Pesti Hírlap, 1909. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1909-06-01 / 128. szám
ÍOO'J. junius 1., kedd. PESTI HÍRLAP á »sen, addig fenn az ellenesek „király-hívó“ játszmánál ülnek. És Kossuth úgy látszik, hol a földszinten, hol meg az első emeleten kikicel. Az itt idézett cikket egy félhivatalos cáfolat követi nyomon, mely azonban mindössze Kossuth Ferenc nevében szól és pedig a következőképen: A Magyar Tudósító jelenti: A függetlenségi párt kdlbontakozási terve. E cím alatt a Neue Freie Presse pünkösdi számában egy közlemény jelent meg, amelynek értelmében a függetlenségi párt egy része memorandumot intézett volna a királyhoz, amelyben a válságból való kibontakozásra nézve javaslatot terjeszt a felség elé. Erre nézve a Magyar Tudósító munkatársának alkalma volt beszélgetést folytatni Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterrel, aki határozottan kijelentette, hogy ilyen memorandumról egyáltalában nincsen tudomása, de még egy percig sem hiheti, hogy a függetlenségi párt tagjai közül bárki is ilyen memorandummal terhelte volna őfelségét. Az állítólagos memorandum több részletére vonatkozólag a miniszter egyenesen azt mondotta, hogy csak egy őrült agyában születhetnek ilyen gondolatok. Kristóffy egy kőnyomatos útján nyilatkozik hosszasan a neki tulajdonított szerepről s a többi közt a következőket mondja: — A cikknek az én személyemre vonatkozó része szemen szedett valótlanság, mert én sem Bécsben, sem Budapesten, semmiféle kibontakozási terv fölött, annál kevésbbé a szóban levő felett, senkivel a mai parlamenti pártokból, tárgyalást nem folytattam. Még csak azt sem tudom, hogy valamelyesj kibontakozási terv feküdne a király asztalán. Ha azonban ilyen terv létezik és annak alapját az általános, titkos és egyenlő választói jog sürgős megvalósítása képezi, bárkitől is eredne az, én ezt a tervet, a magam szerény hatáskörében, szívesen fogom támogatni, akár tetszik ez a plurális 67-eseknek, akár nem. Hollóék a lapjukban szállanak szembe rendkívül hevesen a híresztelés ellenében. Nem marad tehát más hátra, mint az, hogy a közvélemény a közeli napokban bekövetkező fejlemények alapján döntsön a bécsi állítás és a budapesti cáfolatok között. A bécsi lap egy másik cikkéből olyasmit lehet kiolvasni, hogy Kossuthnak módja lesz esetleg a trónörökös előtt is audiencián megjelenni. Egyelőre azonban a függetlenségi párt vezérének a király előtti audienciájáról sem tudjuk pontosan, hogy mikor lesz. Ennek megállapítása csak a hét második felében fog megtörténni, amikor Wekerle miniszterelnök Bécsbe megy. A Pesti Hírlap közölte mindazokat a kibontakozási lehetőségeket, amelyek egyáltalán szóba kerülhetnek s ezek között rámutatott arra, amely talán még a legegyszerűbb kibontakozást biztosítja azzal, hogy az eddigi kormány megcsinálja a választói reformot, ennek elintézéséig rövid bankprovizóriumot s majdan az új választóközönség által dönteti el a bankkérdést, valamint a katonai kérdéseket is. Tudomásunk van arról, hogy a függetlenségi pártban van olyan óhaj, amely ezt a kibontakozási módot a kizárólagos függetlenségi kabinet útján akarja megvalósítani. A Pester Lloyd pünkösdi száma ezt meg is írta, mégpedig azzal, hogy Holló Lajos mondotta el így ezt a pártkörben. Természetesen erre vonatkozólag sem maradt el a cáfolat, melyet a következőkben teszünk közzé: A Pester Lloyd vasárnapi számában Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternek küszöbön álló audienciájával kapcsolatosan Holló Lajos alelnöknek a pártkörben szombaton tett állítólagos nyilatkozatát közli a függetlenségi párt kibontakozási tervére vonatkozólag. Ez a közlemény — egészen eltekintve attól, hogy a Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterre való hivatkozás teljesen jogosulatlan, mivel Kossuth Ferenc általában nem szokott az audienciára vonatkozó részletekről nyilatkozni — mint a Magyar Tudósító