Pesti Hírlap, 1915. augusztus (37. évfolyam, 212-242. szám)
1915-08-23 / 234. szám
1915 augusztus 23., hétfő: PESTI HELAD a meggyőződésnek adnak kifejezést, hogy a törökök az olaszok ellen is meg fogják magukat védeni. A Morgsnpost szerint ez az új háború szervezett rablás. Az olaszok keleten is el fogják magukat számítani, akárcsak északi határukon. Lokalanzeiger. Hivatalosan azért üzeni meg Olaszország a háborút, mert a törökök állítólag támogatják a libiai felkelést és mert viszszatartottak olasz állampolgárokat. A valóságban szemérmetlen és leplezetlen kapzsiság indította Itáliát erre a lépésre. A törökök nagyzoló és kapzsi ellenfelüknek olyan fogadtatást fognak rendezni, mint vitéz szövetségeseink az Isonzóinál és a Dolomitokban. Berliner Tageblatt: Joggal remélhetjük,hogy Olaszország ezúttal is olyan szomorúan fog csalódni, mint az Isonzónál és a tiroli határon. Wessische Zeitung: Anglia és Franciaország szolgálatában Olaszország olyan lépésre határozta el magát, amely végleg ki fogja dönteni nagyhatalmi állásából, amelyet az Ausztria-Magyarország elleni háború megrendített. Kreuzzeitung: Olaszország akkor üzen háborút Törökországnak, amikor Oroszország ellenálló ereje megtörött s amikor a központi hatalmaknak egész hadseregek állanak rendelkezésükre s ezeket a többi harctereken használhatják fel. Csak az cselekszik igy, aki nem ura elhatározásainak. A Post megjegyzi, hogy Törökország készen áll arra, hogy az olaszokat véres fejjel küldje vissza. A Taegliche Rundschau szerint Törökország jól tudta, hogy semmiféle engedmény vagy nyilatkozat útján nem kerülheti el a háborút. Olaszország akarta a háborút s Törökország a legjobb akarattal sem tudta Olaszországot akaratától eltántorítani. Deutsche Tageszeitung: Nem szívesen ismerik el, hogy Olaszországra, kényszerített háborúról van szó, s hogy az olasz kormány angol és francia pénzért ezer meg ezer olaszt a Dardanellákhoz vagy a kisázsiai partokra küld, hogy ott lemészárolják őket. Török hivatalos istentés. Konstantinápoly, aug. 21. A főhadiszállás közli: A Dardanella-fronton nem történt jelentős esemény. Az ellenség, amelyet 19-én visszavertünk, 90 puskát, ugyanannyi szuronyt, nagytömegű muníciót, egy gépfegyvert, sáncárok-anyagot, drótsövényeket és drótvágó-ollókat hagyott hátra. 5 sebesültet foglyul ejtettünk. A többi fronton semmi változás. Talaat bej nyilatkozata. Berlin, aug. 22. A. Berliner Tageblatt tudósítója előtt Talaat bej az alábbi rendkívül érdekes nyilatkozatot tette: — Legutóbbi beszélgetésünk óta — kezdte a tudósító — teljesedésbe mentek excellenciás jóslásai. A balkán nyugodt maradt. — És az is fog maradni, — szólt közbe Talaat bej. Most ezt kérdezte a tudósító: — Mit fog tenni a görög király, ha az angolok elfoglalják Szalonikcit? — Nem fogják elfoglalni, még pedig azon okból, hogy legalább a látszatát megőrizzék, miszerint ők (az angolok) a semlegesek oltalmazói. — Hogyan állanak a Bulgáriával folytatott tárgyalások? — Bulgáriával teljes megegyezésre jutottunk, — válaszolta Talant bej, anélkül, hogy részleteket közölt volna. — Viszont Romániáról nincs mondanivalóm. Gallipoli került ezután szóba s arra a kérdésre, hogy vajon az olaszoknak itt, vagy Szmirnában történő partraszállási kísérlete veszélyessé válhatik-e, a miniszter rendíthetetlen nyugalommal felelte: — Ez a legkevésbbé sem aggaszt. — Szándékoznak-e német csapatokat küldeni Egyiptomba? A miniszter