Pesti Hírlap, 1916. november (38. évfolyam, 304-333. szám)
1916-11-01 / 304. szám
Stedapst, 1916. XXXVill. évfolyam, 304. (13,238.) szám. Szerda, november 1. KIFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 32 K — f Félévre 16 „ —„ Negyedévre 8 .„ — „ Egy hóra 2 „ 80 „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivajd a lap utolsó oldalán olvasható. .SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Budapest,Vilmos császár-ut 71. TELEFON: 122—91 122—92 122—93 122—91 122—95. (Éjjel 122—91 122—92 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 1. Telefon: Józso£ 62—96. napja. Holt magyar fiuk, akik talán kevesebben vagytak a birkózó világ valamennyi elesett katonája között, de túl sokan vagytok, ha a maroknyi magyar nemzetre gondolunk, melynek a maga testvértelen helyzetében pótolhatatlanabb minden vérveszteség: nem akarunk halottak napján alkalmi könnyekkel rátok emlékezni. Olcsó váltság volna a könny a ti kiomlott drága véretekért. A német birodalmi gyűlésben a szocialisták egyik vezére egy kis statisztikát állított össze a világháború halottjairól, rokkantjairól és foglyairól. A halottak e statisztikai tömegsírja negyedfél millió halottját jelöli meg a világháborúnak. A rokkantak száma még több, a sebesültek parcellája meg épen háromszor annyi katonáról beszél. De hagyjuk most a rokkantakat, akik tovább dolgozhatnak, ha megfogyott munkaerővel is, és hagyjuk a sok millió foglyot, aki egykor még visszahozhatja munkaerejét, álljunk csak meg a világ negyedfél millió halottjánál. Negyedfél millió ember, csupa életerős, javarészt fiatal, részben szinte gyermekember, akinek még nem kellett volna meghalnia s aki lobogó tettel vagy kemény parancsszóra korábban pusztult el a gyűlölség hirtelen kicsapott lángtengerében. Hogyan kellett egész lelki berendezkedésünknek a világháború borzalmaihoz keményednie, ha idegrohamok nélkül tudunk negyedfél millió férfi pusztulásáról beszélni, akik azelőtt babonás félelemmel rázkódtunk össze, ha valamely katasztrófa, hajósülyedés, földrengés vagy árvíz csak száz vagy ezer ártatlan ember pusztulását okozta! A Titanic katasztrófája az ég felé kényszerítette még a cinikus fejeket is. És most negyedfél millió ifjú élet elpusztulása egy statisztikai szám, melyet kimond egy szónok, leközöl minden újság, elolvas mindenki, de nem áll meg miatta a háború, sőt még egy színházi előadás sem. A fölei tovább forog keserű levében. Mi az, negyedfél millió elpusztult férfiélet? Nem hallottunk egyetlen rémült felhördülést sem, amióta Bernstein elpanaszolta, hogy az emberiség a világháború huszonnyolc hónapja alatt negyedfél millió egészséges, erős és fiatal férfiúval lett szegényebb. A világ veszteségeinek nagy temetőjében csak egy néma utca a mi veszteségünk. De a világ nagy és Magyarország kicsi. Ésa mi lelkünk megreszket, ha olvassuk, hogy a Kárpátokban eddig kétszázezer katonasírt hoztak rendbe. Hány katonasir lehet, amelyet még nem tudtak s talán sohasem isfognak rendbe hozhatni? Abban a töményitelen sírban nemcsak magyar fiuk nyugosznak. Vegyest vannak ott magyarok, németek, osztrákok meg ellenséges oroszok is. Sohasem volt, talán nem is lesz olyan idegenforgalom a Kárpátokban, mint most ,van a Kárpátok földje alatt. De mégis csak legtöbb ott a magyar. És magyarok pihennek még a Doberdón, a tiroli havasokban, a szerb, montenegrói, román, galiciai és lengyel földben. Hányan vannak? És menynyien lesznek még ezentúl ? Kérdezni is félve merjük. Mert amikor valamennyien éltek, akkor is kevesen voltunk magyarok s ezért nem tudunk mi olyan filozófiával vagy fásultsággal napirendre térni a mi veszteségeink fölött, mint a világ az ő negyedfél millió halottja fölött. A világ hiszi és hiheti is, hogy negyedfél millió fiatal élettel sincs drágán megfizetve az a jövendő, mikor boldog és biztosított békében újjáteremtheti magát. De mi kevesen voltunk, kevesebben lettünk és testvértelenül állunk a világban. Azt tudjuk, látjuk és érezzük, hogy a mi elvérzett fiaink hozzánk hajlították a szövetségesek és ellenfelek figyelmét, de tiszteletét és rokonszenvét is. Hogy ki és milyen a magyar, jobban megmutatták a világnak, mint megmutatta volna a legkitűnőbb