Pesti Hírlap, 1910. április (32. évfolyam, 77-84. szám)
1910-04-09 / 84. szám
20 PESTI HÍRLAP 1910. április 9., autambmL Az Eladók versenyében Perkát a könnyei győzte le Vengeance-ot, Titi Il-et és még négy ellenfelét. Az Igazgatósági akadályversenyben a legkevésbbé fogadott Kukorica Jancsi győzőn. A nyertest Zangen Boleszláv lovagolta nagy ügyességgel. A Hadseregi akadályversenyben Tamagno elejétől végig könnyen bevezetett. A mezőnyt Nevermore, Dunois és Grand Seigneur egészítették ki, melyek szintén kifogástalanul ugrottak át a nehéz akadályokon. A Katonatiszti síkversenyben a 2 reás Szerény játszva verte le gyenge ellenfeleit, Faxenmacherint, Lady Corneliet és Stylest. A katonatiszti síkversenyben Stelzer kivételével a programmon szerepelt összes lovak indultak. A mérföldes versenyben leginkább Meriont favorizálták, de ez alaposan cserben hagyta híveit. Egy ideig frontban volt, de a távoszlopnál Graschopper, majd Lorum és Geri törtek előre a ezek a legérdekfeszítőbb küzdelem után fej-fej mellett haladtak el a cél előtt. Az ádáz mérkőzésből Lorum került ki győztesen Grasshopper előtt. A részletes eredmény a következő: I. Nyeretlenek handicapje. Díj 1500 E. Táv 1600 méter. 1. Petánovits J. 4é sm Himpellex 62 k. lov. Krause. 2. Milne F. 4é s her Fixstern 65 k. lov. Kiss. 3. Czárán J. 3é pm Dóri 66 k. lov. b. Baich. Futottak még: Szemtelen (Sibrik), Miczbán (Rakoll), Hochquelle (Szakonyi), Kikiriki (Pálffy), Legislator (Pintér), Moulin Rouge (Zangen B.), Gonosz (Goldschmidt), Wrangler (Fols), Macsola (Nádaskay). Biztosan egy hoszszal nyerve, egy hoszszal harmadik. Totalisateur: 10 : 39. helyrefogadások: I. 20 : 38, II. 20 : 126, III. 20 : 41. Könyvfogadások: 3 Himpellér, Szemtelen, 4 Gonosz, Dóri, 5 Moulin Rouge, 10 Legislator, 12 a többi. , II. Eladók versenye. Dij 1800 K. Táv 1800 méter, 1. Gr. Orssich P., száz. 4é pk Perkáta 59 k. lov. Smejda, 2. Gr. Pejacsevich A. 3é pk Vengeance 45 k. lov. Sinka, 3. Pinka J. 4é sk Titi N. 63 k. lov. Pinka. Futottak még: Orgazda (Molnár), Bagola (Kerstein), Stelzer (Hollinger Gy.), Tanti Ágnes (Nosal). Könnyen hat hoszszal nyerve, 2 hoszszal harmadik. Totalisateur: 10 : 22; helyrefogadások: I. 20 : 23, II. 20 : 28, III. 20 : 24. Könyvfogadások: 2 Perkáta, 2 Titi II., 3 Vangeance, 8 a többi, III. Igazgatósági akadályverseny. Díj 1800 K. Táv 3200 méter. 1. B. Neimans R. id. pher Kukorica Jancsi 75% k. lov. Zangen B. 2. Orssich P. száz Gész pk Tinkabelle 78 k. lov. Folis. Futott még Lesvár 68 k. (b. Baich), mely elbukott. Biztosan egy és fél hoszszal nyerve. Totalisateur: 10 : 86. Könyvfogadások: 2 reá Lesvár, 1% Tinkabelle, 5 Kukorica Jancsi. IV. Hadseregi akadályverseny, Dij 1800 K. Táv, 4300 méter. , 1. Jeszenszky E. száz 5é pher Tamagno 78 k. lov. b. Baich. 2. Zsivánovits E. hdn. 5. pk Nevermore 72 k. lov. Tulajdonos. 3. Gr. Orssich P. száz. 4é st pm Dunois 65 k. lov. Folis. Futott még: Grand Seigneur (Wodianer). Könnyen öt hoszszal nyerve, tíz hoszszal harmadik. Totalisateur: 10 : 22; helyrefogadások: I. 20 : 34, II. 20 : 43. Könyvfogadások: 1.rea Tamagno, 3 Grand Seigneur, Dunois, V. Katonatiszti gátverseny. Dij 1600 K. Tv 2800 méter. 