nevetett : — A németeknek elég dolguk akadott fenn! — Meg voltak-e elégedve a Bagdad-vasúttal, amelyet a német tőke épített? — Hogyne. Hol volnánk mi anélkül! — volt a válasz. — Nem lesz hiány szénben? — Van elég szenünk. Az oroszok, ha akar- Aláirták a török-bolgár szerződést. Berlin, aug. 22. A Vossische Zeitung Szófiában időző munkatársa, Robert Rudolf, táviratozza, hogy a török-bolgár szerződést aláírták. Orosz támadás Görögország ellen. Pétervár, aug. 22. A Rjecs hevesen megtámadja Görögországot és kijelenti, hogy elveszti Iravaliát és Szalonikeit, amelyek amúgyis nagyon elégedetlenek a görög uralommal. A bolgár hadügyminiszterváltozás, Szófia, aug. 22. Az Agence Télégraphique Bulgare jelenti: Ficsev tábornok eddigi hadügyminiszternek lemondása a külföldi sajtónak szakadatlan alkalmat nyújt mindennemű kommentárra és következtetésekre. Félhivatalos forrásból értesülünk, hogy mindezek a kombinációk alaptalanok, különösen azok, amelyek e miniszterváltozás és a?across?ord'-kabinet által proklamált politikai irányának bizonyos változása között összefüggést akarnak létesíteni s nevezetesen alaptalanok azok a kommentárok is, amelyek Zsekov tábornoknak a hadügyminisztérium élére való állítását küszöbön álló döntő események jeleként tüntetik fel. A francia-l»©iga harctér. Mémet hivatalos Jelentés. Berlin, aug. 22. A nagy főhadiszállás közli 1915. aug. 22-én. A helyzet változatlan. A legfőbb hadvezetőség. A francia kamara csak titkos ülésen tárgyal a helyzetről. Páris, aug. 22. A szombati minisztertanácsról, a sajtó részére kiadott közlemény szerint, a kormány nem tartja helyénvalónak, hogy nyilatkozzék a helyzetről, mert kijelentéseinek terjesztése hasznos feltilágosításokat adna Franciaország ellenségeinek. A kormány ezért elhatározta, hogy a kamarát titkos bizottsági ülésre hívja össze azzal a feltétellel, hogy a bizottság tudomásul veszi a kormány közléseit, megbeszéli azokat, de nem hoz nyomban határozatot. Ha nyilvános tárgyalást találnak szükségesnek, azonnal nyílt ülésre hívják össze a házat. Tilos a központi hatalmak jelentését közölni. Páis, aug. 22. Hervé a Guerre Sociale-ban azt írja, hogy a cenzúra megtiltotta a német, osztrákmagyar és török hivatalos jelentések közlését, nehogy azok a közvéleményt nyugtalanítsák nák, se tudnák megakadályozni szénszállításainkat. — Miért nem avatkoznak be az oroszok a Boszporusznál? Ha öle most lemondanának egy újabb keleti offenzíváról, talán csapatok állanának rendelkezésükre ismét egy Boszporusz elleni támadásra ? — Lehetséges, — mondá, — de hát nem olyan könnyen megy nálunk a partraszállás, amint ez már a Dardanelláknál is kitűnt. Midőn a beszélgetés pénzügyi térre került, a miniszter biztosított, hogy Törökországban az úgynevezett kapitulációk felmondása óta a pénzügyi viszonyok jelentékenyen javultak. — Nem járnak-e gazdasági károkkal az örményüldözések ? — Csak kevéssé, — adta meg a választ a bej, — minthogy a megürült helyekre gyorsan törököket telepítünk. — Aztán komolyan hozzátette: Higgye el, mon cher ami, szükség van erre. Bizonyítékaink vannak kezeinkben az örményeknek az oroszokkal szőtt üzelmeiről. Mi nem vagyunk félelmetesek, csupán energikusak. Végül a tudósító szóba hozta, hogy bizonyos pesszimisták a békekötés utánra nézeteltéréseket jósoltak a németek és törökök között. Erre az őszintén németbarát miniszter megjegyezte : — Ez valótlanság. Mi mindnyájan lelkesedünk