Pesti Hírlap, 1919. április (41. évfolyam, 77-102. szám)
1919-04-01 / 77. szám
1919. április 1., kedd. Pesti Hírlap. ■■ ---------------—... .............................................. bűncselelarfény. E bűncselekményért úgy az iráyszlet vagy raktér tulajdonosa (vezetője), mint pedig a valótlan bejelentéseket tanúsító bizalmi egyének a forradalmú törvényszék elé állíttatnál. Budapest, 1918. március hó 29. Böhm a k. a szociális termelés népizalosa, Rákosi s. k. a szociális termelés helyetti* népbiztosa. i . Rendelet a köztulajdonba vett házak házbérének beszedéséről Budapesten, illetőleg azon vidéki városokban, amelyekben a házak köztulajdonba vétettek. 1. Április 1-től fogva minden házbér havi előzetes részletekben fizetendő: a heti, két heti és negyedévi bérfizetés a köztulajdonba vett házaknál megszűnik. 2. A házbért a ház bizalmi férfiai nyugta ellenében a házfelügyelővel együtt szedik be. 3. A beszedett házbért a bizalmi férfiak a legközelebbi postahivatalnál 3 napon belül kötelesek befizetni. A befizetés külön erre a célra szolgáló és a kerületi Bérbizottságoknál rendelkezésre álló postatakarékpénztári befizetőlapokon történik, amelyek „állami házbérszám" felírással bárnak. A bizalmi férfiak kötelesek a befizetési lap üres bárlapjára az utca- és házszámot, amely házból a befizetés történik, pontosan és olvashatóan felirni Az ellenőrzés módjáról külön rendelkezések következnek. Budapest, 1919. március hó 31. Vau«» & fc, Székely e. k. pénzügyi népbretosok, A Lakáshivatal átszervezése A Központi Lakásbiztosság Direkbőrtma a következő felhívást teszi közzé: Elvtársak! Proletártestvérek! A régi lakásfalvettal berendezkedése és iráynyloka, nem teteti meg a proletárérdekeknek és a polletárszellemnek. Ezért a jelenlegi Lakásbiztossági Dirktórium újjászervezi, újjáépíti a lakáseszültség megszüntetését célzó lakáshivatalt. Az építésre csak száz napot adjatok! E két napra azért van szükség, hogy ezen idő alatt a lakásbiztosság kutatószerve, amely szervezett elvtársakból alakult, felkutatja az elekvirálható lakásokat és faifcás részeiket. Az elrekvirálható helyiségeket a lakásszükségben szenvedő proletártestvéreink rövid úton, lehetőleg azonnal megkapják, illetőleg kiálítjuk a szükséges lakásigazolványt“-t. Éppen ezen rövid időn belüli elintézés miatt ,, hogy a lakásbiztonság intézkedéseit és végcélját, a proletárnak hozzáillő módon való elhelyezését minden esetben véghez lehessen vinni; azonnali kilakoltatás és a forradalmi törvényszék elé valló állítás terhe mellett tilos lakásigazoltány nélkül: 1. minden néven nevezendő helyiség elfoglalása; 2. az összeköltözés, még a legszorosabb rokoni viszonyban lévők között is; 3. bútorok elvitele és elcserélése, mert mindennemű bútor közvagyon tárgyát képezi; A az albérlők és ágyjárók önkényes elhelyezkedése. Albérlő és ágyrajáró elvtársaink maradjanak meg jelenlegi albérlőt illetően ágyrajárói viszonyokban. Részükről feltétlenül és a legrövidebb időn belül gondoskodunk. Az eziránti kérelmek időpontját e helyütt közölni fogjuk. A lakásszükség igazolásánál elégséges annak az igazolása, hogy az illető lakást köre a dolgozó osztályhoz tartozik és bizalmi férfiak abbeli igazolása, hogy a lakásszükség fennáll. A lakásrendeletben fölemlített „családtagok“ alatt „felnőtt“ családtag értendő. AzonRagozó elvtársunk, aki saját munkája, folytán családi házhoz jutott és jelenleg bérlőképen lakik, saját házába költözhet, de csakis abban az esetben, ha ezáltal a Budapest területén lévő elhagyott saját teljes lakását a Lakásbiztonság rendelkezésére bocsátja. Természetesen a családi házba való költözés esetén sopa foglalhat el az illető család több szobát, mint amennyit a rendelet megenged (felnőttenként egy szoba, legfeljebb három szoba; ez alól csak kivételes esetekben van éttérém). Nyomatékosan figyelmeztetjük a házfelügyelőket és a házak bizalmi férfiúit, hogy nem jogosultak önkényesen lakásbehelyezéseket eszközölni. Sőt arra kérjük elvtársainkat, hogy mindennemű, az új rendeletbe ütköző szabálytalanságot azonnal jelentsenek be a Lakásbiztosságnak. Közhasznú intézmények, szakszervező- Leltározzák az ipari üzemeket. A szociális termelés népbiztosának 5. Sc. NI. számú rendelete. 