1. Lukács E. fhdn 4é pk Szerény 70% k. lov. Baich. 2. Csernyák I. hdn id. pk Faxenmacherin 68% k. lov. Tulajdonos. 3. Molnár L. föhdn 4é pk Lady Cornelie 70% k. lov. Wodianer. Futott még: Styles (Goldschmidt). Könnyen két hoszszal nyerve, négy hoszszal harmadik. Totalisateur: IQ : 14; helyrefogadások: I. 20 : 27, II. 20 : 45. Könyvfogadások: 214 rea Szerény, 2% Lady Cornelie, 5 Styles, 8 Faxenmacherin. VI. Katonatiszti síkverseny-handicap. Dij 1200 K. Táv: 1600 méter. 1. B. Baich P. hdn 3é pm Lorm 65% k. lov. Baich. 2. Sibrik S. fhdn 4é pk Grasshopper 75 k. lov. Sibrik. 3. Mikes A. fhdn 3é pk Geri 65 k. lov. Pintér. Futottak még: Hauptman von Köpenick (Szakonyi), Suffragetti (Wodianer), Sógor (Folis), Marasquin (Rakoll), Merion (Pálffy), Caprice (Goldschmidt). Küzdelem után fejhoszszal nyerve, fejhoszszal harmadik. Totalisateur: 10 : 58; helyrefogadások: I. 20 : 48, II. 20 : 45, III. 20 : 92. Könyvfogadások: 16 Merion, 4 Lorum, Grasshopper, Caprice, 5 Sógor, Hauptmann, Köpenick, 6 Suffragette, 8 Geri, 16 Marasquin. A Háromévesek nagy handicapjére újabban Dezentort és Dummer Kerrt fogadták nagyobb összegekkel. Előbbit különösen istállója fogadta. El lehetünk arra, készülve, hogy a start napjáig újabb plungeok fognak felmerülni. A Dávid-istállót a Háromévesek nagy handicapjében Columbus fogja képviselni. Az üstökösök az emberiség történetében. Camille Flammarion, a világhírű francia csillagász, akinek költői lendülettel megírott szakcikkeit élvezettel olvassák széles e világon, az idei üstökösjárás alkalmából érdekes tudnivalókat mond el az üstököscsillagok múltjáról és azok szerepeiről az emberiség történetében. Az égitestek közül, — írja Flammarion — tagadhatatlanul az üstököscsillagok vonták magukra leginkább az emberek figyelmét. Ritka megjelenésük, sajátos alkotásuk és titokzatos alakjuk látása még a legközömbösebb ember lelkét is megragadja. A régi írók csaknem kivétel nélkül ijesztő képet rajzoltak az ég e kóbor csillagairól, s majd gerelyhez, kardhoz, palloshoz, üstökhöz és levágott emberfejhez hasonlították, majd a vér bíborában, máskor pedig sárga és fakó színben látták tündökölni azokat. Josephus Flavius zsidó történetíró (szül. Kr. u. 37.) szerint ilyen üstököscsillag jelent meg az égen Jeruzsálem rémségéé ostroma idején. Plinius ugyanerről a csillagról azt írja, hogy „vakító fényben tündökölt, amelyben az Isten arcát lehetett látni.“ Minden kornak meg voltak a maga babonái; ezektől még a mai kor sem mentes egészen. A középkor írói az üstökösök fantasztikus leírásában túllicitálják még az ókor íróit is, adván azokról olyan képet, amely minden képzeletet meghalad. Paracelsus szerint az üstökösöket az angyalok’ küldik figyelmeztetésül bekövetkezendő katasztrófákra, VI. Alfonz portugál király, amikor az 1664-iki üstökös megjelenését jelentették neki, kirohant az erkélyre és szitkozódva, pisztolyával fenyegette meg azt. És az üstökös méltóságteljesen haladt tova a maga útján. Alább meglátjuk majd, hogy az emberiség