illetékes helyről értesül, elejétől végig valótlan, mert Holló Lajos, a függetlenségi párt alelnöke, sem a pártkörben, sem másutt senki előtt ilyen nyilatkozatokat nem tett. A maguk részéről csak fentarthatjuk azt, hogy ez az átmeneti megoldás csak úgy valószínű, ha a ma egymással szembenálló hatvanhetesek és negyvennyolcasok közösen vállalkoznak rá. Sajnos, a pártközi viszony ahelyett, hogy javulna, napról-napra csak rosszabbodik és bizony, ehez az elmérgesedéshez a püspösdi leleplezések is hozzájárultak. E nagyobb földeket. Bérlőit, molnárait, zsidóit, tisztjeit, cselédségét jól megválogatta. Mindig volt tőkepénze kamatra is, otthon is. Háztartása egyszerű volt, belső cselédsége csak épen elegendő számú. A gyermekek mellett, míg felsőbb iskolába nem mehettek, ápolót, játszótársat, házi tanítót tartott. Latin nyelvre, úgy mondhatni, maga tanította Ferkó és Jóska fiait. A hagyomány megőrizte ruhaviselkedésének emlékét. Legjobban szerette az év nagy részében azt a széles karimájú fekete kalapot viselni, melyet világhírű unokája, a haza bölcse is különösen kedvelt. Eső, jég, napsütés ellen jó fegyver. Esernyőt nem szeretett magával hordani, ami akkor minden nemes embernek jó vagy rossz szokása, de állandó szokása volt. Dolmánya huszárdolmány szabású, szürke, erős, hatalmas posztóból. Mindig hosszúszárú csizmát hordott s huszáros szabású zsinóros nadrágja mindig a csizmaszáron belül. Az egész vármegyében közmondássá vált mindig fakó zöld köpönyegre.. Hires köpönyeg volt ez Nem ártott ennek se idő, se viselés, se eső, se tó, se semmi viszontagság. Csak a fényes nap ostromolta meg színét. Nem esett bele mely soha. Épen húsz esztendeig viselte szakadatlan egyfolytában. — Ékszert rajta sohase láttak se ezüst gombokban, se arany láncban, még gyűrűkben sem. Pecsétnyomó nagy gyűrűjét nem igen szokta letenni, de ez is ezüstből volt, rávésve a nemzetség nemesi címere. Igy viselkedett, pedig a felesége hozományával s az urbériségekkel együtt birtokainak összessége, mint említettem már, nagyobb volt tízezer magyar holdnál. Ily szigorú, gondos és takarékos gazda kezén virágzó lehetett a gazdaság. Fiai mindenütt nagy hálával és kegyelettel emlékeznek róla. Ily gazdának mindig volt pénze, neki sohase kellett azokkal a dúvadakkal viaskodnia, akiknek korunk nyelvén hitelező a tisztes nevük. Nos hát a családtagok egy része, amikor az elvált feleség életmódját bírálgatta, az elvált feleséget ő hozzá hasonlítgatta. Miért nem tud a menyecske úgy gazdálkodni, mint elvált férje? Miért nem néz ő úgy a külső-belső munka után hajnaltól alkonyatig? Miért nem viaskodik úgy a cselédekkel, szolgáló emberekkel? Mit üldögél annyit a pipereasztal mellett s a tükör előtt? Nem lesz azzal se szebb, se csúnyább. Mit öltözködik annyit? Mire való az a sok ruha, csipke, szalag, selyem, legyező és keztyű? Ha Deák Gábor húsz esztendeig el tud hordani egy zöld köpönyeget, hát a felesége, ha Hertelendy Annának hívják is, ne tudna addig elhordani egy fekete viklert? Bizony jámbor falusi észjárás volt ez. De hát amikor az ember bírálgatni akar minden áron, ott keresi rá az okot és ürügyet, ahol találja. (Folyt, körj Belpolitika! hírek. Az önálló bankért. A Budapesten június 6-án tartandó országos nagygyűlésre erősen készülődnek a vidéki függetlenségi körök. A besztercebányai függetlenségi és 48-as párt 12 tagú küldöttséggel képviselteti magát. Sopronban, Temesváron, Nagyváradon, Szegeden, Szabadkán, Hódmezővásárhelyen rendkívüli választmányi üléseket hívtak össze a függetlenségi pártkörök s azokon határozták el, hogy a fővárosi nagygyűlésen minél nagyobb számban fognak résztvenni. Kaposváron gróf Széchenyi Aladár, a somogyvármegyei függetlenségi párt elnöke lelkes szavú felhívásban szólítja föl a megye függetlenségi érzelmű polgárságát a nagygyűlésen való részvételre. Léván kedden délelőtt tanácskoznak az országos nagygyűlésen való részvételről. A