Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1918-11-09 / 263. szám
is mert mi az összes frontokon a francia idő szerint számítunk. Károlyi Mihály tudomásul vette a meghívást, azután a szobájába kérette Bokányi Rezsőt, a munkástanács és Csernyák Imrét, a kiatonatanács kiküldöttét, hogy megbeszélje velük a tárgyalások sorrendjét. Hat óra előtt húsz perccel a delegátusok és a kíséret elindultak Hadzsi Toma villája felé. Károlyi sportruhában, félcipőben, Jászi csizmában, rövid bekecsben. A koromsötét utcákon csak kevesen ismerték föl a deputációt: néhány ember jelentősen bökött a csoport felé. — A magyarok küldöttsége. A felálkozás, Hadzsi Toma villája a leégett színház mellett áll. Takaros kis épület vasrácsos kerítéssel. A kertiből néhány lépcső vezet a szűk előcsarnokba, amelynek közepén má virág-grupp disztelenkedik. Szemben a bejárattal üveges ajtó, ettől jobbra-balra ablak. A téglaalakú terem, amelyet az előcsarnokból az utolsó zugáig át lehet tekinteni olcsó japán holmikkal ékes. A falakon nagy japán kópék és selyemhímzések, a középen aranyozott keretű tükör, amely alatt, márványlapon két szomorú fényű lámpa küzküdik a homálylyal. A terem melletti szobából tányérok és evőeszközök csörömpülése hallatszik: ott a tábornok vacsorájára készülődnek. A furcsa japán szalonban — a derék Hadzsi Toma bizonyára a legszebbnek gondolta egész Belgrádban — az aranyos keretű tükör alatt folyt le a történelmi jelenet. Franchet d'Eaperay tábornok a tükör alatt állott, amikor gróf Károlyi és delegátus társai a szobába léptek, közepes termetű férfi, enyhe enbonpointtel Dus haja katonás egyszerűséggel mered fölfelé, sasorra alatt tömött kis szürkésfekete bajusz. A szemei élénkek, különösen a szemöldökei fürge mozgásúak. Az arca olaszos, a Mája kemény. A hangja élénk csengésű és épen nem takarékoskodik vele. Hangosan, katonásan pattogva beszél és rendkívül temperamentumosan gesztikulál. Kékes-szürke tábori blúzban van, a mellét tizennyolc kitüntetés szalagja boritga, léjebb két csillag fényeskedik. Mögötte adjutánsa, Donnet vezérkari százados és egy szarb ezredes. Elsőnek gróf Károlyi lépett a szobába, utána Jászi Oszkár, majd Csernyák Imre, Bokányi Dezső, ezek után Shehly Walter vezérkari százados, Rau Qottlob, a Szánbizottság elnöke és dr Kuffer János, a földfoludásügyi minisztériumkiküldötte. A tábornok feszesen meghajolt. — Kérem az urakat, álljanak a lámpa alá, mert szeretem látni az arcokat. Sajnálom, hogy ilyen sötétben kell fogadnom Önöket, de önök rongálták meg a villamos vezetéket. Károlyi minden delegátust bemutatott. A tábornok merően a szemétbe nézett a delegáció tagjainak, azután röviden biccentett a fejével. Amikor a katonatanács kiküldöttére került a sor, fölcsattant: — Katonatanács? Hát már ilyen mélyre sülyedtek önök?. A memorandum. ro bemutatás után Károlyi fölolvasta a francia nyelvű memorandumot, amely szó szerint így hangzik: Ma vagyunk először abban a helyzetben, hogy az antant közvéleménye előtt a magyar nép igazi akaratát hirdethessük. Ez a háború a régi feudális és autokrata osztrák-m a g y a r m o narchia műve volt, amely a porosz militarizmussal szövetkezve, lángba borította Európát Ez a rendszer teljesen lehetetlenné tette amaz erők érvényesülését, amelyek Magyarországon ezt a háborút ellenezték, amelyek pacifisták és demokraták voltak és amelyek állandó harcot folytattak a nemzeti elnyomás politikájával. A Kossuth Lajos Magyarországa teljesen elnémittatott és csak azoknak a feudális osztályoknak a szava volt hallható, amelyek a német imperializmus barátai és a nemzetiségek ellenségei voltak. 