történetében leggyakrabban épen a Halley-féle üstökösről esik szó. Ez az üstökös huszonnégy ízben jelent már meg a Föld lakóinak, amaz időktől számítva, amelyekig a történetírás visszanyúlok. Első megjelenése Kegyes Lajos francia császár uralkodása idejére (837) esik. Egykorú följegyzések azt mondják róla: „Husvét szent ünnepén szomorú és gyászos jelentésű fenomen jelent meg az égen. Kezdve, hogy az efféle égijelenségek iránt figyelmes császár, a különös tüneményt megpillantotta, nem volt nyugta többé. Trónválság és egy hercegi parj halálának előhírnöke ez az égitünemény, — mondá a császár. A főpapok, akiktől tanácsot kért, azt ajánlották neki, hogy építtessen templomokat és zárdákat, amit a császár meg is tett. Három év múlva azonban mégis meghalt.“ A Halley-féle üstökös ezután 1066-ban jelent meg ismét, amikor hódító Vilmos haddal támadta meg Angliát. Az akkori krónikások mindnyájan úgy írják le ezt az eseményt, hogy a „normanokat egy üstököscsillag vezette támadó útjukban Anglia ellen.“ Mathilde, Vilmos király felesége, hetven méter hosszú szőnyegen örökítteté meg ez üstökös alakját és azt a jelenetet, amint alattvalói csodálattal eltelve bámulnak reá. Az angol királyok koronájában dísz gyanánt szerepel ez üstökös csóvája, amely oly nagy szerepet játszott a hastingsi diadalmas ütközet megvívásánál. Ámde ez üstökös legnevezetesebb megjelenése 1456-ban volt, tehát három esztendővel Konstantinápoly elfoglalása után. Európát ekkor e rémes esemény híre tartotta izgalomban; menekültek beszélték, hogy Zsófia-székesegyházat török mecsetté alakították át, és hogy a keresztényeket mind leöldösték vagy rabláncra fűzték a győzedelmes törökök. A kereszténységet végpusztulásától féltették az emberek’. Az üstökös 1456 junius havában jelent meg, a miként az egykorú feljegyzések állítják’, ijesztően nagy volt; csóvája hatvan foknyi hosszú lehetett, és aranyszínű sugarai mintha lobogó lángban égtek volna. Az emberek az Isten haragjának jelét vélték benne látni: a muzulmánok keresztet, a keresztények pedig görbe török kardot! E veszedelmek és rettegések közt rendelte el III. Calixtus pápa az Angelus-imát, amelyet az üstököstől és a törököktől való megszabadulásért megrílották minden templomban. Csakugyan, 1456. óta van szokásban, hogy a keresztény népeket imára hívja az „Angelus“ hangja, mely szokás még mai is dívik, noha nincs okunk félni az üstököstől, még kevésbbé a töröktől. De nemcsak a Halley-üstökös, hanem titokzatos alakjuk és megjelenésüknél fogva, kivétel nélkül minden üstökös-csillag nagy riadalmat és babonás félelmet keltett az emberek közt. Láng-pallos, véres kereszt, tüzes kard, lándzsa, sárkány, stb. nevet adtak nekik a közép- és a Renaissance-kor emberei. Csakugyan, voltak olyan üstökösök, mint például az 1577-iki is, amelyek különös alakjuknál fogva, rászolgáltak ezekre az elnevezésekre. Még a legkomolyabb írók sem tudtak menekülni az általános babonás félelemtől, így Ambroise Paré, a hírneves francia sebészorvos, ily élénk színekkel rajzolta meg az 1528-iki üstökös megjelenését: „Ez az üstökös oly ijesztő és oly borzalmas volt, hogy látására sokan holtan estek össze, vagy súlyosan megbetegedtek. Csóvája roppant hosszú és vérpiros volt, s a végén egy kardot tartó, hajlott félkart ábrázolt, amely mintha sújtani készülne. A kard hegyén három csillag ragyogott. Az üstököstől jobbra és balra nagy számban bárdok, kések és vérvörös kardok voltak láthatók, amelyek közül itt-ott, égnek meredt üstökkel, undok emberi arcok bámultak alá.