Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-07 / 187. szám

...... , 1914­ .augusztus 7., péntek. PESTI HÍRLAP tartsanak ünnepet, hanem dolgozzanak. A bá­nyászok azonban ezt elutasították, tiltakozás­képen az ellen, hogy Anglia bármiképen is be­avatkozzon a háborúba. El kell hagyni az angol kikötőket. London, aug. 5. (Kopenhágán át.) A fleutter ügynökség jelenti: Proklamá­ciót tettek közzé, amely elrendeli, hogy ellensé­ges hajók az angol kikötőket augusztus 14-ének éjjeli 12 órájáig elhagyni kötelesek. Olaszország semle­gességi nyilatkozata. Róma, aug. 6. Olaszország semlegességi nyilatkozatának szószerinti­­-szövege, mint hivatalosan közlik, a következő: —­­„Minthogy Európa több hatalma hábo­rúban, van és minthogy Olaszország béké­ben van valamennyi hadviselő féllel, a ki­rály kormányának, a polgároknak és a ki­rályság hatóságainak kötelességük, hiogy a semlegesség kötelezettségeit megtartsák az érvényben levő törvények és a nemzetközi jog értelmében. Bárki megszegi e kötelezett­ségeket, viselni fogja cselekedetének követ­kezményeit, adott esetben a törvény büntető intézkedései szerint." Báró Flotow, Németország nagykövete meg­jelent az olasz külügyminiszternél és kijelentette, hogy minden német részről történt határátlépés­ről szóló hír valótlan, ellenben igaz, hogy a ha­táráthágás és­ a nemzetközi jog megsértése fran­cia csapatok részéről történt meg. Kijelentette a nagykövet, hogy ezek szerint a berlini kormány véleménye, hogy Olaszország számára a casus foederis beállott. Az olasz külügyminiszter erre megismé­telte a semlegességi nyilatkozatot és kijelentette, hogy egyszerű határincidensek, akár egyik rész­ről, akár másik részről követtettek el, nem ad­hatnak okot Olaszországnak, hogy elfogadja ca­sua foederis gyanánt. Félhivatalosan kijelentik, hogy Olaszor­szág számára a szövetségi kötelezettség már csak­ azért sem állhatott" be, mert hadüzenet mindezideig nem történt. Azonkívül az olasz kor­mány meggyőződött róla, hogy a francia csapa­tok nem követhettek el határsértést, mert a csapa­tokat ,10 kilométernyire­ a­­határtól, visszavonták, éppen azért, hogy elkerüljenek minden vesze­delmes határincidenst. Bécs, aug. 6. Olaszország, úgy mint­ eddig, továbbra is megmarad semleges magatartásában, aminek magyarázatára arra is lehet utalni, hogy a­­lybiai expedícióban történt nagy erőkifejtések után a lakosságban valóságos „h­áború-csö­m­ör" mutatkozik és a­ közvélemény csak nehe­zen lelkesíthető olyan vállalkozás iránt, amely nem irányulna tisztán olasz nemzeti érde­kekre. . Parseval-léghajók az olasz hadsereg részére. Frankfurt, aug. 5. A .,Frkf. Ztg" közlése szerint az olasz kormány öt Parseval-léghajót rendelt meg a bitterfeldi léghajógyár-társaságnál. Hollandia. A legszigorúbb semlegesség. Hága, aug. 6. A hivatalos közlöny külön kiadásában egy nyilatkozat jelent meg, amely szerint Hol­landia, Anglia és Németország, valamint Bel­gium és Németország közti háborúkban a leg­szigorúbb­ neutralitást fogja megőrizni. Az idegen légi járművek, Berlin, aug. 6. A Wolff-ügynökség jelenti: A németal­földi kormány megtiltotta idegen­ légi jármű­veknek, hogy határaikon átrepüljenek. A Balkán-államok. Románia semlegessége. Bukarest, aug. 5.