diplomácia, ha egyáltalán lett volna külön magyar diplomácia. Holt magyar fiuk, korán lehervadt drága leveleink, olcsó könnyekkel nem higítjuk a kiomlott drága véreteket. De akik élünk, azért a szabad Magyarországért akarunk harcolni, amely megszerzi nektek az örök álom édességét, hogy nem haltatok hiába . . . Rohammal elfoglalt orosz állások a Narajovka keleti partján. Molcskovtól északra török csapatok. Folv. Krasnolesietől nyugatra német ezredek foglalták el az ellenség fontos magaslati állásait. — 174 fogoly, 9 gépfegyver. — Véresen visszavert orosz támadások a Szcaránál és Volhyniában. — Az erdélyi déli ciatárhegység romániai oldalán tovább folyik a harc. — Campulungtól északra és az orsovai szakaszon a románok hasztalan kísérelték meg az elvesztett magaslatok visszafoglalását. — Falkenhayn hadserege október 10. óta 151 tisztet, 9920 főnyi legénységet ejtett foglyul, 37 ágyút, 47 géppuskát zsákmányolt. A macedóniai fronton a bolgárok a szerbeket kiindulási állásaikba vetették vissza a Cserna-Kapsban. -TJL Abu,i líjvi/ihu ht ieu jittt t/jíito Molochovtól északra török csapatok vontai elfoglalták az ellenség több előállt tovább délre, Krasznolasziétól nyugatr pedig német ezredek fontos magaslati állásokat ragadtak el az oroszoktól. Arra a francia elismerő kritikára, hogy a Galiciában küzdő török csapatok semmiben sem különböznek a legjobb európai csapatoktól, ismét rászolgáltak szövetségeseink, akik itt azon a fronton küzdenek, ahol Scserbacsev hónapok óta hasztalan próbálja Halicsot elfoglalni. Október 15-ikén és 16-ikán indította Scserbacsev utoljára rohamra tömegeit a Narajovkánál, Lipnica-Dolna és Skomorody között, mintegy 10 kilométeres szakaszon. Ekkor ragadjuk el az iniciatívát az ellenségtől, 16-ikán az éjszakáig rohamozó oroszoknak, mikor kénytelenek voltak ismét árkaikba visszaözönleni, német testőrí zászlóaljak utánuk vetették magukat, két kilométer szélességben elfoglalták az oroszok legelülső árkait, 36 tisztet, 1900 főnyi legénységet elfogtak és 10 gépfegyvert zsákmányoltak. 17-ikére ez a siker még jobban kibővült, Herbatovtól délnyugatra, a Narajovka nyugati oldalán az oroszok elvesztették egy támaszpontjukat, ahol negyedfélszáz újabb fogoly és 12 gépfegyver maradt a németek kezén. Ezekről az eseményekről az orosz vezérkar természetesen csak annyit jelentett, hogy a harcok igen elkeseredetten folytak. Október 19-ikén a németek folytatták támadásaikat a Narajovka nyugati partján, ezúttal Szvibztelnikitől délnyugatra foglalnak el egy fontos magaslati állást a hozzácsatlakozó vonalakkal együtt; az oroszok 1t tisztet, 2050 főnyi legénységet és 11 gépfegyvert is veszítenek. Másnap Gallwitz vezérőrnagy vezetésével újabb német támadás következik Skomorodytól északnyugatra, az eredmény ismét egy orosz állás, másfélszáz fogoly és 7 géppuska. Harmadnap német csapatok Gerok tábornok vezetésével egységes támadást indítanak és egy kis részletrész kivételével elfoglalják a Narajovka nyugati partján levő összes orosz állásokat, 750 foglyot ejtenek; negyedik nap a Narajovka nyugati partja az utolsó oroszoktól is megtisztul. Az orosz vezérkar jelentéseiben ezek a harcok ismét úgy szerepelnek, mint igen elkeseredettek, amelyekben „az állások egyik kézből a másikba mennek át". Tény, hogy október 22-ikére a Narajovka nyugati partjának megtisztítása teljesen végre van hajtva. S azóta csönd is volt a Halics és Brzezany közti frontunkon, amely Halicstól északra a Narajovka nyugati oldalát tartotta Lipnica-Dolnáig, innen északkelet felé hajlott át a Zlota Lipához, amelyre a Brzezanytól délre emelkedő Lysonia-magaslatnál támaszkodott. Az október 30-iki újabb német-török siker a Lipnica-Dolna—Brzezany szakaszon folyt le, tehát azon a vonalon, ahol frontunk a Narajovka felől áthajlik a Zlota-Lipához. Brzezanytól délre fekszik Molochov, ahol török csapatok rohamoztak meg diadallal több orosz előállást és Lipnica-Dolnától keletre fekszik Krasznoleszre, ahol német ezredek foglalták el az ellenség magaslati állásait. Ennek a frontszakasznak domináló pontja a 443 méter magas Popielicka, amely felé a török és német csapatok most közelebb jutottak. A Pesti Birlap mai száma 24 oldal.