Pesti Hírlap, 1908. január (30. évfolyam, 1-27. szám)
1908-01-01 / 1. szám
PESTI HÍRLAP 1908. január 1., szerda. 18 Tény birtokosának is feltétlenül megadná a szavazati jogot, tehát a szavazati jog nem volna több részvény birtokához köthető. Végül tekintettel arra, hogy a mai jog szerint a részvényes kisebbségnek semmi befolyása nincsen az igazgatóság ügyvitelének irányítására, megfontolandónak tartja, vajon nem lehetne-e az alaptőke tekintélyes részét bíró részvényes-kisebbségnek az igazgatóságban és felügyelő-bizottságban feltétlenül helyet juttatni? Természetesen kellő intézkedésekkel gondoskodni kellene arról, hogy ezzel viszont a társaság működése ne legyen megbénítva és a kisebbség által a vezetőségbe beválasztott személy ne akadályozhassa meg az intézet működését. Ez nem ütköznék túl nagy akadályokba, mert a vezetőség többsége mindenesetre a részvényesek többségéből kerülné ki. Feltétlenül elérhető volna ekként, hogy a társaság érdekével szorosan összenőtt tekintélyes kisebbség is részt vehetne a társaság ügyeinek intézésében még oly időben, amikor az ellenvélemény figyelembe vehető és azzal az ellenőrzés is hatályosabbá tétetnék. * A kassai kereskedelmi és iparkamara gyűlése. Kassáról írják a Magyar Tudósítónak: A kassai kereskedelmi és iparkamara hétfőn tartotta ez évben utolsó közgyűlését Siposs A. Gyula kamarai elnök elnöklésével. A közgyűlésen foglalkoztak az aranyidkai arany- és ezüstbányászat reorganizációjával. A bányászat az utóbbi években nagyon hanyatlott, főkép a bányamunkások kivándorlása révén. A kamara elhatározta, hogy felhívja a kormányt,, hogy ezen bányászatot reorganizálja és a gazdag arany- és ezüsttartalmú ércnek teljes kiaknázását új erővel vegye fel. Deil Jenő titkár ismertette ezután az új adótörvényjavaslatot és kifejtette, mennyiben tartalmaz a kereskedőkre és iparosokra nézve sérelmes rendelkezéseket. A kamara örömmel vette tudomásul a kereskedelmi miniszter leiratát, amelyben kijelenti, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértőleg gondoskodni fog, hogy a kereskedői és iparos elem az adókivető bizottságban kellő arányban képviseltessék. . . Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet a következő fizetésképtelenségi eseteket közli: Busics Iván közműárukereskedő, Viroviticar — Lichtmann Antal kereskedő, Putnok. — Gerő Jenő kereskedő, Ungvár. —• Ott Károly kereskedő, Debrecen. — Korai Ármin kereskedő, Szatmár. — Mermelstein Izidor női konfekciós, Nasice (Szlavónia.) — Székely Bertalan bőröndös (csőd), Budapest, Deák Ferenc n. — Halász Ferenc és Pál papirárucég (csőd), Budapest. — Rozenfeld Márk kereskedő, Budapest, Andrássy ut 84. sz. — A Budapesti Hitelezői Védegylet a következő fizetésképtelenségi eseteket közli: Müller Lajos és Olsó Szatmár. — Lichtmann Antal, Putnok. — Kallus Mózes, Ungvár. — Araczki és Dimitri, Óbecse. — Kovács Bernet, Pécs. — Schwarcz Samu, Veszprém. — Blau Kálmán, Olcsva. — Mermelstein Izidor, Nasic föltételezhetik, hogy azok jól iskolázott munkások állandósítását lehetővé fogják tenni. A társulati bányaművek nagy szénbősége mellett a munkáskérdés és a fogyasztás szükséglete szabhatnak csak határt a termelés emelésének. A lefolyt évben egy uj aknát a széntelepig mélyítettek s abban a rendszeres szállitás is megkezdődött, míg egy másik akna mélyítését megkezdették, úgy hogy az az 1908. év folyamán a szén szállításában résztvehessen. Kibővítették továbbá a munkástelepet 