Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)
1914-11-20 / 292. szám
1914. november 20., péntek. PEST HÍRLAP 11 — (A kaftán.) Azóta, hogy az orosz csapatok az ország északkeleti megyéibe szerencsétlenül végzsidó bevonulást tartottak, Budapesten épen nem ritka az olyan zsidó, aki kaftánban jár és tincset visel Aki ezeket a nagyobbára szegény ördögöket az utcáin látja, amint lefogyva, a hideg szélben fázósan vonszoljál magukat, szinte megesik a szíve rajta és pedig még akkor is, ha azok közé tartozik, akik nem túlságosan rokonszenveznek velük. A menekültek kaftánja a legtöbb esetben a nyári melegre emlékeztet, amikor a vékony, lüszter-féle felsőruhák megfelelők. Most azonban, amikor a tél beköszöntőben van s amikor a meleg gúnya szerephez jut, ezek a kaftánok azt a hatást teszik, hogy viselőik ugyancsak kiveszik a részüket a fázásból és pedig azért is, mert nagyon valószínű, hogy alattuk nem igen található prémmel bélelt mellény vagy kabát. A mai viszonyok között, amikor a fővárosiak jótékonysága igen nagy mértékben talál megnyilatkozást, a szegényekről a vékonyka öltözékek hamarosan eltűnnek, mert hiszen olyan intézményeink is vannak, amelyek az ínséges embereket meleg ruhákkal látják el, ha ezek a ruhák nem is tartoznak az útak közé. Az egyiknek a helyisége a Gerlóczy utcában, a központi városház utcai boltjában található, ahol a jelentkezőket hamarosan felöltöztetik, megvédve a novemberi hideg ellen. Az persze, hogy a nélkülözők melegebb gúnyákat is kaphatnak, épen nem titok, amiből az is következik, hogy a ruhakiosztó helyiségnek elég sok látogatója akad. Úgy látszik, hogy erről a jótékony intézményről a többek között egy kaftános menekült is tudomást szerzett, aki azután meg is jelent a helyiség ajtaja előtt, hogy szemlét tartson. A szegény öregember, akinek kaftánján a szél alaposan keresztülfütyült, beibekukucskált a nyitva levő ajtón, minden valószínűség szerint azt vizsgálgatva, hogy van-e ott olyan uraságoktól levetett kaftán, amely az övénél részben jobb, részben melegebb legyen. Bármily éberen nézelődött is és bármennyire kimeresztette is a szómok eredményhez nem jutott, bizonyságául annak, hogy a ruharaktárban sok mindenféle gúnya van, de kaftán nincs. Így azután nagyot sóhajtott és búsan odább állt, esetleg megszólva budapesti hitsorosait, akik •ezt a kabátot nem hordjál? és akik így nincsenekis abban a helyzetben, hogy a kissé használtakat levessék és a ruhakiosztó intézetnek ajándékozzák. Ám ha a nehezen csoszogó menekült •ez alkalommal el is távozott, épen nem lehetetlen, hogy az erős fagyok beköszönésével újra fölkeresi a helyiséget s bölcsen belátva azt, hogy miután itt meleg kaftánokat nem osztogatnak, közönséges télikabáttal is meg kell elégedni. És hihetőleg rájön arra is, hogy nem SÜLtétenül muszáj kaftánban járni azoknak, akik a vtél hideg© ellen védekezni akarnak. (Francia katonák tüzoló-egyenruhában.) JA francia kormánynak és hadvezetőségnek sokgondot okoz a francia tartalékosok egyenruhával való ellátása és felöltöztetése, amely még ma sincs megoldva, mert nincs elég egyenruha, Itt ez az oka, hogy a kormány és a hadvezetőség fírhez-fához kapkod és szíves örömmel fogad minden olyan ajánlatot vagy tervet, amely a súlyos probléma megoldásához vezet. Párisi lapjelentések szerint most a nehéz kérdés — legalább részben áz különösen komikus módon — megoldásra talált. A francia tűzoltóság nemzeti szövetségének elnöke, Guesnet őrnagy,ugyanis most arra hívta fel a kormány figyelemét, hogy a francia tűzoltószövetség szívesenbocsátja a hadvezetőség rendelkezésére a rezervisták felruházásának céljaira a szövetségi tagok 400 000 egyenruháját. Malvy miniszter Guesnet őrnagynak gratulált a pompás eszme-és a szíves ajánlatért hálás köszönetét fejezevta ki, fölkérte, hogy juttassa el a kormány hálájának és köszönetének kifejezését a szövetséghez is, amely hazafias tettével lehetővé tette a Tartalékosok egyenruha-kérdésének szerencsés megoldását. (fláboruspárti olasz lap.) Mint Milánóból jelentik, Benito Musolini, az olasz szocialisták hivatalos lapjának, az „Avanti"-nak főszerkesztője, aki a szocialistáknak Bolognában a semlegesség mellett hozott határozata miatt lemondott a lapnál viselt vezető állásáról, mostúj lapot indított „11 Poyolo d'Tralia" einasmel, Mborrus