2 PESTI HÍRLAP 1918. november 9., szombat És a helyzet a múlt héten tökéletesen megváltozott. A Budapesten kitört népforradalom megdöntötte a régi rendet, elsöpörte a reakciós kormányt. Mi most már nem mint a király miniszterei, hanem mint a magyar nép miniszterei és megbízottai állunk Ön előtt, hogy megvilágítsuk az ország igazi helyzetét. November 1-én, hivatalba lépésünk első huszonnégy órájában, felajánlottuk az antantnak az azonnali fegyverletételt, mert nem akartuk, hogy szerencsétlen országunk további vérengzésnek legyen céltalanul kitéve. Azonban ezen elhatározásunkat az Armeeoberkommando nem továbbította, nyilván azért, hogy a magyar kormány függetlensége elhomályosíttassék. Csak nekünk van jogunk tárgyalni. Magyarország teljesen el van zárva az Európával való érintkezéstől. Az Armeeoberkommando telefonvonalainkat szétszakította. Csapataink felett nem mi rendelkezünk. Úgy vagyunk értesülve, bár információink megbízhatatlanok, hogy Liaz tábornok van megbízva a fegyverszünet tárgyalásainak vezetésével. Ennek dacára elsősorban önhöz fordulunk, mert fizikai lehetetlenség, hogy lírai úrral keressünk érintkezést. Arról is értesített bennünket az Armeeoberkommando, hogy a régi monarchia nevében Weber tábornok van megbízva a tárgyalások vezetésével. Ez ellen mi azonnal tiltakoztunk, mivel a független Magyarország nevében senki más nincs jogosítva tárgyalni, mint a magyar nép követei. Ez az oka a mó mai megjelenésünknek. Célunk: az egyik informatív, a másik, hogy a mai helyzet oly likvidációját érjük el, amely megfelel a magyar nép igazságos és méltányos kívánságainak. Ünnepiesen hangsúlyozzuk, hogy semmiféle felelősséget, sem jogit, sem erkölcsit nem vállalunk a mult rendszernek sem bel-, sem külpolitikai tényeiért A belpolitikában teljes demokráciát akarunk s e célból haladéktalanul megvalósítjuk az általános választójogot és oly agrárreformot viszünk keresztül, amely a földet visszaadja azoknak, akik megművelik. Haladéktalanul biztosítjuk az összes szabadságjogokat, minden népünk zavartalan fejlődési lehetőségeit. Az államforma kérdésében a pár hét múlva megválasztandó nemzetgyűlés fog dönteni. A külpolitikában pacifisták vagyunk. Hallani sem akarunk többé a régi német imperialista szövetségről. Lelkes hívei vagyunk a nemzetek társaságának. A cseh és délszláv kérdés. Ami a cseh és a délszláv kérdést illeti, mint végleges megoldást elfogadjuk a független cseh és délszláv állam felállítását, csupán az államok határainak megszabása felől vannak bizonyos kontroverziók köztünk, amelyeket mi készséggel bocsátunk az általános békekonferencia döntése alá. Az összes nemzetiségi problémák végleges elintézését pedig ettől a kongresszustól várjuk. Ami a mai helyzet likvidációját illeti, jól tudjuk, hogy itt fait accompli előtt állunk, amelyen változtatni nincs hatalmunkban. De azt is tudjuk, hogy ezen likvidáció keresztülvitelének módozatait az a szellem és érzület fogja meghatározni, amely önt, Tábornok úr, áthatja, és mi bízva reméljük, hogy :az ön elhatározásai a gyakorlatban is meg fognak felelni azoknak a magasztos elveknek, amelyeket az antant, különösen pedig a francia demokrácia hirdet. Kérjük, Tábornok úr, kímélje meg a mi szerencsétlen népünket mindenféle erőszaktól, vagy visszaéléstől. Magyarország november elseje óta nem ellenséges ország többé, hanem semleges föld, nemzeti függetlenségének kihirdetése folytán. Ha hazánkba jönnek, tapasztalni fogják, hogy a mi népünk bizalommal és rokonszenvvel van Franciaország iránt Csak