor külön kihallgatáson fogadta. A kihallgatás 9 óra hosszat tartott. Gróf Csáky kihallgatása céljáról úgy nyilatkozott, hogy meghívást kapott a helyzet jelenlegi állásáról való nézetének előterjesztése céljából; a meghívás e rendeltetésének eleget tett s ő felsége kegyesen tudomásul vette előadását. Gróf Csáky Bécsből nem utazott Budapestre, hanem még a nap folyamán visszatért szepesi birtokára. A M. T. I. jelenti Bécsből. Gróf Csáky Albin néhány perccel 12 óra előtt visszatért a Hofbungból szállására. Kihallgatásának főleg az volt a célja, hogy kifejtse véleményét a helyzet felől az uralkodó előtt, ő felsége kegyesen fogadta a gróf előterjesztéseit. Gróf Csáky Albin, amikor háromnegyed tizenkét órakor visszatért szállására, a sajtó képviselői előtt a következő kijelentést tette: — A mi feladatunk más, mint az önöké. Az önöké az, hogy megtudjanak valamit és megírják, a miénk az, hogy ha valamit tudunk, ne mondjuk el mindig, ő felsége azért hivatott, hogy meghallja nézeteimet a mai helyzetről. Ezeket én a felségnek elébe terjesztettem. Mit csinált ott, mit se, ki tudná azt most már elmondani? Onnan kiment valamelyik rakodó tengerpartra s egy óra múlva elment a török bírósághoz. Bejelentette ott, hogy ő magyar ember. Megmutatta igazságait. Egyetlen szavát se hitték, jól összemoráosázták.Akármiféle emberi vagyonát elveszik s egyik kezét bizonyára levágják. A vám a fölséges szultáné volt. Ha büntetését kiállotta, mehet Magyarországba s törvényt állhat a vármegye előtt. Még el se végezték vele ott a szóváltást: ime, oda érkezik a konzul levele. Kemény levél. Az volt bele írva, hogy Bohor Yontob Szaláma magyar ember, maga is az, fia is az, hajuk szála se görbüljön meg, az írásokat küldjék át a konzulhoz, majd ő gondoskodik a bíróságról. Akkor nagy háborúja volt épen Törökországnak. A muszka seregek már a Kara- Dagh bércein jártak. Attól lehetett félni, hogy a magyar király és osztrák császár seregei is megrohanják a fölséges szultánt. Mit tehetett a bíróság egyebet Alexandriában? Megengedte Szalámának: hadd fusson. Szaláma és Jusszuf tehát megmenekült? Dehogy menekült. A beszóló végzet megint előjött valahonnan. Most már a haragos Szenóra alakjában. ( Folyt, köv. A király kegyesen meghallgatta előterjesztéseimet. Hogy azonban előterjesztéseim voltaképen mily tárgyakat öleltek fel és az audienciának mi az eredménye, arról természetesen nem nyilatkozhatom. Ezután gróf Csáky elmondta azt is, hogy ma vagy holnap visszautazik birtokára. Arra a kérdésre, hogy lesznek-e újabb meghívások a felséghez, gróf Csáky azt felelte, hogy nem válaszolhat. Egy újságíró megemlítette azt is, hogy a mai lapokban gróf Csáky mint miniszterelnökjelölt van feltüntetve és állítólag kijelentette volna, hogy nem fogadja el az erre vonatkozó megbízatást. — Erre a kérdésre sem válaszolhatok, — mondotta gróf Csáky. Irányadó bécsi politikai körök vélekedése szerint gróf Csáky Albin kihallgatása nem volt egyéb, mint informatív jellegű audiencia, (r. Csáky Albin kihallgatására vonatkozólag ellenzéki körökből azt jelentik, hogy a király hajlandónak látszik a Fejéncry-kabinet részéről előterjesztett programmot elfogadni és hogy Csákyt csak azért hallgatta meg, hogy véleményét az általános választói jogra vonatkozólag különösen a főrendiház szempontjából megismerje. A királynak ugyanis ebben a kérdésben még mindig