Pesti Hírlap, 1920. augusztus (42. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-18 / 196. szám

Mtt I PESTI HÍRLAP 1920. augusztus 18., szere Ut. Szilágyi: Nemcsak a haltsereg főléi h^lfreztedett Gömbös, hanem a nemzetgyűlés feié B^BMfeMlSittr­mányzó eskütétele alkalmából azt egy lapra igyekeztette s erre ő a lapot megdicsérte. Az eddig elmondottakat maga a miniszter konstatálta, szóló tapasztalatai szerint a Move megalakulásánál egyéni érdekeket szolgált, kacérkodott a nemzetközi szociáldemokrata párttal. A fölvett tagokat írásbelileg engedelmességre kötelezték, ami a katonai fe­gyelemmel és alárendeltséggel össze nem egyeztethető. Az­után rávetette magát az egylet az üzleti térre, konkurrál a Hangyával, míg a Hangya nem társult vele és nem vá­lasztotta be Gömböst az igazgatóságba. A tisztikar mind­ezt nagy fölháborodással nézi. Izgalommal tárgyalják bi­zonyos 4000 méter posztó ügyét is, melyet a Move a nyug­díjasok elöl elvont és méteren kint ötven korona haszonnal a tagjainak eladott Ez ügyben lovagias útra is léptek: báró Lukachich altábornagy és Görb­öös. Ami Gömbös szemé­lyét illeti, 1918 október 31-iki szereplése még nincs tisz­tázva. A népköztársaság kormányának ő volt az első ka­tonai meghatalmazottja. Szegeden úgynevezett államtitkár lett és ilyen minőségben teljesen magának vindikált min­den érdemet a nemzeti hadsereg megalapítását illetőleg. Egyébként itt már szélső királypárti volt és Albrecht főher­ceg trónrajutása érdekében dolgozott. A nemzetgyűlési vá­lasztásokon saját bevallása szerint 15 helyen vett részt a Move. Általában a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját támogatták, Gömbös azonban a saját személyére a kis­gazdapártba lépett be. Mint tényleges tiszt, folyton poli­tizált. Mint ilyen, lép föl képviselőnek Törökszentmikló­son. Hallatlan terrora miatt a pártvezérek visszaléptetik az ellenjelölteket. Fenyegető hirek keringenek a környéken s igy megszületik a teljesem érvénytelen mandátum egy­­hangulag. Peticionálni senki sem mer. Közben mindenki megfeledkezik arról, hogy a Move elnöke az alapszabályok szerint csak tényleges vagy nyugállományú tiszt lehet és Gömbös mint szolgálaton svüli viszonyben tiszt is ma­radt az elnöki székben. Kérdi, hajlandó-e a kormány a Movét Gömbös Gyula erőszakos uralmától megszabadítani, az egyesület működését alapszabályok keretébe szom­taró és a nagy nemzeti célok szolgálatává beállítani? Az elnök: Az interpelláció kiadatik a­ belügyi és a hon­védelmi miniszternek. Gömbös Gyula felel. Gön­bös Gyula személyes megtámadtatás címén kér szót és védekezik a vádak ellen. A forradalom előtt Hazai Saimu mellé volt beosztva,­­ mint az elnöki osztály vezetője, többször élt felterjesztéssel, közeledni látván a felfordulást, majd arról írt memorandumokat, hogy Ká­rolyi Mihály miként készíti elő a forradalmat. A forra­dalom Bécsben érte. Az itt lévő 4 magyar zászlóaljjal az akkori hadügyminiszter megkérdezése után, annak inten­ciói szerint terelte Budapestre. Mikor hazajött, levezényel­ték Zagrebbe katonai attasénak, akkori jelentései tele vanak mi­li­tar­izmussal. Visszajövet a hadműveleti iroda balkáni csoportvezetőjének tették meg. A déli határ meg­védésére akkoriban lefektetett irányelveit azzal tették Böhmék félre, hogy „nem időszerű, militarista felfogás". Memorandumában az önálló magyar hadsereg mellett foglalt állást, de azt mondotta, hogy amennyiben a monarchia együtt marad, egy k­özös főparancsnokságra és közös vezérkarra van szükség. Katonai szervezési szem­pontból ezt ma is szükségesnek tartja. (Mozgás.) Ő volt a vezérkarban a legintranzigensebb magyar. Az ellen­forradalom megszervezésén Friedrich mellett dolgozott, hogy Károlyi uralmát megbuktassa. Ereky: Ezt Friedrichhel együtt csinálta Károlyi el­leni Le van szögezve! Gömbös: Így került januárban a MOVE-hoz. Felol­vassa az ott 1919 jan. 19-én mondott beszédét amelyben a nemzeti eszmék mellett foglalt állást A MOVE-t Böhm­ék azért a memorandumáért oszlatták fel, amelyben a néphadsereg mellett, az osztályhadsereg ellen foglalt ál­lást. Aktákkal fölszerelve jött ide, mert tudta, hogy meg­támadják, mint­­katonát. Ezért idehozta az összes ágyu­kat (Zaj.) Elnök: A képviselő úr nem mint katona van itt! (Meskó: Itt nem­­ágyukkal lövöldöznek!) GBmbBs: Elmondja, hogy Szegedre a Bethlen Ist­ván tanácsára ment le, ugyanő küldte Wienbe, hogy készítse elő az ellenforradalmi komitét. Közben röpirato­kat csempésztek Magyarországba . . . Ereky: Nepi ez a fontost Mi van a posztóval? (De­rültség.) GBmbBs: Mindjárt rátérek. Tisztán akarok itt állni, mint egyén és azt­­akarom, hogy tisztán álljon itt az egyesület is, amely eddig mindig kivette a részét a ke­resztény és nemzeti renaissanceből. (Éljenzés balfelöl­) Ismerteti szegedi szereplését. Magyar nemzeti szocialis­tának vallja magát ma is. Biztosít mindenkit hogy amíg ő áll a MOVE élén, addig az a nemzet és az ország érde­kei szempontjából sohasem lesz veszélyes. A jelenlegi honvédelmi miniszterrel teljes harmóniában dolgozik, az előbbenivel szemben egyénileg konfliktusai voltak, mennyiben nem ismerte el őt olyannak, mint aki arra a helyre való lett volna, ezt azonban nem mint a MOVE elnöke tette, s ezt megmondta a pártgyűlésen is. (Ereky Károly : Akkor rendben van!) Ha az egyesület valamit alapszabályellenesen csinál, akkor joga van a belügyminiszternek intézkedni, de ha­ az ilyen működést nem fejt ki, senkinek semmi köze, hogy mit csinál és nincs joga abba beleavatkozni. Az egy­let tagjaitól igenis fogadalmat vesz ki, követeli, hogy a nemzeti ügyért bármikor síkraszálljanak. A királyságra vonatkozólag felolvas egy 1920. febr. 24-én kelt aktát, amelyben a királyság kérdését személyes kérdés­nek tartja, amelynek fölvetése úgy kifelé, mint befelé gyengítené , így egyelőre nem tekinti aktuálisnak. Lehet, hogy erre azt mondják, hogy politizálás, de hozzá százával jönnek a­ le­velek, amikben kérdést intéztek hozzá. Azután pártoló ré­széről tékt ehhez Berki Gyula: Egyik oka a mai vitának! Szilágyi: Nem áll! Gömbös: Egészen más oka van ennek! Wagner Károly: De Beniczky azért szólt olyan so­kat közbe! (Zaj.) Gömbös: Ő nem tartotta lelkiismeretével össze­egyeztethetőnek, hogy egy ilyen nagy szervezetet ilyen törekvések szolgálatára kijátsszon csak azért, mert neki egyik-másik párt miniszterséget, grófságot és óriási pénz­összegeket ígért. (Zaj.) Az egyesület disz