1. Minden ipari üzem, amely anyagoknak és áruknak előállításával, feldolgozásával, nemesítésével foglalkozik, akár egyéni, akár társas vállalat (szövetkezet, betéti, vagy részvénytársaság, közüzem stb.) ha gépi erővel bir, munkásainak számára való tekintet nélkül és abban az esetben is, ha az üzem szünetel; ha pedig gólerővel nem bir, de rendes körülmények között a tulajdonost vagy vezetőt és hivatalnokokat is beleértve legalább 30 alkalmazottat foglalkoztat, köteles folyó éki április 1-ei állapota szerint leltárt venni fel és azt legkésőbb ez év április hó 7-án a szociális termelés népbiztosságának gazdaságstatisztikai osztálya élnére (Budapest, Tőzsdepalota) postára adni. 2. A leltárban a következő adatok veendők fela) a vállalat (üzem) cége vagy tulajdonosának neve, az igazgatóság székhelye, az egyes telepek telephelye s mindezek pontos postai címe, részleges telefonján®, és táviratcíme; b) a vállalat által jelenleg gyártott cikkek pontos megjelölése; e) azoknak a közszükségleti cikkeknek pontos felsorolása, amelyek előállítására a vállalat esetleg csekély átalakítással alkalmas; d) a gyártáshoz szükséges nyers-, félkészés készanyagokból meglévő részletek a szokásos mértékegységekben tételenként részletezve; f) tüzelő, kenő, világító és az üzem fentartásához szükséges egyéb üzemi anyagok, meglévő kés lett részletezve; f) a raktáron lévő kész árul, és a gyártás alatt lévő félkész áruk, ide értve a hadi célokra készült árukat is, tételenként részletezve. 3. Minden üzem (telep, fiókvállalat) közvetlenül szolgáltatja be adatait, megjelölvén központi igazgatóságának vagy anyavállalatának cégét és székhelyét. Az, adatokat csak a papír egyik oldalára szabad írni, a hátlap üresen marad. A leltárt három teljesen egyforma példányban kell beküldeni, egy példányt ezek közül a népbiztosság visszaküld, ezt a vállalat köteles megőrizni. 4. A leltározás céljára a záróra és a vasárnapi munkaszünet felfüggesztense. A leltározást a termelési biztos végzi mindazoknál az üzemeknél, amelyeknél a termelési testes már kineveztetett, minden más esetben pedig az ellenőrző munkástanács a vállalat eddigi felelős vezetőjének bevonásával. A leltár adatainak helyességéért mindezek felelősek. Aki e rendeletet megszegi, a kijelölt határidőt indokolatlanul elmulasztja, valótlan adatokat közöl vagy a rendelet szellemét egyébként megszegi, forradalmi bűncselekményt követ el és ezért forradalmi törvényszék elé állíttatik. Budapest, 1919. március 29-én. Böhm Vilmos s. k. a szociális termelés népbiztosa. Hevesi Gyula a. k., a szociális termelés helyettes népbiztosa. Felvilágosításokat a kereskedelmi és iparkamara helyiségében (Szemere u. 6.) a Szociális Termelési Népbiztosság kirendeltsége április 1-én és 2-án délelőtt 9. és délután 2 óra között ad. ■MZla* mtmSÁ A házbért havi előzetes részletekben kell fizetni A pénzügyi népbiztos 5. számú rendelete. Új toborzó hely Budapesten. A Vörös Hadseregbe való felvételre jelentkezni lehet a Szerb utcai laktanyában működő toborzó-bizottságnál is. Jelentkezni lehet naponként 9—12 óráig és délután 2— óráig- téli és másfajta proletár egyesülések adják be kérelmüket a vezetőségük által láttartozva. Írásban a lakásbiztossághoz, amely az érleteltek megjelenéséről írásbeli idézéssel gondoskodik. Óra figyelmeztetjük a közönséget, hogy a rendelet szerinti fölös helyiségeiket nyolc nap alatt annál is inkább jelentsék be (ajánlott levélben) a Lakásbiztosságnak, mert ellenkező esetben kivétel nélkül a Forradalmi Törvényszék elé állítjuk a mulasztókat, mint olyanokat, akik a proletariátus érdekei ellen dolgoznak! Lakásrekviráláshoz, lakásszemléhez csakis azok jogosultak, akiknek a Lakásbiztosság Direktóriumának