aggályai vannak, melyekre nézve kikérte gróf Csáky véleményét. Kétségtelennek tartják, hogy grófi Csáky, bár távol áll a koalíciótól, a magyarországi viszonyokat illetőleg híven informálta az uralkodót. Az újabb elnapolás. Ellenzéki körökben most bár bizonyosra veszik, hogy a király a Fejérváry-kabinetet újra kinevezi és hogy a kinevezés csak azért fog később publikáltatni, hogy a kormány a vád alá helyezést kikerülje. Ez érlelte meg ellenzéki körökben azt a tervet, hogy az elnapoló királyi kézirat kapcsán intéztessék el a vád alá helyezés kérdése is, épúgy, mint ahogy a július 21-iki ülésben a királyi kézirat felolvasása után hozta meg a képviselőház az adót és újoncot megtagadó határozatát. Sokan azonban vitatják, hogy a vád alá helyezési indítvány nem azonos természetű a képviselőháznak akkori halasztást nem tűrő intézkedésével és helytelennek tartják, hogy a Ház az elnapolási kézirat felolvasása után ily indítvány felett határozzon, melyet előbb indokolni és a házszabályok szerint napirendre kellene tűzni. E kontrovers felfogásra nézve különben a vezérlő bizottság fog dönteni, mely a kérdéssel kétségtelenül foglalkozni fog. A nemzetiségek és a pártközi értekezlet. A parlamenti pártoknak október 3-án tartandó értekezletén a nemzetiségi képviselők, mint értesülünk, nem vesznek részt. Egyik nemzetiségi képviselő, ki a románság politikájában vezető szerepet visz, a következő nyilatkozatot tette: — Nem vehetünk részt a parlamenti pártok értekezletén, eltekintve attól, hogy arra bennünket meg sem hívtak, azért, mert nem tudjuk annak programmját. Ami pedig a megbeszélés tárgyául tűzetett ki, ahoz nekünk mint nemzetiségi képviselőknek nem lehet beleszólási jogunk. Eddig sem fordultak hozzánk tanácsért és felvilágosításért sem Bécs, sem pedig a koalíció, minek tolakodnánk tehát oda. A korona és a koalíció között egyezség, mint azt lapjainkban is megírtuk már, kölcsönös engedménynyel előbb-utóbb létre jön. Csak olajat öntenénk a tűzre, ha az értekezleten előhozakodnánk a mi panaszainkkal és követeléseinkkel, márpedig nekünk, mint a magyarországi nemzetiségek megbízottainak, más hivatásunk nincs és nem is lehet, mint abban az irányban működni, amely irányban választóink mandátumainkkal megbíztak. Nem zárkózunk el azonban attól, hogy ha a koalíció a mi jelenlétünket is szükségesnek vélné, az értekezletben képviseltessük magunkat. Az ex-lex és a sör. Hogy segít magán a kormány? A hónapok óta tartó ex-lex-állapotban feltűnően megcsappant a magyar kormány jövedelme. ’■ Az ügyvivő urak az üres állampénztár megtöltésére különféle dolgokat eszeltek ki s különösen iparkodnak az egyenes adókban beállt folytonossági hiányt pótolni. Az ügyvivő kormány üzleti furfangját jellemzi az alábbi eset is: Valamennyi sörgyároshoz és nagyobb adófizetőhöz bizalmas átirat érkezett, melyben a címzettet arra kérik fel, hogy adóját félévre vagy egész évre előre fizesse be, amikor kamat fejében öt százalék adóvisszatérítésben részesül. Tekintve azt, hogy a mai időkben a bankok 3,é 5 százaléknál nagyobb kamatjövedelmet aligha adnak, a gyárosok nagy része szívesen belement az üzletbe, így pl a Hazai bank rt. a budapesti Dreher-cég nevében három millió korona söradót fizetett be, mely összegnek öt százalékát kamat fejében rögtön levonásba hozták. Még más nagyobb vállalatok is követték ezt a példát igaz örömére az