Pesti Hírlap, 1915. augusztus (37. évfolyam, 212-242. szám)

1915-08-23 / 234. szám

1915 augusztus 23., hétfő: PESTI H­ELAD­ ­a meggyőződésnek adnak kifejezést, hogy a tö­rökök az olaszok ellen is meg fogják magukat védeni. A Morgsnpost szerint ez az új h­áború szervezett rablás. Az olaszok keleten is el fogják magukat számítani, akárcsak északi határukon. Lokalanzeiger. Hivatalosan azért üzeni meg Olaszország a háborút, mert a törökök állí­tólag támogatják a libiai felkelést és mert visz­szatartottak olasz állampolgárokat. A valóságban szemérmetlen és leplezetlen kapzsiság indította Itáliát erre a lépésre. A törökök nagyzoló és kapzsi ellenfelüknek olyan fogadtatást fognak rendezni, mint vitéz szövetségeseink az Isonzó­inál és a Dolomitokban. Berliner Tageblatt: Joggal remélhetjük,­­hogy Olaszország ezúttal is olyan szomorúan fog csalódni, mint az Isonzónál és a tiroli ha­táron. Wessische Zeitung: Anglia és Franciaor­szág szolgálatában Olaszország olyan lépésre határozta el magát, amely végleg ki fogja dönteni nagyhatalmi állásából, amelyet az Ausztria-Ma­gyarország elleni háború megrendített. Kreuzzeitung: Olaszország akkor üzen háborút Törökországnak, amikor Oroszország ellenálló ereje megtörött s amikor a központi ha­talmaknak egész hadseregek állanak rendelkezé­sükre s ezeket a többi harctereken használhatják fel. Csak az cselekszik igy, aki nem ura elha­tározásainak. A Post megjegyzi, h­ogy Törökország ké­szen áll arra, hogy az olaszokat véres fejjel küldje vissza. A Taegliche Rundschau szerint Törökor­szág jól tudta, hogy semmiféle engedmény vagy nyilatkozat útján nem kerülheti el a háborút. Olaszország akarta a háborút s Törökország a legjobb akarattal sem tudta Olaszországot akara­tától eltántorítani. Deutsche Tageszeitung: Nem szívesen is­merik el, hogy Olaszországra, kényszerített há­borúról van szó, s hogy az olasz kormány an­gol és francia pénzért ezer meg ezer olaszt a Dardanellákhoz vagy a kisázsiai partokra küld, hogy ott lemészárolják őket. Török hivatalos istentés. Konstantinápoly, aug. 21. A főhadiszállás közli: A Dardanella-fronton nem történt je­lentős esemény. Az ellenség, amelyet 19-én visszavertünk, 90 puskát, ugyanannyi szu­ronyt, nagytömegű­ muníciót, egy gépfegy­vert, sáncárok-anyagot, drótsövényeket és drótvágó-ollókat hagyott hátra. 5 sebesültet foglyul ejtettünk. A többi fronton semmi változás. Talaat bej nyilatkozata. Berlin, aug. 22. A. Berliner Tageblatt tudósítója előtt Talaat bej az alábbi rendkívül érdekes nyilatkozatot tette: — Legutóbbi beszélgetésünk óta — kezdte a tudósító — teljesedésbe mentek excellenciás jóslásai. A balkán nyugodt maradt. — És az is fog maradni, — szólt közbe Talaat bej. Most ezt kérdezte a tudósító: — Mit fog tenni a görög király, ha az an­golok elfoglalják Szalonikcit? — Nem fogják elfoglalni, még pedig azon okból, hogy legalább a látszatát megőrizzék, mi­szerint ők (az angolok) a semlegesek oltalmazói. — Hogyan állanak a Bulgáriával folytatott tárgyalások? — Bulgáriával teljes megegyezésre jutot­tunk, — válaszolta Talant bej, anélkül, hogy részleteket közölt volna. — Viszont Romániáról nincs mondanivalóm. Gallipoli került ezután szóba s arra a kér­désre, hogy vajon az olaszoknak itt, vagy Szmir­nában történő partraszállási kísérlete veszélyessé válhatik-e, a miniszter rendíthetetlen nyugalom­mal felelte: — Ez a legkevésbbé sem aggaszt. — Szándékoznak-e német csapatokat kül­deni Egyiptomba? A miniszter nevetett : — A németeknek elég dolguk akad­ott fenn! — Meg voltak-e elégedve a Bagdad-vasút­tal, amelyet a német tőke épített? — Hogyne. Hol volnánk mi anélkül! — volt a válasz. — Nem lesz hiány szénben? — Van elég szenünk. Az oroszok, ha akar- Aláirták a török-bolgár szerződést. Berlin, aug. 22. A Vossische Zeitung Szófiában időző munkatársa, Rob­ert Rudolf, táviratozza, hogy a török-bolgár szerződést aláírták. Orosz támadás Görögország ellen. Pétervár, aug. 22. A Rjecs hevesen megtámadja Görögorszá­got és kijelenti, hogy elveszti Iravaliát és Szalo­nikeit, amelyek amúgyis nagyon elégedetlenek a görög uralommal. A bolg­ár hadügyminiszterváltozás, Szófia, aug. 22. Az Agence Télégraphique Bulgare jelenti: Ficsev tábornok eddigi hadügyminiszternek le­mondása a külföldi sajtónak­ szakadatlan alkal­mat nyújt mindennemű kommentárra és követ­keztetésekre. Félhivatalos forrásból értesülünk, hogy mindezek a kombinációk alaptalanok, kü­lönösen azok, amelyek e miniszterváltozás és a­­?across?ord­'-kabinet által proklamált politikai irányának bizonyos változása között összefüg­gést akarnak létesíteni s nevezetesen alaptalanok azok a kommentárok is, amelyek Zsekov tábor­noknak a hadügyminisztérium élére való állítá­sát küszöbön álló döntő események jeleként tüntetik fel. A francia-l»©iga harctér. Mémet hivatalos Jelentés. Berlin, aug. 22. A nagy főhadiszállás közli 1915. aug. 22-én. A helyzet változatlan. A legfőbb hadvezetőség. A francia kamara csak titkos ülésen tárgyal a helyzetről. Páris, aug. 22. A szombati minisztertanácsról, a sajtó részére kiadott közlemény szerint, a kor­mány nem tartja helyénvalónak, hogy nyi­latkozzék a helyzetről, mert kijelentéseinek terjesztése hasznos feltilágosításokat adna Franciaország ellenségeinek. A kormány ezért elhatározta, hogy a kamarát titkos bi­zottsági ülésre hívja össze azzal a feltétel­lel, hogy a bizottság tudomásul veszi a kor­mány közléseit, megbeszéli azokat, de nem hoz nyomban határozatot. Ha nyilvános tár­gyalást találnak szükségesnek, azonnal nyílt ülésre hívják össze a házat. Tilos a központi hatalmak jelentését közölni. Pá­is, aug. 22. Hervé a Guerre Sociale-ban azt írja, hogy a cenzúra megtiltotta a ném­et, osztrák­magyar és török hivatalos jelentések közlé­sét, nehogy azok a közvéleményt nyugtala­nítsák­ nák, se tudnák megakadályozni szénszállítá­sainkat. — Miért nem avatkoznak be az oroszok a Boszporusznál? Ha öle most lemondanának egy újabb keleti offenzíváról, talán csapatok állaná­nak rendelkezésükre ismét egy Boszporusz elleni támadásra ? — Lehetséges, — mondá, — de hát nem olyan könnyen megy nálunk a partraszállás, amint ez már a Dardanelláknál is kitűnt. Midőn a beszélgetés pénzügyi térre került, a miniszter biztosított, hogy Törökországban az úgynevezett kapitulációk felmondása óta a pénz­ügyi viszonyok jelentékenyen javultak. — Nem járnak-e gazdasági károkkal az ör­ményüldözések ? — Csak kevéssé, — adta meg a választ a bej, — minthogy a megürült helyekre gyorsan törököket telepítünk. — Aztán komolyan hozzá­tette: Higgye el, mon cher ami, szükség van erre. Bizonyítékaink vannak kezeinkben az örmények­nek az oroszokkal szőtt üzelmeiről. Mi nem va­gyunk félelmetesek, csupán energikusak. Végül a tudósító szóba hozta, hogy bizo­nyos pesszimisták a békekötés utánra nézetelté­réseket jósoltak a németek és törökök között. Erre az őszintén németbarát miniszter megje­gyezte : — Ez valótlanság. Mi mindnyájan lelkese­dünk Németországért, nem