azt kérjük, hogy amennyiben idegen csapatokat akarnak Magyarországon elhelyezni, azok ne legyenek szerb, cseh vagy román csapatok, hanem francia, olasz, angol vagy amerikai haderők a koloniális csapatok mellőzésével. A szénkürdés rendezése. Egy további, nagyon fontos kérésünk az, hogy az égető szénhiány haladéktalanul orvosoltassék, amely nemcsak minket fenyeget végveszélylyel, de mindazokat, a kilőiek érdekük az, hogy országunk gazdasági élete és nemzetközi forgalma meg ne akasztassék. A velünk együtt megjelent szénszakértő úr részletes információkkal szolgálhat. Mi csak arra akarunk figyelmeztetni, hogy a helyzet kulcsa a csehek és a lengyelek kezében van, akik a német küldemények átutalását megtagadják. Ebben a kérdésben a Tábornok úrnak azonnali erélyes közbelépését kérjük. Egyidejűleg azt is reméljük, hogy az esetleges rekvizíciót rendszerint méltányosan és igazságosan fogják végrehajtani. Jóindulatú figyelmébe ajánljuk továbbá a magyarországi múzeumoknak azt a kérését, hogy műtárgyaik el ne vitessenek sem zálogolás, sem egyéb címen. A magyar műkincsek között nincs egyetlen darab sem, amely zsákmányolás eredménye volna. Valamennyi honi eredetű, vagy békében, tisztességes úton szereztük. Kérjük ezen Civill Tábornok urat arra is, hogy lehetőleg mielőbb diplomáciai összeköttetést létesítsen az antant és Magyarország között, mert csak így leszünk képesek a külföldéit a magyar nép valódi helyzetéről, igazi céljairól felvilágosítani. Kérjük végül Tábornok urat, hogy erkölcsi tekintélyével támogassa a magyar népkormány nehéz feladatát, amelynek célja a tartós béke biztosítása, fiatal demokráciánk biztosítása és a magyar nép önrendelkezési jogainak keresztülvitele. A tábornok megjegyzései: Flaodhet d'Eaperay a tükörnek dőlve a legfigyelnescsélben hallgatta Ipolyi Mihály szavait. Néhányszor határozottan tagadólag rázta a fejét, többször jóváhagyóan biccentett. Minden jelentősebb mondatnál belevágott Károlyi szavaiba. Hangosan, keményen beszélt, sokszor indulatosan némította el az ellentéteket A bal kezében papirost, a jobb kezében cvikkert tartott és azzal gesztikulált Amikor Károlyi azt olvasta, hogy ő Magyarország delegátusa, heve nem dobbantott: — Paa l'état homgrois, seulament nation mágyár! Azután íég élesebben hozátette: — Nation mágyár! A semleges ország emelésénél is belevágyott: — Önök nem semlegesek. Önök legyőzöttek. Röviddel ezelőtt még beszélhettünk volna erről, de most nem, amikor Belgrádban állok, az önök kapujában. A műkincsek passzusánál elutasító mozdulattal kiáltotta: — Nem vagyunk bodhe-ok! A gyarmati csapatok emlegetésénél türelmetlenül Intett Azután föltette a cvöckerét és elővette a papanost, amelyről a választ olvasta. Előbb megkérdezte: — Az urak közül mindenki ért engem? Súlyt helyezek arra, hogy minden szavamat megértsék és megjegyezzék. Amikor megmondták neki, hogy Bokányi nem tud franciául, odafordult Károlyihoz: — Valaki fordítsa le, de pontról-pontra. A szegény ember sorsáról lesz itt szó. A gazdag ember, ha nem tetézik neki az új rend Magyarországon, Svájcba megy, de a szegény embernek otthon kell maradni minden körülmények közt — én sem fogom elhagyni Magyarországot soha — felelte halkan Károlyi Mihály. Egykor szerettük a magyarokat... A francia nép — mondta élesen Franchet tábornok — egykor szerette a magyarokat Thököly és Rákóczi idejétől 1867-ig minden francia rokonszenvezett a magyarokkal Ez a rokonszenv abban a mértékben csökkent, amilyen mértékben Magyarország a németek sárszalagjára került Ebben a bábomban a magyarok a bocheok cinkosai