Pesti Hírlap, 1920. június (42. évfolyam, 131-154. szám)
1920-06-02 / 131. szám
Budapest, 1920. XIII. évfolyam 131. (14.244.) szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 280 . — Félévre 140 .. — * Negyedévre . . 70 „ — „ Egy hóra 25 „ — „ Egyes szak ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona. Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerinti I .Szerda, junius 2. Kiadótulajdonosod : LÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, V. Vilmos császár-út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, VXLI Erzsébet körút . A megdrágult fényűzés. Azok az adók, amelyeket eddig különböző országokban a fényűzési tárgyakra kivetettek, sehol sem hoztak az állam rézére akkora jövedelmet, mely lényeges részét képezte volna az összes bevételeknek. Napok is történt már ilyen kísérlet, de a befolyt adó alig fedezte a kiadásokat Korányi,aki ma benyújtotta a nemzetgyűlésen a lalus-tárgyak megadóztatásáról szóló javaslatot, úgy látszik, maga sem számít ebből a forrásból valami nagy jövedelemre. Mi hasonló nézetben vagyunk s nem hiszszük, hogy államháztartásunk egyensúlyának helyreállításához ez az adó lényegesen közrehatna.Mégis nem helyteleníthető a javaslat, mert erkölcsi hatása lehet Úgy reméljük, hogy elő fogja mozdítani a takarékosságra való törekvést, amely nálunk végtelenül csekély, amelyre pedig végtelenül nagy a szükség. Hogy a békeszerződés után sok ideig nem fogunk úgyélhetni, mint ahogy a háború előtt éltünk, az nyilvánvaló. Halljuk is minden illetékes faktor részéről folyton a figyelmeztetést hogy ezentúl többet kell dolgoznunk, mint eddig. De hozzá kell tennünk azt a parancsoló szükségszerűséget is, hogy ezentúl jobban kelltakarékoskodnuunk. És ennek nem látjuk semmi nyomát Nálunk csak az takarékoskodik, akit a kényszerűség visz rá. A fix fizetésből élő középosztály, amelynek annyi jövedelme sincs,amelyből" nélkülözések nélkül megélhetne. A többi kereseti osztályok nagyobb luxussal él-Bek, mint a háború előtt. Hogy csak ép egy példát említsünk, egy derűs korzói napon több mint ÉBex újdanatag napernyőt számolhatunk össze, amelyeknek átlagos ára eléri az ezer koronát És ez annál elitélendőbb jelenség, mert azokban a nyugati államokban, melyek pedig megnyerték a háborút — és nem elveszítették, mint mink — már társadalmilag levonták annak konzekvenciáját, hogy a háború által tönkrement értékek fejében szigorú takarékossággal kell vezekleni. Az amerikai és angol hölgyek „overall"-t hordanak, vászonból készült egyszerű kékzubbonyokat s a vidéki lakosság nagy része facipőben jár. Valóságos sztrájkba állottak a rettenetes drágaság ellen s igen rövid idő alatt fényes eredményeket értek el. A kereskedők, — akik ép ugy halmoztak, mint a mieink — kénytelenek voltak olcsó áron piacra dobni áruikat Mindenki sietett, hogy idejekorán adjon túl a készletén. Valóságos zuhanás állott be az árakban. Newyorkban egy pár cipő ára 15 dollárról 5-re szállt alá Londonban ma egy finom posztóból készült férfiruhát 3 font sterlingért lehet kapni. A lancashirei vagy szövőgyárak hetenkint csak 3 napon át dolgoznak, sok telep egészen beszüntette a munkát . Németországban is a Pfalz cipőgyáraiban elküldték a munkások jelentős részét, akiknek túlzott követelései okozták a nagy drágaságot -Nálunk senki máig sem akarja megérteni, hogy mostani viszonyaink között a takarékosság nemzeti kötelesség. A fényűzés megadóztatásáról szóló törvény legalább ebben a tekintetben lesz üdvös hatással. Nem mondjuk, hogy a javaslatnak nincsenek fogyatkozásai. Ilyen például az, hogy az adó kulcsát egységesen állapítja meg, az érték tíz százalékában. Holott épp a fényűzési cikkel a téljev a leginkább helyén a progresszió. Aki például drága külföldi prémekkel bélélteti meg a kabátját, miért ne fizessen aránylagosan is többet, mint aki olcsóbb szőrmével csak a hideg ellen akar védekezni. A javaslat előnyei közül ki kell emelnünk főleg azt, hogy forgalmi adót statuál s így a magánosok vexálását teljesen kizárja. A magános teljesen adómentes marad a tulajdonában levő bárminő fényűzési tárgy után s csak a kereskedő lesz adóköteles az általa elladott áru