Németországért, nem csupán a kormány — hanem mindnyájan! Aztán tiszta németséggel mondotta: Naponta milliók imádkoznak érettetek! Anglia és a A gyapot hadi dugáru. Páris, aug. 22. Az angol és a francia kormány elhatározta, hogy a gyapotot abszolút hadi dugárunak minősiti. Elsülyesztett angol és belga hajók. Brest, aug. 22. A Carterswell angol gőzöst az Egyesült Államokból Angliába való útján egy német tengeralattjáró elsülyesztette. A legénységet hír szerint megmentették. A gőzös magrakományt vitt magával. A Naguestan belga petroleumgőzöst és három vitorláskafét elsülyesztették. Az amerikai kormány felvilágosítást kér. Washington, aug. 22. (Reuters) A kormány tudatja, hogy Gerard nagykövetet valószínűleg megbízzák, hogy a német kormány figyelmét az Arabic megtorpedózására irányítsa és felvilágosítást kérjem Kétszázezer font értékű amerikai értékpapír volt az Arabicon. London, aug. 22. A Times börzejelentésében ezt mondja: Az Arabic elpusztulása, amely hajón kétszázezer font sterling értékű amerikai értékpapír volt, a börzeárfolyamok átmeneti gyengülését idézte elő. Az amerikai sajtó kifakadása 1. ^ London, aug. 22.^ A Times newyorki levelezője jelenti: A tegnapi déli újságok élesebb hangot ütöttek meg, mint a reggeli lapok. A helyzet nagyon komoly. A tengeralattjárók utóbbi dőben való tevékenységéből azt következtették, hogy Németország az amerikaiak jogait tiszteletben fogja tartani. Elválik, hogy Wilson békés politikája az Arabie megtorpedózásán, amely hajó nem vitt sugárut magával, de amelyen amerikaiak jelenléte biztos volt, meg fog-e változni. A Times és Daily Telegraph azt hiszik, hogy az Egyesült Államok és Németország viszonyainak alakulása attól függ, hogy a tengeralattjáró figyelmeztette-e az Arabicot vagy nem. A Morningpost jelenti: Gerard berlini amerikai nagykövet visszahívása, valamint gróf Bernstorff számára az útlevelek kiadása a közvéleményt egyelőre kielégítené, a céltalan üzenetváltásokat megszüntetné és intelem volna Németország részére. Wilson azonban nem igen hajlandó Gerardot visszahívni, mert ez bizonyára komolyabb akcióra vezetne s zavart és bizonytalanságot idézne elő, minthogy akkor az Egyesült Államok és a szövetségesek érdekeinek képviseletét Németországban más hatalomra kellene bízni. Az ilyen mérlegelései: az elnököt nagyobb elővigyázatosságra .ízlelik. Gerard visszahívása az egyetlen dolog lenne elégedetlenségének kifejezésére. Egyébként pedi® nincs más hátra, mint vagy továbbra tűrni a német sértéseket, vagy pedig az amerikaiak megölését casus bellivé tenni. Mindkét eshetőség az amerikaiak nagy többségében kevés visszhangra találna. A francia sajtó Is fzgaf. Páris, aug. 22. Annak megállapításával, hogy az Arabie elsülyesztésénél amerikaiak veszítették életüket, az egész sajtó a legélesebb szavakkal jelenti ki, hogy az Egyesült Államokra nézve most már beállott a Németország részéről barátságtalan magatartás ténye. A sajtó reméli, hogy awashingtoni kabinet türelme fogytán van. Agitáció a lőszergyártási monopóliumért. London, aug. 22. A Daily Chronicle jelenti Newyorkból: A német propaganda most a fegyver és lőszergyártási állami monopólium behozatalát követeli a szövetségeseknek való fegyverszállítás megakadályozása céljából. Ez a követelés a nemzet egyik egyre növekedő része azon kívánságának felel meg, hogy a nagyipar ellenőriztessék, valamint azon emberek kívánságainak, akik a honvédelmet erősíteni kívánják.