Pesti Hírlap, 1906. szeptember (28. évfolyam, 240-254. szám)

1906-09-07 / 246. szám

8 valóságos remekművé teszi. Ehhez a színek hasonló összeállításában, egy szélszerű­ empire kalap és egy a ruha szegélyéig érő, dégradée színezetben összeál­lított gyönyörű valódi struetoll boa. (Estélyi toi­lette): Mohazöld színű latin-duchesse toilette, szí­nes kézi hímzés és Alengon-csipkedíszszel. Andrássy Ilona grófnő’: Lazacszínű crépe des Indes toilette, beurreszinű Alengon csipke betéttel és fichu à la Maria Antoinette díszítéssel. Andrássy Bay grófnő: Ugyanaz. özv. gróf Almissy G Györgyné, szül. Zichy Zen­ke grófnő: Fehér ezüst kelme, beleszőtt bársony vi­rágokkal; a kelméje princesse fagonban szabva, csu­pán a décolleinget környezi valódi irish csipke. Rendkivü­l finom összeállításánál fogva meglepően előkelő benyomást gyakorolt. lapi hírek.­ ­ (Személyi hírek.) József főherceg 'Jirhalovics Géza főhadnagy szárnysegéddel automo­bilon Kecskemétre érkezett, ahonnan még este elutaztak. •— Dr Morelli Károly egye­temi m. tanár, a Szt Rókus kórház II. gégészeti osz­tályának rendelő főorvosa, szabadság­járól a fővá­rosba visszaérkezett. — (A király utazása­) Teschenből Bécsbe ’érkezett már a király s ezzel Schönbrunnban meg­kezdődött az udvari élet. Egy napi pihenő után már pénteken reggel magánkihallgatáson fogadja az uj szatmári püspököt s az ujonan kinevezett titkos tanácsosokat is fölesküdteti . (Tóth János államtitkár audienciái.) Tóth János kultuszminiszteri államtitkár hetenként ked­den délelőtt 12—2-ig és csütörtökön délután 4 órá­tól tart kihallgatást.­­ (Kitüntetés.) A király dr Laszy József­nek, a temesvári Ítélőtábla elnökének,­ az igazság­szolgáltatás terén szerzett érdemei elismeréséül a másodosztályú vaskorona-rendet díjmentesen ado­mányozta.­­ (Kossuth­ Lajos levelei.) A kormány ez idei költségvetésbe harmincezer koronás külön té­telt állított be, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum számára megszerezze Kossuth Lajosnak Helfy Ig­­náchoz és a magyar függetlenségi párt vezéréhez, Irányi Dánielhez, írott leveleit. A becses gyűjte­ményt, mint értesülünk, a kormány már megvásá­rolta. A levelezés mint különálló gyűjtemény is nagy történelmi értékű, de növeli becsét az a kö­rülmény, hogy kiegészíti a múzeumban már régeb­ben elhelyezett Kossuth-iratokat. A levelezés Kos­suth Lajosnak Irányi Dánielhez 1861.—’1890. évig intézett száz darab levelét és Helfy Ignáchoz 1859—1893. évig küldött majdnem négyszáz darab levelét tartalmazza. Ezenkívül még majdnem száz darabra megy a magyar emigráció neves tagjaival váltott levelek száma. A levelezés, mint különálló gyűjtemény is, nagy történeti becscsel bír, különö­sen egy emigráció mozgalmairól, de még érdeke­sebbek azok a levelek, melyekben Kossuth Lajos a magyar függetlenségi pártra vonatkozó nézeteit közli és általában a magyar politikai viszonyo­kat bírálja. A magyar történelem ujabb korának megismeréséhez ez a gyűjtemény elsőrangú kut­­forrás s így együtt az egész levelezés helyes vilá­giaiban mutatja be azt a kort, melyben az uj Ma­gyarország kialakult.­­ (László főherceg emlékezete.) László fő­herceg halálának évfordulója alkalmából csütörtö­kön a királyi­ palota Szent István-templomában fél tizenegy órakor gyászm­ise volt. A hajó első pad­sorát feketével vonták be s ott foglaltak helyet József főherceg, Auguszta főhercegnő, József Fe­renc főherceg, Szegedy Gyna udvarhölgy, gróf Batthyány szolgálattevő kamarás, gróf Takács- Tholnay nevelési felügyelő és Schramm Antal tit­kár. A requiemen résztvett az egész udvari sze­mélyzet is. A gyászmisét Kanter Károly apátplé­­bános tartotta.