“ Még Bernouilli, a híres tudós is hitt az efféle babonákban, és azt írta, hogy maga az üstökös magva ugyan nem tekinthető Isten haragja látható jelének, de már a csóvája annál inkább. Whistton ezt az üstököst tartotta az özönvíz hírnökének és ezt az állítását komplikált számításokkal igyekezett támogatni. Ez az angol tudós, theologus, csillagász is egyszersmind és Newton kortársa, 1696-ban írta meg ,,A föld elmélete“ című művét, amelyben azt akarta bebizonyítani, hogy a bibliai eseményeinek és a geológiai forrongások okát egy üstököscsillag hatásában kell keresni. Elmélete eleinte pusztán hypothetikus volt, és nem támaszkodott kifejezetten egy bizonyos üstököscsillag megjelenésére; amikor azonban Halley az 1680-iki nevezetes üstökösről kiszámította, hogy elliptikus pályáját 575 év alatt futja meg, s amikor Whiston régi feljegyzésekből megállapította, hogy ez üstökös korábbi megjelenéseinek időpontja összeesett az özönvíz idejével: a merész tudós nem habozott többé, hanem legott nyilvánosságra hozta elméletét, mely szerint ez az üstökös nemcsak vízözön révén volt végzetes megjelenésű az emberiségre, hanem jövőben tiszveszedelem pusztítását fogja hirdetni. Az özönvíz szerinte így történt: Mondjuk, hogy 2349. november 28-án, vagy 2926 december 2-án, a bűnbeeséstől számítva, az üstökös metszette a Föld pályáját egy pontban, amelytől a Föld csak 3614 mértföldnyi távolságra volt. A metszés pillanatában épen delelt a Nap a pekingi meridián mentén, ahol állítólag Noé lakott az özönvíz előtt. Ekkor roppant dagály duzzasztotta meg nemcsak a tengerek vizeit, hanem a Föld kérge alatt lappangó vizeket is. Az örményországi hegyláncok, amelyek a találkozáskor legközelebb estek az üstököshöz, alapjukban megremegtek és megnyílt a mélyük. íme, így „törnek elő a nagy mélységek forrásai.“ Ámde ez még nem mindent Az üstökös légköre és csóvája érintvén a Földet, ennek légköre rémes záporeső közepette olvadt öszsze amazéval, amely záporeső negyven napig tartott, és „megnyíltak az ég csatornái.“ Whiston szerint az özönvíz mintegy tízezer méter magasságban borította el a földet. Ez az üstökös tehát, amely először vízbe fojtotta az emberiséget, valamikor tűzveszedelmet zúdítana reánk? Whiston erre is megadja a választ: az üstökös a Föld mögé kerül, meglassítja ennek keringését és letéríti útjáról. A Föld közelebb kerül a Naphoz, amely iszonyú hőséget sugároz reá, úgy, hogy elég, elhamvad benne. Ezer év múlva azonban a Föld ismét egy üstökössel fog találkozni, melynek hatása alatt a pályája mérhetetlen hosszúra nyúlik, s a Föld ismét üstököscsillaggá - a mint ilyen nem lakható többé.“ -