elnöke a kormány­zó és a kormányzó mögött áll az egyesület, mint minden ómagyar hivatalos szerv. Aztán áttér az anyagi kérdésekre. [A JHpírenak ugy­e, mint a központ működő tagjai, önzet­Az Astoria taláskodott ma délelőtt a Margit­körúton. Ahol valamikor a Zrínyi-kávéház lumpjai duhajkodtak, a "genins loci" odahúzta a híres sa­rokra az októberi részeg kompániát és forradalmi lebujt csinált és szép, modern hotelból. Kitűzte cé­gérül az öszirízsát és onnan ordított halált Tiszá­ra, Lukachidhra. Éjjel-nappal ki-­­ bejártak, jöttek-e mentek Itt — vallotta ma Hippermayer Lajos igazgató — a pálinkagőzös matrózok és egyéb kétes exisztenciák, a forradalom első katonái. Itt bűzlött a hal feje, ide hozták el a rendőröket csatlakozni a nemzeti tanácshoz. Innen szavaltak az er­kélyről bódult agyú demagógok a tömegnek és itt tárgyal­tak, egészen nyíltan — úgymond az igazgató — Tisza megöletéséről. Néhány őrült matróz monitorral akarta lőni Tisza lakását és ugyancsak a matrózok hozták hírül az esti órákban, hogy végeztek áldozatokkal. Dobó, mindig ott volt az Astoriában és a merénylet után verte a mellét hogy ő sokat tudna mondani, h­a akarna. A kviztélymes­ter Laehne Hugó volt, ő fizette a szobákat A készkiadá­sok fedezéséről rövid úton gondoskodtak: elhozták a ka­szárnyák trezorjait, így a többi között Vágó úr harminc­kettesek kasszáját tette le a haza oltárára. Vágó sietett kijelenteni, hogy ő Károlyi Mihálytól kapott parancsot a pénztár feltörésére. A következő tanú Bibó Dénes hadnagy Antal Sándor garázsmesterre hivatkozik, aki egy Széniéi nevű­ had­nagyról azt állította, hogy ő adta ki az autókat a Tiszai gyilkossághoz. A csendőrfedezet alatt behívott Antal Bibó Dénessel való szembesítésekor kereken letagadta ezt Ghiczey György százados vallotta ezután eskü alatt, hogy hallo­pásból tud Károlyi Mihálynak arról a kijelen­téséről Tisza Istvánra vonatkozóan: „Az ördögökkel is szövetkezném, csak ezt az embert elpusztíthassam a föld színéről. Dr Isenhaus Pálné, aki gépírási munkákat végzett október végén az Astoriában, elmondta, hogy a katonata­nács tagjai október 31-én egész délután zárt ajtók mögött tanácskoztak. Amikor a gyilkosság híre megjött, az ott­levők mind úgy fogadták, mint tudott dolgot. Érdekes tanú következett most: Paksi János detek­tív. Mielőtt kihallgatnák, Mondada tárgyalásvezető kije­lenti, hogy a belügyminiszter fölmenti a hivatalos titok­tartás­­kötelezettsége elé. A közönség feszült érdeklődése mellett mondta el Hüttner és Friedrich szembesítésének történetét Hüttner szerint ez Mattyasovszky főkapitány szobájában folyt le és olyan theatrálisan vett rendezve, hogy Hüttner Nagy Károly detektivfőnök figyelmeztetése után mindjárt arra a gondolatra jött, legjobb lesz, ha nem ismeri meg Fried­richet, mert baj lesz belőle. Hüttner féltette az életét, mert Angyal detektivfőfelügyelő a vallatás alkalmával vödröt tett a fejére és így grimmibottal hadonászott az orra előtt. Ugyanennek az Angyal detektivfőfelügyelőnek a szembesítés után nyomban tudomására hozta Hüttner, hogy egy másik helyen, ahol nem fél, nyíltan el fogja mondani az igazat Paksi személyes ismerőse Huszár Károly minisz­terelnöknek és egy izben