­­ Az Universul írja: Ak­i Románia semle­gességét megsérti, azt ellenségnek tekintjük. Ha Japán. Jokohama, aug. 6. A japán minisztertanács tegnapi hosszas értekezlete főleg az Európában beállott külügyi helyzettel foglalkozott. Haditengerészeti körök­ben feltűnően nagy az élénkség. Hadiparancs a hon­védséghez. A honvédség főparancsnoksága mai na­pon valamennyi honvédcsapathoz a következő hadiparancsot intézte: — Ő császári és apostoli királyi fel­sége, szeretett királyunk és legfelső had­urunk a magyar királyi honvédséget is harcba szólította. A legfelsőbb parancs történelmi idők hajnalát deríti reánk, meg­hozza a honvédségnek azt a h­őn óhajtott és várva-várt alkalmat, amikor a harcok véráztatta mezőin bizonyíthatja be rendü­letlen királyhűségét, lángoló hazaszerete­tét és­ méltó voltát arra a bizodalomra, melylyel ő felsége megajándékozta. Leróhatja háláját mindazokért a nagy áldozatokért, melyekkel hazánk in­tézményünket évtizedeken át fentartotta és fejlesztette, teljesítheti esküvel fogadott magasztos kötelességeit, egyszóval megfe­lelhet mindazoknak a várakozásoknak, amelyekkel a­ király és a haza az ő h­arc­ratermettségéhez és vitézségéhez fűznek. A magyar királyi honvédség örömmel bontja ki szeplőtlen zászlóit, vállvetve a közös hadsereggel, lelkesedéssel és ,ereje tudatában férfias elszántsággal száll sík­ra. A katonai fegyelemtől áthatva, biza­lommal, ragaszkodással követi parancs­nokait a harcterekre és készen áll szere­tett királyunkért, hazánk ti­lis­kéért,­ ha kell, még utolsó csepp vérét is feláldozni. • azt mondják, hogy eljöhet a pillanat, amikor Románia nem tarthatja fenn többé semlegessé­gét, úgy erre azt válaszoljuk, hogy akkor érke­zik majd el a kellő időpont Románia beavatko­zására. A Politique írja: Vannak barátságaink és kötelezettségeink, melyek anélkül, hogy az egy­mást rohamosan követő esmények azokat még aktuálissá tették volna, egész figyelmünket épp úgy lekötik, amiként ezek az események szük­ségessé­ teszik, hogy ort álljunk és vit­názzunk. Románia és a hármasszövetség. Bécs, aug. 6. Románia, úgy mint Svájc, eltökélte, hogy szükség esetén fegyverrel is megvédelmezi semlegességét. Hogy egy semleges állam is bábomba ke­veredhetik) azt épen Belgium példája mutat­ja, mely ország semlegességének Németország által történt megsértése folytát," az utóbbival szemben hadi állapotba került. Természetesen abban a pillanatban, mi­dőn Románia a területére esetleg behatoló orosz csapatokkal harcba k keveredne, ezáltal önként, maga magától létesülne szövetségtársi vonatkozás Románia és a hármasszövetség közt. Törökország semlegessége. Konstantinápoly, aug. 4. A köztávirat, amelyben a porta a hatal­makkal semlegességét közölte, így­ hangzik- Csá­szári K­ádé elrendeli a­ hadsereg mozgósítását a birodalom biztonsága érdekében. A porta szi­gorú semlegességet fog tanúsítani. Eloltották a világítótornyokat. London, aug. 6. (Via Kopenhága.) A Reuter-ügynökség jelentése szerint a Fekete-tengeren az összes világítótornyokat el­oltották. 5 Új tisztek hódolata. Bécs, aug. 6. A cs. és kir. technikai akadémia harma­dik évfolyamának kimustrálása alkalmából Li­pót Szalvátor főherceg a következő táviratot intézte ő felségéhez: A mödlingi technikai katonai akadémia harmadik évfolyamának kimustrálása alkalmá­ból összegyűlt tábornokok, tisztek és akadémi­kusok ebben az ünnepies és komoly órában hó­dolattal emlékeznek meg Felségedről, szeretett legfelsőbb Hadurunkról. Megismételjük és lelke­sedéssel erősítjük meg katonai hűségeskünket és fohászkodunk a Mindenhatóhoz, hogy Felséged és a