550 lakással, számos új üzemi épületet átadtak rendeltetésének s a társulat mészégető-telepeit annyira kiterjesztették, hogy évente 10.000 vasúti kocsit képesek termelni. A Sajóvölgyi széntermelés emelése Aljából Disznóshorváton uj bányát nyitott a társulat s 7 kilométernyi bányavasut segítségével kötötte össze a m. kir. államvasutak vonalával. Uj szénterületek felkutatására igen jelentékeny áldozatokat fordított a társulat. A termelés hőségei az öszszes bányaműveknél lényeges emelkedést mutatnak ; a fölemelt eladási árak ezt kiegyenlítették ugyan, mindazáltal a nyereség a múlt évivel szemben nem érhetett el jelentékeny emelkedést, miután a lefolyt esztendőben nagyrészt még az igen mérsékelt árak mellett létrejött kötések voltak érvényben s a társulat úgynevezett, konvertálásokhoz nem folyamodott. Az osztalék ehez képest valószínűleg csak mérsékelten fog emelkedni. Közlekedés. * Előmunkálati engedélyek. A kereskedelmi miniszter Barthalos István ügyvéd, pápai lakosnak,' 'a körmendi—muraszombati h. é. vasút Zalalövő állomásából kiágazólag Cséb, Salomvár, Apátia és Andráshida irányában a dunántúli h. é. vasutak Zalaegerszeg állomásáig, valamint Zalalövő állomásból kiágazva Kálósfa és Baksa, esetleg Nova irányában a dunántúli h. é. vasutak Gyömödér, illetve Rédics állomásáig vezetendő rendes nyomtávú gőzüzemű h. é. vasútvonalra kiadott előmunkálati engedély érvényét egy év tartamára meghosszabbította. * Budapest—newyorki levélzárlatok. A kereskedelmi világ tájékoztatására a posta- és távírda-vezérigazgatóság a következőkben teszi közzé az 1908. évi január hó folyamán Budapestről Newyorkba indítandó közvetlen levéltáratok jegyzékét: Wien, Salzburg, Avricourt, Párizs, Cherburg 1, 2, 6, 7, 8, 9, 15, 20, 21, 22, 23, 29, 30, délután 2 óra 10 perc, Wien, Salzburg, Avricourt, Párizs, Cherburg 2, 6, 9, 14, 16, 20, 23, 28, 30. este 10 óra 30 perckor. Wien, Oderberg, Breslau, Berlin, Bremerhaven 3, 4, 5, 17, 18, 19. délután 2 óra 10 perckor. Wien, Köln, Ostende, London, Queenstown 10, 11, 12, 13, 24, 25, 27, 31. délután 2 óra 10 perckor. Wien, Köln, Ostende, London, Queenstown 13, 27, este 10 óra 30 perckor. Iparügyek. * Magyar általános kőszénbánya részvénytársulat. A termelés emelkedése a múlt évihez képest nem számottevő. A társulatot üzemi berendezéseinek teljes kihasználásában az országszerte uralkodó munkáshiány gátolta, mely az esztendő nyolc első hónapjában oly mértékben volt érezhető, hogy a társulat szükségesnek látta a munkabérek jelentékeny emelési mellett a munkaidőt rövidebbre szabni s a nyolcórás műszakot behozni. Ez a mélyreható intézkedés különösen az átmenet idejében tetemes áldozatokat követelt, de egyúttal jótékony befolyást is gyakorolt, amennyiben a kivándorlás a társulat bányamunkásai közt megindult árjának gátat vetett. A munkabér, a munkásjóléti intézmények s a munkaidő immár a nyugateurópai államok színvonalán állanak s a társulat vezetői Vásárok. * Budapest-kőbánya sertéskereskedelmi csarnok, dec. 31. Magyar elsőrendű fiatal nehéz (poronkint 320 kgmon felülii súlyban) 121—123 f-ig, fiatal közép (páronkint 251—320 kgm súlyban) 124—126 f-ig, fiatal könnyű (poronkint 250 kgmig terjedő súlyban) 127—129 f-ig. Sertéslétszám: dec. hó 2. napján volt készlet 23950 darab, dec. hó 30. napján felhajtatott 387 darab, dec. hó 30 napján elszállittatott 92 drb, december hó 31. napjára maradt készlet 24215 drb. A hízott sertésüzlet irányzata: nyugodt. * Sertésvásári jelentés a ferencvárosi zárt vásárról, dec. 30. I. Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány 634 darab sertés, — db süldő, — drb malac. Előző napról pótfelhajtás — drb sertés, — drb süldő, — drb malac. Mai napi felhajtás 1514 drb sertés 252 drb süldő, — drb malac. Összesen 2148 drb sertés 22 drb süldő, — db malac. Eladatott 199 drb sertés, 252 darab süldő, — drb malac. Eladatlanul visszamaradt 449 db sertés, — drb süldő, 3 drb malac. — II. Vásári árjegyzés: (Az árak kgmonkit fillérekben értendők): Zsirsert és öreg ír 350 kgmon felül 96—10*, Hr 280 kgm tól 350 kgmig 90—98, kantott ---fiatal nehéz 300 kgmon felül—, könnyű 220 kgmig 60, süldő 60—, malac------. Hussertés könnyű 140 kgmtól 300 kg-ig 1l2 122, süldő belföldi 86—100, külföldi 112— 122, malac 40 kgmig -----. Mind élősúly szerinti ár minden levonás nélkül, Zsirsertés öreg ír 350 kgmon felül 104—108, IK 110-112, fiatal nehéz 300 kgmon felül 120—126, közép 118—128 fll., könnyű 220 kg.-ig 120*— 127 fillér. Hússertés nehéz 300 kgmon felül -----, könnyű 140 kg-tól 300 kg-ig 106------, süldő belföldi 114—126 külföldi ICO *20, malac----40 kgig. A vásár igen élénk, az árak süldőknél 10 fillérrel emelkedtek. * Budapesti szürőmarhavásár, 1907. december 31-én. Felhajtás 304 darab, úgymint: 302 darab élő belföldi szopós borjú, 2 drb belföldi rúgott borjú, 2 drb belföldi ölött borjú. Irányzat élénk volt, az árak 4—6 fillérrel emelkedtek kgként. Eladatlan------drb. Jegyzett árak: élő borjuk: belföldi szopós ír 108—114 f-ig, kiv. 116—120 f-ig kgkint, Ilr 98—106 f-ig, rúgott ------f-ig, ölött borjú belföldi 100— f-ig kgmonkint. * A központi vásárcsarnok árai. (Saját tudósítónk jelentése.) Uj esztendő elött állván, a vásárcsarnokban a szopós malacok domináltak, mert a fővárosi emberek részint szokásból, részint babonából erősen ragaszkodnak ahoz, hogy újévi ebédjük szerencsét hozó malacpecsenyéből álljon. A fölhozatal azonban ez alkalommal nem volt olyan nagy, mint rendesen szokott lenni, aminek folytán azok, akik malacokat küldtek föl, jobb árakhoz jutottak. Arra sem volt szükség, hogy nagyban bocsássák áruba, mert a kis eladással is eredményt érhettek el. A malac ára kilónként 2.40—2.60 volt. A jó minőségű helybeli marhahúst 1.06—1.52 fillérrel mérték, mg a vidékinek 070—1.20. volt az ára. A gyengébb minőségűeket 46—70 fillérért lehetett kapni. A helybeli borjúhús bőrben 1.26—4.40, a vidéki pedig 1—1.20. A szalonnás sertéshús 1.24—1.26, a szalonnanélküli pedig 1.24—1.32. A másodminőségűek húsz-harminc fillérrel olcsóbbak. A bárányok még mindig újdonságok és nem sok van belőlük. Az első minőségű ára kilónként 1—1.04, a II. minőségű 96—98. A vadpiacon még mindig a magas árak tartják magukat, bizonyságául annak, hogy eladásra nem valami sok kerül. A szarvas egészben kilónként 80—100, az őz 1.50—1.70. A vaddisznó 80—100. A nagy nyúl darabja 3—3.20, a süldőé 1.60—2. A fácánt darabonként 2.80—3 koronáért adják. A fenyvesmadár darabja 30 fillér. A halárak, amely karácsony előtt igen magasak voltak, hanyatlóban vannak. Az élő harcsa 2.20—2.80, a jegeké 1.20—2.40. Élő csuka 1.00—2.00, a jegelté 70— 1.20. A pontyot 1.20—2.