programai al. — (Pl. Napoleon levelei.) Georges de Dubot megszerezte és érdekes tanulmányában közreadta III. Napoleon ama leveleit, amelyeket a csatavesztett francia császár az 1870—71-iki francia-porosz háború végén a béke közvetítése érdekében Mercy-Argentau grófnőhöz intézett, aki jó szolgálatait előzékenyen ajánlotta föl a bajba jutott uralkodónak. A grófnő ünnepelt szépség volt és szívesen látott vendége a Tuileriáknak. Királtképen érdekesek ma ezek a levelek, nemcsak előkelő írójuk révén, hanem azért is, mert igazi emberi dokumentumok. III. Napóleon 1871 február 6-án ezt a levelet Ma Mency-Argenteau grófnőnek: — Asszonyom. Kedves sorai fölbátorítanak arra, hogy önre gondoljak, mint aki nagy szolgálatot tehetne nekem. De itt nem merem elárulniszándékomat. Arról lenne szó, hogy ön, mint a galamb, a béke hírnöke legyen. A grófnőe levél vétele után Wilhelmshöhébe utazott, ahol III. Napóleon átadta neki I. Vilmos porosz királyhoz intézett levelét, amelyet a grófné, Bismarck közbenjárásával, el is juttatott a címzett kezeihez. Arról vajon a grófné és I. Vilmos király közt történt találkozás mily erdeménynyel járt, a levelek bővebb adatokat nem tartalmaznak ugyan, de abból a levélből, amelyet a császár 1871 március 2-án írt a grófnénak, világosan kiderül, hogy III. Napóleon akkor már minden reményét elvesztette. íme, ez a nevezetes dmáfig: — Kedves grófném, Hogyne csüggednék el olyan berceföltételek hallatára, mint amilyeneket Franciaországra akarnak ráerőszakolni. Elismerem, hogy mi voltunk a támadó félbe,merem, hogy legyőztek minket, következésképviselnünk kell a bábom költségeit, vagy le kell mondanunk bizonyos területről. Hanem mind a két áldozatra kárhoztatni benünket, ez már sok! Hol az a kormány, mely ekkora anyagi és erkölcsi teherrel a vállán helyt tudna állani? A civilizáció folytán Európa népeit közös érdekszálak kötik össze; ez okon az egyik nép pusztulása kihat vakmennyire. Úgy írok önnek, mintha külügyminiszterem volna, de a bennem viharzó gyötrelm iak közepette jól esik, hogy elmondhattam önnek, ami a szívemet nyomja. Fogadja, stb. A hannadfél hónappal később, június 14-én kelt levélből már kitetszik, hogy a svirnyas&3 égett reménye végkép megtörte a császárt. Kedves grófnéna! Mily régóta nem írtam öímek! Talán arra is gondolt már, hogy elfelejtettem önt, pedig dehogy. Csak sokáig betegeskedtem , lehetetlen vol írnom. Ma már, szerencsére, jól érzem magam. Nem beszélek önnek többé azokról az eseményekről,amelyekezóta mentek végbe, amióta egymást min láttuk ; sok tervem dőlt rhigába, de nem sajnálom. Minden a maga idején i i jó s az a kedvező mozgalom, amely JEKranciaországban önként indult meg, jó reatans jaéggal kecsegtet, ha ugyan nem csalódom ebben is, mint aki olyan könnyelmű nép . Borsát vállalta vállalta magán, mintamilyen a francia . Fogadja,ett Napóleon. A legutolsó levelét 1812 .szeptember havában írta a császár. jellemző benne ez a mondat: — A jövőt még bizonytalannak látom; felhők takarják el a kukatár , derülni sehol sem látom az eget . . . — (Alispánt választ Hajdú vármegye.) Ivovács Gyula hajdu-vármegyei alispám, betegség címén nyugdíjazását kérte ésbár a törvényhatósági bizottságtagjai pártkülönbség nélkül maradásra kérték, az alispán megmaradt szindérca mellett és még azt az ajánlatot saru fégedte el,hogy hosszabbtartamas szabatságra menjen, mert — mondotta —Upenemdiéz időkben van a legnagyobb szükség egészséges anspirixa. Így hát a téli közgyűlésen alispánt választ Haján vármegye. Hogy e választási harc fel ne dúlja a vármegye békéjét, a pártok közt Twesigswon és tfijjrtantt az anepára személyért) is. E szerint "alispán testiPubozda Sándor jelenlegi föjegy-Ki'i, mig az ő helyét íartó istvim fölssuchi titkárral fogjál tetadielni, akinek tékiméinyes pártja tett volna az alispáni illába is. (A hitel a mészárszék.) Mikor a mai, maholnap elviselhetetlen drágaság az egész prraigban beköszöntött s mikor a hatósságok az élelmuszeruzsorások ellen ugyahogy meg akarták védeni a közönséget, az aradi városházán is kimondották, hogy hatósági hús vágószéket állítanak, amely jóval vrresóbb lesz, mint azok, amelyekben hentesek és mészárosok szolgáltatják ki a különféle húsokat- A hatóság üzlete tehát megnyílt, de az első napok elmúlta után