csupán a kormány — hanem mindnyájan! Aztán tiszta németséggel mondotta: Naponta milliók imádkoznak érettetek! Anglia és a A gyapot hadi dugáru. Páris, aug. 22. Az angol és a francia kormány elhatározta, hogy a gyapotot abszolút hadi dugárunak mi­­nősiti. Elsülyesztett angol és belga hajók. Brest, aug. 22. A Carterswell angol gőzöst az Egyesült Államokból Angliába való útján egy német ten­geralattjáró elsülyesztette. A legénységet hír szerint megmentették. A gőzös magrakományt vitt magával. A Naguestan belga petroleumgő­zöst és három vitorláskafét elsülyesztették.­ ­ Az amerikai kormány felvilágosítást kér. Washington, aug. 22. (Reuters) A kormány tudatja, hogy Gerard nagykövetet valószínűleg megbízzák, hogy a német kormány figyelmét az Arabic megtorpe­dózására irányítsa és felvilágosítást kérjem Kétszázezer font értékű amerikai értékpapír volt az Arabicon. London, aug. 22. A Times börzejelentésében ezt mondja: Az Arabic elpusztulása, amely hajón kétszázezer font sterling értékű amerikai értékpapír volt, a börzeárfolyamok átmeneti gyengülését idézte elő. Az amerikai sajtó kifakadása 1. ^ London, aug. 22.^ A Times newyorki levelezője jelenti: A­ tegnapi déli újságok élesebb hangot ütöttek meg, mint a reggeli lapok. A helyzet nagyon komoly. A tengeralattjárók utóbbi dőben való tevékeny­ségéből azt következtették, hogy Németország az amerikaiak jogait tiszteletben fogja tartani. El­válik, hogy Wilson békés politikája az Arabie megtorpedózásán, amely hajó nem vitt sugárut magával, de amelyen amerikaiak jelenléte biztos volt, meg fog-e változni. A Times és Daily Tele­graph azt hiszik, hogy az Egyesült­ Államok és Németország viszonyainak alakulása attól függ, hogy a tengeralattjáró figyelmeztette-e az Arabi­cot vagy nem. A Morningpost jelenti: Gerard berlini amerikai nagykövet vissza­hívása, valamint gróf Bernstorff számára az út­levelek kiadása a közvéleményt egyelőre kielégí­tené, a céltalan üzenetváltásokat megszüntetné és intelem volna Németország részére. Wilson azon­ban nem igen hajlandó Gerardot visszahívni, mert ez bizonyára komolyabb akcióra vezetne s zavart és bizonytalanságot idézne elő, minthogy akkor az Egyesült­ Államok és a szövetségesek érdekeinek képviseletét Németországban más ha­talomra kellene bízni. Az ilyen mérlegelései: az elnököt nagyobb elővigyázatosságra .­ízlelik. Gerard visszahívása az egyetlen dolo­g len­ne elégedetlenségének kifejezésére. Egyébként pedi® nincs más hátra, mint vagy továbbra tűrni a né­met sértéseket, vagy pedig az amerikaiak megölé­sét casus bellivé tenni. Mindkét eshetőség az ame­rikaiak nagy többségében kevés visszhangra találna. A francia sajtó Is fzgaf. Páris, aug. 22. Annak megállapításával, hogy az Arabie elsülyesztésénél amerikaiak veszítették életüket, az egész sajtó a legélesebb szavakkal jelenti ki, hogy az Egyesült­ Államokra nézve most már be­állott a Németország részéről barátságtalan ma­gatartás ténye. A sajtó reméli, hogy a­­washing­toni kabinet türelme fogytán van. Agitáció a lőszergyártási monopóliumért. London, aug. 22. A Daily Chronicle jelenti Newyorkból: A német propaganda most a fegyver és lőszergyár­tási állami monopólium behozatalát követeli a szövetségeseknek való fegyverszállítás megaka­dályozása céljából. Ez a követelés a nemzet egyik egyre növekedő része azon kívánságának felel meg, hogy a nagyipar ellenőriztessék, vala­mint azon emberek kívánságainak, akik a hon­védelmet erősíteni kívánják.

Next