Pesti Hírlap, 1915. augusztus (37. évfolyam, 212-242. szám)
1915-08-27 / 238. szám
1915. augusztus 27., péntek. PESTI HÍRLAP ország nagystílű ellenségeskedésre lehetnek elkészülve a tél kezdetén, párhuzamosan a Szuez-csatorna ellen irányuló török támadás megújításával. Lybiai helyőrségek Tuniszba menekültek. Hága, aug. 26. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A gadamesi és a carcisi libiai helyőrségek, amelyek már nem érhették el a tengerpartot, tuniszi területre mentek át. Orosz vélemény az olasz hadüzenetről. Chiasso, aug. 26. A Corriere della Sera jelenti Pétervárról: Olaszország hadüzenetét Törökországnak az egész orosz nép örömujjongással fogadta. A hír épen a kellő pillanatban érkezett. Bizonyos, hogy Olaszországnak nemcsak az a célja, hogy Trientet és Triesztet elfoglalja, hanem, hogy végig küzdje a háborút a négyes szövetség oldalán. Nagy hatást várnak a hadüzenettől a Balkáni államokra is, elsősorban Görögországra, amely be fogja látni végre, hogy most már nemcsak Kavaita megtartásáról van szó, hanem magáról Görögország jövőjéről. A Novoje Vremja ezt írja: Olaszországnak Konstantinápolyra kell mérnie a döntő csapást. Nagyon jól el tudjuk képzelni a görög államférfiak válságos helyzetét, kik együgyüségükben azt hitték, hogy a smyrnai kilajet semmiképen sem csúszhat ki a kezükből. Az olasz hadüzenet talán felébresztette őket álmodozásukból. Az olasz hadüzenet katonai következményei, Köln, aug. 26. — A Pesti Hirlap tudósítójától. A Kölnisehe Zeitung szerint a Stampa Salandrának a harctérre való utazásáról azt írja, hogy az olasz miniszterelnök a királynak fontos iratot fog aláírás végett előterjeszteni, mely irat a Törökország elleni háborúra vonatkozik. Salandra miniszterelnöknek Cadornával és Portoval folytatandó tanácskozásai a Törökország elleni hadüzenet katonai következményeire vonatkoznak. A Balkán döntése esetén elmaradt volna Olaszország hadüzenete. Konstantinápoly, aug. 26. —A Pesti Hírlap tudósítójától. — Jó forrásból való hírek megerősítik a feltevést, hogy az olasz hadüzenetet egyelőre a Balkán-államokra való nyomás eszközéül szánták és aniglia fog hadműveletekre vezetni. Az olasz nagykövetség tagjai állítólag határozottan kijelentették, hogy a hadüzenet elmaradt volna, ha a balkáni államok egyik vagy másik irányban már döntöttek volna, állott, miután két és fél mértföldnyire előre jutott. A nyert terület elegendőnek bizonyult arra, hogy megállapodjunk, a harcvonalat kiterjeszthessük és több mint tizenkét mértföld hosszú frontot alkothassunk. Amikor új erősítések érkeztek, az ausztráliai-újzélandi csapatok még háromnegyed mértföld területnyereséget értek el. Miután mi az előretolt török árkokat megostromoltuk, valamennyi divízió beleavatkozott a küzdelembe. Sikerült is előrehaladást tenniök, minthogy azonban a magaslat csúcsát el nem érhették, visszaszorították őket eredeti állásukba. Az ellenség vesztesége sokkal súlyosabb, mint a mienk. Az elért területi nyereség igen fontos. De azért nem szabad abból következtetni, hogy elértük tulajdonképeni célunkat. További komoly harcok lesznek még szükségesek, hogy döntő győzelmet arathassunk. " Törökország háborúja. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, aug. 25. A főhadiszállás közli: A különböző frontokról semmi fontosabb jelentenivaló nincsen. Hivatalos angol jelentés. „Egyik harcvonalon sem értünk el eredményt." London, aug. 25. A Gallipoli félsziget nyugati végén e hónika óta lefolyt harcokról kiadott hivatalos jelentés ezt mondja: Megosztott támadási vonalakon indult meg a harc. Az első támadási vonalon az ausztráliai-újzélandi hadtest küzdött. A második a Suvla-öböl melletti vonal volt, ahol az épen akkor megérkezett seregcsoport harcolt. Azonkívül támadást kezdtek a Helles-foktól Krytia irányában is. Az állandóan heves harc és a mindkét részről való súlyos veszteségek ellenére csapataink egyik harcvonalon sem értek el eredményt, noha céljukat határozottan megközelítették és azt a területet, amely kezünk között van, tetemesen megnagyobbították. Az ausztráliai-újzélandi hadtest támadása a Saribai-i-Chunul halom ellen irányult, de nem érte el a kivánt eredményt. Az ausztráliai-újzélandi csapatok nem tudták állásukat megtartani a magaslaton és kénytelenek voltak lejebb fekvő állásokba visszavonulni/— A Suvia elleni támadás meg A törökök elszánt harca a Suvalöbölnél. — Feltartóztatták a partraszállott csapatokat. — London, aug. 26. Ashmead Bartlett a Suval-öbölnél történt partraszállást követő harcokról szóló jelentésében ezeket mondja: " Minden szemtanú egyetért abban, hogy a törökök teljesen friss csapatokat vetettek harcba, hogy előnyomulásunkat akadályozzák, a legnagyobb bátorsággal és elszántsággal harcoltak és ellentámadásainkat oly energiával hajtották végre, aminőt a Gallipolin történt első partraszállás napjai óta nem tapasztaltunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a törökök független nemzeti fenmaradásukért harcolnak, hogy katonáikat csaknem a fanatizmusig izgatták fel a hitetlenek ellen és ennélfogva oly ellenállást tanusítanak, amelyhez hasonlót nem láttunk azóta, hogy Ozmán basa Plevnát védelmezte. London, aug. 25. A Times vezércikkében Ashmead Bartlett jelentéséről ezeket írja: — Az ausztráliaiak és újzélandiak egész vonala régre is elásta magát. Nyilvánvalóan ezzel végződött a mozdulat. A jelentés nagyon keveset mond a legutóbbi harcok végeredményéről. Megegyezik tehát a sajtóiroda hivatalos leírásával, amely szerint a törökök képesek voltak az angolok előnyomulását feltartóztatni. Úgy látszi, hogy ez tükrözteti vissza a tényleges helyzetet. A Dardanellákból semmit sem tudunk meg, kivéve az állandóan növekvő áldozatok özönét. A lap kijelenti, hogy nem tudja megérteni, miért engedte meg a cenzúra nemrégiben más jelentések közlését, amelyek szerint az új partraszállás következtében a törökök összeköttetései fenyegetve voltak, annyira, hogy az ellenség helyzete kritikussá vált. Ezek a jelentések az ellenséget nem ejthették tévedésbe, az angol közönségben azonban hamis reményeket támasztottak. Tényleg azonban Gallipoli félszigeten a helyzet nem változott lényegesen. A szent háború kihirdetése Olaszország ellen- Chiasso, aug. 26. A Gazetta del Popolo jelenti, hogy a Seik ül Izlam Konstantinápolyban kihirdette Olaszország ellen a szent háborút. Beszélgetés Nabi beyjel, Berlin, aug. 26. A Vossische Zeitung zürichi tudósítójának alkalma volt az ott keresztül utazó török követtel, Nabi bejjel beszélgetni. A követ szerint Olaszország valószínűleg Kisázsiában fog operálni, nem pedig a Dardanelláknál. Olaszországban most midenki csupán a balkán-államok állásfoglalására figyel, úgy, hogy még az Oroszországból érkező hírek sem keltenek semmi hatást. Végül határozottan megcáfolta a követ a török lőszerhiányról elterjedt híreket. Enteute-ellenes kormány Perzsiában. , Konstantinápoly, aug. 25. Az itteni perzsa nagykövetség hivatalos értesítést kapott, hogy az új kabinetalakításra Musztavfi el Memalik kapott megbízást, aki a belügyi tárcát is átveszi. A minisztereket, a hadügyi és külügyminiszter kivételével, már ki is nevezték. Az új miniszterelnök kinevezése a demokraták győzelmét jelenti az angol-orosz befolyás felett, mert Memalik arról ismeretes, hogy Oroszországnak ellensége és a függetlenségnek és szabadságnak előharcosa. Az itteni perzsa körök remélik, hogy Perzsia föladja a semlegességét, hogy Anglia és Oroszország ellen vonuljon. Hogy szálltak partra az angolok és franciák Gallipoli félszigetén? (Robeck John angol tengernagy jelentése. —* Véres harcok, a szövetségesek nagy veszteségeivel.) Rotterdam, aug. 24. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Az angol tengernagyi hivatal négy hónapos késéssel, most hozza nyilvánosságra azt a jelentést, amelyet Robeck John angol tengernagy a Dardanellák előtti tengeri haderők parancsnoka az angol és francia haderőknek a Dardanelláknál megtörtént partraszállásról küldött. A hivatalos jelentés kivonatát alább közöljük. A partraszállás két főponton volt eszközlendő és pedig: Gaba Tepétől északra és a Gallipoli félsziget déli csúcsán. Ezen a két ponton kívül azonkívül tervbe volt véve még Kum-Kalelinál és a Sarosi öbölben fekvő Bulairnál is egy partraszállás. A Gaba-Tepe melletti partraszállást Thursby C. F. ellentengernagy vezette, akinek a hajóhadosztálya a következő egységekből állott: Csatahajók: Queen, London, Prince of Wales, Triumph, Majestic. Cirkáló: Bachante. Torpedózuzók: Beagle, Bulldog, Foxhound, Scourge, Colne, Usk, Chelmer, Ribble. Hidroplánhajó: Ark Royal. Léggömb szállító: Manica. Halászgőzös: tizenöt darab. A Queen, London és a Prince of Wales csatahajóknak az volt a feladatuk, hogy a csapatok partraszállásánál segédkezzenek, a Triumph, Majestic és Bachante hajóknak pedig a partraszállás ágyútűzzel való fedezése jutott osztályrészül. A gabatepei partraszállás meglepetésnek készült, ami azonban csak részben sikerült, mivel az ellenség éber előőrsei észrevették a közeledő hajókat és erős ellentállást tanúsítottak. Egy órai harc után a három hajónak végre sikerült csónakokban, dereglyékben és tutajokon az első csapatszállítmányt partra tenni. Ez csak igen nagy veszteséggel sikerült, mivel a tengerpart ezen a helyen igen szűk volt és állandóan az ellenség tüzérségének hathatós ágyútüze alatt állott. Az előrenyomulásnak tetemes akadálya volt a sok hulla és sebesült. Rettenetes hidegvérre volt itt szükség. A törökök gyilkos tüze egész sorait döntötte le derék csapatainknak. Ez alkalommal legjobban a harmadik ausztráliai dandár tüntette ki magát, a dandár nagy veszteségek árán megvetette lábát a parton és azonnal fedezéket ásva fedezte a többi csapatok partraszállását. A csapatok, ágyuk, lőszerek és más hadiszerek partraszállítása az egész éjjelen, sőt még huszonhatodika egész nappalon át is tartott. Az ellenség elkeseredett ellentállást fejtett ki. Tüzérei kitűnően lőttek. Ágyúik állásait pedig lehetetlen volt felfedezni. A harcba beleszóltak az ellenséges hadihajók is. Nehéz harcok után végre 26-án a sötétség beálltával biztosítva volt a Gaba-Teps mellett partraszállott csapataink hadállása. A félsziget déli csúcsánál való partraszállást Wemnyss ellentengernagy vezette, akinek hajóhadosztálya a következő egységekből állott: Csatahajók: Swiftsure, Implacable, Cornallis, Albion, Vengeance, Lord Nelson és Prince George. Cirkálók: Euryalus, Talbot, Minerva, Dublin, továbbá hat aknaszedő és tizennégy halászgőzös. A partraszállás öt különféle helyen történt és pedig: Cape Tekeh-től északkeletre 7000 méterre, Cape Tekeh-töl északkeletre 1000 méterre, Cape Tekeh és Cap Helles között, Cap Helles és Sedil Bahr között és Eski Hissailiknál