után. Megegyezés a gazdákkal a termés értékesítésére. Progresszív rekvirálás. — Gondoskodás a közalkalmazottakról és az ellátatlanokról. A termésrendelet intézkedései körül a kormány és a gazdatársadalom közt támadt differenciák elsimulóban vannak. A rendeletet a kormány az érdekeltségek részvételével fogja megállapítani, az elvi megállapodások nagy vonásokban már meg is történtek s csak a részletek megtárgyalása van hátra. A kisgazdapárt ma esti értekezletén jött létre a közeledés a két elvi álláspont között, nagyatádi Szabó István közértelmezési miniszter javaslata alapján, aki bemutatta a termékrendelet-tervezetnek főbb intézkedéseit. A rendelet lényeges pontjai a következők: 1. Alapelvül elfogadják a Sedelmayer-returszert. 2. Három katasztrális holdnál kisebb bevetett területtel bíró gazdától semmit sem rekvirálnak. A három hold termését létminimumnak tekintik, mert ami egy ilyen birtok terméséből leszámítva a géprészt, aratórészt stb. megmarad, az egy kis család ellátására föltétlenül szükséges. 3. Csak a búza és a rozs beszolgáltatása kötelező. A kukorica, zab, árpa szabad forgalom tárgya lesz, különben is általános elv a termények szabad forgalma, csak a közérdekű ellátandók biztositásá®a fog a kormány rekvirálni 4. A rekvirálásnál a fokozatosság (progresszivitás) elvét viszik keresztül, a bevetett terület emelkedéséhez képest fokozott mértékben emelkedik a beszolgáltatandó gabona menynyisége ie, amely holdankint 30 kg.-től 200 kgig terjedhet Katasztrális holdanként átlag hat métermázsa termést vesznek a számítás alapjául, ahol azonban, kevesebb lesz a termés, ott a percentuál beszolgáltatás is kzívesebb lesz. Ezeknek a megállapodásoknak azonban mi csak tervezet jellegük van, a részleteket végleges, a miniszter a kisgazdapárt által kiküldött tizenk tagú bizottsággal fogja megállapítani. Vitás több közt az a kérdés is, hogy a kormány a rekvira gabonából maximális áron csak a közalkalmazotakat, vagy pedig az egész úgynevezett ellátotlt városi lakosságot is ellássa-e? A kisgazdapárt eben a kérdésben is a megértésnek adta tanújelét , hozzájárult ahhoz, hogy a maximális áron ellátandók számát minél jobban kiterjeszszék.MTLK az összes társadalmi rétegekről, a munkásosztályról gondoskodnak, akikor három és fél millió méterázsa búzát kell az államnak lefoglalni. Feknevű az a terv is, hogy két kategóriába sorozzák az e látandókat s a közalkalmazottak valamivel olcsóban jussanak hozzá a gabonához, mint a magánvállalatok alkalmazottai. A hangulat azonban , hogy ilyen megkülönböztetés sok tekintetben igaságtalan volna. A gabona maximális ára tekinttében még nincs megállapodás, a ma esti tárgyalsokon öt,hatszáz koronás búzaárakról volt szó. . A kisgazdapárt által kiküldött bizottság szedán délelőtt féltíz órakor a közélelmezési minisztriumban nagyatádi Szabó elnöklésével és a kzs referensek bevonásával értekezletre ül össze s készítik a termésrendelet tervezetét, amely aztá a pártok elé kerül A fényűzés megadóztatása. t^^^'l^nyege^^a^ghere^'S: neműek. — Az adó kulcsa a vételár tiz százaléka. A pénzügyminiszter kedden terjesztette a nemzetgyűlés elé „a fényűzési forgalmi adóról" szóló törvényjavaslatát Ennek ez az adónak az az alapgondolata, hogy azoknak a cikkeknek a forgalmát, amelyeknek használatából jóssal következtethetünk nagyobb költekezésre, finomltabb életmódra és erősebb teherbíró képességre, megfelelő magas adótétellel terheljük. A fényűzés fogalmán a javaslat nem érti kizárólag azt a fogyasztást, mely a szabad élvezetekre irányul Nemcsak felesleges, könnyelmű költekezést akarja t a fényűzési adó érinteni, hanem azt is, amely viszonylag nagyobb kiadásokkal jár és ezért rendszerint csak a vagyonosabb társadalmi osztályok részére válik lehetővé Ebben a vonatkozásban lehet p. o. valamely műtárgy megszerzésére irányuló törekvést is fényűzésnek minősíteni. Az adó kulcsát a törvényjavaslat egységesen tíz százalékban állapítja meg. Az adó tárgya a fényűzési tárgyak forgalmának utolsó mozzanata, mikor azok a közvetlen fogyasztó kezeihez kerülnek, vagyis amikor a tárgyat nem azzal az igazolható szándékkal szerezték meg, hogy az keresetszerűen, tovább