­­ (A frakk végnapjai.) A kávéházi pincérek frakk-ellenes mozgalma, úgy látszik, eredményre vezet és a pincérek által gyűlölt ruhadarabot vég­képen száműzik a kávéházból, amennyiben most már a kávésok sem ellenzik a dolgot. A Budapesti Kávésipartársulat választmánya Némai Antal el­nöklése mellett szerdán tartott ülésében foglalko­zott a Kávéssegédek Szakegyesületének ama ké­relmével, hogy a kávéházakban a pincérek frakk helyett egyszerű fekete öltönyt viselhessenek. A választmány a kérelmet egyhangúlag teljesítette és így most már a frakk rövid időn belül végleg kiszorul a budapesti kávéházakból. A vendéglős pincérek már szintén mozgolódnak a frakkviselet ellen és tekintve a kávéssegédek sikerét, ők is re­ménykednek, hogy mihamar megszabadulnak a frakk és a fehér nyakkendő terhétől.­­ (Koldulás muzsikával.) Azok a főváro­siak, akik a Svábhegyre és a Zugligetbe járnak, régen tudják, hogy ott, a hegyek között, mennyi a muzsikus koldus. A padokon, a bokrok mögött, meg a fűben, bizonyos távolságra egymástól, na­­gyobbára cigánygyerekei­ ülnek, akik hegedűt tar­tanak a kezükben, noha muzsikálni nem igen tud­nak. A cigányokon kívül hárfa- és kintornaművé­szek is találhatók, akik minden sétáló láttára húzni kezdik, még­pedig keservesen. Az arra járók tisz­teletére megszólaló zenei instrumentumok persze csak addig adják a hangot, amíg az illetők a kol­dusok kitett kalapjáig nem érnek. Ha odajutottak és adományaikat letették vagy jótékonyság gya­­­­orlása nélkül haladnak tovább, a hangverseny nyomban véget ér és csak akkor kezdődik meg újra, ha más alakok merülnek föl a láthatáron. Amíg ezekre a zenés koldusokra jobb világ járt, kezelő­­személyzetet is tartottak, de ma már, amikor az üzlet rosszul kezd menni, csak maguk vannak. Az­előtt olyan segédjük is volt, aki mindenkinek kö­szönt és a kalapot tartotta, de olyan is, aki csak a meghajlást és a köszönést végezte, mert a kalapot egy másik úr kezelte. Ez idő szerint majdnem ki­zárólag kamasz cigányok lepik meg azt a szép he­lyet és keserítik a járókelőket, mert azok is nóták, amiket játszanak az ő húrjaikon, valóságos rab­­vallatók. A barna művészek fekete ruhába bújnak s az előkelőséget is adják, noha nyilvánvaló, hogy társaik még egy másodrendű malacbandába­­sem igen veszik be őket. Kellemetlen, boszantó játékuk­nál csak az a kellemetlenebb és boszantóbb, hogy a padokat megszállva tartják, aminek az a követ­kezménye, hogy a kifáradt kirándulók akárhány­szor nem jutnak ülőhelyhez. Ezek a szabadalmazott koldusok a Svábhegy és a Zugliget régi romanti­káját vannak hivatva fentartani és megőrizni s a rendőrség részéről bizonyos kegyeletes kezelésben részesülnek. Pedig hát ideje volna már ezek között a vasárnapi naplopók között szétütni s a kirándu­lókat megkímélni attól, hogy olyan muzsikus kol­dusok inzultálják, akiknek láttára a könyörület sem nyilatkozhatik meg, de akik a maguk napidíját az emberek zsebeiből mégis kiszorítják. Ide régi emlék, oda régi emlék és kegyelet, de még­sem járja, hogy a főváros legszebb helyein ilyen rosz­­szul hegedülő és naplopó cigányok rontsák a leve­gőt. Ha egy szegény asszony, akinek éhező gyer­mekei vannak, Budapesten koldulni mer, azt az első rendőr hoppon kapja, de a fekete ruhás és komisz hegedüjü cigánygyerekek kéregetését nyu­godtan tűrik.