három tagja által aláírok és körbélyegzővel ellátott igazolványa van. Aki ilyennel nem rendelkezik, az csaló, adják át a legközelebbi karhatalmi közegnek. A Központi Lakásbiztosság Direktóriuma. Kultúrát a falunak! A Tanácsköztársaság egyik legszebb és legemberibb jelszava az, hogy több, mérhetetlenül több kultúrát akar teremteni, mint a régi kapitalista uralom. És meg kell állapítani azt is, hogy a Tanácsköztársaság ezt a jelszót komolyan is veszi. A kapitalista korszakban is sokat beszéltek a kultúráról, az analfabétákról, sokszép cikket olvastunk, sok lelkes szónoklatot hallottunk arról, hogy a világosságot szét kell vinni az országba. A jelszavak mögött azonban soha sem volt őszinte szándék. A kapitalizmus és a kapitalizmussal szövetkezett monarchia ösztönösen érezte, hogy uralma csak addig tarthat, amíg a nagy tömegek lelki sötétr .... uu.taha a tudással jár az emberi öntudat, az öntudatra ébredt milliók pedig nem lesznek kizsákmányolásra alkalmas napszámosai a nagybirtoknak és rabszolgái a gyáraknak. A régi rendszer kultúrája csak kirakat-kultúra volt, kevesek privilégiuma, nagyvárosok fénye és ragyogása. A nagyvárosok határán túl kezdődött a magyar faluvak sötétsége. Igaz a általános népkultúra már csak azért sem lehetett, mert a tőkés urak állama teherbírása végső erejéig fegyverkezésre költötte minden pénzét. A trón és a kapitalista profit megvédése, a tömegek rabszolgasorban tartása olyan töméntelen összegeket emésztett föl, hogy a kultúráramár alig jutott. A falu még szomorúbb, még elhanyagoltabb helyzetben volt, mint a város. A városi lakosságnak legalább a kirakat-kultúra ragyogásából jutott valami: aszfalt, reggelig tartó villanyfény, nyilvános könyvtár, színház. A falusi embernek azonban csak a sárban, a sötétségben, bűzös petróleumlámpák pislogásában volt része. A falusi embert legfeljebb az adószedő és a végrehajtó emlékeztette arra, hogy állalam is van szűk faluja határai körül A Tanácsköztársaság kormánya gondoskodni akar arról, hogy a városok kirakat kultúrájából általános népkultúra legyen az egész országban. A Tanácsköztársaság uralma alatt nem a kiváltságos osztályok előjoga, hanem a dolgozó milliók tulajdona lesz a kultúra. Ennek a programainak a megvalósítása természetesen idóba kerül a tanácskonmán.y azonban már most, a kezdet kezdetén is megteszi erre a szükséges lépéseket. Szerető gondoskodóiéval fordul a legelhanyagoltabb tömeg; a faju népe felé és addig is, apáig teljes programmját legvalósultatja, nemes buzgalommal igyekszik a sárba, porba fulladt falvak népének is ízelítőt nyújtani abból a kultúrából, mely eddig drága pénzért csak a városi emberek számára volt hozzáférhető. Kedves és figyelemreméltó kezdeményezés történik ebben az irányban. Színészgárdánk legjavából válogattak össze apróbb társulatokat, amelyek íróink, dalszerzőinek java munkáit mutatják be faluról-falura járva. Azok a kitűnő színművészek, akik eddig a dús aranyozási bársonyos fővárosi színházak közönségét szórakoztatták, már eddig is lelkesedéssel ajánlkoztak arra, hogy fáradságos utazás árán művészetük derűjével vidítsák fel a falu népét, amely egész napos munkájával a kenyeret termeli a város népének. Ássoroszországi Tanácsköztársaságban szimbolikus jelentősége volt a Lunacsarszki vonatoknak. Lunacsurszki, a szovjet kormány közoktatásügyi népbiztosa, ebész sereg vonatot küldött szét a volt cári birodalomban, amely de millió számra szállították a könyvet az orosz falvakba, a mesterségesen elbutított és szellemi vakságban tartott orosz nép művelésére és fölvilágosítására. A magyar falvakban ugyanily szimbolikus jelentősége lesz a Tanácsköztársaság színészcsapatainak. Csengő dal és új igazságokat hirdető magyar ige utazik együtt a színészekkel; első fénysugár abban a sötétségben, amelyet eddig a magyar falu jelentett Ez a kezdet. A folytatás: boldog, fölvilágosodott, műveit nép azon a földeli, amelyen eddig a tőke robotonái és analfabéták tengődtek.