mihammar rosszul ment a dolga. A szakácsnők és a nagyságok ullumai elkerülték, hogy a már régen fönnálló hentes- és mészáros boltok itt keressék föl, amelyekben a húsnak kilója öt-tíz fillérrel drágább és amelyekben a minőség é, a mérték sem olyan kifogástalan, mint a hatóságéban. Mikor a tanács ezt látta és arról győződött meg, hogy a mulatságra ráfizet, azzal az indítványnyal lépett a közgyűlés elé, hogy a városi mészárszéket szüntessék be, mert arra ráfizetnek. A törvényhatóság tagjai persze kézzel-lábbal tiltakoztak az indítvány elfogadása ellen, olyasmit is mondva, hogy haa hatóság a húsárak mérséklésére nem törekszik s a konkurrenciát megszünteti, az árak még magasabbraszöknek. Ekkor történt, hogy az egyik tisztviselő arról világosította föl az árakat, hogy a hatósági üzem addig, amíg a vevőknek hitelt, nem nyit, fenét sem ér. És hogy a közönségnek az a része, amely könyvre vásárol és tartozását csak havonként egyenlíti ki, tovább is rendületlenül ragaszkodik a drágább mészárosokhoz. Erre persze már nem igen tudtak mit mondani s igy mihamar bekövetkezik az az idő, amikor a városnak veszteséggel kell becsukni a boltját, vagy pedig be kell hozni a hitelnyújtást. (Az időjárás.) Közép- és Dél-Európában változékony, szeles és igen hűvös idő uralkodik. Jelentékeny csapadék esett a Balkánon, míg egyebütt a siketórványosan fordult elő Az Adrián ,Inára van. Hazánkban változékony, helyen mint szeles és hűvös idő uralkodott. Kevés csapadék az Alföld déli felében, meg elvétve ,a Dunántúlon és az északnyugati határon csak. Az Északnyugati Kárpátokon a leesett hó ;aaj.a.ssú£a a 12 cpi't .is, ;é érte. A hőmérséklet észrevehetően súlyait, a maximum 9 fok C volt Fiumében, a minimum — 1 fok C. Tátrafüredlen-Prognózis: Az időjárásban lényeges változás nem várható. — (Installáció Besztercén.) Beszterce-Naszód vármegye törvényhatósága csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlésében iktatta a főispáni székbe gróf Bethlen Balázst, Szolnok-Doboka megyének kormánybiztosi hatáskörrel is felruházott főispánját, akinek kormánybiztosi hatásköre most már Besszterce-Kaszód megyére is kiterjed. A közgyűlés, a főispán óhajára, minden külső ünnepség mellőzésével folyt le. A főispán az üdvözlések után székfoglalójában a komoly pillanatokra utalva, nyomatékosan hangsúlyozta a nemzetiségek csékés együttműködésének szükségét. A közgyűlés után a főispán tisztelgő küldöttségeket fogadott. .. főhősök villája. ) Bwer Károly, a 3. szánra vadászzászlóalj tartalékos hadapródja, november elején az északi hareiében Sandomiexz mellett elesett. Huszonhárom éves volt és fia Soma budapesti tanárnak. Pápay Sándor magyar királyi honvédőrnagy, hazája védelmében a köztekiségteljesítésnek hősies álozata lett október 27-én a galíciai Chyronban, ahol el is temették. (Arany lövegtőd megsebesült katona.) A hadi sebészek a megrérült harcosok sebeiből márnagyon sokféle ingredienciát és különféle lövedékeket kotorásztak ki, de arra még aligha volt példa a világon, hogy a háborúban valakivalaha arany lövedéktől sebesült volna meg. Pedig ez történt meg — mint a Malin nevű francia újság irja — az egrik Aisne-menti ütközetmert az egyik francia gyalogezred katonája Csi^Syan aranygolyóbisoktól kapta sérültet ilmetét combján érte a lövedék és a golyókert maradt a Az orvosnak pedig, aki a megzsebesült,katonátkezelés alá vette, mikor a seLv 4 megvizsgálta, egyszerre csak tíH-o „„„„ „ 'da^mert a sebMh valami fényárrá marad a sza^ ,'. ^ m- • JsS szempntan* sar?a dolgot ved. Szerk. Nyomban^^ ho^á is ^jbböl való eltavojit&á'könnyűséggel két da'uzt kotoráezott ki. tásra is aranynak fát fogott a lövedéknek a hoz és csakhamar nagy rab huszfrankos a araiknak alakja csak valamit kevésre rá — az ese^ \ j^k-h gondolva - a sebesült katona tudott adni arról, hogy miként tö^ aranyagka az, hogy a németek huszfrankos HV -lőttek. A sebesült százada német gol.VNI elárasztva feküdt a földön s közben £ . szádja meg is sebesült, egy német gol épen a teste közepén, ugy a gyomor tájon! . ^foe] a meglőtt katonának pedig az TOII a síso/wa hogy a pénzét nem az erszényében, hanem oszom két aranypénzdarab, mint másodlagos füvedé érte öt és a huszfrankosok combjába fúródtak ( ott 1-8 majríiótafe). Csfik c*z l^kot a dölcsj 1-része fekvü xnag.j'arúzaU^