­­ (Egy izgága tanár felfüggesztése.) Arad­ról jelentik: Jó egy éve annak, hogy több aradi lapban Visontay Kálmán főgimnáziumi tanár alá­írásával nyilatkozatok jelentek meg, amelyekben Visontay kemény, rágalmazó támadásokat intézett Balla Frigyes és Urhegyi Alajos aradi festőművé­szek ellen­ A két festő a vádaskodó tanár ellen, akinek egyébként már mással is igen sok baja volt, sőt tettleg is bántalmazták, hat rendbeli rágalma­zásért és becsületsértésért emeltek panaszt. Az aradi kir. járásbíróság vád alá helyezte Visontay Kálmán tanárt s a tárgyalást is több ízben kitűzte, de mindannyiszor elnapolta. A múltkoriban kellett volna a tárgyalást megtartani, de Balla Frigyes jogi képviselője, dr Sugár Jenő, azon a címen, hogy a bírák gyermekei az aradi főgimnáziumba járnak s igy esetleg ki vannak ezek téve annak, hogy az elmarasztalt tanár más bánásmódban fogja azokat részesíteni, mint a többi növendékeket, az aradi járásbíróság illetékességét kifogásolta. Vi­sontay tanár ügyeivel különben a tankerületi fő­igazgatóság is foglalkozott. Burián János főgim­náziumi igazgató felterjesztette Visontay nyilat­kozatait Nátafalussy Kornél főigazgatónak, aki viszont a vallás- és közoktatásügyi miniszternek tett jelentést Visontay viselt dolgairól. Gróf Ap­­ponyi Albert kultuszminiszter a múlt héten küldte le döntését az aradi főgimnázium igazgatójának­­, e döntés szerint Visontay Kálmán tanárt állásá­tól felfüggesztette. Visontay az augusztus 30-ikán és 31-én megtartott javító- és pótvizsgálatokon már nem vizsgáztatott.­­ (Egy képviselő balesete.) Ceglédről jelen­tik: Dr Molnár Albert orsz. képviselő, ceglédi föld­­birtokos, a napokban birtokáról nejével együtt a városba hajtatott. Útközben a lovak megbokrosod­tak és a kocsit egy fordulónál felfordították. Dr Molnár Albert és felesége oly szerencsétlenül es­tek ki a kocsiból, hogy dr Molnár erős zúzódáso­­kat szenvedett, feleségének pedig a felső karja el­t . (Szalay Károly meghalt.) Szalay Károly, volt országgyűlési képviselő, aki egykor a magyar antiszemita párt vezére volt, csütörtökön reggel a főváros szomszédságában levő Csillaghegy-telepen meghalt. Aggkori gyengeség okozta halálát, mely ellen hiábavaló volt a gondos orvosi kezelés, ag­­gódó családjának szeretetteljes ápolása. Szalay Károly 1833. június 23-án született­ Dégen, Veszprém vármegyében. 1861-ben Kapos­váron ügyvédi irodát nyitott s itt kezdette meg közéleti tevékenységét. Közel negyven évig volt a vármegye politikai és társadalmi életének veze­­­tője. Legelső politikai sikere az alkotmányos kor­szak kezdetére esik, mikor a kaposvári kerületben Somssich Pállal szemben Kossuth Lajost válasz­totta meg képviselővé. Rövid ideig az antiszemita párt napilapjának, a Magyar Lapnak, volt szer­kesztője, később Kaposváron a Népjog című lapot alapította és szerkesztette. A tiszaeszlári perben, a szabolcsvármegyei urak meghívására, Solymosi Eszter anyja nevében a magánvádat képviselte. 1887-ben a csurgói kerület képviselőjévé válasz­totta s e kerületet négy cikluson át képviselte a függetlenségi párton, melynek egyik erőssége volt a parlamenti vitákban öcscsével, Szalay Imrével, együtt, aki négy évvel ezelőtt halt meg. Szalay Károly halálát gyártotta Kisfaludy Atala, a jeles költőnő, kivel ötvennégy évig élt boldog házasa­ságban és leányai: Alice, —­ Mezriczky Elekné, —a­kinek házánál utolsó napjaiban betegen feküdt, Eruzina, az ismert költőnő, és ennek férje, dr Obetkó Károly, megyei tiszti ügyész és özvegy Szoboz Zoltánné leányaival, Elzával és Atalával. Az elhunytat pénteken délután öt órakor temeti el a Csillaghegyen, a gyászmisét IQ-ikén tartják Ka­posvárott.