sepsiszentgyörgyi függetlenségi és 48-as párt képviseletében Koréh Endre elnök vesz részt a nagygyűlésen. A kezdivásárhelyi, ordai és nagyajtai pártkörök is képviseltetni fogják magukat. Az orosházi függetlenségi és 48-as pártkör hétfőn délelőtt tartott gyűlésén választotta meg a nagygyűlésre küldendő résztvevőket. A komáromi és a kézdivásárhelyi függetlenségi és 48-as párt szintén küldöttségileg képviselteti magát. A zentai függetlenségi kör vasárnap délelőtt szentelte föl zászlaját. Délután a városházán nagy népgyűlés volt, amelyen Fülöp Adorján elnök javaslatára határozati javaslatot fogadtak el s ebben állást foglaltak az önálló magyar nemzeti jegybank felállítása amellett és tiltakoztak a közös bank szabadalmának bármily rövid időre való meghosszabbítása ellen. A határozati javaslat kapcsán beszédeket mondottak: Lovászy Andor, Kállay Tamás, Baloghy Ernő és Lovászy Márton orsz. képviselők. Kossuth Ferencet, Apponyi Albertet,Tusth Gyulát, Holló Lajost és gróf Batthyány Tivadart táviratban üdvözölték. A temesvári függetlenségi és 48-as párt hétfőn délelőtt Kisfaludy Kálmán elnöklésével közgyűlést tartott. A közgyűlésen Hajdú Frigyes képviselő beszéde után határozatban kimondotta a párt, hogy az önálló banknak 1911. január 1-én való fölállításához rendületlenül ragaszkodik és hogy az országos függetlenségi budapesti nagygyűlésen nagyobb küldöttséggel vesz részt. Az ilyefalvi választókerület függetlenségi és 48-as pártjának választmánya június 7-ikén Sepsiszentgyörgyön, az alsódabasi választókerület függetlenségi és 48-as pártja Alsódabason június 2- án, a celldömölki függetlenségi és 48-as kör, valamint a celldömölki választókerület június 3- ikán naggyülést tart, melynek tárgyát az önálló bank létesítése mellett való állásfoglalás és az országos pártgyűlésen való részvétel képezi. A s.a.-ujhelyi függetlenségi kör hétfő délután népgyűlést tartott Kancsessy elnöklete alatt. Az önálló bank mellett Matolay Etele nyug. alispán, Bernáth Béla, Búza Barna, Visontai Soma, Zakariás és Fried képviselők beszéltek, mire a népgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely szerint egyhangúlag kívánja a nemzeti jegybank felülitársát s felír a képviselőházhoz. A hódmezővásárhelyi függetlenségi párt hétfőn népgyűlést tartott, melyen Endrey Gyula, Lovászy Márton, Kállay Tamás és Becsey Károly képviselők és Koszó István, a szegedi függetlenségi párt elnöke az önáló bank felállítását sürgették. A népgyűlés kimondotta, hogy az önálló bank felállítását 1911-re követeli és indítványt tesz a budapesti országos függetlenségi nagygyűléshez, hogy az osztrák árukat bojkottálják. A déli függetlenségi párt pünkösd hétfőjén dr Gogomann Antal elnöklésével közgyűlést tartott, melyen elhatározták, hogy a június 6-án Budapesten tartandó orsz. füszetlenségi pártgyűlésen, az önálló bank érdekében a dési függetlenségi párt küldöttségileg vesz részt. Az országos gyűlésen a párt megbízásából mejelennek dr Gogomann Antal pártelnök, Gaál István bankigazgató, Bogdánffy Gábor birtokos és Geöse Aladár lapszerkesztő. A gyűlésből végül Kossuth Ferencet sürgönyileg üdvözölték. A peéri kerületnek Győrszentmártonban összegyűlt 48-as polgárai pünkösd hétfőjén Markos Gyula orsz. képviselő beszámolója alkalmával népgyűlést tartottak az önálló bank érdekében. Kossuth Ferencet táviratilag üdvözölték. Bácsalmáson pünkösd hétfőjén népgyűlést tartottak, amelyen Lázár Pál, Baloghy Ernő és Lányi Mór orsz. képviselők beszéltek. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel foglalt állást az önálló magyar nemzeti banknak 1911-re való felállítása mellett és elhatározta, hogy felirattal keresi meg a képviselőházat, hogy az erre vonatkozó készületek megtételére haladéktalanul utasítsa a kormányt A népgyűlés bizalmat szavazott Lázár Pálnak. A június 6-án Budapesten az önálló nemzeti bank érdekében megtátandó náztgyüléSEB & Mäiriäawrfa*lmnlatkin.