audienciát kérve tőle, elmon­dott neki mindent, amit erről a dologról tud Elmondotta azt is, hogy Hüttnernek a szembesítés alkalmával Nagy Károly detektivfőnök figyelmébe ajánlotta, hogy vigyáz­zon a szavaira, mert az ország sorsa függ kijelentésétől. Elmondotta, hogy Friedrich Istvánnal kapcsolatban egy más dologban is eljár és,ahogy attól tart, hogy a Tisza­ügyben ép úgy meghiusul az eljárás, mint abban a másik dologban. Ez a másik dolog Friedrich Istvánnak valami Deutsch, Faragó és Herka nevű egyének ellen tett fel­jelentése volt arról, hogy merényletet akarnak ellene el­követni. A levelet Friedrich sajátkezűen írta alá és sürgős eljárást kért A nyomozás során kiderült, hogy Faragó a kommün alatt igen veszedelmes egyén volt és a nála tar­tott házkutatás alkalmával több olyan bűnjelet is lefog­laltak, amelyek súlyos bizonyítékok voltak ellene. De a lefoglalt iratok között volt egy Friedrich István által alá­írt igazoló írás is, amelyben Friedisths a Faragó személyé­ért és politikai erkölcséért teljes szavatosságot vállal és felhívja a hatóságokat, hogy őt minden tekintetben tá­mogassál^E^^jkörü^^ zást, amely kiderítette, hogy Faragó és Deutsch Friedrich gyárában mint raktáros és üzletvezető voltak alkalma­­­zásban. Belenézhettek a gyár könyveibe és tudtak a há­ború alatt folytatott benzinmanipulációkról, amit láncon adtak el. Elmondották továbbá Schwarz Fülöp ekeszállí­tási ügyét több hitelezési csalási ügyet, hogy az ezekn­­ől szóló napló a kezükben van és ezt Friedrich ellen fel akarják használni. Később azonban utasítást kapott Paksi, hogy az ügyet­­be kell fejezni. Deutschot, Deutsche­rét, Faragót el kell bocsátani és figyelmeztetni kell őket, arra, hogy erről a dologról senkinek se szóljanak és leg­, okosabban teszik, ha eltávoznak Magyarország terüle­téről. Ezt annak a megotoílására mondotta el a tanú, miből­ következtetett arra, hog­y Hüttnernek igaza van s miért­­referált a dologról Huszár Károlynak. Huszár Károly azt felelte, hogy utasítani fogja a belügyminisztert, rendelj ki őt magához és hallgassa ki. A belügyminiszter magához­ hivatta Mattyasovszky főkapitányt, aki magából kikelve, rontott Paksinak, hogy hogy merte őt kikerülni és hogy majd meg fogja őt tanítani. Erre 1919 december 6-án fel­­­függesztették az állásától. Ezután a Kovács vizsgálóbírónál történt kihallgatá­sáról beszélt Paksi. Ott történt egy ízben, hogy Soóky Jó­zsef államügyész bejött a szo­bába és az ő tanukihallga­­tási jegyzőkönyvét­­kérte, amit azonban Kovács vizsgáló­bíró megtagadott Felhozatta ezután Hüttner főhadnagyot,­­aki kijelentette előtte, hogy neki (Paksinak) igazat mon­dott és bármikor hajlandó Frietechnek a szemébe mon­­dani, hogy vele tárgyalt a ttea-gyilkosságról Megje­gyezte itt Paksi, hogy magánnyomozása során tudomására jutott, hogy Hüttner Miskolcról történt felszállítása után, a Tisza-ügyre vonatkozó több dolgot elmondott a Marg­i­körúti fogházban tiszteknek, akik jegyzőkönyvet vettek fel róla. Két jegyzőkönyv készült: az egyikben Hüttner töredelmes vallomást tett a gyilkosság teránt, a másik­ban azt mondotta el, hogy mi történt vele a rendőrségen Ezt a két jegyzőkönyvet dr Ulain ügyvédnek adta át 10 tanú. Egy