adassék. A törvényjavaslat a magánosoknak egymás között való forgalmát megadózatlanul hagyja. Ellenben föltétlenül bevonta az adóztatás rendszerébe az árveréseket. A javaslat szerint a fényűzési tárgyak a következők: 1. gyöngyök és drágakövek, úgyszintén ezeknek utánzatai; 2. nemesfémek, ékszerek és az ékszerésziparnak vagy a® arany- és ezüstművesiparnak egyéb termékei; 3. a szobrászat, festészet és grafika eredeti művei, amennyiben a műtárgy vételára ezer koronát meghalad; 4. régiségek; 5. autogrammok és kéziratok, ha vételáruk kétszáz koronánál nagyobb; 6. faragott fából, üvegből, csontból vagy bronzból készült kép- és tükörkeretek, ha vételáruk kétszáz koronánál több; 7. egész bőrből készült könyvkötések; 8. hangszerek, ha vételáruk négyezer koronánál több; 9. az iparművészeti műtárgyak; 10. azok a tárgyak, amelyek különös használati cél nélkül pusztán helyiségek díszítésére szolgálnak; 11. lakás- és háztartás berendezésére szolgáló tárgyak, ha értékes anyagból állanak; 12. kárpitok, ha nem papírból készültek; 13. szőnyegek, ha vételáruk négyzetméterenként kétszáz koronát meghalad; 14. a következő ruházati tárgyak és az előállításukhoz szükséges anyagok: a) ruhák, takarók, karmantyúk és hasonló tárgyiak, ha szőrméből, csipkéből, selyemből vagy bársonyból készültek; b) selyem alsóruhák; c) selyem fehérnemű; d) a szolgaszemélyzet formaruhái; e) társas szórakozásra szolgáló jelmezek; f) kalapok, amelyek disztollakkal, szőrmével vagy bársonynyal vannak diszítve; g) lakkcipők; h) selyem- vagy szőrmével bélelt keztjük; i) valódi csipkék; k) bársonyszövetek; az ajka el pontok alatt megjelölt tárgyak előállítására alkalmas bőrök; 15. legyezők, sétabotok, nap- és esernyők, ha vételáruk kétszáz koronát meghalad; 16. utazóládák, ha toilettetárgyakkal, evőeszközkészletekkel vannak felszerelve; 17. látszerészeti készülékek, a szemüvegek kivételével; 18. fényképészeti készülékek; 19. csiszolt üvegből készült használati tárgyak; 20. tükörablaküveg; 21. testedzésre szolgáló szerek, a tornaszerek kivételével; 22. kézi fegyverek; 23. tekeasztalok; 24. személyszállításra szolgáló szárazföldi, vízi és légi járművek; 25. lovaglásra és sétakocsizásra alkalmas lovak; 26. az előbbi pont alatt említett lovak számára készült nyergek és szerszámok; 27. az éneklő- és díszmadarak; 28. játékkártya; 29. játékszerek, ha vételáruk száz koronát meghalad; 30. postaértékcikkek, ha tételenkint vételáruk tíz koronát meghalad; bélyegalbumok és bélyeggyűjtemények; 31. virágok, ha a vételár száz koronát meghalad; 32. illatszerek és piperecikkek; 33. cukrászipari termékek; 34 ételek és italok, ha azokat olyan vállalat szolgáltatta ki, amelyet a pénzügyigazgatóság fényűzési vállalatnak minősíti. A trianoni ceremónia. Versailles, jun. 1. A Lanterne jelenti, hogy a magyar békeszerződés aláírásának időpontját junius 4-éii déli tíz órában határozták meg. A magyar kiküldötteket Henry ezredes fogja a nagy Trianon-palotába kísérni és tiszteletükre lovasság fog díszőrséget állani. Újabb francia hang mellettünk. ” Versailles, jun. 1. „A holnapi Magyarország'' ckn alatt a párisi Revuie Scientifique Millerand levelét magyarázva arra a megállapításra jut hogy a szövetséges hatalmak hajlandók a határmegállapítások alkalmával elkövetett igazságtalanságokat orvosolni, ha ez a szövetséges nemzetek sérelme nélkül lehetséges. Nincs messze az idő, amidőn a magyarok be fognak lépni a népek szövetségébe és megszabadulva a végzetes német igától, a jog és igazság védőinek oltalna alatt fontos szerepet fognak játszani Európában. Franciaország különösen fölismerte Magyarország fontosságát a Középdunát uraló fekvésénél és kimeríthetetlen gazdasági kincseinél fogva és teljes erővel fogja segíteni gazdasági újjáépítését, ha szomszédaival békességben akar élni. A csütörtöki tüntetések A Területvédő Liga vezetése alatt tartott egyesületközi értekezlet megállapította a béke aláírása alkalmából tartandó demonstrációk programmját. Eszerint csütörtökön, Úrnapján, a délelőtt folyamán az egyesületek küldöttségei megkoszorúzzák a Vörösmarty- és a Pe-tőfi szobrot s a budavári hó»*fej szobrot. a késő délutáni