­­ (Báró Appel János nagybeteg.) Trieszt­ből jelentik, hogy báró Appel János, lovassági tá­bornok, Bosznia és Hercegovina volt katonai kor­mányzója Gradiskában súlyosan megbetegedett, úgy hogy az orvosok a katasztrófát minden pilla­natban várják.­­ (A petrozsényi sztrájk.) Petrozsényből táv­iratoztak, hogy csütörtökön mintegy ötszáz nap­számos munkába lépett, köztük rendes bányászok is, az utóbbiak közül azonban csak kevesen,­­ezek is katonai fedezet alatt dolgoznak. Az igazgatóság ultimátuma szerdán este járt le- A munkajelzésnél azonban nem jelentkezett senki sem. Az ultimátu­mot csütörtök délelőtt tíz óráig meghosszabbítot­ták. Több munkáscsalád holmiját már összecsoma­golta és elutazásra készül. Mint értesülünk, a béke­­tárgyalások az igazgatóság és a munkások között megszakadtak. Csütörtökön reggel egy ismeretlen a munkásoknak negyven mázsa lisztből kenyeret süttetett és azt a munkások között szétosztotta, ezenfelül ugyanaz az ismeretlen hat mázsa szalon­nát osztatott ki a sztrájkolók között. Szerdán dél­után Petrossék­ybe érkeztek az igazságügyminisz­­térium képviseletében dr Megyery István kir. fő­ügyészhelyettes, az illetékes kolozsvári főügyész­ség képviseletében pedig Lázár Aurél kir. főügyész­­helyettes. A hatósági kiküldöttek nyomban érint­kezésbe léptek a kirendelt csendőrség parancsnok­ságával s egyelőre az ott szerzett­­hivatalos értesü­lések alapján tették meg intézkedéseiket. Megál­lapítható egyébként, hogy sok munkás jelentke­zett munkára, tehát a bérharc már vesztett előb­­beni élességéből, ami részben a fent közölt intéz­kedéseknek, részben bizonyára annak is tulajdo­nítható, hogy a bányatársulat a kilátásba helye­zett kilakoltatást egyelőre felfüggesztette. A va­sárnapi népgyűlés alkalmával a fegyveres erő­nek állítólag indokolatlanul történt használata miatt a vizsgálat az illetékes közigazgatási ható­ság által el lett rendelve, de még eddig befeje­zést nem nyert. A bűnvizsgálatot kiterjesztik az elkövetett és megkísérelt súlyos bűncselekmények­re is. A hatósági kiküldöttek eljárása következté­ben a hangulat már sokkal békésebb és újra meg­kezdődtek a tárgyalások a munkaadók és a sztráj­kolók között. Hihető, hogy a hatósági­ intézkedé­sek folytán a sztrájk mielőbb befejezést fog nyerni. . . _ , T ... Újabb petrozsényi távirat jelenti: Janza fő­­szolgabiró megidézett 130 munkást, akiket izga­tással vádolnak- A kihallgatás nem nyert befeje­zést és így a kihallgatásokat folytatják. Az új­jászervezett szociáldemokrata pártnak számtalan kiküldöttje agitál a sztrájkoló munkások között. Csütörtökön sikerült a csendőrségnek Becker Ist­vánt letartóztatni. Becker magyar­­ szabású ruhá­ban járt, sark­antyús csizmában agitált a bányá­szok között. A csendőrség abban a pillanatban tar­tóztatta le, mikor vasúton távozni készült. A­ fő­szolgabíró Beckert szabadon bocsátotta. — (Öngyilkos huszár.) Magda János sze­gedi közhuszár négy hete bevonult ezredéhez. Szere­tője után kívánkozva, hazaszökött a tanyára. De a büntetéstől való félelmében öngyilkos lett.­­ — (Elégett buzaterm­és.) A torontálmegyei Mokrinban nagy tűzeset volt csütörtökön. Három­ezer kereszt búza esett a lángok martalékául. PESTI HÍRLAP 1906. szeptember 7., péntek. törött. ■

Next