másik alkalommal dr Potóryi Dezsővel, Fried­rich István ügyvédjével, találkozott Paksi Beszélgetés közben Polónyi kivett egy jegyzőkönyvet a zsebéből és azt mondta, hogy borzasztó, hydllailmi, ilyeneket még sen­ lehet mondata. Ez az a jegyzőkönyv volt, amelyet Paksi vagy a fegyelmi vizsgálat során, vagy az Illyészsi­cnél, mondott tollba. Dr . Littomericsky századosnak, arra a kérdésére, hogy nem a basznérzet vezeti-e és hogy '­állomásáért vál­lalja-e a felelősséget. Pakli ezt tetezi, hogy csak az igazat mondja, azait bármikor bizonyítani tud hivatalos ira­tokkal. Ezután egy AKTIN­OS nevű csendőr került szóba, aki Hüttnert Kovács vizsgálóbírónál a szembesítésre elő­állította. Azt mondta, hogy Hüttner kezét a szívére téve, esküdözve állította, hogy Friedrich ép olyan bűnös, mint ő, neki is ott kellene ülnie, ahol­­ ill. Friedrichnek egy kijelentéséről tett ezután említést Paksi. Salamon László, aki a Szerb-utcai fogházban volt lecsukva, elmondta egy ügyvédnek, hogy Juhász Nagy Sándor, Polónyi Dezső és Laehne Hugó előtt amikor a Tisza-ügyről beszélgettek, így kiáltott fel Breidrich: „Bele tudnék rúgni a hullájába is, mert ez a gazember meg­érdemli." A Dögei-féle tárgyaláson, mmilyen Horváth Győző százados is jelen volt, hallotta meg a tarra, hogy Kovács vizsgálóbíró öngyilkos tett Ekkor Horváth százados ma­gából kikelve kiabálni kezdett: „Tudtak mindent! Fried­rich István miniszterelnök be­le van keverve ebbe az ügy­be, de ezt még nem szabad megírni." Lengyel védő kérdése után a biróság a tanu i­....­esketése dolgában határozathozatalra vonult vissza ."-­azután kihirdette, hogy a tanu esküre nem bocsáth-., , mert vallomása saját személyes ügyével szoros kapcs­latban van és így részleteiben teljesen tárgyilagosnak nem lehet tekinteni. Az utolsó tanu Hegedűs Vilmos főhadnagy volt, aki­nek Hüttner a kommün idején a fogházban a Tisza-gyil­kosságról és a Friedrichhel történt szembesítéséről részle­teket mondott el, melyekről a fogházban jegyzőkönyvet­­ vettek fel Hüttner az­t állította, hogy el akarják tenni láb alól és erre az esetre akarta megrögzíteni első vallomását.­ A hadbíróság felolvastatta a jegyzőkönyveket és az abban­ foglaltakat Hüttner fentartja. A Tisza-Ügy. A „forradalmasított­ Astoria. — Paksi detektív vallomásat­ lenül dolgoznak. A Hangyával szemben igenis megalakítot­ták a Move fogyasztási szövetkezetet, amelynek tiszta hasz­nát a Move ideális céljaira fordítják. 20 ezer koronával kezdték s ma már harmincnyolc millió a forgalmuk. Eddig tizennégy szövetkezetük van. Itt akarják elhelyezni a fö­lösleges tiszteket. (Ereky: Az eszme szép!) Rupert: Politikát, üzletet, erkölcsöt nem lehet össze­keverni! (Zaj.) Gömbös: Én ellensége vagyok a jelszavas keresztény politikának. A gyakorlati­­keresztény­politika híve vagyok Tényleg kaptak textilárut, amelyet­ 20 koronával drágáb­ban adtak el, ez azonban rezsikeltség volt. A hírszerző apparátusra szükség van, hogy ty miféle hazafiatlan moz­galomról rögtön tudomást szerepenek. A mai helyzetben, amikor egy orosz balszárny előremozdulása elég ahhoz, hogy a Tiszántúl már görös hullámok mutatkozzanak, nemcsak a hivatalos apparátusnak, hanem mindenkinek kötelessége a