— K-ért mérték élve, jegelve pedig 70—90 volt az ára. Kecsege 4—5 korona élve, 2—2.60 jegelt állapotban. Az élő pisztráng kilója 10—14 korona. Apró kevert hal 80—100. A tengeri halak ára 70—600 fillér között váltakozik. A tengeri rák kilónként 7 korona. A teatojásból 100 darab 9—10 korona. Ládánként, 1440 darabot számítva, 94—100 korona. Egy láda meszes tojás 80—90 korona. Vajban még mindig jó az üzlet. A teavaj kilója 2.20—2.40, a főzővajé pedig 1.60—1.70. Gyümölcsből, mindinkább kevesebb érkezik és igy az árak nem hanyatlanak. A szőlő kilója 100—120, a közönségesebbet azonban 80—90 fillérért is adják. Az alma métermázsája 14—60 korona A körtéé 40—64 korona. A baromfipiac meglehetősen élénk, noha az ünnepek a végét járják. Rántani, való csirke páronként 1.40—2.00. A hízott kappané pedig 4.40—5.40. Egy pár hízott ruca 5.60—6.80. A hízott liba párja még 16—17 korona. A vágott kappan darabja 2.40—2.80 s a rucáé is annyi. A vágott libákat kilónként 1.16—1.30 fillérért adták. A burgonya ára 5—6 korona között ingadozik. A vöröshagyma mázsája 8—11 korona. Persze minden nagyban. Budapesti gabonatőzsde. — december 31. Szilveszterre. Szilveszter éjjelén ólmot öntenek a szereknetes hajadonok és a tepsiből kikerülő jelek és számok után megjósolják maguknak az új év alakulását. Persze e próféciáknál jelentős szerepe van az egyéni hajlandóságnak, annál inkább, mivel azoknak a kis ólomdaraboknak jobbadán nagyon bizonytalan a formájuk és némi jóakarattal akár délceg huszárhadnagyot, akár horihorgas szabólegényt lehet kimagyarázni egy-egy ólomdarabkából. Mi is ólomba öntettük a szedőteremben a mutatkozó számokat és közöljük azokat minden kommentár nélkül. Babonás olvasóinkra bízzuk, hogy megkonstruálják maguknak belőlük a jövő év sorsát. Persze e próféciáknál szintén jelentős szerepe van az egyéni hajlandóságnak . Magyarország és Ausztria kenyérmagtermelése és fogyasztása. 1906/7 1907/8 millió métermázsa Átmeneti kenyérmagkészlet a gazdasági év kezdetén . 6.0 12.0 Ehez kenyérmagtermés hivatalos adatok szerint 112.6 83.2 Ehez import kenyérmagvakban 0.2 0.2 Összesen kenyérmag 118.8 95.4 Ebből vetőmagszükséglet 9 millió k. hold búza- és 5.5 millió k. hold rozsföldre 14.0 14.0 Marad kenyérmag 104.8 81.4 Ebből átmeneti kenyérmagkészlet a gazdasági év végén Rendelkezésre álló kenyérmag Ebből korpára, takarmánylisztre, konkolyra, elporzásra stb.-re: 28 százalék Lisztre 72 százalék Ehez átmeneti lisztkészlet a gazdasági év kezdetén Összesen liszt Ebből átmeneti lisztkészlet a gazdasági év végén 1.8 0.4 Marad- liszt 65.9 59.3 Ebből lisztexport a vámkülföldre 1.0 0.9 Az 1906/7-iki tényleges lisztfogyasztás tehát: Az 1907/8-iki lisztfogyasztás (a tavalyihoz képest 10 százalékos csökkenést feltételezve) tehát 58.4 December 31-iki árak: Newyork (cents): Visible supply. Az északamerikai Unió látható gabonakészlete kitett: 12.0 1.0 92.8 80..4 25.9 22.5 66.9 57.9 0.8 1.8 67.7 59.7 64.9 1906 1907 Loco búza 81 1057. Májusi búza 83 1117. Júliusi búza 82 1047/ Chicago (cents) : Decemberi búza 73 98% Májusi búza 77 11 04'/, Júliusi búza 76 977. Párizs (francs): Decemberi búza 24.75 2220 Jan.—ápr. búza 23.10 2285 Márc.—jun. búza 23.30 2340 Liverpool (shill.) : Márciusi búza 6M7, 7.11% Májusi búza 6.45 7.11 Berlin (márka) : Decemberi búza 18*/si ' 222 Májusi búza 182% 224% Decemberi rozs 172 209*% Májusi rozs 165% 212% Buenos Aires (peso) : Búza 6.60 8.— Tengeri 4.45 5.05 Lenmag 10.25 9.45 Budapest (korona) : Áprilisi búza ■ 7.45 12.85 Októberi búza 7.74 10.59 Áprilisi rozs 6.65 11.54 Májusi tengeri 5.15 7.13 Áprilisi zab 7.50 8.20 it* * Búza Tengeri millió bashel december 30. 46,661 3,485 december 23. 45,919 2,917 változás + 1,342 + 0,568 tavaly 44,727 4,019