ex-lexben sínylődő ex-kormánynak. A szabadelvű párt. "A szabadelvű pártot tudvalevőleg október 2-ikára értekezletre hívták össze. Az értekezlet összehívása a párttagok kívánságára történt. A kívánságról báró Podmaniczky Frigyes pártelnök értesítette gróf Tisza Istvánt, aki válaszában kijelentette, hogy az értekezlet össze- hívásához hozzájárul. Ezen a konferencián megbeszélhetik azt a kérdést, hogy vajon a szabadelvű párt résztvegyen-e az összes pártok által tartandó értekezleten. Hir szerint a párt tagjainak többsége azon a nézeten van, hogy a párt nem vehet részt az értekezleten, mert a függetlenségi párt részéről eleve tiltakoztak a szabadelvű párt megjelenése ellen. Mint egyszerű képviselők, azonban a párt összes tagjai megjelenhetnek. A szabadelvű párt értekezletén foglalkozni fognak a királyi deklarációval s az ahoz fűzött magyarázattal. . A katonai kérdésekben a szabadelvű párt ki fogja jelenteni, hogy eddigi programmjához ragaszkodik. Hír szerint ezen az értekezleten a párt új programai jónak a tervezete felől még nem tárgyalnak, hanem legfölebb csak annak tartalmát ismertetik. Törvényjavaslat a Választói jogról. Dr Markhreit Gyula, a vízaknai kerület orsz. képviselője, aki nemrég lépett ki a szabadelvű pártból, szombaton indítványt jegyzett be a képviselőház indítványkönyvébe „az országgyűlési képviselők’ választásáról“. Indítványát csakis akkor kívánja tárgyaltatni, ha az országnak parlamentáris kormánya lesz. A terjedelmes és beható indokolással ellátott javaslat 130. §-ból áll és felöleli a képviselőválasztásra vonatkozó összes kérdéseket. Ami a választói jogosultságot illeti, a javaslat az általános szavazati jog rendszerét nagyon megközelíti. Tekintettel van a magyar nemzeti állam kiépítésére, valamint a társadalmi és gazdasági rend megóvására. A javaslatban közvetett és közvetlen választókról van szó. A közvetlen választók jogosultságukat úgy gyakorolják, hogy magát a képviselőt választják; a közvetett választóknak pedig bizonyos, a törvény által meghatározott száma a maga köréből egy-egy u. n. képviselőválasztót (elektort) választ, aki aztán a közvetlen választókkal együtt szavaz. Mindkét esetben választó csak finom, 24 éves, atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt nem álló magyar állampolgár lehet. Az irni és olvasni tudást, különösen pedig a magyarul irni és olvasni tudást a javaslat a választói jogosultság szempontjából bizonyos kedvezményekben részesíti, ez idő szerint azonban a választói jogosultság általános előfeltételének még nem tekinti. Nem hozza be ugyan teljes mértékben a községenként való választást, de a választási eljárást mégis decentralizálja s a választók számához és a kerület terjedelméhez képest a szavatszedés minden kerületben több községben történne szerinte. Markhreit indítványa, ha nem is felel meg mindenben a kívánalmaknak, de annak idején így is sok becses anyagot fog szolgáltatni a kérdés megoldásához. Szeged az abszolutizmus ellen. Az október 8 óra tervezett szegedi népgyűlés előkészületei serényen folynak. Most, hogy a határozati javaslatban már megtörtént a megállapodás, az ellenzéki pártok külön-külön tartanak értekezletet, hogy az együttes nagy népgyűlés részleteit megbeszéljék. A pénteki nap érdekes eseménye az a felhívás, amelyet dr Vogman Ferenc, a szegedi újpárt elnöke intézett a szegedi szabadelvű párthoz. 3