hírszolgálatot kiegészíteni és a hivatalos fak­torokat fölvilágosítani a valóságos helyzetről Mi tehá figyelmeztetjük, ha tudomásunkra jut, hogy itt vagy öt nemzetellenes politikát folytatnak, hogy a szabadkőműve páholyok még léteznek, összejönnek, figyelmeztetjük mind­azokra a mozgalmakra, amelyek alkalmasak arra, hogy a hadseregen belül a hadsereg fegyelmét megbontsák. Meg­választása előtt egy hónappal jelentette, hogy szolgálatot kívüli viszonyba lép. Mindenkit támogatott akiről tudta hogy becsületes magyar és militarista. Rupert: Csakhogy nem Gömbös szabja meg, hogy k hazafias és ki nem! Itt lehet a hiba. (Zaj.) Gömbös : A magyar nemzeti hadsereg hive. A Luka­chich-csal van­­ lovagias ügye nem való a nyilvánosság elé A Movénak a Nyukos­­szal való dolgát a honvédelmi mi­niszter bölcs belátására bízza. Végül kijelenti, hogy bár­minő támadás érte is, itt ő nem lép a személyeskedés te­­­hére, mert ebben a teremben az ország érdekét képviseli! (Éljenzés balfelőtt.) Ma berúlfojtják a földreformot.­ ­^Berhét száz internált van. — A hírfhtalos lap mai száma közli a kormányzó kéz­iratátjjzsínely Rubinek Gyula kereskedelmi minisztert a ^felszólították, hogy erős egyesületével csatlakoz­­tttfal&elésÜgyi minisztérium ideiglenes vezetésétől féi­hez vagy ahhoz a királyság érdekében. X^ nagyalA^ SzaU István közélelmezés! minisztert . ISfi.ltó va. rt ek­vidíMil ffilmpntísB mellp+f mnHm volts­állásától va­ló egyidejű fölmentése mellett földmivelés­ü­gyi miniszterré, Tass József nemzetgyűlési képviselőt pedig közélelmezési miniszterré nevezi ki. Az új földmi­velésügyi miniszter szerdán nyújtja be a nemzetgyűlésen a földbirtokpolitikai törvényjavaslatot, amely a bizott­sági tárgyalás befejezése után haladéktalanul a­ Ház elé kerül, hogy mielőbb megkezdhessék a végrehajtását. Még ezt megelőzően segíteni fog a miniszter a földéhségen úgy, hogy a kapott felhatalmazás alapján hatszáznégy­szögöl területnyi házhelyeket oszt ki az igényjogosul­tak közt A nemzetgyűlés csütörtökig tanácskozik, aztán szer­dáig szünetet tart A pénzügyi bizottságb­a az illetékek­ről szóló javaslatot tárgyalta, s elfogadta Gaál Gaszton­­­nak azt az indítványát, hogy a mezőgazdasági gépeket­­ árusító részvénytársaságok illetékeit mérsékeljék.­­ A keresztényszocialista vasmunkások küldöttségének Teleki miniszterelnök kijelentette, hogy a muukásügyi panaszbizottságokat sürgősen megszervezik. A létesítendő közélelmezési tanácsban a munkásságnak is képviseletet biztosítanak. A nemzeti alapon szervezkedett munkás­ság nevében Kacsó Gyula vezető párttitkár és Papp mun­kás azt kérték a belügyminisztertől, hogy vizsgálják felül az internált munkások ügyét A belügyminiszter vá­laszában kijelentette, hogy összesen 1700 internált van az országban, ezek között reméli, egy sem lesz, akinek hat havi internálásán belül az ügyét felül ne vizsgálná. Megnyugvást és megértést akar teremteni a munkásság­ban. A munkásságot bele kívánja vonni az újjáépítés munkájába. Állam munkás nélkül nincs. A forradalom után jött a fegyveres állam, utána a rendőrállam, követ­­kezik a jogállam. A katonai állam hatalma alól már kit kerültünk, a,­közbeeső szükséges rosszon át kell esnünk. |

Next