haza dicsőségére juttassa győzelemre fegy­vereinket a küszöbön álló igazságos küzdelem­ben. Lipót Szalvátor főherceg. Ő felsége a következőképpen válaszolt: Őszinte megindultsággal fogadtam a tech­nikai katonai akadémia harmadik évfolyamá­nak kimustrálása alkalmából hozzám intézett hódoló táviratot és köszönetet mondok neked és az egybegyűlt tábornokoknak, tiszteknek és aka­démikusoknak irántam kifejezett ragaszkodás­tokért. Vajha a Mindenható áldást árasztana fegyvereinkre és venné védelme alá a kötelessé­gük teljesítésére reményteljesen hadba induló újonan kinevezett tiszteket, hogy ők is kivettes­sék részüket igazságos ügyünk diadalából min­den erejükkel és ifjúi lelkesedésükkel. Vissza Amerikáid! A haza veszélyben van. Minden épkézláb em­berre szükségünk lehet. Gondoskodni kellett tehát arról­­,­l­ogy a külföldre, főként Amerikába kiván­dorolt hadkötelesek hazajöhessenek. A katonaszöke­vények számára adott királyi kegyelem biztosítja a kivándoroltakat minden bántódás ellen,­költségüket pedig megtérí­tik. A belügyminiszter most kiadott körrendeletével felhívta a hatóságokat, hogy­ a véd­köteles kivándoroltak visszajövetelét tőlük telhető­leg mozdítsák el. A rendelet többet közt ezeket mondja: Sok­­an vannak, kik meggondolatlanul védköte­lezettségük megsértésével elhagyták az országot, s akiket eddig csak az igazságos büntetéstől való féle­lem tartott az idegen földön vissza. A császári és apostoli királyi Felségének 1913. évi május hó 2-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján kihirdetett köz­kegyelem az utóbbiaknak is lehetővé,teszi most már a visszatérést. A bevonulásra kötelezettek megkaphatják ösz­szes útiköltségeiket a legközelebbi osztrák-magyar konzulátusnál, ahol azonnal jelentkezniök kell. A belügyminiszter végül felhívja a közigazga­tási hatóságokat, hogy a rendeletben foglaltaknak igyekezzenek minél hathatósabban érvényt szerezni. A háború hiénái ellen f­ ­­éltek a malmok ellen. A piaci árusokat a hatóság valahogy csak megfékezte, de, mint a sütőmesterek gyűlésén el­hangzottakból látszik, még mindig akad rendezni való. A budapesti sütőmesterek csütörtök délután értekezletet tartottak, amelyen szenvedélyes han­gon keltek ki­ a malmok ellen. Deutsch Mór ipar­testületi elnök nyitotta meg az ülést és­ ismertette, hogy, a malmok a pékeknek nem szállítják kötésre a lisztet, hanem készpénzfizetés mellett napi áron, ami oly nagy differencia, hogy kénytelenek horri­bilis módon emelni­ a kenyér árát. A budapesti pé­kek legtöbbjének előre lekötött lisztje van és ezt a nagyközönség érdekében akarják kihasználni, hogy a régi árakat számíthassák, d­e nem tudják végre­hajtani szándékukat, mert a malmok nem tesznek eleget szerződéseiknek. Egyöntetű állásfoglalásra hívta fel az elnök az egybegyűlt pékeket. Dr Bach Oszkár jogi szempontból ismertette a pékek kivált­ságait és rámutatott arra, hogy a malmok indoko­latlanul tagadják meg a kötések szállítását. Via major nem állhat fenn, mert a régi kötésekre a malmok már előre fedezték magukat. Indítványoz­ta, hogy az elnökség járjon el a tőzsdetanácsnál, a közélelmezési bizottságnál és a főváros hatóságá­nál, hogy a nagyközönség érdekét vegye védelmébe. Ha a hatóságok nem lépnének fel kellő erélylyel, úgy nem tudnák megakadályozni a bekövetkező ár­emelést. Hirschhorn Jakab, a sütőszövetség elnöke, szólalt" fel ezután és hangoztatta, az esetben, fia"a

Next